taxonómiai kutatása; és a Colchicum arenarium Ul. et K. előfordulása a GödOllői dombuidéken
Kutatásaink során célul tűztük ki a Gödöllői-dombság területén található do
mináns Festuca fajok vizsgálatát, valamint a velük eg5mtt előforduló homoki kikerics (Colchicum arenarium ) termőhelyeinek felmérését. A csenkeszek meghatározásához szövettani vizsgálatok, valamint a virágzat különböző részeinek méretei elengedhetetlenül fontosak, hiszen e bélyegekben jelentős, a környezeti viszonyoktól függő, tájra jellemző eltérések is tapasztalhatók.
H oránszkyA. eredményeinek felhasználása mellett ezért a Gödöllői-dombság területéről származó egyedeken kívül más területről (Duna-Tisza köze) szár
mazó fajok példányainak paramétereit is vizsgáltuk, hogy kiválaszthassuk azokat a jellemző bélyegeket, melyek az identifikálásra itt a legalkalmasabbak.
A helyileg jellemző Festuca változatok pontos azonosítása azon túlmenően, hogy segíti a homoki kikerics termőhelyének pontosabb társulástani leírását, más gyeptársulások cönoszisztematikai tisztázásához is hozzájárul.
f ln p g És módszer
A terepbejárások során először felmértük a virágzó Colchicum arenarium állományokat, majd a domináns Festuca wagneri és F. rupicola egyedeit vizs
gáltuk.
A Festuca fajok vizsgálatakor nagyszámú egyed begyűjtése szükséges a fa
jok sajátságainak megbízható, populációszintű és statisztikailag értékelhető vizsgálatához.^ Ezért a Gödöllői-dombság területéről, a Colchicum arenarium
HoránszkyA: Festuca-tanulmányok I. Bot. Köziem., 1969. 5 6 .1 4 9 -1 5 4 .; HoránszkyA,: Festuca tanulmányok II. Bot. Köziem., 1970. 57. 2 0 7 -2 1 5 .; Horánszky A.-Fekete G .-Précsényi I.-Tölgyesi Gy: Comparative experimental morphological investigations on populations of F es
tuca vaginata W . et K., I. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1980. 26. 6 1 -6 9 .;
Podani J,: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Budapest, 1997, Scientia Kiadó,
termőhelyének több pontjáról, és a Duna-Tisza köze (Csévharaszt, Örkény, Imre-hegy) területéről 20-20 Festuca tövet gyűjtöttünk be, melyeket a GATE Növén3rt:ani és Növényélettani Tanszék agrobotanikus kertjébe ültettünk el.
A levelek szövettani vizsgálatát az alábbi tulajdonságok alapján végeztük el (lásd I. ábra):
1 0: középborda magassága,
1 1: erek területe.
A szövettani vizsgálatokkal párhuzamosan a virágzat morfológiai jellemzőit is mértük. Megvizsgáltuk a GATE Növénjrtani és Növényélettani Tanszék her
báriumában található, W agner által 1905-ben gyűjtött példányokat is. Az élő tövekről mért adatok a Gödöllői-dombság területén a Domony-völgy 3 pontján, valamint a Duna-Tisza köze három helyszínén (Csévharaszt, Örkény, Imre- hegy) gyűjtött példányokról származnak.
A virágzat alábbi tulajdonságait vizsgáltuk és mértük:
1. buga hossza; 2 . virágzati tengely alsó internódiumának hossza; 3. virág
zat! tengely alsó internódiumán az elágazások száma; 4. virágzati tengely alsó internódiumán a leghosszabb oldaltengely hossza; 5. alsó bugaág csúcstól szá
mított negyedik füzérkéjének hossza; 6. virágzati tengely alulról számított második internódiumán a leghosszabb oldaltengely hossza; 7. a csúcsi füzér- kék közül felülről a negyedik füzérke hossza.
Az alsó bugaág füzérkéjén külön megmért tulajdonságok:
8 . alsó pelyvalevelek hossza; 9. felső pelyvalevelek hossza; 10. első virágján a külső toklász hossza; 1 1 . első virágján a belső toklász hossza; 1 2. második virágján a külső toklász hossza; 13. második virágán a belső toklász hossza.
A csúcsfüzérkén mért tulajdonságok :
14. alsó pelyvalevél hossza; 15. felső pel37valevél hossza; 16. első virágján a külső toklász hossza; 17. első virágán a belső toklász hossza; 18. második virágján a külső toklász hossza; 19. második virágján a belső toklász hossza.
EredményEk És ÉrtÉkElÉs
C olchicum arenarium
A Gödöllői-dombvidék területén jelenleg a Colchicum arenarium 11 pontsze
rű állományát ismerjük (lásd 1-2. térkép). Ezek a foltok nyílt és zárt homoki gyepekben a Festucetum wagneri társulás állományaiban az alábbi helyszíne
ken találhatók.
1. Repülőtér mellett, kb. 100-200 tő, az állomány közvetlen közelében erő
sen bolygatott terület veszélyezteti az állományt.
2. Egres-patak völgyében a strandhoz közeU homokdombon. Az utóbbi években állománya erőteljesen megfogyatkozott a birkalegeltetés és a meg
növekedett turistaforgalom miatt. A terméses példányok száma kb. 30%. (Jel
legzetes fajok: Alkanna tinctoria, Stipa borysthenica, Stipa capillata, Hely- chrisum arenarium, Dianthus serotinus.)
3. Egres-patak völgyében a „Bárányjárás" területén. Viszonylag stabil állo
mány hozzávetőleg 200 tővel. A terméses példányok száma itt is kb. 30%. (Jel
legzetes fajok: Potentilla im polita, Stipa borysthenica.)
4. Egres-patak völgyében középtájon. Viszonylag stabil állomány, hozzá
vetőleg 100 tővel. Qellegzetes fajok: Potentilla impolita, Stipa capillata, Stipa borysthenica.)
5. Az Egres-patak völgyében, a dombra felhúzódó állomány. A kb.
600-1000 tő stabil állományt alkot, amelynek elszórt példányai a szomszédos löszgyepben is megtalálhatók. A Domony-völgyben telepített erdeifenyves szélében kb. 1 0 0 tő él.
6 . Veresegyház, a Háromház melletti homokpusztán stabil, több száz töves állomány van.
7. Babatpuszta, a völgyben az akácos szélén kisebb, 30-60 töves állomány.
8 . Máriabesnyő és a Domony-völgy között a Magyalos autópálya felé eső részén, az akácos szélén kb. 50-100 tő található. Az akácos miatt veszélyezte
tett az állomány.
9. Túra. A homokbánya környékén ismerünk egy kis, néhány tucat töves állományt.
10. Fóti-Somlyó. Nyílt és zárt homoki gyepben, itt található a legstabilabb állomány kb. 2 0 0 0 tővel, 60% -os terméses egyedszámmal, tokonként magas maghozammal. A taposás miatt azonban ez az állomány is hosszabb távon veszélyeztetett.
1 1. Csomádi-Öreg-hegy. Kis, elszigetelt állomány 3 0-40 tővel.
A mai pontszerű állományok korábban minden bizonnyal kiterjedtebbek voltak, de az erdősítéssel és a mezőgazdasági területek terjedésével erősen visszaszorultak. A növény szinte minden jelenlegi előfordulása bolygatott, za
vart, emberi települések közvetlen közelében, pl. tájidegen fenyvesítés mellett
található. A megfigyelt állományok egy része mindennek ellenére virulensnek tűnik, a foltok gyakran több száz virágzó példányból állnak (40-80 virágzó egyed/m^) és rendszeresen magot érlelnek. Érdekes jelenség, hogy a fóti állo
mány kivételével, minden folt enyhe keleti fekvésben található. Az állomá
nyok hosszú távú megfigyelése módot adhatna a jelentegi populációk változá
sainak nyomon követéséhez.
A F estu ca le v e le k szöv ettan i vizsgálata
A Domony-völgyből és az Imre-hegyi nyílt homoki gyepből származó, eltérő korú fiatal és kifejlett Festuca tövek leveleinek szövettani különbségeit disz- kriminancia-analízissel is vizsgáltuk. A diagramon jól elkülönülnek nemcsak az egyes élőhelyek, de a fiatal és kifejlett levelek morfológiai felépítésében ta
lálható különbségek is. A Domony-völgyi mintákban szélesebb a levél, több az erek és az elkülönült szklerenchima-kötegek száma. Az Imre-hegyi minták esetében nagyobb a levél összterülete. A két élőhely között az átlagos szőr
hossz alapján nincs jelentős különbség. Az eltérő korú levelek között főként az erek összterületében van különbség.
A levelek szövettani jellemzői alapján készített DA eredménye a 95%-os izodenzitási körök által jelölt tartományok elkülönülésében jól kimutatható (lásd 2. ábra).
6 - keresztmetszet összterülete;
7 - szklerenchima-kötegek területe;
8 - szőrök hossza;
9 - középborda szélessége;
1 0 - középborda magassága;
1 1 - erek területe.
Csoportátlag-módszeren alapuló cluster-analízis eredménye
fesb2
A dendrogramban szereplő levelek:
1 -5 : Domony-völgy, kifejlett;
6 -1 0 : Domony-völgy, fiatal;
1 1 -1 5 : Imre-hegy - homok, fiatal;
16: Imre-hegy - homok, fejlett;
17 -1 9 : Imre-hegy - homok, fiatal;
2 0 -2 3 : Imre-hegy - homok, fejlett;
2 4 -2 6 : Imre-hegy - homok, fiatal;
2 7 -3 0 : Imre-hegy - homok, kifejlett;
3 1 -3 2 : Imre-hegy - homok, fiatal.
A csoportátlagok alapján elvégzett cluster-analízis azt is megmutatta, hogy mennjnre hasonlítanak vagy különböznek maguk a tövek a vizsgált szövettani jellemzők alapján. Az eredmény szerint az azonos korú Domony-völgyi tövek homogénebbek (lásd 1-5 és 6 -1 0 levelek), mint az Imre-hegyen élők (lásd 3.
ábra).
A F estu ca virágzat m o rfo ló g ia i vizsgálata
Annak kiderítésére, hogy virágzat vizsgált bélyegei közül melyek szolgálnak a legtöbb információval a taxonómiai vizsgálatokhoz, illetve melyek azok, ame
lyek megmérése esetleg elhagyható, a buga adatait szintén diszkriminancia- analízissel értékeltük. Az egyes fajok legjobban az alábbi bélyegek alapján kü
löníthetők el:
- a buga hossza;
- a virágzati tengely alsó internódiumának hossza;
- az első nódusz leghosszabb bugaága;
- a második nóduszon a leghosszabb bugaág hossza;
- a füzérkék első virágának szálkahossza;
- a csúcsi füzérkék virágainak száma.
.
8
-I
r /
é t í V ii 'i ••
I
-r5'V
p
M A R I A L I G E T I K A R O L Y