Az elhasználódott gépjárművek begyűjtési, előkezelési és hasznosítási rendszerei

13.1.1. Roncsautó-hasznosító telepek működése, Ronccsá vált autók begyűjtése

Az termék-elhasználódás következtében, az aktuális műszaki állapot (baleseti sérülések, elavulás) alapján, vagy csak egyszerűen az utolsó üzembentartó által roncsnak titulált járművek begyűjtése, a gyűjtés logisztikai hátterének felépítése adja ma a teljes újrahasznosítási rendszer költségének jelentős hányadát.

A roncsautós szabályozás előírásai szerint a termékfelelős (gyártó, forgalomba hozó importőr) köteles területlefedő hálózatot kialakítani annak érdekében, hogy az utolsó üzembentartó térítésmentesen adhassa le a megfelelő feltételeknek eleget tevő roncsautóját.

Megfelelő feltétel alatt értendő, hogy a roncsot nem bontották elő otthon – eladva belőle a még értékesíthető alkatrészeket – illetve nem töltötték tele a karosszériát – és tartályait – járulékos szennyeződésekkel, ami azután a bontóüzem költségeit növelné, vagy az általa kibontható és alkatrészként értékesíthető anyaghányadot csökkenthetné.

13.1. ábra: Roncsautók közúti szállítása

Magyarországon a területlefedő hálózat a jogszabályi előírások szerint körülbelül 50 km-es maximális szállítást jelent, ennek megfelelően az utolsó üzembentartónak ekkora távolságra kell a roncs járművét leadáshoz eljuttatnia.

A mai gyakorlat szerint a roncsautók leadása történhet regisztrált átvevőhelyeken, vagy közvetlenül az engedéllyel rendelkező bontó-, hulladékkezelő üzemeknél, utóbbi esetben azt nem terheli további szállítási költség.

Az egyik legrégebben működő európai roncshasznosító rendszerben, a holland ARN (Automobile Recycling in Netherlanden – Holland Autó Újrahasznosítási Rendszer) keretein belül az átvevőhelyekről a bontóüzemekbe történő átszállítás fejében az ARN járművenként külön-külön támogatást nyújt.

13. ELHASZNÁLÓDOTT GÉPJÁRMŰVEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA 137

A regisztrált átvevőhelyekről a feldolgozó üzemekbe történő szállítást leggyakrabban tehergépjárművekkel végzik, létezik azonban erre speciális vasúti rakományképzési módszer is.

13.1.2. A regisztrált gépjármű bontó-, hasznosító telepek kialakítása, működése

A gépjárművek feldolgozását végző bontó-, hulladékhasznosító üzem működtetőjének meg kell felelnie a szükséges és előírt környezetvédelmi előírásoknak és rendelkeznie kell az ennek tényét igazoló okiratokkal.

Az üzem kialakításának olyannak kell lennie, hogy a hulladékok hasznosítása, ill.

megfelelő ártalmatlanítása mindenkor a környezetvédelem elsődleges szempontjainak betartása mellett valósuljon meg. Az autóroncsokat előkezelésüket (az üzemanyagok szakszerű eltávolítását) megelőzően nem lehet az oldalukon, vagy a tetejükre fordítva tárolni, mivel ez a folyadékok (olajok, hűtővíz, fékfolyadék…) kifolyásával járhat együtt.

Az egymás felett történő elhelyezés csak akkor megengedett, ha az üzemanyagot tartalmazó alkatrészek, úgymint fékvezetékek, olajteknők vagy kibontásra szánt alkatrészek (pl. szélvédő üvegek) deformációja vagy károsodása nem következhet be.

13.2. ábra: Bontott roncskarosszériák 13.3. ábra: Roncsautók tárolására egymáson történő tárolása kidolgozott állványrendszer A bontóüzemek kialakítására vonatkozó minimális műszaki feltételrendszert az 53/2000/EK Közösségi Irányelv (roncsautó-direktíva) 1. számú melléklete tartalmazza.

Ennek megfelelően:

a) a roncs járművekből a további kezelés előtt a jelöléssel megfelelően ellátott vagy más módon azonosítható alkatrészeket vagy anyagokat el kell távolítani;

b) a veszélyes anyagokat vagy alkatrészeket a további feldolgozás előtt el kell távolítani és szelektív módon kell gyűjteni, hogy ne szennyezhessék be a roncs járműből ezután keletkező őrlési maradékokat („szárazra fektetés”, azaz a jármű üzemanyagainak szelektív eltávolítása).

További elvárt követelmények:

 a minősítés utáni értékesítésre kibontott alkatrészek megfelelő tárolása, ezen belül az olajjal szennyezett darabok fedél alatti (a veszélyes anyagok talajba történő bemosódását kizáró) tárolása,

138 GÉPJÁRMŰVEK ÜZEME II.

www.tankonyvtar.hu  Lukács Pál, BME

 az akkumulátorok, szűrők és PCB/PCT-tartalmú kondenzátorok tárolására szolgáló minősített konténerek megléte,

 megfelelő tárolótartályok a roncs járművekből származó és elkülönítetten gyűjtött üzemi folyadékokhoz; tüzelőanyaghoz, motorolajhoz, sebességváltómű olajhoz, hidraulika olajhoz, hűtőfolyadékhoz, fagyállóhoz, fékfolyadékhoz, akkumulátor-savakhoz, klímaberendezés folyadékához, és minden egyéb, a roncs járműben található folyékony állapotú hulladékhoz,

 a használt gumiabroncsok megfelelő tárolása, ezen belül különösen a tűzvédelem biztosítása és a túlzott felhalmozás megelőzése.

 az előkezelt, egymás felett elhelyezett járművek esetén ügyelni kell a tárolás biztonságára. Külön biztosítás nélkül maximum 3 autóroncs helyezhető el egymás felett.

 a bontóüzem üzemeltetőjének az üzem napi tevékenységét regisztráló üzemkönyvet kell vezetnie és az üzem tevékenységét leíró ún. üzemeltetési útmutatót kell készítenie, amely tartalmazza a teljes munkafolyamat menetét, az autóroncsok kezelését és tárolását stb.

A bontóüzemek kialakítása során az eges önálló üzemi területeket szemlélteti a 13.4. ábra.

13.4. ábra: Bontóüzem kialakítása

A tervezett és hatóságok által jóváhagyott darabszám függvényében meghatározható területnagyságnak az alábbi felsorolt üzemi területeket kell tartalmaznia:

 a beszállítás területe (bejövő tároló), ahol megtörténik a bontásra kerülő jármű, vagy egyes részeinek átvétele és a későbbi hasznosítás szempontjából történő előzetes áttekintése (a bontás a későbbiekben minősítés után értékesíthető alkatrészre vagy szerkezeti anyagra szorítkozik);

 az előzetes kezelésre nem szoruló járművek tárolóhelye (szgk. átmeneti tároló);

 az előkezelés üzemi területe (elsősorban a „szárazra fektetés” = üzemanyagok eltávolítására);

 tárolóhely az előkezelt járművek számára (szgk. átmeneti tároló);

 bontási üzemi terület;

 a használható (eladható) alkatrészek tárolóhelye (raktára);

Bejövő-roncs tároló Konténer-tároló

Szgk-átmeneti tároló - 80 szgk, 4 szinten

Bontott

13. ELHASZNÁLÓDOTT GÉPJÁRMŰVEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA 139

 hasznosításra vagy ártalmatlanításra váró szilárd hulladékok tárolóhelye;

 hasznosításra vagy ártalmatlanításra váró folyékony hulladékok tárolóhelye;

 a maradvány karosszéria tárolóhelye (bontott karosszériák);

 karosszéria-tömörítés (karosszériaprés) helye. (a gazdaságos szállításhoz célszerű (elmaradhat)).

13.1.3. Roncsautók szárazra fektetése, üzemi folyadékok eltávolítása

A roncsautók szárazra fektetése (üzem- és segédanyagainak eltávolítása) során abból az akkumulátort és a rejtett hőcserélőket kiszerelik, a pirotechnikai eszközöket (légzsákok és övfeszítők) arra képzett és vizsgával rendelkező személyzet a gyártó útmutatása alapján eltávolítja, megfelelő berendezésben ártalmatlanítja, vagy a járműben beépített állapotában működésbe hozza, miáltal megszünteti a további balesetveszélyt.

13.5. ábra: SEDA-típusú, gépjárművek szárazra fektetésére szolgáló mobil berendezés

Ezt követően el kell távolítani, és elkülönítve gyűjteni az alábbi üzemanyagokat (13.5.

ábra):

 motorolajok;

 olajszűrők;

 hajtóműolajok, differenciálmű olaj;

 hidraulikaolajok (pl. szervókormánymű);

 tüzelőanyagok;

 hűtőfolyadék;

 fékfolyadék;

 lengéscsillapító olaj (vagy a lengéscsillapító járulékos kiszerelése);

 a klímaberendezések hűtőközegei (fluórozott szénhidrogének);

 ablakmosó folyadék.

Az üzemanyagok eltávolítását a hatályos jogszabályi előírások szerint kell végrehajtani, a mindenkori cél az egyes segédberendezések, részegységek cseppmentességének biztosítása.

140 GÉPJÁRMŰVEK ÜZEME II.

www.tankonyvtar.hu  Lukács Pál, BME

A gyúlékony anyagok eltávolítása során az érvényes tűzvédelmi szabályok az irányadóak, a balesetveszélyes anyagokra a munkavédelmi előírások érvényesek.

Az üzemanyagok (veszélyes anyagok) tárolására szolgáló tartályoknak meg kell felelniük az adott anyagra érvényes jogszabályban megfogalmazott előírásoknak, a tartályokat célszerű időszakosan ellenőrizendő védőzárral ellátni.