A hízótartók és kocatartók termelési tényezőinek változásai (2007- (2007-2013)
4.3.5.1. A hízótartás hatékonyság és jövedelmezőség vizsgálata (2007-2013)
A hízótartás hozamérték és jövedelem függvényeit a 42. és a 43. ábra mutatja be. A hozamérték függvény - fent említett - ceteris paribus értékadása következtében lineáris egyenleteket mutat ezen az ábrán, mind a hozam, mind a jövedelem vonatkozásában. Az éves hozamértékek (termert) függvény görbéi (esetünkben egyenesek) a ++ mezőben helyezkednek el mindegyik évben, ami elvárható, hiszen hozamértékünk a támogatásokat is tartalmazó termelési érték. Ugyanez a jövedelem függvények esetében, a támogatások nélküli ágazati eredmény (jöved) görbéit a +- mezőbe tolja. Információval mind a hozam-, mind a jövedelem függvényeknek a meredekségeiben mutatkozó évenkénti különbségek szolgálnak.
A hízótartás hozamérték függvényei ideális állapotokat mutatnak, amikor, többek között az olvasható le róluk, hogy 2008-ban 40 Ft hozamértéket 30 Ft költségráfordítással lehetett előállítani, ill. termelték meg, és ugyanezt a hozamértéket 2013-ban már 10 Ft ráfordítással elő lehetett állítani. Ezt az állítást azonban a fenti (parciális hozadék, versus skálahozadék) megszorításokkal kell elfogadni. Vagyis, nem a konkrét értékeket számszerűségében kell értékelni, mert valószínűsíthetően egymást gyengítő hatású növekményekről van szó. Valamint a pénzegységnyi növelések az ágazatban valószínűleg nem oldhatók meg. A termelési tényezők ideálisnak tekinthető egységnyi értékű bővítéséhez képest csekély mértékű hatékony értékteremtésre képesek. Azonban a függvénygörbék (egyenesek) az évenkénti változásokat reálisan tükrözhetik. Csak naturális egységekben megvalósuló bővítések jöhetnek szóba (pl.
egész számú hízó beállítása, vagy ugyancsak egész számú trágyatároló építése).
A takarmányköltségek 2007. év nyár végétől számottevő mértékben emelkedtek, ami több piaci tényező együttes hatásának következménye: a bioüzemanyag-gyártás növekvő kereslete a gabonafélék iránt, az intervenciós kukoricakészletek kezdtek kimerülni, regionális terméskiesések. A takarmányárak növekedése, valamint a sertésárak csökkenése kedvezőtlen hatást gyakorol a termelésre (Nyárs, 2009). A hízótartás hozamérték függvényeit a 42. ábra mutatja be.
42. ábra: A hízótartás hozamérték függvényei (2007-2013) Forrás: saját szerkesztés a magyarországi tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján
Az adatok értékeit jól jelzik (43. ábra) jövedelemfüggvényeinek negatív iránytangensei, amelyek az ágazatnak az uniós támogatások nélküli veszteséges helyzetét mutatják, és azok távlati megszűnésével prognosztizálható végzetes következményeket sejtetnek. A hízótartás jövedelemfüggvényeit a 43. ábra mutatja be.
43. ábra: A hízótartás jövedelemfüggvényei (2007-2013) Forrás: saját szerkesztés a magyarországi tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján
A számítások során a zárójelben alkalmazott rövidítéseket használom a hozamérték és jövedelem függvény számításhoz, a PRF mutatókat ugyanebben a részletezettségben számítottam.
-100 -80 -60 -40 -20 0 20 40 60 80 100
0 10 20 30 40 50 60
Hozamérték
Ráfordítás
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
-100 -80 -60 -40 -20 0 20 40 60 80 100
0 10 20 30 40 50 60
Jövedelemérték
Ráfordítás
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Hozamérték függvény számításhoz használt rövidítések elnevezései a következők:
Termelési érték (termert) Alapanyag költség (alapag)
Takarmányköltség összesen (takarm) Állategészségügyi költség (alleu) Gépköltségek (gep)
Fenntartó tevékenységek költsége (fenntart) Idegen gépi szolgáltatások költsége (ideggep) Munkabér (ber)
Értékcsökkenési leírás (amort)
Tevékenység általános költsége (tevalt) Gazdasági általános költség (gazdalt)
Jövedelem függvény számításhoz használt rövidítések elnevezései a következők:
Ágazati eredmény (jöved)
Tenyészállatok értékcsökkenése (talamort) Takarmányköltség összesen (takarm) Állategészségügyi költség (alleu)
Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége (termekenyit) Gépköltségek (gep)
Fenntartó tevékenységek költsége (fenntart) Idegen gépi szolgáltatások költsége (ideggep) Munkabér (ber)
Értékcsökkenési leírás (amort)
Tevékenység általános költsége (tevalt) Gazdasági általános költség (gazdalt)
Az első, ami az évenkénti hozamérték függvények regressziós együtthatóinak vizsgálata során szembe tűnik, hogy a pozitív és a negatív hozadékok viszonylagos időbeli előjel stabilitása, ez durván az elvárásoknak megfelelően alakult. Megállapítható tény, hogy a pozitív hozadéka volt az alapanyag felhasználásnak. Növelve a beállított hízók számát, nőtt a fajlagos hozamérték. Ebben mérethatékonysági elvárások teljesültek. A vizsgált időszakban ugyancsak pozitív a hozadéka az amortizációnak, ami elvárható. A tárgyi eszközök értékátadását a termelés során alapkövetelménynek tekinthetjük. Ugyanez mondható el a munkabérköltségekre az élőmunka értékteremtő képessége alapján. A fentiekhez hasonló hozam megállapítás tehető a tevékenység általános költsége és a gazdálkodás általános költsége tekintetében is. Ezek a visszaosztott költségek általában nagyon átgondoltak, és nagyon visszafogottak. Ráfordítás szűkében vannak, és emiatt eléggé hatékonyak.
A megnevezés rovatban szereplő termelési tényezők érték egységben (Ft) történő növelésének hatására az eredményváltozó értékében bekövetkező változást számszerűsíti, a többi tényező változatlanul hagyása mellett (ceteris paribus). A negatív előjelek következetes megjelenése csak a gépköltségeknél jelenik meg, amelyekbe a kenő és hajtóanyagok költségei is beletartoznak. Ezeknek a világpiaci árigazodásaik döntően felfelé irányuló ármozgásaik, ezen a téren jelentkező ráfordításokat gyakorlatilag kitermelhetetlenekké teszik. A fennmaradó termelési tényezők esetében az előjel stabilitás nem áll fenn. A pozitív értékek, értelemszerűen az adott tényező hasznosulására, a negatív számok a veszteség növekedésére utalnak. Utóbbiak esetében a tényező túladagolását, vagy felhasználásának rossz időzítését, vagy egyéb hasonló körülményeket kell értenünk. A 2007-ben a takarmány felhasználás veszteséges volt. Ha 100 Ft-tal növelték volna a takarmány felhasználást, akkor az már túletetésnek számított volna, mert nem hogy hozamértéket növelt volna, hanem 31 Ft-tal csökkentette azt, azaz rontotta a ráhizlalást a vizsgált gazdaságok hízóállományában. Ez a kontra produktív hizlalási
tevékenység a jövedelem alakulásában már 131 forint jövedelem kiesést jelentett. Azonban nem minden termelési tényező hasznosulása volt ennyire rossz. Voltak nyereségesen felhasznált tényezők is (állategészségügyi költség, bérköltség, a tevékenység általános költsége), amelyek a teljes veszteséget csökkentették. Vagyis terítették a saját nyereséghozadékukat a többi tényezőre, így a takarmány felhasználásra is. Ennek eredményeként mérséklődött a takarmány felhasználáson jelentkező veszteség 131 Ft-ról 58 Ft-ra. Ebben az időszakban a gépkölcsönzés drágulhatott meg, de főleg 2010 után, ezért kisebb lett az igénybevétele. A hízótartás hozamérték függvény és jövedelem függvény becsült regressziós együtthatóit a 26. és 27 táblázat foglalja össze.
26. táblázat: A hízótartás hozamérték függvény regressziós együtthatói
Megnevezés 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
alapag -0,01 0,16 0,46 0,14 0,96 0,82 0,61
takarm -0,31 0,05 -0,11 -0,27 -0,27 0,34 0,11
alleu 0,21 -0,17 -0,09 -0,11 0,13 -0,48 0,20
gep -0,17 -0,36 -0,18 -0,11 0,81 -0,05 -0,18
fenntart -0,20 0,37 0,83 -0,04 0,89 0,46 0,29
ideggep -0,04 -0,09 -0,34 0,22 -0,78 0,00 0,50
ber 0,42 0,23 0,01 0,24 0,34 0,25 0,30
amort -0,06 0,32 0,01 0,35 0,27 0,38 0,24
tevalt 0,74 0,64 0,76 0,84 0,09 -0,61 0,16
gazdalt -0,28 0,23 0,62 0,06 0,34 0,12 0,55
Forrás: saját számítás a magyarországi tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján 27. táblázat: A hízótartás jövedelem függvény regressziós együtthatói
Megnevezés 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
alapag -0,76 -0,36 -0,52 -0,49 -0,83 -0,48 -0,44
takarm -0,58 -0,77 -0,51 -0,57 -0,16 -0,60 -0,15
alleu -0,13 -0,34 -0,37 -0,46 -0,97 -0,24 -0,28
gep -0,28 -0,62 -0,30 0,05 -0,05 -0,44 0,07
fenntart 0,04 0,32 -0,09 -0,06 0,90 0,34 -0,08
ideggep -0,11 -0,05 -0,39 0,11 0,02 0,00 0,37
ber -0,26 -0,26 -0,28 -0,46 -0,16 -0,29 -0,13
amort -0,27 -0,25 0,27 -0,23 -0,11 -0,00 -0,89
tevalt 0,14 0,17 0,25 0,11 -0,05 -0,06 -0,27
gazdalt -0,30 -0,24 -0,04 -0,40 -0,09 -0,10 -0,11
Forrás: saját számítás a magyarországi tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján
A KSH adatai alapján a vizsgált időszakban takarmánypiaci árak változásai hatással voltak a hazai hízótartásra és a kocatartásra. Az eredményességük elérésének egyik legjelentősebb meghatározója a rendelkezésre álló termőterület nagysága.
Már az elsőkén vizsgált hízótartás hozamérték függvény esetében is megfigyelhető, hogy - figyelmen kívül hagyva a jelentős évenkénti ingadozásokat - a vizsgált időszak átlagában 20%
feletti értékű értékteremtő potenciál - a hízóbeállítást leszámítva, ahol ez evidens - az amortizáció, a bérek és a fenntartási költségek, valamint a tevékenység és a gazdaság általános
költségeinél volt megfigyelhető. Ugyanakkor az értékképzésben betöltött szerepük (részarányuk) alapján a már említett hízóbeállítástól eltekintve, a fenntartás, egyéb befolyásoló tényezők és a tevékenység általános költségei szerepeltek jelentősebb 10 % részarány fölötti Pratt-mutató értékekkel. A 28. táblázatban az utolsósorban lévő determinációs együtthatók tényezők szerinti felbontását láthatjuk, feltüntetve az egyéb meg nem nevezhető tényezők súlyát az utolsó előtti sorban. A hízótartás hozamérték függvény magyarázó változóinak Pratt-mutatók a vizsgált években foglalja össze a 28. táblázat.
28. táblázat: A hízótartás hozamérték függvény magyarázó változóinak Pratt-mutatói
Megnevezés 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
alapag 0 1 5 4 17 37 19
takarm 11 0 1 8 2 6 1
alleu 2 5 2 1 2 9 1
gep 2 1 1 3 20 1 2
fenntart 1 16 39 0 23 3 7
ideggep 0 1 1 2 3 0 12
ber 15 4 0 7 4 5 11
amort 0 16 0 8 3 0 7
tevalt 52 40 25 57 1 16 0
gazdalt 6 2 19 1 3 1 19
egyéb 11 13 8 9 21 22 22
R2 89 87 92 91 79 78 78
Forrás: saját számítás a magyarországi tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján
Pratt-mutatók csak pozitív értékeket vesznek fel, ennélfogva, csak mértékeket fejeznek ki.
Irányokat (többlethozam, vagy hozamcsökkentés) a megfelelő regressziós együtthatók előjeleitől kölcsönözhetjük. Értékelésük során ugyanazokat a szempontokat tartjuk szem előtt, mint a hízótartás hozamérték függvény regressziós együtthatói esetében. Folyamatosan ingadozó és változó adatok is jól mutatják az értékeket.
Amint már az előzőkben már kitértem, hogy a Pratt-mutató azért alkalmasabb a termelési tényezők tényleges hozamérték-alakító szerepének számszerűsítésére, mint a regressziós együtthatók, mert a determinációs együtthatók összevont magyarázó erejét képesek százalékos arányban felbontani, és a determinációs együttható által nem magyarázott aránnyal, vagyis a közelebbről meg nem határozható, de létező hatótényezők százalékos befolyásával együtt a teljes magyarázhatóságot (100%) az összes tényező között felosztja.
A 29. táblázatban az utolsósorban lévő determinációs együtthatók tényezők szerinti felbontását láthatjuk, feltüntetve az egyéb meg nem nevezhető tényezők súlyát az utolsó előtti sorban.
A termelési tényezők értéktermelő potenciálja (regressziós együtthatók), valamint az értékképző szerepének mértéke (Pratt-mutató), nem ugyanazoknál a termelési tényezőknél kulminál. A hízótartás jövedelem függvény magyarázó változóinak Pratt-mutatók a vizsgált években foglalja össze a 29. táblázat.
29. táblázat: A hízótartás jövedelem függvény magyarázó változóinak Pratt-mutatói
Forrás: saját számítás a magyarországi tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján