A leggyakrabban látogatott tanösvény-típusok és a látogatói igények felmérése 86

tanösvény-látogatási szokásait, valamint a leggyakrabban látogatott tanösvény-típusokat mérte fel, célja volt továbbá a látogatói igények feltárása, amelyekből következtetéseket lehet levonni a tervezés-kivitelezés módszereire vonatkozóan. A felmérésben 125 fő vett részt önkéntesen, anonim módon 2011-ben és 2012-ben. A kérdőív online és papír alapon is terjesztésre került elsősorban az Utazás kiállításon, oktatási intézményekben, valamint közösségi oldalakon keresztül. Célcsoportja a természetjáró lakosság volt, életkortól függetlenül. A kérdőíven nyílt és zárt kérdések szerepeltek, a legfontosabb információkat az eldöntendő kérdések és a skálaértékeléses válaszok szolgáltatták. Az írásbeli kikérdezés kérdőíve hosszabb volt, mint az első felmérés esetén, ezért a válaszadási hajlandóság jelentősen csökkent, ez okozta a jóval kisebb populáció nagyságát. A felmérés kérdőíve az 5. mellékletben látható.

Jelen felmérés sajátossága abban állt, hogy a válaszadóknak egy szabadon választott, általuk felidézett tanösvény bejárására vonatkozó információkat kellett megosztaniuk a vizsgálatban. Az ország számos területén bejárt tanösvények adataiból következtetéseket lehetett levonni a látogatók által felkeresett tanösvények leggyakoribb típusaira is, valamint a látogatók igényeire a tanösvények tervezését, kialakítását illetően.

A megkérdezett 125 személyből 100 fő járt már tanösvényen, 25-en még nem, tehát a válaszadók 80 százaléka legalább egy tanösvényt ismer, hasonlóan az előző kérdőíves felmérés eredményeihez, ahol 85 százalékos arányt kaptunk (n=397) a tanösvények bejárására vonatkozóan. A válaszadók 64 százaléka (64 fő) hölgy, 36 százaléka férfi volt, a nemek tehát aránytalanul oszlottak el, feltételezhetően a hölgyek nagyobb hajlandóságot mutatattak a hosszabb kérdőív kitöltésére. Az életkorok tekintetében a legfiatalabb kitöltő a 21-25 éves korosztályba tartozott, de a nyugdíjas korosztályig minden életkor képviseltette magát, a legtöbben (53 százalék) a 26-35 évesek voltak. A válaszadók közül 81-en városban laknak. A kérdőívet kitöltők 73 százaléka felsőfokú végzettségű, 27 százaléka középfokú végzettségű volt, tehát a felsőfokú végzettségű válaszadók nagyobb arányban

vettek részt a felmérésben. Ennek oka az előző kérdőíves felméréshez hasonlóan valószínűleg a kérdőív terjesztési fórumaiban keresendő: turisztikai, szakmai kiállítások és vásárok, munkahelyek, oktatási intézmények.

A kérdőív egyik fontos célja annak felmérése volt, hogy a válaszadók milyen típusú tanösvényeken jártak. A válaszadók 91 százaléka tájékoztató táblás tanösvényt idézett fel, mindössze 4 fő említett karós-füzetes típusút, és öten jártak vegyes típusú tanösvényen. A bemutatásra kerülő ismeretanyag alapján a válaszadók 73 százaléka komplex természetismereti (környezetismereti) tanösvényen járt, 25 fő tematikus tanösvényt említett, ketten nem válaszoltak. Az ismeretszerzés módszere alapján bemutató jellegű tanösvényen 92 fő járt (92 %), és 6 fő járt foglalkoztató jellegű tanösvényen (2 fő nem válaszolt). A közlekedés módja alapján a válaszadók többsége (96 fő) gyalogos tanösvényt idézett fel, 1 fő említett kerékpáros tanösvényt és szintén egy fő járt már lovas tanösvényen, 2 fő nem válaszolt. A válaszok alapján ugyan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de arra azért lehet következtetni, hogy Magyarországon a legelérhetőbbek a tájékoztató táblás, környezetismereti, bemutató jellegű, gyalogos tanösvények.

A felmérés kulcsfontosságú kérdése volt annak felmérése, hogy a tanösvény-látogatók milyen tanösvényt tartanak ideálisnak. Hét válaszlehetőséget adtunk meg, amelyeket skálaértékeléssel osztályozhattak a válaszadók 1-5-ig, az 1-es jelentette a legkevésbé fontos, az ötös a számukra leginkább fontos jellemzőket. A legmagasabb átlagértéket az egyértelműen jelzett, jól követhető útvonal kapta, ezt követték a gyerekbarát, látogatóbarát megoldások, majd a bemutatásra kerülő értékek változatossága. Az épített elemek jó állapota is fontos a látogatóknak, és négyes feletti átlagot ért ez interaktív, foglalkoztató jelleg is (6. ábra). Az előző kérdőíves felmérés eredményei alapján a jó tanösvény elsősorban érdekes, könnyen járható és tiszta, az ideális tanösvény pedig megismerteti a látogatókat az állat- és növényvilággal, valamint az erdővel, emellett jól járható, nem túl hosszú és változatos. Összehasonlítva a két felmérés eredményeit elmondható, hogy az egyértelműen jelzett, jól követhető útvonal és a változatosság mindkét felmérésben előkelő helyen szerepelt.

88

6. ábra: Az ideális tanösvény jellemzői a látogatók szerint skálaértékelés alapján (n=100) Az első két kérdőíves felmérés tapasztalatai alapján módszertani következtetéseket tudunk megfogalmazni a felmérések tekintetében. A második felmérés kérdőíveinek kiértékelése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a tanösvényekről általában felmérést készíteni nehézkes és nagy a hibalehetőség, kevesebb a hibalehetőség egy-egy konkrét tanösvény felmérése esetén, és módszertani vonatkozásokban is konkrétabb eredményekkel szolgálhat. A hatékonyságvizsgálat esetében ezt kiemelten figyelembe vettük.

Tervezés-módszertani megközelítésből azt vártuk, hogy az elsődleges tervezési szempontokra fogunk válaszokat kapni (pl. mi legyen a táblán?), de az első két kérdőíves felmérés eredményei arra engednek következtetni, hogy sokkal fontosabbak a látogatók számára a másodlagos tervezési szempontok (pl. az épített elemek állapota, kivitelezése).

4.2.3. Tervezőkkel, fenntartókkal végzett interjúk eredményei

Az interjúk tervezésekor és az interjúalanyok kiválasztásakor az egyik legfontosabb cél az volt, hogy a megkérdezett szervezetek reprezentálják a tanösvények magyarországi létesítőit, fenntartóit az ország különböző adottságú területeiről (pl. hegyvidék, síkvidék), tehát a kapcsolatfelvétel elsősorban a nemzeti parkok és az erdészetek munkatársaival történt meg. Kettő nemzetipark-igazgatósággal (Balaton-felvidéki és Kiskunsági), valamint hét erdészettel, továbbá egy magáncéggel sikerült az interjúkat megvalósítani, ahol az illetékes munkatársakkal személyesen, illetve a nagy távolságokból adódóan telefonon, szükség esetén írásban történt a kommunikáció. A beszélgetések során a válaszadókat igyekeztünk az előre rögzített tartalommal összeállított kérdésekre fókuszálni, megelőzve az elkalandozást, amely egyáltalán nem volt jellemző az interjúk során. A válaszokat rövid

rendszerezés után kiértékelhetővé alakítottuk. A megkérdezett 10 szervezet összesen 18 tanösvényre vonatkozóan osztott meg információkat, amely a magyarországi tanösvények számához viszonyítva 3,86 százalékos arányt jelent. A tanösvények és legfontosabb adataik a 11. táblázatban láthatóak.

Tanösvény Fenntartó Hossz Állomások

száma

Borostyán tanösvény Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola 1 km 6 Sárcsikúti tanösvény HM VERGA Veszprémi

Erdőgazdaság Zrt

4 km 12

Pagony tanösvény Harangodi Erdészeti Erdei Iskola 6 km 29 Boroszlán tanösvény Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Igazgatóság

7 km (rövidebb

út: 2 km)

8

Kamon-kő tanösvény Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

6 km 9

Pele-körút Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

0,5 km 8

Lóczy-gejzír sétaút Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

18 km 7

Báránypirosító tanösvény Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

2,6 km 5

Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvény

Szabics Bt. 1,5 km 10

90

A tanösvényeket minden esetben a tervezők/fenntartók saját maguk választották ki. A tanösvények közül 15 db-ot már több mint 7 éve létesítettek, 3 tanösvény 5-6 évvel ezelőtt került kialakításra. A vizsgált tanösvények közül 9 db (50 %) 2 km-nél rövidebb, az állomások átlagos száma 11.

12 tanösvény erdei környezetben létesült, ezek közül 10 db hegyvidéki jellegű környezetben. 15 tanösvény döntően síkvidéki terepen (alföldön, parkban, völgyben) került kialakításra. Ami a tervező szakembereket illeti, 12 tanösvényt saját, tehát belső szakember tervezett, négy tanösvény esetében belső és külső szakember is közreműködött (Katalinpusztai tanösvények és Kamon-kő tanösvény), egy tanösvény esetében külső tervezők vettek részt a kialakításban (Tiszavirág tanösvény).

A tervezés alapvető szempontjait illetően az útvonal kijelölésének elsődlegességét 7 tanösvény esetében említették, az épített elemek fontosságát szintén 7-szer, a bemutató helyek/állomások alapos megtervezését 12 esetben emelték ki, a pedagógiai-módszertani megoldásokra 13 esetben figyeltek az interjúalanyok megítélése szerint. A célcsoportoknak megfelelő látogatások megszervezését a tervezéskor 3 tanösvény esetében vették figyelembe. A terület adottságaira épülő, több szempontot figyelembe vevő komplex tervezést az interjúalanyok 11-szer említették.

A tanösvények típusait illetően (a hazai felosztást követve) az eredményeket a 12. táblázat tartalmazza.

12. táblázat: Az interjúk során vizsgált tanösvények típusai

A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a tanösvények többsége tájékoztató táblás, bemutató, természetismereti, gyalogos tanösvény. Ha ezeket az eredményeket összevetjük a második kérdőíves felmérés eredményeivel, láthatjuk, hogy az eredmények szinte teljes mértékben megegyeznek: a válaszadók 73 százaléka komplex természetismereti (környezetismereti) tanösvényen járt, 25 fő tematikus tanösvényt említett, bemutató jellegű tanösvényen 92 fő

járt (92 %), és a válaszadók többsége (96 fő) gyalogos tanösvényt idézett fel, tehát nagy valószínűséggel a hazai tanösvények többsége a fenti típusokba tartozik.

A tanösvényeken bemutatott témák közül a botanikát az interjúalanyok 16 tanösvény esetében kiemelték, az ökológia témakörét 9-szer említették, erdészeti témákat 11 tanösvény mutat be, állattani ismereteket szintén 11 tanösvény közvetít, a földtani témák 8 tanösvénynél kerülnek elő, az épített környezet témáját mindössze egy tanösvény esetében emelték ki, kulturális vonatkozásokat 4 tanösvény mutat be.

Arra a kérdésre, hogy hogyan szolgálja az adott tanösvény a környezeti nevelést, a környezettudatosság fejlesztését, 15 tanösvény esetében kiemelték a válaszadók a biológiai sokféleség összefüggéseit, a biodiverzitás bemutatását. Néhányan (8 tanösvény esetében) megemlítették a konzervátori, megőrzési funkciót. Szintén 8 tanösvény létesítője tartotta fontosnak a tanösvény hagyományőrzésben, hagyományok tiszteletére nevelésben betöltött szerepét. 3 tanösvénynél az új módszereket, modelleket emelték ki, amelyek segítik a környezettudatosság növelését.

Az általunk egyik legfontosabbnak tartott kérdés arra kereste a választ, hogy milyen korosztályoknak/célcsoportoknak tervezték a szervezetek a tanösvényeiket. 5 tanösvény esetében egyformán fontosnak tartottak minden korosztályt, tehát a tanösvények mindenkihez szólnak. A többi tanösvény esetében is elhangzott a mindenki szó, de kiemeltek a tervezők elsődleges célcsoportokat. Öt fenntartó elsődleges célcsoportja a felső tagozattól a felnőtt korosztály, három tanösvényé alsó tagozattól a felnőtt kor, egy tanösvénynek főleg alsó tagozattól a középiskolás korosztállyal bezárólag. 2 tanösvény felső tagozatosoknak és középiskolásoknak szól elsősorban, egy felsősöknek való leginkább (Pele-körút), és egy tanösvény kifejezetten óvodásoknak készült (Katalinpusztai tanösvények - Legyél te is kiserdész!).

A következő kérdésben azt kérdeztük a tervezőktől-fenntartóktól, hogy nevezzenek meg néhány szempontot, amelyre a kialakítás, kiépítés során különösen nagy hangsúlyt fektettek. Az út bejárhatóságát 14 tanösvénynél emelték ki, a táblák kialakítását 11 esetben hangsúlyozták, a látnivalók megközelíthetőségét 10-szer, az aktív ismeretszerzés lehetőségét 7 esetben emelték ki. A fentieken kívül három tanösvénynél a passzív ismeretszerzés szempontjait tartották szem előtt, valamint egy-egy esetben megjelent a tervezési szempontoknál a szálláshellyel való kapcsolat, valamint a látogatócsoportok vezetése.

Az infrastrukturális feltételeknél arra kérdeztünk rá, hogy a tanösvény kapcsolódik-e

92