Adatmodell tervezése

A térinformatikai rendszerek az informatikai rendszerek családjának legösszetettebb rendszerei közé tartoznak. A rendszerek életciklusa rendkívül hosszú, így létrehozásuk, továbbfejlesztésük csak szigorúan egymásra épülő fázisokban lehetséges. Az egyre összetettebb feladatokat megoldó rendszerek különböző szakterületeken dolgozó nagyszámú szakember együttműködését igénylik. A strukturált rendszerépítkezés és a prototípus rendszer (pilot project) elterjedése nagymértékben segíti a felhasználói igényeknek megfelelő térinformatikai környezet kialakítását [39]. Az általános rendszerszervezési és projektirányítási módszerek közül a térinformatikai rendszerek rendszerszervezési, projekt megvalósítási feladataihoz az SSADM (Structured Systems Analysis and Design Method) módszertan eszközrendszere illeszkedik a legjobban. Hierarchikus felépítésének, szerkezetének és termékközpontúságának köszönhetően, lehetőség nyílik a feladatok, termékek, határidők, ellenőrzési pontok hatékony kezelésére. További előnye, hogy a felhasználók bevonását már a rendszertervezés korai szakaszában támogatja. Az SSADM adatvezérelt módszertan, a rendszeranalízis és tervezés a megvalósítandó rendszer adatszerkezetén alapul. Legfőbb alapelve tehát az adatszerkezetek a projekt korai szakaszától

történő fokozatos fejlesztése és a rendszer folyamataival történő ismétlődő összeegyeztetése (lásd: 26. ábra).

26. ábra: SSADM törzsrésze – a rendszertervezés menete Forrás: www.itb.hu alapján

A fenti dokumentumok mindegyike meghatározásra került, melyeket a projektdokumentáció tartalmaz. Jelen fejezet a rendszerterv lényeges elemeit mutatja be részletesen. Az adatbázis a környezeti információk tárolása mellett a web-alkalmazás működéséhez szükséges adatokat is tartalmazza felhasználókhoz rendelten. Az adatmodellt ennek megfelelően kellett kialakítani. A tervezéskor lényeges szempont, hogy az adatmodell úgy álljon elő, hogy azt bármely adatbázis-szerverre telepítve használni lehessen a szolgáltatás támogatására. A kutatás céljai, a piacelemzés és a funkcionális leírás definiálták az adatbázissal szemben támasztott követelményeket. A bevezetésben célként fogalmaztam meg, hogy a megvalósítandó rendszer alkalmas legyen az adatok begyűjtésére, kezelésére és térképi megjelenítésére. Ezen funkciók logikai kapcsolatát mutatja a 27. ábra.

27. ábra: Az adatkezelés a rendszerben – az adatfolyam útja

Célszerű az adatmodellt kisebb részletekben szemlélni, a modell egyszerű áttekinthetőségének érdekében (lásd: 5-8. melléklet). Négy olyan fő terület van, amelyek jól elkülöníthetők a modellben, ezek a következők:

 Mért adatok kezelése:

Kezeli a nyers, illetve átlagolási képletek alapján származtatott környezeti paraméterek tárolását, szabályozza az adatok megjeleníthetőségét, a mérést végrehajtó személytől függően.

 Határértékek kezelése:

A rendszerben letárolásra kerülő mérhető környezeti paraméterek kiértékeléséhez szükséges a mindenkori egészségügyi határérték tárolása. A modellnek ez a része valósítja meg a rendszer által mérhető környezeti paraméterekhez tartozó határérték intervallumok rögzítését.

 Környezeti mérések kezelése:

A mérésekkel kapcsolatos információk tárolását valósítja meg. Megadható, hogy ki, milyen eszközzel mérte meg az adott paraméter értéket, hogy a mérés akkreditált volt-e (szabványos volt-elvvolt-en történt), milyvolt-en típusú mérést végvolt-eztvolt-ek (statikus/dinamikus mérés). Ez a modul teszi lehetővé a későbbi több szempontú visszakereshetőség egyszerű megoldását.

 Portál-rendszer kezelése:

A web-es megjelenítési felület tartalmát és a térképi elemek strukturálását lehetővé tevő adatmodell rész, melynek segítségével az adatbázis-rendszeren belül lehetővé válik az interneten megjelenő tartalmak testre szabása.

A továbbiakban bemutatásra kerülnek az adatbázis fő objektumai. Az egyedtípus diagram az áttekinthetőség és olvashatóság érdekében tehát négy kisebb szeletre osztva a 4-7. számú mellékletben található.

2.1.1.1 Mért adatok kezelése

Fő entitások: Adattulajdonos, Alapadat, Mérés, Mérhető mennyiség, Összegzés, Megjeleníthető adat, Koordináta.

Adattulajdonos: Az adattulajdonos egyed fogja össze azokat az adatokat, amelyek a környezeti monitoring rendszer tulajdonképpeni megrendelőjét adják meg. A tervek szerint a WEB-alkalmazások egy adattulajdonos adatainak kezelésére szolgálnak. Ilyen adattulajdonos lehet például a Veszprém Városi Önkormányzat, a Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége stb.

Alapadat: A rendszerbe bekerülő mérési vagy betöltött adat. Mértékegysége tetszőleges mérhető mennyiség lehet.

Mérés: A környezeti monitoring rendszerben nyilvántartott mérés adata. Azokat a méréseket tartjuk nyilván, amelyek adatainak feldolgozására szükségünk van leíró adatokra. Például, ha az adatok e-mail-en érkeznek, akkor a bejövő betöltéskor az adatokon bizonyos műveleteket kell végrehajtani (koordináta hozzárendelés fix ponthoz, átlagolt értékek létrehozása stb.). A műveletek vezérlő adatai méréshez hozzárendelve adhatók meg.

Mérhető mennyiség: A mérhető mennyiség az a fizikai, kémiai vagy egyéb paraméter, amit a rendszerben kezelni tudunk. Kétféle mért mennyiség lehet, ún. alapmennyiség és származtatott mennyiség. Mindkettő ugyanazt a mért, vagy származtatott értéket reprezentálja, de eltérő mértékegységgel. Az alapmennyiség az, amelyre a mérési adatainkat az egységes értékelés kedvéért átszámítjuk. Az alapmennyiség esetén az alapmennyiségre történő hivatkozás és az átváltási arány nem megadott. Származtatott esetben mindhárom értéket meg kell adni. Az átváltási aránnyal megszorozva az alap mérhető mennyiségben megadott értékeket megkapjuk a származtatott mérhető mennyiségben értelmezhető értéket.

Megjeleníthető adat: A rendszerben megjeleníthető adatok, melyek mértékegysége az alapadat alap mérhető mennyisége, az értéke, pedig a mértékegységek átváltási arányainak figyelembevételével átszámolt érték. Tartalmazhat számítás, összegzés eredményeként előálló összegzett adatot is. A kapcsolódó határérték intervallum az adat tulajdonosával egyező tulajdonoshoz tartozik. Lehet az adat publikus, ami azt jelenti, hogy a WEB-es megjelenítő felületen megjeleníthető. Ha helyfüggő határértékhez rendelődik a mérhető adat, akkor kitöltésre kerül a határérték réteghivatkozás és az ezen a rétegen található poligon azonosítója is.

Összegzés: Összegzési időszakok, amelyekre valamilyen összegző műveletet (pl. átlagolás) lehet végrehajtani. Pontosan meg lehet adni, hogy milyen típusú összegzéseket lehet végrehajtani az adatmennyiségtől függően.

Koordináta: Térképi koordináta, mely a mérés helyét reprezentálja. Mindenképpen tartalmaznia kell a pont EOV vetületi rendszerben értelmezhető koordinátáját, valamint opcionálisan a megfelelő WGS-84 koordinátáját.

2.1.1.2 Határértékek kezelése

Fő entitások: Határérték csoport, Határérték definíció, Határérték sáv.

Az előzőekben definiált egyedtípusokhoz kapcsolódóan a határértékek kezeléséhez új entitásokat kell bevezetni.

Határérték csoport: Azt az adatcsoportot reprezentálja, amelyhez időintervallumonként változó határértékeket lehet hozzárendelni. Ha valamely releváns határérték leíró adat megváltozik, akkor az újraértékelendő leíró igaz értékre változik. Ekkor egy háttérfolyamatnak át kell vizsgálni a csoporthoz tartozó mérési adatokat és a határérték-sáv hozzárendeléseket újra meg kell határozni. Ha az értéktípus nincs megadva, akkor az nem összesített mérési eredményt jelöl. Ha a területazonosító szám nincsen megadva, akkor olyan határérték csoportot jelöl, amely nem helyfüggő.

Határérték definíció: Adott időintervallumra, alap mérhető mennyiségre és értéktípusra jellemző határérték megadása.

Határérték sáv: Adott határérték definícióhoz tartozó folytonos értékintervallumok tartomány határa. Ez alapján tud a WEB-es alkalmazás egy adathoz megfelelő határértéket megjeleníteni. A határoknak a sorrend alapján növekvőnek kell lennie. Az érték intervallumokat úgy kell értelmezni, hogy azok alsó határa adott. Ha ez NULL, akkor az a mínusz végtelen értéket jelöli. A leírók az alsó határ és a következő definíció alsó határa közötti intervallumra vonatkoznak. Az egy határérték definícióhoz tartozó határérték sávok kategóriái nem fedhetik át egymást.

2.1.1.3 Környezeti mérések kezelése

Fő entitások: Mérés, Mérhető mennyiség, Akkreditáció, Mérőeszköz csoport.

Az előzőekben definiált egyedtípusokhoz kapcsolódóan a környezeti mérések kezeléséhez új entitásokat kell bevezetni. Amely entitás a korábbiakban már definiálásra került, azt újra nem definiálom.

Mérőeszköz csoport: Mérőeszközök csoportját reprezentálja. A mérőeszköz csoportok különböző típusúak lehetnek. A mérőkocsi illetve a labor is egy mérőeszköz csoport.

Akkreditáció: A rendszerbe kerülő adatok egy része akkreditált mérés eredményeként keletkezik, másik része nem akkreditáltként. A bekerült adatokról meg kell tudni mondani, hogy azok akkreditáltak-e, illetve ha igen akkor melyik akkreditáció alapján. Az akkreditáció nevének tulajdonosonként egyedinek kell lennie. Az érvényesség időintervalluma lehet felülről nyitott.

2.1.1.4 Portál-rendszer kezelése

Fő entitások: Menüelem, Térképsablon, Fizikai réteg, Logikai réteg, Nézetdefiníció.

Az előzőekben definiált egyedtípusokhoz kapcsolódóan a portál-rendszer adatinak kezeléséhez új entitásokat kell bevezetni.

Menüelem: A WEB-alkalmazás által megjelenített hierarchikus felépítésű menük eleme, ennek a hierarchiának a tárolására használt entitás. A felettes menüelem csak azonos tulajdonoshoz tartozó másik menüelem lehet.

Térképsablon: Az adott tulajdonoshoz kapcsolódóan definiálható egy olyan ún. térképsablon, amely a megjelenítő WEB-alkalmazás összes olyan paraméterét tartalmazza, ami alapján egy beállított térkép a legelső betöltésekor az alapértelmezett beállításoknak megfelelően jelenik meg.

Fizikai réteg: A fizikai réteg a térinformatikai rendszer számára azt az egyetlen réteget jelenti, melynek adatai egy térinformatikai rétegben találhatók. A fizikai réteg maga a térkép konfigurációs állományában definiált. A réteg neve és kódja adat tulajdonosonként egyedi.

Logikai réteg: A logikai réteg a megjelenítés szempontjából egységesen kezelhető térinformatikai rendszerbeli réteg. Több ún. fizikai rétegből áll. A lényege, hogy a felhasználó egységesen kapcsolhatja be vagy ki a megjelenését a térképet megjelenítő alkalmazásban.

Logikai réteg lehet például a „Vízrajz” réteg, ami a folyókat, tavakat ábrázoló térképi elemek fizikai rétegéből, pl. „Vízrajz elemei” fizikai rétegből és az erre helyezhető feliratokat tartalmazó „Vízrajzi feliratok” fizikai rétegből áll. A felhasználó a „Vízrajz” logikai réteg megjelenítésének bekapcsolásával, mind a „Vízrajz elemei”, mind pedig a „Vízrajzi feliratok”

réteget megjeleníti a térképen.

Nézetdefiníció: Adattulajdonosonként definiálhatók olyan ún. nézetek (befoglaló négyzetek), amelyek két ponttal meghatározott, a koordinátarendszer tengelyeivel párhuzamos oldalú területet reprezentálnak. A térképi megjelenítés során ezekre a nézetekre lehet névvel hivatkozni egy adott terület megjelenítésénél. Megfelelő térképi nézetek megadásával, lehetővé válik a térképen a gyors pozícionálás.