A dolgozatom elkészítése során a magyar sertéstartó egyéni gazdaságok pénzügyi és gazdasági mutatóinak értékelésén keresztül vizsgáltam, hogy az állandóan változó gazdasági helyzet ellenére hogyan tudtak talpon maradni a sertéstartó egyéni gazdaságok, milyen finanszírozási lehetőségük van fejlesztésekre és beruházásokra, hogy korszerűsíteni tudják a gazdaságukat, mivel a fejlődésüket, versenyképességüket nagyban meghatározzák a nemzetközi és hazai lehetőségek és akadályok. Az agrárpolitikai támogatási rendszer által igényelt támogatás milyen mértékben segíti a sertéstartó egyéni gazdaságok működését, mivel csak így tudnak a piacon versenyképesek, lenni és a hatékonyságukat növelni.
Fontosnak tartottam a sertéstartó egyéni gazdaságokat körülvevő makrokörnyezeti hatások vizsgálatát az adott időszakra (2007-2013) vonatkozóan, mint a politikai és agrárpolitika, gazdasági, társadalmi, technikai és környezeti jellemzőket és tendenciákat, mint külső tényezőket, amelyek hatással vannak a sertéstartó gazdaságok működésére és gazdálkodásuk hatékonyságára.
A sertéságazat értékeléséhez alkalmazott alapelvek és értékelési módszerek összefoglalásához a sertéstartó gazdaságok finanszírozásához és versenyképességéhez kapcsolódó hazai szakirodalmi feldolgozások forrásaiból származnak (törvények, rendeletek, elemzések).
A szakirodalmi források felhasználása mellett nagymértékben támaszkodtam az Agrárgazdasági Kutató Intézet magyarországi Tesztüzemi Információs Hálózat, a tesztüzemi adatbázis adataira (primer és szekunder adatok), valamint a KSH honlapján található információkra építettem, mint szekunder forrásokra.
A sertéstartó egyéni gazdaságok pénzügyi és gazdasági helyzetének elemzésekor az adatok értékeléséhez az Agrárgazdasági Kutató Intézet által vezetett Tesztüzemi Információs Hálózat primer és szekunder adatbázisát használtam fel, különböző szempontok szerinti rendszerezéssel. A számítások során a magyarországi Tesztüzemi Információs Hálózat primer, üzemsoros feldolgozatlan adatainak szűrését és további feldolgozását végeztem el. A magyarországi sertéságazat üzemi adatait az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) bocsátotta rendelkezésemre a vizsgálathoz. A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan az összehasonlító vizsgálatra is alkalmas adatok álltak rendelkezésre.
A felmérésre kerülő kiválasztás elsősorban azokra a Magyarországon működő sertéstartó gazdaságokra terjedt ki, akik a tesztüzemi rendszerben részt vettek. Ezt követően további négy szempont figyelembe vétele történt, úgymint a termelési irány, az árbevétel meghatározása, a cégjogi forma és az üzemméret szerinti összetétel szerint tekintettem át az adatbázist.
A megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében a magyar sertéstartó egyéni gazdaságok vagyoni, a pénzügyi és gazdasági helyzetük értékeléséhez kapcsolódó mutatókat alkalmaztam, az elért eredményeket kutatási szakaszonként értékeltem. A hazai sertéstartó egyéni gazdaságok pénzügyi elemzéséhez alkalmazott alapelvek és módszerek összefoglalásához, a gazdaságok vagyoni helyzetének elemzéséhez feldolgoztam a pénzügyi helyzet, a hatékonyság, a jövedelmezőség és versenyképesség fogalmaihoz tartozó hazai szakirodalmat, továbbá a FADN rendszerben alkalmazott speciális számviteli szabályok hazai és nemzetközi szakirodalmi forrásait.
Kutatási módszerek
A kutatási módszerek leírását az egyes elemzésekhez kapcsolódó konkrét módszertani alkalmazását a fejezetek elején mutatom be.
Majoros (2004) megállapítása, hogy az elemzés a kutatásnak és megismerésnek a módszere, amely által eljuthatunk olyan gazdasági folyamtok megismeréséhez, amelyek
segítségével különböző folyamatok és kapcsolatok közötti összefüggéseket befolyásoló tényezők tárhatók fel. Babbie (2000) szerint a tudományos kutatás egy olyan folyamat, amelynek az a célja, hogy megfigyelések útján eljussunk a vizsgált probléma általánosabb megértéséhez.
A kutatás célkitűzéseinek adatállományából származó információkat elemeztem, ez által feltártam a közöttük levő kapcsolatokat és összefüggéseket. Az adatok alapján összeállítottam a levonható következtetéseimet.
A témakörhöz kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalmi feldolgozásakor minél szélesebb és szerteágazóbb irodalmi forrást dolgoztam fel, folyamatosan figyelemmel kisérve a bekövetkezett változásokat. Az adatokat a nyilvános statisztikai adatbázisok (KSH, EUROSTAT, FADN) segítségével nyertem ki, majd azokat leszűkítve és feldolgozva illesztettem a sertéságazat hazai és nemzetközi helyzetét feldolgozó fejezetekbe.
A kutatások szakaszában a Mezőgazdasági Számviteli és Információs Hálózat hazai adatbázisának vizsgálata során, a sertéstartó gazdaságokra vonatkozó adatokat használtam fel.
Vizsgálati időszaknak a 2007 és 2013 közötti évekre esett a választás, mert ez az időszak már egy lezárt programozási és finanszírozási időszak volt, amely teljes körű elemzésre adott lehetőséget.
Az adatbázis adatai alapján az első vizsgálati szempontként arra kerestem választ, hogy országos szinten hány sertéstartó gazdaság tevékenykedik. A tesztüzemi rendszerből kinyert primer, üzemi szintű adatok összesen 404 sertéstartó gazdaságot tartalmaztak. Az adatok további szűrése során a tulajdoni forma szerinti megkülönböztetést végeztem el, ami 304 sertéstartó egyéni gazdaságot és 100 sertéstartó társas gazdaságot reprezentált. A második szűrési lépésként azokat a sertéstartó gazdaságokat választottam ki, amelyek folyamatosan részt vettek az adatszolgáltatásban, továbbá az árbevételük 2/3 része a sertéstartásból származott a vizsgált időszakban. Az adatok értékelése során kitűzött vizsgálati szempontoknak 22 sertéstartó gazdaság felelt meg. A kutatás adatfeldolgozásának e szakaszában az adatbázison további szűrést végeztem. A tulajdoni forma alapján történő különválasztás során 17 sertéstartó egyéni gazdaságot és 5 sertéstartó társas gazdaságot mutattam ki. Az elért adatok alapján választottam a vizsgálandó csoportot, azaz a 17 sertéstartó egyéni gazdaságot.
Az 5 sertéstartó társas gazdaság adatsora kevés lett volna a vizsgálati szempontoknak és a kitűzött feltételek teljesítésének, ezért nem végeztem további számításokat.
Erre az adatbázis szűrésekre az összehasonlíthatóság és az elemzési lépések azonos színvonalú kivitelezése miatt volt szükség. A tesztüzemi rendszerben résztvevő gazdaságok ugyanis évről évre változhatnak, a változás hátteréről azonban adatvédelmi okokból nem érhető el adat.
A sertéstartó egyéni gazdaságoknál elsőként, mint iránymutató lépésként a kiválasztott mutatók átlag értékeit, a primer és szekunder adatok feldolgozásához és statisztikai elemzések rendszerezéséhez, a Microsoft Excel táblázatkezelő program csomag segítségével végeztem el 2007-2013 közötti vizsgált időszakra vonatkozóan.
A statisztikai módszerek kiválasztásánál célom az volt, hogy ne legyen jelentős eltérő csoport elemszám, mivel az adatbázis feldolgozása egyrészt tevékenység iránya és üzem típusok szerint, másrészt a gazdálkodási forma szerinti csoportosításakor a csoportok elem száma eltérő volt. Az ökonómiai számítások során vizsgált mutatók közötti összefüggések elemzéséhez a magyarországi tesztüzemi rendszer adatbázisából származó primer adatokat dolgoztam fel. Első lépésként adatok feldolgozáshoz a sertéstartó egyéni gazdaságok elemzéséhez mutatószámokat képeztem. A kiértékelt mutatószámok alakulását a sertéstartó egyéni gazdaságokra vonatkozók szerinti csoportosításban és felbontásban mutatom be. Az idősorok alakulása táblázat és ábra formájában a 4. fejezetben látható.
Az összehasonlító elemzés módszerével foglaltam össze a statisztikai számítások által kapott eredményeket, az információk elemzését, a rendszerezését, az ábrázolását és az elért
következtetések levonását jelenti. A dolgozatomban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez szükséges anyagok és módszerek összefoglalása látható a 15. táblázatban.
15. táblázat: A dolgozatomban megfogalmazott célkitűzések elérését szolgáló anyagok és módszerek
Sorszám Célkitűzés Anyag Módszer
1.
A hazai sertéságazat makro környezetének bemutatása, elemzése.
A magyarországi sertéságazat export és import piaci helyzetének meghatározása.
A témakörhöz
kapcsolódó szakirodalmi források.
KSH és EUROSTAT adatbázis adatok.
Európai Unió
dokumentum forrásai.
Szakirodalom elemzése.
Dokumentum elemzés.
Leíró statisztikai módszerek.
2.
Magyarországi sertéstartó egyéni gazdaságok vagyoni és pénzügyi helyzetének vizsgálata 2007 és 2013 közötti időszakban.
A magyarországi Tesztüzemi Információs Hálózat nyilvános adatbázisa alapján (2007-2013).
FADN publikus adatbázisa.
A sertéstartó egyéni gazdaságok vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzése.
Szintvonal elemzés módszere.
Differencia számítás módszere.
Láncbehelyettesítési módszer.
3.
Magyarországi sertéstartó egyéni gazdaságok vagyoni struktúra és tőke struktúra vizsgálata 2007 és 2013 közötti
időszakban.
A magyarországi Tesztüzemi Információs Hálózat nyilvános adatbázisa alapján (2007-2013).
A sertéstartó egyéni gazdaságok vagyoni struktúra és tőke struktúra vizsgálata.
Trendszámítás:
idősorok vizsgálata, analitikus trend számítása, lineáris trendfüggvény.
4.
Magyarországi
sertéságazat agárpolitikai és támogatási rendszere.
Az Európai Unió és Magyarország nyilvános pályázati adatbázisa.
Szakirodalom elemzése.
Agrárpolitikai és agrár- stratégiához kapcsolódó dokumentumok elemzése.
5.
A hatékonyság és a jövedelmezőség alakulását befolyásoló termelési tényezők értékteremtő képessége, annak időbeni változásai.
A magyarországi Tesztüzemi Információs Hálózat adatbázisa alapján a hízótartó és kocatartó egyéni gazdaságok adatai (2007-2013).
Lineáris regresszió Regressziós együttható Pratt-mutató
Forrás: saját összeállítás