A megjelenítés technológiai lehetőségei

Az előzőekben bemutatásra kerültek a térinformatikában alkalmazható nyíltforrású eszközök.

A következőkben a térképi megjelenítés lehetőségeit mutatom be a 20. ábra segítségével.

20. ábra: Webtérképek

Forrás: Speiser-Guszlev, 2007, 2. old.

A kor követelményeinek megfelelően a dinamikus térképek és az ezekhez kapcsolódó technológiák tárgyalására dolgozatomban nagyobb figyelmet fordítok. A statikus térképek használati élmény és a megvalósított funkciók szempontjából vizsgálva egyszerű előre összeállított adathalmazt jelenítenek meg, melyet a felhasználó egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben módosíthat (pl. térkép kicsinyítés/nagyítás). A webtérképek közül elsősorban a dinamikus térképekkel foglalkozom [125].

A dinamikus térképek lehetőséget biztosítanak keresésre, objektumok lekérdezésére, esetleg új adatok hozzáadására, kényelmes és egyszerűen kezelhető felhasználói interfészen keresztül [90]. A fenti célok megvalósítása egyaránt lehetséges üzleti és nyíltforrású szoftverek felhasználásával is, illetve rendelkezésre állnak olyan nyílt programozási interfészek, amelyek segítségével a meglévő szolgáltatásokhoz hozzáadott értéket hozhatunk létre. A kutatómunka folyamán két eset megvizsgálására is sor kerül: az első egy

hagyományos kliens-szerver technológiára épített térképes megjelenítés, a második a GoogleMaps nyílt programozói interfész felhasználásával készített térképi megjelenítés ugyanezen architektúra felhasználásával.

1.3.7.1 A web 2.0 lehetőségei és a web-térképekre gyakorolt hatása

A web 2.0 kifejezés 2004-ben jelent meg, ez nem igazán jelent új technológiát, inkább a meglévő eszközök segítségével létrehozott innovatív szolgáltatásnak nevezhető. Leginkább abban különbözik elődjétől, hogy a megközelítés sokkal inkább tartalom orientált és a közösségi tartalom együttes építésére törekszik. Azaz mind a felhasználók, mind a szolgáltatók hozzáállása megváltozik: az online közösségek közös tudását olyan világhálós alkalmazások segítségével kamatoztatják, amelyek automatikusan a felhasználók igényeiből tanulnak, alakulnak és fejlődnek, vagyis minél többen használják, annál jobbá válik. Az események, emberek és kapcsolataik folyamatát mutatja be a 21. ábra.

21. ábra: Web 2.0 – az események, emberek és kapcsolataik folyamata Forrás: http://www.elongtian.com/

A web 2.0 egyik fontos tulajdonsága a szinergia, a tartalom megoszthatósága, a felhasználó bevonása a tartalom aktív létrehozásába, alakításába, újrafelhasználásába [144].

A WEB 2.0 környezet meglátásom szerint további lehetőségeket kínál környezetinformatikai célú helyfüggő szolgáltatások tekintetében. Ezek elsősorban a kollaboratív közösségi munka (crowdsourcing) területén és a felhasználói élmény növelése szempontjából adhatnak

újdonságot a környezeti informatikában. A meglévő technológiák felhasználásával a lakosság aktív részvételét lehet növelni ezen a problématerületen.

Példák a WEB 2.0 kollaboratív munkában való felhasználására a következők:

 Google Docs

Web-es dokumentumkezelés akár csoportosan is. Segítségével a közösségi munkát – jellemzően ilyenek a projektekhez kapcsolódó több szakember együttműködését igénylő feladatok – követelő feladatok megoldása sokkal hatákonyabb.

 Wikipedia

Az internetes közösség által szerkesztett szabad enciklopédia.

 Open Street Map

A Wikipedia mintájára létrehozott, közösségek által GPS nyomvonalak felvételezésével és javításával készített ingyenesen hozzáférhető térkép.

 Waze

Navigációs szolgáltatás, mely a szolgáltatásban résztvevők által a központi szervernek küldött közlekedési adatokat és megjegyzéseket használja fel a navigációhoz. Ehhez hasonló magyar szolgáltatás is működik Egérút néven.

Az Open Geospatial Consortium által javasolt nyílt webes térinformatikai szabványok – pl. Web Mapping Service (raszteres térképtovábbítás), Web Feature Service (vektoros térképtovábbítás), Web Catalogue Service (katalógusszolgáltatás) – elterjedése óriási hatással volt a webes térinformatika fejlődésére mind tartalmilag, mind minőségileg. Segítségükkel olyan webes térképi szolgáltatások alakíthatók ki, melyek akár az eddig megvásárolható térképek színvonalát is közelítik, vagy akár meg is előzik azokat [47][48][137]. Egyre több komoly hazai webes térképpel is találkozhatunk, amelyek a magyar felhasználók információigényét is egyre nagyobb mértékben kielégítik.

A világhálós térképek fejlődésében a következő nagy áttörést a 2005 februárjában megjelent GoogleMaps jelentette [13]. Felhasználói szempontból a következő előnyöket kell kiemelni:

 Teljes világot lefedő, részletes térképi adatbázis,

 Hely szerinti keresési funkciók,

 Könnyen kezelhető, intuitív felhasználói felület,

 Testre szabható, kiterjeszthető nyílt programozási felület (API),

 Ingyenes, mégis magas színvonalú és megbízható szolgáltatás.

A Google sikerein felbátorodva sorra jelentek meg a hasonló szolgáltatásokat kínáló térképek. Számtalan mashup épül ezekre az új szolgáltatásokra, mert viszonylag egyszerűen lehet külső online adatbázisokhoz kapcsolódni. Bármilyen adatbázist meg tudunk jeleníteni a térképen, amely tartalmaz valamilyen földrajzi vonatkozást, legyen az akár koordináta, akár címjegyzék. Ezek gyakorlati megvalósításai a legkülönbözőbb alkalmazási területeket ölelik fel, az amerikai bűnözők területi statisztikájától a buszmenetrendek és a buszok aktuális helyzetének bemutatásáig [125]. A mashup olyan összetett világhálós alkalmazás, mely a tartalmakat több forrásból dinamikusan kombinálja. A legtöbb 2.0-s mashup alkalmazás valószínűleg az eBay és az Amazon kereskedelmi portálokhoz, valamint a Google Mapshez kapcsolódik, ahol az űrfelvételek, illetve a térképi adatbázis szolgál alapként, és a felhasználók ehhez fűzik hozzá a saját adataikat (pl. valós idejű közlekedési információkat, meteorológiai adatokat, vízminőségre vonatkozó adatokat, stb.).

1.3.7.2 AJaX

Az AJaX (Asynchronous JavaScript and XML) egy webfejlesztési technika interaktív webalkalmazások létrehozására. A weblap kis mennyiségű adatot cserél a szerverrel a háttérben, így a lapot nem kell újratölteni minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó módosít valamit. Ez növeli a honlap interaktivitását, sebességét és használhatóságát.

Napjainkig igazából csak elvétve lehetett olyan publikus weboldalt találni, ahol ténylegesen éltek is volna ezzel a lehetőséggel, és igazából a reflektorfénybe a GoogleMaps, GMail kapcsán került. Az AJaX valójában meghatározott technológiák halmazának gyűjtőfogalma [115]. Az AJaX alapvető célja: miként tudnánk a felhasználóknak a világhálón keresztül olyan élményt nyújtani, amit a megszokott, a gépeikre telepített alkalmazások nyújtanak. Az AJaX a következő technikák kombinációja:

 XHTML (vagy HTML) és CSS a tartalom leírására és formázására.

 DOM kliens oldali szkriptnyelvekkel kezelve a dinamikus megjelenítés, és a már megjelenített információ együttműködésének kialakítására.

 XMLHttpRequest objektum az adatok aszinkron kezelésére, a kliens és a webszerver között. Néhány AJaX keretrendszer esetén, és bizonyos helyzetekben IFrame-et használnak XMLHttpRequest objektum helyett.

 XML formátumot használnak legtöbbször az adattovábbításra a kliens és a szerver között, bár más formátumok is megfelelnek a célnak, mint a formázott HTML vagy a sima szöveg.