A birtokrendezés tervezési feladatainak térinformatikai
LOVETT et al. 2009). Azonban a mérnöki munka kivitelezésekor kevés mő-ködı rendszer integrálja ezeket a lehetıségeket.
Hatványozottabban érvényesül a vizualizáció szerepe olyan speciális esetekben, amikor nemcsak a földhasználat- és a birtokszerkezet-váltás ter-vezése a cél, hanem valamilyen speciális létesítmény tájba-illesztésének vizsgálata (pl. autópálya, szélerımő stb.). A birtokrendezésben érintett szer-vezetek bevonásával végzett kutatásaink (MANSBERGER et al. 2009) eredmé-nyei azt mutatják, hogy az érintett gazdálkodók bevonása a rendezési folya-matokba rendkívüli jelentıséggel bír, így a tervezett elhelyezés realisztikus bemutatása döntı jelentıségő a meggyızés folyamatában. Kutatómunkánk során olyan megoldásokat vizsgáltunk, amelyek a tervezıket ez irányú tevé-kenységükben megfelelıen segíthetik. A rendelkezésünkre álló szoftverek segítségével megoldhatók a területrendezés tervezési feladatai, a döntés-elıkészítéstıl a végleges tervek elkészítéséig.
Egyre több példát láthatunk arra, hogy Magyarországon a befektetık szélerımő park telepítését kezdeményezik. A szélerımővek létesítése illesz-kedik az EU megújuló energiahordozókra vonatkozó energiapolitikájához és minimális környezetszennyezı hatással jár. Ellenben tájképre gyakorolt ha-tásuk a legszembetőnıbb. Mivel a tornyok akár 65-105 m magasak, a lapát-kerék-átmérık pedig 44-90 méteresek is lehetnek.
Pátka, mint mintaterület
Pátka község hosszútávú fejlesztésében is megjelent egy szélerımő park telepítésének igénye és lehetısége.
Pátka község a Közép-dunántúli Régióban, Székesfehérvártól észak-keleti irányban mintegy 15 km távolságra helyezkedik el, Fejér-megye köze-pén. A Vértes és a Velencei hegység között fekvı Zámolyi–medence délke-leti határán, a Velencei hegység északnyugati lejtıi mentén terül el. A pátkai táj a dombokkal, változatos növényzettel komoly tájesztétikai értékkel bír éppen ezért, komoly idegenforgalmi vonzereje van, így a szélerımő park telepítésének fontos tényezıje a tájbaillesztés vizsgálata.
A szélturbinák telepítésére legalkalmasabbak, természetvédelmi szempontból is, a mezıgazdasági mővelés alatt álló területek (szántók, lege-lık). A település közigazgatási területének igen nagy hányada, több mint 70
%-a mezıgazdasági és erdıgazdálkodási mővelés alatt áll.
A megfelelı szélsebesség a szélkerekek számára 2.5 m/s és 25 m/s közötti érték. Pátka területén az átlagos szélsebesség 2.5 - 3 m/s körül van, ami már elegendı a szélerımővek gazdaságos mőködtetéséhez.
1. ábra Pátka felszínborítási térképe
GIS alkalmazása a döntés-elıkészítési folyamatokban
A megfelelı GIS adatbázis megtervezése, a jelenlegi táj bemutatása, és a gazdasági folyamatok becslése és a megvalósulás körülményeinek tervezése esetén elkerülhetetlen egy integrált térinformatikai rendszer alkalmazása, melynek segítségével az elıre meghatározott feltételek alapján létrehozott modell képes meghatározni a telepítésre alkalmas területeket, ugyanakkor nagyon fontos szerepe van a tájbaillesztés és egy realisztikus kép létrehozá-sában.
Ahhoz hogy kiválasszuk a számunkra legmegfelelıbb területet, vizs-gálni kell a táj és a település szerkezetét. Figyelembe kell venni a területre esı szélsebességet, szélirányt. Meg kell határozni, hogy melyek azok a terü-letek, amelyek tájvédelmi szempontból nem alkalmasak szélerımővek tele-pítésére. Ehhez elengedhetetlen térinformatikai rendszer létrehozása.
A birtokrendezéshez kidolgozott tervek megjelenítéshez felhasznál-ható fedvények: domborzatmodell, felszínborítás adatai, kitettség, lejtıkate-gória, területrendezési terv.
Szélerımőpark létesítésének jellemzıi
A szélenergia-hasznosítás olyan energiahasznosítási módszer, amely folya-matosan erıs széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elekt-romos energia elıállítására kialakított szélerıgéppel történik.
A szélerımőparkok engedélyezését és megvalósítását folyamatosan végigkísérik a lakossággal történı egyeztetési folyamatok, melyek során a térinformatika nemcsak, mint döntéselıkészítı-rendszer jelenik meg, hanem a vizualizációban is rendkívül fontos szerepet játszik.
2. ábra forrás: http://www.3dnworld.com/users/74/images/FairOaksRover12_08.jpg Visual Nature Studio www.3dnature.com
A szélerımőpark telepítésével összefüggésben megjegyezhetı, hogy:
1. Az optimális területhasználat a természeti erıforrásokkal való taka-rékoskodás mellett az energia elıállításból és felhasználásból adódó levegıszennyezés mértékének csökkentését eredményezi.
2. A mezıgazdaságilag mővelt területekbıl a helyigénye kismértékő – mővelést gátló tereptárgynak tekinthetı – ezért a mezıgazdasági mő-velés alól kivonás procedúrája elkerülhetı.
3. A talajok mennyiségi és minıségi paramétereit nem befolyásolja. A környezet romlásának mértéke, nagy részben csökkenthetı. Nem termel hulladékot, így nem kell hulladéklerakót létesíteni sem.
4. Tájvédelmi szempontból kell a beruházással járó telepítési lehetısé-geket vizsgálni. Az évek során a gyártók arra törekedtek, hogy a leg-újabb szélerımő típusok formatervezésénél fontos legyen a harmó-nia, így elıtérbe kerültek a lekerekített formák és a tájba illeszkedést elısegítı festés.
5. Fontos szempont a létesítmény által keltett zajhatás, amely az elhe-lyezésnél a megfelelı távolság megválasztásában jelent problémát.
Ezeket a létesítményeket a lakott területektıl illetve belterülettıl mi-nimum 1000 m-re célszerő elhelyezni.
6. A terület kiválasztásánál gondot kell fordítani a felvonulási utak ter-vezésére.
7. A szélerımővek nem zavarhatják a vadon élı állatok lakó-, élı-, táp-lálkozási és pihenıhelyeit valamint napi és évszakhoz kötött vonulási útvonalait.
Összefoglalva megállapítható, hogy szélerımő park létesítése nem okoz visszafordíthatatlan folyamatokat a vele kapcsolatba kerülı környezeti ele-mekben (a levegıt, a talaj- és felszíni vizeket, a talajt), nem okoz káros zaj-, illetve rezgésterhelést, ha a településtıl megfelelı távolságban helyezik el.
A példaként bemutatásra kerülı szélerımővek telepítését Pátka külte-rületi részén tervezik. A külterületen a villamos energia szállítása földfelszín alatt, földkábelekkel javasolt. A tájesztétikai hatást tovább nem rontja, vala-mint a védett és a fokozottan védett madárfajokat sem veszélyezteti.
A beruházás lehetséges hatásait és kockázatait egy elızetes vizsgálat-tal kell kiegészíteni és feltárni az esetleges felmerülı kockázatokat. Az ér-vényben lévı jogszabályok alapján az engedélyeztetési eljáráshoz szükséges elızetes vizsgálatot, majd környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni.
GIS alapokra épülı animáció alkalmazása az érintettekkel történı tár-gyalások folyamatába
A bevezetıben említettek szerint már léteznek olyan professzionális szoftve-rek, melyek ahhoz nyújtanak segítséget a birtokrendezéssel összefüggı ter-vezési folyamatok befejezése után, a különbözı eredményeket realisztikus módon az érintettek számára közzé tegyük a valósághő megjelenítést. Ezáltal jobban el tudják képzelni a változásokat.
Vizsgálataink szerint azonban a térinformatikai alapú – kifejezetten tervezésre használt – szoftverek renderelı, 3D-s grafikai eszköztára csak egy bizonyos szintig alkalmazható a megjelenítésre. Az így létrehozott modell mindenképp továbbépítésre szorul. Nagy problémát jelentett, hogy a realisz-tikus vizualizáció elérése végett a térinformatikai szoftver 3D-s megjelenítı részében létrehozott modellt csak veszteségesen lehetett átkonvertálni olyan nyílt forráskódú grafikai szoftverbe, amely alkalmas realisztikus animáció létrehozására. Ezért a modellt újra fel kellett építeni, de ez már nem tartal-mazott a térbeli információkra vonatkozó pontos adatokat. Ugyanakkor en-nek elınye, hogy olyan textúrák, renderelı funkciók használhatók fel, me-lyekkel a modell az ábrázolásban a valóságot jobban megközelíti. Teljesen ingyenes alkalmazások állnak rendelkezésre, mint például Google Earth, Google SketchUp, melyek szintén használhatók a modell építésére. Ebben az
esetben saját térinformatikai adatainkat kell átkonvertálnunk kml fájllá, és a GoogleSketchup-al építjük fel a szélturbinák modelljét. A textúrázás, során is problémák merülhetnek fel a saját fénykép háttérképként történı beillesz-tésekor (DUHAIME, 2010).
3. ábra Tervezett szélerımőpark
A legelfogadottabb állomány a .dxf, amelyet a térinformatikai és gra-fikus szoftverek felismernek. Az ábrázoláshoz kiegészítı szoftver használata szükséges, amellyel animáció is létrehozható.
Összefoglalás
Az elıadásban arra törekedtünk, hogy a tervezési eredményét a hétköznapi ember számára is elképzelhetıvé tegyük. Ezzel elısegítenénk a tervek jobb elfogadtatását. Kísérletet tettünk arra, hogy a térinformatikai eszköztárból kiválasszunk olyan szoftvereket, amelyekkel a kitőzött cél elérhetı.
Irodalomjegyzék
APPLETON,K.J.,A.A.LOVETT,G.SÜNNENBERG,&T.L.DOCKERTY (2002): Rural landscape visualisation from GIS databases: a comparison of approaches, options and problems. Computers, Environment and Urban Systems, 26: 141-162.
BISHOP,I.D., &C. KARADAGLIS (1997): Linking modelling and visualisation for natural resources management. Environment and Planning B: Planning and Design, 24:
345-358
CHEN,X.,I.D.BISHOP &A.R.ABDUL HAMID (2002): Community exploration of changing landscape values: the role of the virtual environment. In: Proceedings of DICTA2002 –Digital Image Computing Techniques and Applications. Mel-bourne, pp. 273-278
DOLMAN,P.,A.A.LOVETT,T.O’RIORDAN,&D.COBB (2001): Designing whole landscapes.
Landscape Research, 26: 305-335
DUHAIME, R.J (2010): Using Google Earth and Google SketchUp to Enhance Outreach in Natural Resources Science.
ERVIN, S.M., & H.H. HASBROUCK (2001): Landscape Modeling: Digital Techniques for Landscape Visualization. McGraw-Hill, New York.
LOVETT,A.,R.KENNAWAY,G.SÜNNENBERG,D.COBB,P.DOLMAN,T.O’RIORDAN,&D.
ARNOLD (2002): Visualizing sustainable agricultural landscapes. In: P. Fisher and D. Unwin (eds) Virtual Reality in Geography. Taylor & Francis, London, pp.102-130.
LOVETT,A., S. HERRIMANN, K.APPLETON T.WINTER (2009): Landscape Modelling and Visualisation for Environmental Planning in Intensive Agricultural Areas, 2009, Digital Landscape Archtecture. La Valetta. Malta
MANSBERGER, R. – SEHER, W. – MÁRKUS, B. – PİDÖR, A. – MIZSEINÉ NYIRI, J. – K ATO-NÁNÉ GOMBÁS, K. – KATONA, J. (2009): Endbericht: Einsatz von Geoinformation und von moderner Kommunikationstechnologie zur Effizienzsteigerung von Prozessen in der Ländlichen Neuordnung. OMAA Pro-jektszám: 71öu6 (német nyelven) 2009. március p.54.