Adatintegráció és nyílt forráskódú térinformatikai
ada-tait hanem új terepi felmérések révén valamint a civil társadalom "erıforrá-sainak" bevonásával ki is egészítené a sokszor hiányos vagy hiányzó adato-kat.
Mik azok a tájértékek…
A természetvédelmi törvény értelmében „egyedi tájértéknek minısül az adott tájra jellemzı természeti érték, képzıdmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentısége van.” (MSZ20381 Egyedi Tájértékek kataszterezése), (1. ábra).
1. ábra Tájértékek típusai
A tájértékek felmérését, számbavételének szükségességét több hazai és Eu-rópai Uniós jogszabály is elıírja. A természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Tv.) kötelezıvé teszi a tájhasznosítás során a táj természeti rendszerei-nek és az egyedi tájértékekrendszerei-nek a védelmét. A kulturális örökség védelmérıl szóló (2001. évi LXIV. Tv.) elıírja a kulturális örökségek számbavételét, védelmét. A hazánk által is elfogadott és 2007 febr. 02-án törvénnyel kihir-detett Európai Táj Egyezmény (2051/2005. Korm. Határozat, 2007. évi CXI.
Törvény) szintén megfogalmazza tájkataszter készítését, amelynek alapja, a tájértékek számbavétele. A területfejlesztéssel, területrendezéssel kapcsola-tos információs rendszerekrıl szóló kormányrendelet (31/2007.) szerint az egyedi tájértékek adatait a területi információs rendszerekben (TEIR) is rög-zíteni kell és alkalmassá tenni a területi tervezés számára. Egyedi tájértékek kataszterezésének elısegítésére szabvány is született (MSZ 20381:1999).
Legújabban az egységes területalapú támogatásokról és az egyes vidékfej-lesztési támogatásokról szóló (1782/2003/EK rend., 32/2010. (III. 30.) FVM rend.) rendelet a Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) minimális követelményrendszerének megállapításáról írja elı, hogy a
„tájké-pet alkotó elemek” között a kunhalmok, földvárak és gémeskutak megırzése is támogatásra kerül. Ezen tájértékek országos adatbázisait is el kell készíte-ni.
Tájértékek típusai
A tájértékek három nagy csoportba sorolhatók: kultúrtörténeti, természeti és tájképi értékek. Mindhárom csoporton belül újabb kategóriák léteznek. A kultúrtörténeti értékeken belül: (2a) településsel kapcsolatos egyedi tájérté-keket (pl.:kúria, lakóház, harangláb, határkı, erıd, kastélykert, emlékliget), (2b) közlekedéssel kapcsolatos egyedi tájértékeket (pl.:út, mélyút, útmenti fasor), (2c) termeléssel kapcsolatos egyedi tájértékeket (pl.: majorság, pince, halastó, táró, malom), (2d) történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsola-tos egyedi tájértékeket (pl.: emlékmő, emléktábla, sírmezı) különböztetjük meg.
A természeti képzıdményeken belül a (3a) biológiai egyedi tájértékek (pl.:
fák, facsoport, gyepsáv) és a (3b) földrajztudományi (földtudományi) egyedi tájértékek (pl.: földtani képzıdmény, alakzat, morotvák, dolinató, fertı) kü-lönböztethetık meg. Az esztétikai tájértékek (3c) közé a kilátópontok, egye-di látványképek, utcaképek tartoznak.
•
(2a) (2b) (2c) (2d)
(3a) (3b) (3c)
A tájérték típusokon belül további alfajták és fajták különíthetık el. A kuta-tás szerint mintegy 400 különbözı tájérték fajtát különböztetett meg, de ez a szám a felmérések, adatgyőjtések során folyamatosan emelkedik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a nem védett tájértékeknek a száma jelentısen meghaladja a jelenleg védett értékek nagyságát, ugyanakkor az is tapasztalható, hogy számuk a megváltozó gazdasági környezet, életmód és védelem hiánya miatt rohamosan csökken.
Adatgyőjtés, adatintegráció
A tájértékek sokszínőségébıl adódóan nincs olyan egységes hazai adatbázis, amely összegyőjtené és egy nyilvántartási rendszerben kezelné ezeket az adatokat (ez nem is lehet célja a TÉKA projektnek sem). A mőemlékkel kapcsolatos adatokat az Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a régészeti to-pográfiával kapcsolatos adatokat a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálat, a természetvédelemmel kapcsolatos adatokat a Nemzeti Park Igazgatóságok és a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR), a túrizmussal kapcsolatos értékleltárat a Magyar Turizmus Rt., a helyi értékeket az önkormányzatok
„győjtik”, tartják nyilván. A felsoroltak mellett természetesen jelentıs szám-ban léteznek olyan tájértékek, amelyek a fent említett szervek, hatóságok látókörén kívül esnek, mert sem természetvédelmi, sem mőemlékvédelmi szempontból nem kiemelkedı értékőek. A különbözı elvek szerint készült ágazati adatbázisok mind területileg, mind tematikák szerint jelentısen eltér-nek egymástól. Általánosságban elmondható, hogy feldolgozottságuk külön-bözı, rendszerint alacsony szintő és mértékő. Ugyanakkor mindegyik szer-vezet által győjtött adat a térben koordinátákhoz köthetı és megjeleníthetı térképeken is. Országos lefedettségő ortofotó és topográfiai térképi állo-mánnyal a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) rendelkezik, ezért értelemszerően adódott, hogy tájérték kataszter térképi alapját az intézet biz-tosítsa.
A TÉKA adatbázis létrehozásának ezért egyik fontos célja, hogy eze-ket a meglévı adatokat, információkat összekapcsolja, illetve a hiányzó ada-tok egy része esetében felméréseket elindítsa, koordinálja, összehangolja. Az adatintegráció lényege, hogy minden partner továbbra is saját maga tartja karban, gondozza a törvényi kötelezettség által meghatározott, közhiteles adatbázisait. A TÉKA metaadatbázis ugyanakkor olyan plusz információval szolgálhat a partnerek adatbázisainak megosztásával, amely egyéb módon nem megvalósítható. A résztvevı partnerek felismerték, hogy a korunk által megkívánt minıségi elırelépés csak a partnerek erıforrásainak összehango-lásával, adataik megosztásával, hosszú távú együttmőködéssel érhetı el. Ál-talános hazai tapasztalat, hogy az „én házam én váram” szellemében az
eset-leg meglévı adatbázisok között is rendkívül korlátozott a kapcsolat, az „át-járhatóság”. A különbözı adatokat sem helyrajzi szám, sem koordináta, sem egyéb információ alapján nem lehet „összekapcsolni” (pl. egy helyrajzi szám alapján nem tudható, hogy milyen tájérték található esetleg a területen vagy éppen a topográfiai térképen jelölt „kıkereszt” létezik-e, védett-e, vagy mi-lyen településrendezési szabályozás vonatkozik rá.). Felhasználói szempont-ból a TÉKA projekt elınye, hogy az adatgazdák adatbázisait (az azokhoz tartozó, jogokat, jogosultságokat) nem érintve a virtuális térben, kapcsolja össze az adatokat egy metaadatbázisban. A projekt abban az értelemben kí-sérletnek is tekinthetı, hogy ezt az adatintegrációs funkciót milyen mérték-ben és hosszan fogja tudni betölteni. A jövımérték-beni felhasználók számára ugyanakkor egyértelmő az az elıny, hogy az adatokat egy helyen (térben) látja és nem kell adatgazdánként egyeztetni a hozzáférhetıségrıl.
A TÉKA metaadatbázis nyílt rendszer, a fejlesztésben résztvevı partnerek adatbázisai mellett lehetıség van bármely WMS, WFS szolgáltatás integrálására vagy más adatbázisok illesztésére. A térképi adatbázis ilyen módon bıvítésre kerül az Arcanum Kft (www.arcanum.hu) I., II., és III. ka-tonai felméréseinek térképeivel. A tájérték adatbázis számos olyan adatgyőj-tésre is alapoz, amely magánkezdeményezésbıl jött létre. Magyarország ta-lán legrészletesebb szoborgyőjteménye, adatbázisa a szoborlap.hu, amelynek adatai integrálódnak az adatbázisba. A szintén magánkezdeményezéső muemlekem.hu adatbázis az országos mőemlékek és a helyi védettségő mő-emlékek győjtését vállalta fel. Utóbbi adatbázis közös fejlesztés keretében történik VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Társasággal, amelynek adatai reményeink szerint szintén kapcsolódhatnak WFS szolgálta-tásként a TÉKA adatbázishoz. Hosszú távú kötelezettség hazánk számára, hogy a mezıgazdasági támogatási rendszer finomításánál vegye figyelembe a táji adottságokat (pl. kunhalmok, földvárak, gémeskutak). A Mezıgazda-sági és Vidékfejlesztési Hivatal MEPAR térinformatikai alapú rendszere tartja nyilván ezeket az adatokat, ezért célunk az, hogy az országos lefedettségő tájértékek esetében létrejöjjön egy hosszú távú együttmőködés, adatcsere.
Terepi adatgyőjtés
A jogszabályi kötelezettségek alapján a terepi felmérések a 90-es évek végén ad-hoc jelleggel kezdıdtek meg, de a hiányzó felmérési metodika, a szabá-lyozatlanság, az egységes útmutatók hiánya, a központi források csökkenése, majd megszőnése miatt hamarosan leálltak. További súlyos gondot jelentett, hogy az addig elvégzett felmérések eredményei sem kerültek egységes fel-dolgozásra, informatikai rendszerbe (4. ábra).
Gyakran információ sem állt rendelkezésre, hogy hol, milyen keretek között készült ilyen felmérés. A felmérések jó része csak hagyományos papír alapon került rögzítésre és asztalfiókok tartalmát képezte. A projekt kereté-ben ezért új felmérésekre is sor kerül. A már korábban felmért 450 település mellé újabb 400 település felmérése történik meg, így az ország harmadáról 100%-os adatsor áll majd rendelkezésre. A kataszterezés a hiányzó egyedi tájértékek felmérését, a mőemlékek és a táji léptékben megjelenı régészeti emlékek, és földtani emlékek térinformatikai feldolgozását foglalja magába.
A települések teljeskörő felmérése mellett néhány tájérték esetében országos lefedettségő adatsor is rendelkezésre áll (kıkeresztek, szobrok, gémeskutak, kunhalmok).
4. ábra Tájértékek felmérésének állapota
A felméréseket, illetve térinformatikai adatbázis építést segíti, hogy a projekt keretében a FÖMI rendelkezésre bocsájtotta az 1:10 000-es topográfiai tér-kép vektoros adatállományának tájértékként azonosítható elemeinek pontko-ordinátáit. A leválogatott objektumok egy része (pl. kıkeresztek, templom-tornyok, forrás, barlang stb.) valószínőleg teljes mértékben a TÉKA adatbá-zisba is bekerül, míg egy részük további terepi ellenırzést kíván (pl. hidak, tornyok). A több mint 30 leválogatott réteg 120 ezer objektumot tartalmaz (5. ábra).
5. ábra Országos lefedettségő tájértékek (kıkeresztek, gémeskutak)
6. ábra BCE Tájértéktár (http://tajertek.uni-corvinus.hu)
A felmérést és az egységes adatbázis kialakítását segíti, hogy a különbözı adatbázisokból származó adatokat (mőemlékkataszter, szoborlap, TIR stb.) egy közös webes MySQL adatbázisban tároljuk és osszuk meg, melynek alapja a GoogleMap térkép (6. ábra). A webes térképi adatbázis tartalmazza az eddig összegyőjtött pontokat, valamint egyszerő on-line feltöltı felületet biztosít minden felmérı számára.
Az informatikai rendszer
Az adatgyőjtések, kutatások valamint a terepi felmérések eredményei egy integrált adatbázisba kerülnek. A különbözı intézményeket összekapcsoló rendszer nyílt forráskódú térinformatikai megoldásokon fog alapulni, kizáró-lag ingyenes, szabadon felhasználható szoftverelemekbıl épül fel. A rend-szer a térinformatika kiszolgálást végzı OSGEO (UMN) Mapserver motor-ból, Apache webszerverbıl, PHP alkalmazásszerverbıl, PostgreSQL adatbá-zisszerverbıl, OpenLayer web térképezı kliensbıl, GDAL téradat átalakító-ból áll.
TÉKA Web server
TÉKA Dataabse (PostgreSQL, PostGIS
Mapserver)
public
7. ábra A TÉKA informatikai rendszer
A partnerszervezetektıl érkezı adatok Mapserver motorra alapozott WMS és WFS szolgáltatások keretében kerülnek integrálásra (7. ábra). Az adatcsere .xml formátumban történik. A TÉKA adatok szintén WMS és WFS szolgál-tatások keretében kerülnek vissza a partnerek felé. A TÉKA adatbázis három szolgáltatási felületen (partneri, szakértıi és publikus) kerül szolgáltatásra. A publikus térképezı oldal egy OpenLayer JavaScript megoldás, amely integ-rálja a TÉKA WMS és WFS szolgáltatásait, azaz a partnerektıl származó adatok kezelését, valamint a felépített TileCache-et is, amelyek a GDAL tile2cache eszközével készülnek. A térképezı oldal lehetıséget ad minden az OpenLayers által biztosított funkció elérésére. A felhasználói felület kialakí-tása illetve a felhasználói fiókok kezelése a Joomla web portál felületen PHP megoldással kerül kialakításra. A biztonságos felhasználói HTTPS kapcsolat kezeléséhez az OpenSSL eszközzel kerül egy Certificate Authority kialakí-tásra, amely segítségével generálhatók a szerver és a kliens kulcsok. A vé-kony kliens (Internet browser) a WMS, WFS szolgáltatás elérhetı vastag
kliensen keresztül is. A hagyományos elterjedt üzleti térinformatikai szoftve-rek mellett (ArcGIS, MapInfo) a szolgáltatás elérhetı OGC szoftveszoftve-rekkel is.
QuantumGIS, uDig, Gaia stb.), (8. ábra).
8. ábra A QuantumGIS (www.qgis.org) felhasználói felülete a FÖMI által szolgáltatott ortofotó alappal és a pontszerően megjelenı tájértékekkel
Összességében a projekt legfontosabb eredménye, hogy létrejön a táji érté-keket inventarizáló metaadatbázis (TÉKA, tajertektar.hu ), amelynek mőkö-dése révén a döntéshozók, szakértık és a civilek számára is hozzáférhetıvé válnak a tájjal kapcsolatos kulturális és természeti értékek, növelve ezzel a helyi identitástudatot, a helyi környezet iránti felelısségérzetet.
Irodalomjegyzék
KOLLANYI,L. (ed) 2008: Cadastration of Landscape Features for the Implementation of the European Landscape Convention in Hungary and the Development of a Land-scape Character Assessment MethodologyFeasibility Study (http://tajertektar.hu/)
The European Landscape Convention, 2004:
(http://www.coe.int/t/dg4/cultureheritage/heritage/landscape/default_EN.asp) Hungarian Standard MSZ 20375:2003 Nature Conservation. Cultural historical values in
nature conservation areas
Hungarian Act: 2001. Act LXIV of 2001 on the Protection of Cultural Heritage