• Nem Talált Eredményt

A mezőgazdasági támogatások átlagos adatai az egyéni gazdaságok átlagos adataihoz viszonyítva (2007-2013) adataihoz viszonyítva (2007-2013)

A magyar sertéstartó egyéni gazdaságok pénzügyi elemzése a Tesztüzemi Információs Hálózat adatai alapján (2007-2013)

V. Támogatások mutatói Ü6 Vissza nem térítendő támogatás (4221_3) / Saját tőke

4.1.3.5. A mezőgazdasági támogatások átlagos adatai az egyéni gazdaságok átlagos adataihoz viszonyítva (2007-2013) adataihoz viszonyítva (2007-2013)

Popp (2000) véleménye szerint az Európai Unióban a gazdaságok jövedelmezőségét nagymértékben a termelésük hatékonysága, az elérhető kvóták és a támogatások mennyisége határozza meg. A támogatások a sertéságazatot csak részben érintik, hiszen az abrakfogyasztó ágazatok alapvetően nem támogatottak az Európai Unióban, azonban a vidékfejlesztéshez és versenyképesség javításhoz – mint EU prioritáshoz – számos támogatás elérhető (Törő-Dunay, 2011).

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 6

2 0 0 7 2 0 0 8 2 0 0 9 2 0 1 0 2 0 1 1 2 0 1 2 2 0 1 3

Ü18.

Likviditási mutató Ü19.

Likviditási gyorsráta Ü20.

Likviditási mutató 3.

Ü21.

Készpénz likviditás Ü22.

Dinamikus likviditás

A sertéstartó gazdaságok évenkénti átlagos értékei, további elemzésre adott lehetőséget, ezáltal a támogatások adatait mélyebb vizsgálatnak vettem alá 2007 és 2013 közötti években.

A kimutatások alapján a tárgyévekre igényelt mezőgazdasági támogatás összesen adataiból számított évenkénti átlagos értékek alapján a vizsgált időszakba bevont támogatások elérhető típusai a következők:

 a növénytermesztéssel kapcsolatos támogatások,

 a növénytermesztéssel kapcsolatos egyéb támogatások,

 egyéb támogatások a költségek csökkentésének céljára* (állati termékek értékesítése után, ökológiai gazdálkodásra áttérés, természeti károk),

 vidékfejlesztési támogatások (szaktanácsadás, szakképzés, erdészet, hátrányos területek, fiatal gazdák, őshonos állatok megőrzése),

 az állatokhoz kapcsolódó támogatások I. összesen*(termeléshez kötött támogatás, biztosító kártérítése),

 az állatokhoz kapcsolódó támogatások II. összesen* (állatjóléti támogatások, állategészségüggyel kapcsolatos támogatások és egyéb támogatások).

(A támogatások kategóriáiban, a továbbiakban *-gal jelölteknél a támogatások nem tartalmazzák a beruházási támogatást).

A támogatásokat öt mutató alapján vizsgáltam (Ü6, Ü23, Ü24, Ü25 és Ü26).

A vissza nem térítendő támogatás és a saját tőke arányát (Ü6) adatainak az értékelése során megállapítást nyert, hogy a sertéstartó egyéni gazdaságoknál az egyéb bevételként figyelembe vett vissza nem térítendő támogatások az adózás előtti eredmény 6-10% közötti értékét prezentálták a vizsgált időszakban. A gazdaságok működése és a jövedelmezőségi pozíciója, valamint az önfinanszírozási lehetőségük bővülése nagymértékben függ az elérhető támogatási lehetőségek mértékétől. A sertés ágazatot az EU nem támogatja, de egyes támogatási rendszerben lehetőségük van több féle jogcímen támogatások elnyerésére, de fontos megjegyezni, hogy a támogatások megszerzéséhez szükséges a saját önerő biztosítása.

Mezőgazdasági terület és az Üzemi összes terület (Ü23) arányát vizsgálva az átlagos adatok alapján megállapítható, hogy a tizenhét sertéstartó egyéni gazdaság az üzemi összes területek 96,7% és 99,6 % között tudta megművelni a vizsgált időszakban. A tizenhét sertéstartó egyéni gazdaság évenkénti átlag értékei alapján egy gazdaságra vetített évenként használt mezőgazdasági terület átlagos értéke 2,5-2,68 hektár közötti értéket prezentál. Ez az adat jól jelzi, hogy a sertéstartó egyéni gazdaságok még mindig nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű földterülettel, hogy a szükséges takarmányt meg tudják termelni a sertésállományuk számára, így természetesen nem jogosultak a mezőgazdasági egységes területalapú támogatásokra (SAPS) sem. A mezőgazdasági területek elnevezésű mutatót kivettem az ábrából, mivel kiemelkedő magasabb értéket vettek fel a tulajdonságaik miatt.

A támogatások és az összes eszközérték (Ü24) aránya vizsgálatakor az értékek növekedési üteme a vizsgált időszakban 4,5%-6,1% között változott, vagyis megállapítható, hogy a támogatások kismértékben befolyásolták az összes eszköz növekedésének értékét.

A sertéstartó egyéni gazdaságok Állatjóléti támogatások az összes támogatás (Ü25) aránya szempontjából is megvizsgáltam. Az Állatjóléti támogatások igénylése az 140/2007.

(XI.28.) FM rendeletben jelent meg. Az Állatjóléti támogatás igénylésére 2007-ben egy alkalommal volt lehetőség. Mivel a támogatás időszaka: tárgyév január 1-től december 31-ig tart, ezért az idő rövidsége miatt nem tudtak támogatást igényelni a sertéstartó egyéni gazdaságok, majd ezt követő támogatási években már teljes negyedévre vonatkozóan igényeltek a sertéstartó gazdaságok támogatást. Az összes támogatáshoz viszonyítva az átlagos adatok alapján megállapítható, hogy 2008-ban 30%-os intenzív növekedése után, a 2009 és 2013. években 27,4 és 33,3% között változott.

Állategészségüggyel kapcsolatos támogatások és az összes támogatás (Ü26) aránya vizsgálatainak eredménye azt mutatta, hogy az Állategészségüggyel kapcsolatos támogatásokat

a sertéstartó egyéni gazdaságok 2007-ben nem vettek igénybe, az állatjóléti támogatásoknál már leírt okok miatt (140/2007. (XI.28.) FM rendelet). A vizsgált időszakban a mutató értéke kismértékű 2-6,8% között ingadozott az összes támogatáshoz viszonyítva, pedig az Állategészségüggyel kapcsolatos támogatásokat növelni kell, hogy a sertéstartó egyéni gazdaságok minél jobban meg tudjanak felelni az EU állatjóléti szabályaiknak. A támogatások mutatóinak alakulását szemlélteti a 25. ábra.

(*kivéve beruházási támogatás)

25. ábra: A mezőgazdasági támogatások átlagos adatai a sertéstartó egyéni gazdaságok átlagos adataihoz viszonyítva

Forrás: saját számítás a magyarországi tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján

4.1.3.6. Az Állatokhoz kapcsolódó támogatások II. bemutatása átlagos értékek alapján (2007-2013)

A támogatások terén az abrakfogyasztó ágazatokban – köztük a sertéstartásban – működő gazdaságokat az Európai Unió nem támogatja, de ha a gazdaságok képesek arra, hogy a kötelező előírásokat meghaladó extra körülményeket nyújtani tudjanak az állatállományuknak, akkor lehetőségük van több jogcímen is plusz támogatási pénzeket igényelniük. Ez a támogatási jogcím lehetőséget nyújt a gazdaságok biztonságosabb termelési körülményeinek megteremtésére, ezáltal a versenyképességének és az előállított termék biztonságának és minőségének javítására. Az Állatokhoz kapcsolódó támogatások I. és II.

kategóriák az, AKI 2013-ban kiadott tesztüzemi adat kérdőíve alapján, a megnevezések és a panel kódok által elérhető adatok alapján készültek. A vizsgált körben az Állatokhoz kapcsolódó támogatások I. kategória jelentősége elenyésző, így a további vizsgálatokba ezt nem vontam be. Az Állatokhoz kapcsolódó támogatásokat II. a 8. fejezet M 4. melléklet 7. táblázat foglalja össze. Állatokhoz kapcsolt támogatások. II. összesített adataiba tartoznak a sertéságazat előírásai alapján a következők:

Állatjóléti támogatások közé a 140/2007.(XI.28.) FVM rendelet alapján nyújtott sertés állatjóléti támogatások kerülnek. A sertéságazatban igénybe vehető állatjóléti támogatásokra jogosult, az igénylő, aki vállalja, hogy az előírt feltételeket legalább 5 évig biztosítja (FVM-3. 140/2007. rendelet XI.28.).

Állategészségüggyel kapcsolatos támogatások közé az (FVM-4.148/2007. (XII.8.) FVM rendelet alapján nyújtott), egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve

0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 0,35 0,4

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Ü6. Vissza nem térítendő támogatás

*Ü24. Támogatások összesen

Ü25. Állatjóléti támogatás

Ü26.

Állategészségüggyel kapcs. támogatás

leküzdésével kapcsolatos támogatások, továbbá a 26/2013 (IV.18.) VM rendelet szerint állatbetegségek és zoonózisok felszámolásának támogatásai kerülnek ide. Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások: vissza nem térítendő támogatás, mely az állatállományokat veszélyeztető egyes állatbetegségek felszámolására, megelőzésének elősegítésére jött létre. A támogatás állatbetegségekkel kapcsolatos támogatás monitoring vizsgálatokra, tesztekre és más szűrési intézkedésekre, gyógykezelésekre immunizálásokra illetve az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges állategészségügyi szolgáltatások költségeihez vehető igénybe

Egyéb támogatások lehetnek, mint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos támogatások 79/2011 (VIII.3.) VM rendelet szerint, valamint a sertések törzstenyészetek fejlesztésére nyújtott támogatás forgóeszközre felvett része 78/2013 (IX.10.) VM rendelet alapján.

A sertéstartó egyéni gazdaságok által igénybe vett Állatokhoz kapcsolódó támogatások II. összesen adatai alapján évenkénti átlagos adatokat vizsgáltam, hogy feltárjam az igénybe vett sertéstartó egyéni gazdaságok állatjóléti támogatások és az állategészségüggyel kapcsolatos támogatások átlagos értékeinek alakulását a vizsgált időszakban. Az Állatokhoz kapcsolódó támogatások II. összesen mutató vizsgálata során megállapítható, hogy a 2007 év kiemelendő, mivel ebben az évben a tizenhét sertéstartó egyéni gazdaság nem tudott igénybe állatjóléti támogatást, állategészségüggyel kapcsolatos támogatást és egyéb támogatást sem hivatkozva az előzőkben leírtakra, mivel a 140/2007. (XI.28.) FM rendelet későn jelent meg.

Az addigi tendenciákat megváltoztatta ezáltal torzíthatja a folyamatok értékelését, mivel az adatok az állatjóléti támogatás, állategészségüggyel kapcsolatos támogatás és egyéb támogatásokkal kapcsolatos mutatók értékei 2007-ben 0,000 értéket vettek fel. Mindezek ellenére a 2007. év adatait nem vettem ki az adatbázisból, hogy statisztikai számításokhoz és elemzésekhez szükséges elemszám biztosított maradjon. Az Állatjóléti támogatások és az Állategészségüggyel kapcsolatos támogatások arányát mutatom be az Állatokhoz kapcsolódó támogatások II. összesen adatai alapján. A sertéstartó egyéni gazdaságok Állatjóléti támogatások évenkénti átlag értéke 18 827,64 E Ft - 41 605,04 E Ft (80-94%) között ingadozik, ugyanakkor mutatja a 2008 és 2013 közötti évekre összesített számtani átlaga alapján 26 755,37 E Ft (87,8%) évenkénti átlag kifizetést jelent, amely kedvező értéknek tekinthető. Továbbá sertéstartó egyéni gazdaságok Állategészségüggyel kapcsolatos támogatásai a 2008 és 2013 közötti évekre összesített átlag értékei csak 12,2 E Ft-ot (12,2%) mutat évenként, ami nem kedvez a sertéstartó egyéni gazdaságoknak. Az Állatokhoz kapcsolódó támogatások II. átlagos értékeit foglaltam össze a 18. táblázatban.

18. táblázat: A tizenhét sertéstartó egyéni gazdaságnak nyújtott Állatokhoz kapcsolódó támogatások II. átlagos értékei (2007-2013)

Év

Állatjóléti támogatások

(E Ft)

Állategészségüggyel kapcsolatos támogatások (E Ft)

Állatokhoz kapcsolódó támogatások II.

összesen (E Ft)

2007 0,00 0,00 0,00

2008 20 290,76 2 092,90 22 383,66

2009 18 827,64 4 637,66 23 465,304

2010 22 210,77 1 450,51 23 661,28

2011 25 061,83 2 627,09 27 688,92

2012 32 536,16 5 863,52 38 399,68

2013 41 605,04 5 669,70 47 274,74

Forrás: saját számítás a magyarországi tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján

Megállapítható az a tény, hogy az állami támogatások jelenléte nem elhanyagolandó a sertéstartásban és a sertéshús termelésben. A nemzetgazdasági szempontok alapján stratégia jelentőségű, mivel valamilyen jogcímen a sertéságazatban élvezik a támogatásokat a sertéstartó gazdaságok.

A sertéstartó egyéni gazdaságok átlagos értékeinek további vizsgálata