A gépjármű karbantartás művelet csoportjai

Az előzőekben rámutattunk arra, hogy a jármű karbantartási tevékenység megelőző jellegű, ezért hogy a jármű üzeme biztonságos és gazdaságos legyen. Ennek érdekében végzett munkálatokat a tevékenységek hasonlósága alapján az alábbi munkanemek szerint csoportosíthatjuk:

Ápolási munkák:

Ebbe a műveletcsoportba sorolják a következő műveleteket:

 tisztítás (kocsiszekrénymosás, alsómosás, vezetőfülke és rakodótér, illetve utastér takarítás motortér, búrák stb. tisztítása);

 szintellenőrzés és utántöltés (motorolaj, fékfolyadék, hidraulikus szervorendszerek, hajtóműolajak, hűtőfolyadék, ablakmosó, billentő, emelő stb., hidraulikus rendsze-rek);

 víztelenítés (légfékrendszerek);

 kenés (zsírzógombon át-, ill. szétszereléssel zsírozható szerkezeti részek, rudazatok, csuklópántok, hevederek stb. olajozása, olajcserék);

 korrózió elleni védelem (alváz, zárt profilok üregei);

 fertőtlenítés (speciális szállítási feladatoknál egészségvédelem).

Ezeket szervizműveleteknek is szokás nevezni.

Ellenőrzési munkák:

Ebbe a műveletcsoportba tartozik a

 a működés ellenőrzése (az egyes szerkezeti részek előírás szerinti működésének el-lenőrzése, pl. kormányerő, fékhatásosság, légsűrítő, mozgatható mechanizmusok könnyű járása, ablaktörlő, világító és jelzőberendezések stb.);

 a beszabályozás ellenőrzése (mérhető értékek ellenőrzése, pl. tüzelőanyag-fogyasz-tás, töltőáram és feszültség, futóművek beállítási értékei, kipufogógáz szén-mono-xid-, ill. koromtartalma, pedál-holtjátékok, lengéscsillapítás, ékszíjfeszesség stb.);

 a holtjáték ellenőrzése (egymáshoz képest elmozduló szerkezeti elemek ellenőr-zése, pl. kormányrudazat csuklói, kerékfelfüggesztés csuklói, rugócsapszegek, agy-csapágyak, kardáncsuklók, fékkulcsok, rudazatok stb.);

46 GÉPJÁRMŰVEK ÜZEME II.

www.tankonyvtar.hu  Varga Ferenc, BME

 a tömítettség ellenőrzése (fékfolyadék és sűrített levegő szivárgása, pl. motorolaj, fékfolyadék, tüzelőanyag, hűtőfolyadék stb.);

 a rögzítés- ellenőrzés (csavar- és szegecskötések ellenőrzése, pl. motor és szerelvé-nyeinek rögzítése, kardáncsavarok, rakfelület rögzítése, vonószerkezet stb.);

 az állapot-ellenőrzés (a szerkezeti részek épségének ellenőrzése, kopás, törés, repe-dés, elöregerepe-dés, korrózió, beégés, beverőrepe-dés, kifáradás, szakadás, deformáció szempontjából, pl. vázszerkezet, felépítményelemek, felfüggesztő elemek, csőve-zetékek, villamosvecsőve-zetékek, rugók, ékszíjak, gumialkatrészek stb.). A 2.1. ábrán egy jelentős korróziós rongálódást láthatunk.

E műveletcsoportot régebben revíziónak nevezték, ma pedig lényegében azonos műveleti tartalommal hibafeltárásnak.

2.1. ábra: Átkorrodált autóbusz kerékdob Diagnosztika:

A gépjármű-karbantartást segítő korszerű műszerek, készülékek elterjedésével, alkalmazásba vételével kialakult műveletcsoport. Szűkebb értelemben véve ide tartoznak az ellenőrzés - és így a hibakeresés - műveletei közül azok, amelyeket a gépjármű szerkezetek érdemi megbontása nélkül műszerekkel, készülékekkel végeznek. Elsősorban a működés- és a beszabályozás ellenőrzés műveleteihez alakultak ki diagnosztikai módszerek és készülékek. Ezek közül egyesek olyan ellenőrzésekre adnak lehetőséget, amelyeket hagyományos módszerekkel nem lehetett elvégezni, és a meghibásodás gyanúja esetén kiszereléses vizsgálattal, vagy legtöbbször alkatrészcserével próbálták a hibát behatárolni, ill. kijavítani. A diagnosztikai eszközök másik csoportja a hagyományos módszereknél sokkal pontosabb mérést, gyorsabb, egyértelműbb állapotmeghatározást, hibakeresést tesz lehetővé. A diagnosztikával kapcsolatban célszerű rögzíteni, hogy a műszeres diagnosztika csak egy része a teljes gépjármű-ellenőrző tevékenységnek, de nem helyettesíti. Továbbra is maradnak olyan ellenőrző műveletek, amelyekhez nem érdemes, ill. ésszerű keretek között nem lehet diagnosztikai berendezéseket készíteni, ezeket hagyományos ,,kézi'” módszerekkel (működéspróba, kulcspróba, mozgatás, szemrevételezés stb.) végzik.

2. A JÁRMŰKARBANTARTÁS FOGALMA ÉS MŰVELETEI 47

A gépjármű-ellenőrzés a műszeres diagnosztikai és a hagyományos módon végzett műveletek együttes alkalmazásával válik teljessé.

A gépjárművek diagnosztikájának, módszereinek, eljárásaival, hibafeltárásaival és berendezéseivel részletesen foglalkozik Dr. Lakatos István és Dr. Nagyszokolyai Iván szerzők által összeállított „Gépjármű diagnosztika” című tankönyv.

Beszabályozási munkák:

A gépjármű biztonságos és gazdaságos üzeméhez elengedhetetlen a különböző szerkezetek helyes működése. A jármű üzeme során egyes szerkezetek állandóan, mások időszakonként, periodikusan működnek. Állandóan működő szerkezet például a motor, a differenciálmű: periodikusan működő az irányjelző, a világítás, a fékberendezés.

Nyilvánvaló, hogy akár az állandóan, akár a periodikusan működő szerkezet működésmódjában zavar keletkezik, ez károsan befolyásolja mind a baleset-, mind az üzembiztonságot, és rontja a jármű gazdaságosságát.

Bizonyos mértékig a beszabályozási munkára is vonatkozik az, amit az ápolási és ellenőrzési munkák kapcsolatáról mondtunk.

Beszabályozási munkára ugyanis legtöbbször akkor kerül sor, ha az ellenőrzés hibát fedezett fel valamelyik szerkezet működésmódjában. Igen sokszor azonban a javítás vagy alkatrészcsere után szükséges az illető szerkezet vagy berendezés beállítása, beszabályozása (pl. kormányrudazat valamelyik elemének cseréje után kerékbeállítás, fékbetétezés után fékállítás stb.).

Javítási munkák:

Javítás. Ebbe a műveletcsoportba sorolják az ellenőrzések során feltárt vagy az üzemeltetés közben jelentkező hibák kiküszöbölésére irányuló tevékenységet. Jellegétől függően a hibát beszabályozással, a rögzítés megerősítésével, egyengetéssel, az alkatrész vagy részegység cseréjével, folyadék pótlásával stb. szüntetik meg. A javítás végezhető a gépkocsin vagy a kiszerelt részegységen, alkatrészen. Nem tartozik a karbantartás keretében végzett javítás körébe a fődarab, részegység, szerkezeti rész felújítása, amely több jelentős alkatrész újbóli alakra hozásával, cseréjével az újhoz közeli állapot helyreállítását célozza.

A karbantartási tevékenység a végrehajtás esedékessége szerint az alábbi csoportokba sorolhatók:

Nullrevízió:

Az új gépjármű üzembe állítás előtti ápolási, ellenőrzési és komplettírozási műveletei.

Az ápolási műveletcsoportból első sorban a tisztítási, valamint a szintellenőrzési utántöltési (esetleg feltöltési) műveleteket végzik el. Az ellenőrzés során a közlekedésbiztonságot jelentősen befolyásoló részegységek (fék, kormány), a világító- és jelzőberendezések helyes működését, a motor könnyű indíthatóságát és egyenletes járását, az alapvető rögzítések feszességét (kerékanyák, motorrögzítés, rugókengyelek, motorszerelvények stb.), a fékfolyadék és sűrített levegő rendszerek tömítettségét, a gumiabroncsnyomást vizsgálják. Megvizsgálják, hogy a szállítás és a tárolás során nem sérült-e a gépjármű, valamint ellenőrzik valamennyi szerkezeti rész, szerelvény meglétét. Helyükre szerelik és üzembe helyezik az esetleg külön szállított részegységeket (pl. akkumulátor, külső tükrök, ablaktörlő lapát stb.), és ellátják a gépjárművet a tartozékokkal (pl. emelő, elakadásjelző

48 GÉPJÁRMŰVEK ÜZEME II.

www.tankonyvtar.hu  Varga Ferenc, BME

stb.). Az intelligens rendszerek ellenőrzése, beszabályozása, valamint a nullrevízió műveletei gyártói utasítás szerint történik.

Garanciális szemlék:

A garanciális időszak alatt végzett, a csekkfüzetben kötelezően előírt ápolási, ellenőrzési műveletek. A garanciális szemlék rendszere, műveleti tartalma hasonló vagy azonos a garanciális időn túli karbantartási szemlék előírásaival, eltérés általában csak a bejáratás miatti sűrűbb olajcserékben, a rögzítéslazulások fokozott ellenőrzésében, az összejáródásból eredő utánállításokban van. A garanciális szemlék előírásait és az időszak hosszát a gyártóüzem határozza meg.

Műszaki szemlék:

Rendszeresen végzett ápolási és ellenőrzési műveletek célszerűen megváltoztatott csoportjai. E csoportok számát, időszakosságát, műveleti tartalmát a karbantartási rendszer kialakítása során határozzák meg, amelyet a kővetkező fejezetben ismertetünk.

Szemlét kísérő javítás:

A műszaki, ill. garanciális szemlék során feltárt hibák megszüntetését célzó, a szemlével egyidejűleg vagy közvetlenül utána elvégzett javítási művelet.

Futójavítás:

A műszaki szemlék közötti időszakban véletlenszerűen jelentkező hibákat megszüntető, szükség esetén hibakereséssel kezdődő javítási művelet.

Karambolos javítás:

A baleseti rongálódások következtében szükségessé váló, az eredeti állapot visszaállítására irányuló javítási tevékenység.

Kárfelvételi tevékenység:

Karambolos javítás műszaki szakértői elemzésén alapuló kármegállapítási tevékenység.

Minőség-ellenőrzés:

A karbantartási munkák mennyiségéről és minőségéről meggyőződő felelős tevékenység. Az ellenőrzés végezhető a szemlék vagy a javítások közben, vagy azok után a műveletek maradéktalan végrehajtásának, az elvégzett munka szakszerűségének és az előírt minőségi jellemzők teljesülésének vizsgálatával.

Hatósági ellenőrzés:

A gépjárművek műszaki állapotát, a karbantartás minőségét ellenőrző hatósági tevékenység. Az ellenőrzés történhet közúton, a karbantartó üzem területén vagy a hatóság által kijelölt vizsgálóbázison. Ez utóbbi helyen végzik általában a vonatkozó rendeletben előírt rendszeres hatósági műszaki vizsgákat. A hatósági műszaki vizsga előírásrendszerét és iránytechnológiáját az Európai Bizottság 2010/48/EU irányelve tartalmazza.

Recycling:

A gépjármű selejtezését követő újrahasznosítási tevékenység.

2. A JÁRMŰKARBANTARTÁS FOGALMA ÉS MŰVELETEI 49