Magyarországi tanösvények jellemz ő i – néhány jó gyakorlat

Magyarországon az elmúlt években, különösen a 2000-es évek elején ugrásszerűen növekedett a tanösvények száma, ami egy részről örvendetes, más részről aggodalmakra is okot adhat. A tanösvény elnevezést ugyanis véleményünk szerint sok esetben olyan ösvényekre is használják, amelyek nem felelnek meg a tanösvény alapvető kritériumainak.

Ahogy korábban említettük, a 2007-ben megjelent módszertani útmutató ajánlásokat fogalmazott meg a tanösvény elnevezés használatának szabályaira és a tanösvények egységes logójának és jelrendszerének kidolgozására, amelyek közül a 2007-es magyar szabvány a „T” betű jelzés használatát beépítette az előírások közé. Szükséges lenne azonban a jövőben a tanösvények tervezési jogosultságának felülvizsgálata, szigorúbb szabályokhoz, engedélyeztetési eljáráshoz kötése és/vagy minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, valamint kötelező regisztráció az elkészült tanösvényekre vonatkozóan (Kiss szerk., 2007), ezáltal biztosítani lehetne az egységes, szakmailag és pedagógiailag megalapozott, hatékony tanösvények létrehozását országszerte, valamint a statisztikai nyilvántartást is. A Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály nyilvántartásában 466 tanösvény szerepel, ezek közül 169 áll a nemzetipark-igazgatóságok, 297 pedig egyéb szervezet fenntartásában (4. táblázat). Az egyéb szervezetek közül az erdészetekhez tartozó tanösvények alkotják a második legnagyobb csoportot (60 db).

Nemzetipark-igazgatóság Tanösvények száma (db)

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 7

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 20

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 31

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 27

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 18

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 11

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 20

Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 6

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 20

Összesen: 169

4. táblázat: A nemzetipark-igazgatóságok kezelésében lévő tanösvények

70

Egy magánkezdeményezés egy internetes felületen próbálja bemutatni, adatbázisba rendezni a hazai tanösvényeket (www.tanosveny.info), ahol a tanösvények nevét, helyszínét, témáját, hosszát és vonalvezetését lehet olvasni, sok esetben linkeket is tartalmaz.

A tanösvények rendkívül eltérőek lehetnek műszaki és egyéb jellemzőikben is, ezért általánosságban jellemezni őket szinte lehetetlen. Hazákban egy 2004-es felmérés szerint a tanösvények felén 5-8 állomás került kialakításra, az átlag azonban 10,2, az állomások közötti átlagos távolság 400 m. Magyarországon a legtöbb útvonal hossza 0,2 és 2 km között változik, az átlagos hossz azonban 4,1 km, ez az érték a néhány hosszabb tanösvény miatt magasabb, amelyek torzítják az átlagot. A leghosszabb a kerékpáros bejárásra tervezett egyek-pusztakócsi tanösvény, amely 26 km. A felmérések szerint a látogatók a tájékoztató táblás tanösvényeket jobban kedvelik a karós-füzetes típusnál, de a táblás tanösvények sérülékenysége nagyobb. A vegyes típusú tanösvények az ismeretközlés tekintetében a leghatékonyabbak lehetnek, de a kialakításuk drágább (Kiss szerk., 2007).

Ami a bejárás időtartamát illeti, Magyarországon a legtöbb tanösvény 1-3 óra alatt teljesíthető (Kiss, 1999; Kiss szerk., 2007). Az átlag-adatokat az 5. táblázat foglalja össze.

Magyarországi tanösvények jellemzői Átlag-adatok

Állomások száma 10,2

Állomások közti távolság 400 m

Hossz 4,1 km

Bejárás időtartama 1-3 óra

5. táblázat: Magyarországi tanösvények átlagos adatai (Kiss, 1999; Kiss szerk., 2007 alapján)

Az utóbbi években hazánkban is egyre több példaértékű tanösvény létesült. Néhány nemzetipark-igazgatóság, erdészet, és néhány magánszemély/cég/civil szervezet már felismerte a hatékony módszereket, a külföldön is jól működő interaktív elemeket, interpretációs szabályokat, valamint az alternatív megoldásokat (pl. élményösvények) (12.

és 13. kép). Jó gyakorlatokként néhány példát, mintát szeretnénk bemutatni. A tanösvények hosszát, vonalvezetését, bejárás időtartamát illetően nem szeretnénk jó vagy kevésbé pozitív példákat kiemelni, hiszen ezek az adatok mindig helyi jellemzők alapján ítélhetők meg, és nagyon nagymértékben függnek a tanösvény típusától, célcsoportjától, témájától.

Egy gyalogos tanösvényt például nem lehet egy autóshoz hasonlítani, mint ahogy egy parkban létrehozott, kör alakú tanösvényt sem lehet két turisztikai célpontot összekötő

lineáris tanösvényhez hasonlítani. A jó gyakorlatoknál tehát egy-egy jó ötlet, módszertani megoldás kiemelését tartjuk fontosnak, kiemelten pedagógiai-interpretációs szempontból.

A 12. képen látható Pele apó ösvényét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság létesítette. A tanösvény az idős pele (Pele apó) és unokája párbeszédén keresztül ismerteti meg a fiatal korosztályt a Keszthelyi-hegység erdei élőhelyeivel. A táblák illusztrációi, párbeszédei az idősebb korosztály számára is élvezhetőek, a szövegezés két nyelven (magyarul és angolul) történt. A tanösvény nem tartalmaz interaktív elemeket, véleményünk szerint mégis szórakoztató és tanulságos.

12. kép: Pele apó ösvénye a Keszthelyi hegységben (Szerző által készített fénykép, 2008)

13. kép: Mezítlábas élményösvény Gyöngyösfaluban

72

Szerencsére sok tanösvény rendelkezik már hazánkban többnyelvű táblákkal, igazodva az ökoturisztikai igényekhez. A Theodora-Kékkő tanösvény a Káli-medencében került kialakításra, itt totó-kérdéseket tüntettek fel, amelyek közül a látogatók ki tudják választani a megoldást a táblákon feltüntetett információk elolvasása után. A Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság talajéletet bemutató tanösvény-táblája esztétikus, jól magyarázó illusztrációt tartalmaz, kétnyelvű, tájbaillő, sajnos azonban a szövegezés hosszú (14. kép).

14. kép: Talajéletet bemutató tábla (Szarvas) (Szerző által készített fénykép, 2007)

A Naprózsa botanikai tanösvény több élmény-elemet is tartalmaz, többek között forgatható feladatot (15. kép). Ez a megoldás egyre elterjedtebb a tanösvények létesítésénél, az összeforgatható elemeket kivitelezni sem túl bonyolult, követendő példának tartjuk szélesebb körű alkalmazását.

15. kép: Naprózsa tanösvény (Budaörs)

(Horváth Károly által készített fénykép, 2011)

2010 óta évente pályázhatnak a látogatóközpontok és tanösvények fenntartói az év ökoturisztikai létesítménye valamint tanösvénye címre, amelyeknek célja, hogy a létesítményeket látogató- és családbarát jellegük alapján rangsorolják, a kiemelkedő létesítményeket díjazzák. 2010-ben az év ökoturisztikai tanösvénye az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészet üzemeltetésében álló Katalinpusztai tanösvények hálózata lett, amely a későbbi fejezetben bemutatásra kerülő vizsgálatok egyik helyszíne volt (a tanösvény részletes bemutatása a következő fejezetben történik). 2011-ben a magántulajdonban lévő Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvény nyerte el az első helyet, amely szintén empirikus felméréseink helyszíne volt (bemutatása szintén a következő fejezetben történik). 2012-ben az év tanösvénye az Ipoly Erdő Zrt. kezelésében álló Nyírjesi Fűvészkert és Vadaspark, 2013-ban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett csopaki Pele-körút tanösvény (16. kép), 2014-ben pedig a Gemenc Zrt. interaktív Molnárka tanösvénye lett megosztva az Őrségi NPI tanösvényével. A pályázatot a Földművelésügyi Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztálya és a Magyar Turizmus Zrt.

közösen írta ki. Ezek a tanösvények kialakításukkal, egyediségükkel, interaktív elemeikkel nagy népszerűségnek örvendenek a látogatók körében, a fenntartható szabadidő-eltöltés és a fenntarthatósági szempontok érvényesülésének példaértékű képviselői. A tanösvényekről a 3. mellékletben és a 4. fejezetben láthatóak fényképek.

16. kép: A csopaki Pele-körút egy forgatható táblája

74

4. Tanösvényekkel, tanösvények használatával kapcsolatos empirikus felmérések