A közúti gépjárművek termelékenységét jelző mutatók alakulására az üzemeltetési politikának van a legnagyobb hatása. A gépjárművek meghibásodásának gyakorisága tervszerű karbantartással, ésszerű futójavítással, és az ezek végrehajtása során végzett munka minőségének javításával csökkenthető. Ennek megfelelően tehát egy gépkocsi abban az esetben felel meg a vele szemben támasztott, a termelékenységnövelés diktálta követelményeknek, ha
szerkezetének a kezdeti tulajdonságai kiválóak,
az üzemeltetés optimális,
a karbantartási és javítási munkák minősége kiváló.
A közúti közlekedés gépjárművei – kevés kivételtől eltekintve részegységei is – javíthatók. Egy közlekedési vállalatnak nincs lehetősége arra, hogy az általa üzemeltetett gépjárművek műszaki jellemzőinek kezdeti értékeit lényegesen befolyásolja.
Munkáskollektívájának szervezett oktatásával, a javítási folyamatban résztvevők szakmai hozzáértésének növelésével, látókörük tudatos szélesítésével már sokat tehet a termelékenység növelése érdekében. A termelékenységet jelző mutatók alakulására azonban legjobban hat az üzemeltetési mód.
A közúti közlekedés gépjárművei tervszerű megelőző karbantartási rendszerben üzemelnek. Ez azt jelenti, hogy előre meghatározott hosszúságú útvonal megtétele után a közlekedési eszközök műszaki átvizsgálását előre meghatározott műveleteknek megfelelően elvégzik, és a felfedett hibákat elhárítják. A javítási munkákat – a meghibásodott elemek, alkatrészek, szerelési egységek újjal vagy felújítottal való kicserélését, ill. a beállító-, hegesztő-, festő- és egyéb jellegű munkákat – az átvizsgálások alkalmával, vagy szükség szerint végzik el.
A szükség szerinti javítás szó szerinti értelmezésben azt jelenti, hogy a gépjárművet, ill. alkatrészeit csak akkor javítják, vagy cserélik, ha az már többé nem tudja feladatát ellátni, azaz a meghibásodás bekövetkezése után avatkoznak be. E javítási rendszer előnye – ahogyan a felújítási elméletben gyakran jelölik – a szerkezet elemeinek „szükség szerinti javítási stratégiája”, azaz, hogy minden alkatrész a saját élettartam-eloszlásának megfelelő működési képességének kimerüléséig üzemel, amennyiben az alkatrészek meghibásodási folyamatát egymástól függetlennek tételezzük fel. Ennek a karbantartási rendszernek azonban lényeges hátrányai is vannak. Ezek közül a legnagyobb gondot az okozza, hogy a gépjárműállomány tagjainál, vagy azok alkatrészeinek érintett csoportjainál állandóan változtatni kell a kötött periódusú karbantartási műveletek végrehajtásának naptári tervét.
Ezen kívül ebben az esetben a vonali meghibásodások valószínűsége és az ebből eredő járulékos költségek nagyok.
70 GÉPJÁRMŰVEK ÜZEME II.
www.tankonyvtar.hu Fülep Tímea, BME
3.1. táblázat: Megbízhatóságot jelző egyedi jellemzők
A megbízhatóság összetett tulajdonság, amely a termék rendeltetésétől és üzemeltetési feltételeitől függően magában foglalhatja a hibamentességet, a tartósságot, a javíthatóságot és a tárolhatóságot külön-külön, vagy ezeknek a tulajdonságoknak meghatározott kombinációját mind a termékre, mind annak részeire vonatkozóan. A megbízhatóságot jelző egyedi paramétereket foglalja össze az 3.1. táblázat. A leggyakrabban használt, megbízhatóságot jelző komplex paramétereket a 3.2. táblázat ismerteti.
Az előírásos állapot a gépjármű azon állapota, amelyben a műszaki előírásokban meghatározott minden követelménynek, köztük az üzemeltetési mutatóknak is megfelel.
Az üzemeltetési követelményeket a termelőképességre, sebességre, teljesítményre, tüzelőanyag- és kenőanyag fogyasztásra vonatkozó mutatók, és más fontos, esetenként külön megadott paraméterek rögzítik.
Készenléti tényező
Műszaki kihasználási tényező Működési készenléti tényező
A működésképes várakozás tényezője
A műszaki karbantartás költségei, amelyen belül külön is meghatározan-dók:
műszaki karbantartási időigény műszaki karbantartási munkaerőigény
Javítási költségek, amelyen belül külön is meghatározandók:
javítási időigény javítási munkaerőigény
3.2. táblázat: Megbízhatóságot jelző komplex jellemzők
Hibamentesség
3. MEGBÍZHATÓSÁG ÉS KARBANTARTÁS 71
A hibamentesség a terméknek az a tulajdonsága, hogy folyamatosan megtartja működőképes állapotát valamely időtartam, vagy tényleges működés során.
A tényleges működés a gépjármű rendeltetés szerint teljesített működésének mennyisége a mérőszám és a megfelelő mértékegység feltüntetésével. A mértékegység lehet óra, km stb.
A tartósság a terméknek az a tulajdonsága, hogy működőképes állapotát a határállapot bekövetkeztéig megtartja a műszaki karbantartások és javítások meghatározott rendszere mellett.
A működőképes állapot a terméknek az az állapota, amelyben alkalmas előírt funkcióinak végrehajtására (vagy végrehajtja azokat), miközben előre megadott paraméterértékeit a műszaki előírásokban meghatározott határok között megtartja.
A határállapot a terméknek az az állapota, amelyben további felhasználását a következő okok egyike miatt be kell fejezni:
a biztonsági követelmények ki nem küszöbölhető megsértése,
az előírt paraméterek adott határokat meghaladó változása,
az üzemeltetés hatékonyságának ki nem küszöbölhető csökkenése a megengedett érték alá,
a közepes, vagy a főjavítás elvégzésének szükségessége.
A határállapot ismérveit (kritériumait) a termékre vonatkozó műszaki előírás határozza meg.
A meghibásodás az az esemény, amely a termék működőképes állapotának megszűnését jelenti. A meghibásodás ismérveit (kritériumait) az adott termékre vonatkozó műszaki előírás határozza meg.
A sérülés az az esemény, amely a termék előírásos állapotának elvesztését jelenti.
A tartósság jellemzői az üzemi működés és az élettartam.
Az üzemi működés a gépjármű tényleges működése a műszaki előírások által meghatározott határállapotig.
Az élettartam a tehergépkocsi üzemeltetési ideje a műszaki dokumentációban rögzített határállapotba jutásig, vagy a selejtezésig naptári napokban mérve.
Megkülönböztetnek első nagyjavításig számított élettartamot, nagyjavítások közötti élettartamot, selejtezésig számított élettartamot stb.
Az üzemi működés és az élettartam tehát egymást kiegészítő mutatók. Előbbi nem utal arra, hogy hány év alatt teljesítette a gépjármű a megjelölt munkamennyiséget, utóbbi viszont nem informál arról, hogy az adott idő alatt mennyi munkát végzett. Ismerve az üzemi működés és az élettartam nyújtotta információk tartalmát, semmi sem indokolja, hogy az élettartam-mutatónak olyan kitüntetett helye legyen a magyar műszaki életben.
Mint amilyet jelenleg elfoglal.
Kitüntetett szerepük miatt részletesen kell foglalkozni az összetett (komplex) megbízhatósági mutatók fogalmával.
A készenléti tényező annak valószínűsége, hogy a gépjármű előre meghatározott üzemeltetése során tetszőlegesen kiválasztott időpontokban működőképes állapotban van, feltételezve, hogy ez az időpont kívül van azokon a tervezett időszakokon, amelyekre rendeltetésszerű felhasználását nem irányozták elő.
A készenléti tényezőt statisztikailag az a hányados határozza meg, amelynek számlálójában a megfigyelt gépjárművek működőképes állapotban való tartózkodásának összes időtartama, nevezőjében pedig e gépjárművek számának és az üzemeltetés
72 GÉPJÁRMŰVEK ÜZEME II.
www.tankonyvtar.hu Fülep Tímea, BME
időtartamának szorzata szerepel (kivéve a tervezett javítások és műszaki karbantartás elvégzése miatti állásidőt), azaz
Mivel a karbantartási utasítás előírja a meghibásodott gépjármű helyreállításának azonnali megkezdését, ezért a készenléti tényezőt a következő képlet határozza meg:
Th
T0 a meghibásodások közötti átlagos tényleges működés,
Th az átlagos helyreállítási idő.
A műszaki kihasználási tényező az a hányados, amelynek számlálójában a gépjármű működőképes állapota időtartamának várható értéke van valamilyen üzemeltetési szakaszban, nevezőjében pedig a gépjármű működőképes állapota időtartamának, a műszaki karbantartás miatti állások idejének és a javítási idő várható értékeinek összege szerepel ugyanezen üzemeltetési szakaszra vonatkozóan. A műszaki kihasználási tényezőt statisztikailag az a hányados határozza meg, amelynek számlálójában a gépjárművek működőképes állapotban eltöltött összes időtartama szerepel, nevezőjében pedig a megfigyelés alatti gépjárművek számának és az előre megadott üzemeltetési időnek a
Ha a Tü időtartam az egyes gépjárművek esetében különböző, akkor ez előző képletet a következő alakban kell felírni:
tössz az összes gépjármű összes tényleges működése,
tjav az összes gépjármű javítási miatti állásidők összege,
tkarb az összes gépjármű műszaki karbantartása miatti állásidők összege.
3. MEGBÍZHATÓSÁG ÉS KARBANTARTÁS 73
A működési készenléti tényező annak valószínűsége, hogy a várakozási üzemmódban levő gépjármű vagy annak valamely részegysége tetszőleges időpontban működőképes, és ekkor megkezdve feladatai elvégzését, az előírt időintervallumban hibamentesen működik.
Várakozási üzemmód a terhelés nélküli vagy aláterhelt üzemmódban lévő gépjárműnek, részegységnek, vagy alkatrésznek az az állapota, amikor nem látja el alapvető (működési) feladatát. A várakozási üzemmódban is előfordulhat meghibásodás és a működőképesség helyreállítása. Váratlanul előfordulhat azonban annak szükségessége, hogy az alapvető feladatokat el kell látni, és hogy a gépjármű, részegység, ill. alkatrész (tehát a vizsgált rendszer vagy elem) hibamentesen lássa el azokat adott tp időtartamig. A feladatok elvégzéséhez ezért szükséges, hogy tetszőleges időpontban, amikor a gépjármű üzemeltetése során működését megkövetelik, az működőképes legyen.
Ha a gépjármű tp idő alatti P(tp ) hibamentes működési valószínűsége nem függ a működés megkezdésének t időpontjától, akkor a működési készenléti tényezőt a következő képlet határozza meg:
) ( p
m KP t
K .
A gépjárművek megbízhatóságát, mint műszaki rendszerek megbízhatóságát adott üze-meltetési körülmények között a beépített rendszerek, elemek
száma,
megbízhatósága, kapcsolódásuk módja határozza meg.
www.tankonyvtar.hu Fülep Tímea, BME