6. A TOPIK-JELÖLŐ SZERKEZETEK
6.2. A topik-jelölő szerkezetek tulajdonságai
6.2.2. A magyar topik-jelölő szerkezetek
A lengyel tematizálók szintaktikai és szemantikai megragadásához Bodányi (2011) elemzéséből indulhatunk ki, mely az egyetlen generatív keretben tárgyalt munka a magyar topik-jelölőkről.
A szerző az ’ami X-et illeti’ típusú szerkezetek idiomatikus olvasatát figyelmen kívül hagyva 58 darab, korpuszból kiválasztott magyar mondatot vizsgált meg. Ezek alapján az elemzett szerkezetek két típusát különböztette meg: az első típusban a főmondati részben áll egy névmás (2), a második típusban a koreferens névmás nem jelenhet meg (3).
(2) Ami a börtönkosztot illeti, arról a következőket mondhatom.
(Bodányi 2011: 342)
32 Míg az indoeurópai nyelvek jelentős többségében a topikot a szintaktikai pozíció és a prozódia jelöli, a topik-prominensnek tartott japán, koreai és kínai nyelvekben egy speciális morféma jelzi a topikot (koreai –(n)un, japán –wa, kínai –shi). Ezeknek státuszáról azonban élénk viták folynak a szakirodalomban (Kuno 1973, Kitawaga 1982, Kuroda 1992, Kim 1993, Choe 1995, Choi 1997, Han 1998, Jung 2001, Lee 2002, Jong-Sup Jun 2007, Sawada 2007, Li Yee Na 2009). Ugyanígy, a XIX. században kihalt takelma (Culy 2000), és a ghánai avatime (van Putten 2011) nyelvekben is topik-jelölő morfémával fejezik ki a kontrasztív topikot. É. Kiss (2010) szerint a magyar tárgyrag is a tárgy topik szerepét jelölő morfémából jött létre.
111 (3) Ami a csatlakozás konkrét kérdéseit illeti, Verheugen túlzónak nevezte a keletről érkezettek szabad munkavállalásával kapcsolatos félelmeket.
(Bodányi 2011: 343)
Az 58 vizsgált mondatból 26 tartozik az első csoporthoz, és tartalmaz koreferens névmást, mely lehet nyílt vagy rejtett (pro) is. Ebben a típusban a mellékmondat mindig megelőzi a főmondatot: a topik NP-t (börtönkoszt) tartalmazó mellékmondat nem állhat a névmást (arról) tartalmazó főmondat után, a koreferencia szabályai szerint ugyanis egy NP akkor lehet a névmással koreferens, ha az NP megelőzi és/vagy vezérli a névmást. A főmondati névmás nem állhat fókuszban, sem az ige után. Az ilyen típusú mondatok átalakíthatók úgy is, hogy az alárendelt mondat NP-je a főmondatban a névmás helyére kerül.
(4) A börtönkosztról a következőket mondhatom.
(Bodányi 2011: 342)
Ezzel szemben a főmondattól független típus főmondat > mellékmondat sorrendet is mutathat (a vizsgált 35 esetből 5-ször), és az illetően vagy kapcsolatban szó nélkül nem illeszthető be a főmondatba. A két típus eltéréseit az alábbi táblázatban foglalhatjuk össze:
6.1. táblázat: Az ’ami x-et illeti’ szerkezetek két típusának jellemzői
Koreferens névmást tartalmazó típus Főmondattól független típus Nyílt vagy rejtett névmás jelenik meg
a főmondatban.
Nem jelenik meg névmás a főmondatban.
Mellékmondat > főmondat sorrend jellemzi.
Mellékmondat > főmondat, valamint főmondat > mellékmondat sorrend
egyaránt jellemzi.
A topik beilleszthető a névmás helyére. A topik nem illeszthető be a névmás helyére.
Közös tulajdonságuk33 a kontrasztivitás, melyet a már (főmondat > mellékmondat (5a)), valamint a pedig/viszont (mellékmondat > főmondat (5b)) szavak erősíthetnek.
(5) a. Kommunikációs hibát követtünk el, már ami a metrót illeti.
(Bodányi 2011: 342)
33 Bodányi (2011) a közös tulajdonságok között azt is kiemeli, hogy a de Vries (2009) által meghatározott, holland balra kihelyezett topikra jellemző négyféle információs szerkezeti tulajdonság ([új], [hozzáadó], [róla szól a mondat], és [kontrasztív] jegyek) közül mindössze utóbbi kettő jellemzi a magyar tematizáló szerkezetek topikját.
112 (5) b. Ami pedig az érdekvédelmet illeti, a mi kiindulópontunk a következő.
(Bodányi 2011: 341)
A főmondattól független típus szerkezete csak szintaktikai eszközökkel nem ragadható meg, viszont speciális szemantikai tulajdonság jellemzi: a mellékmondat és a főmondat által generált halmazokat a rész-egész viszony határozza meg. Az erre a típusra vonatkozó szemantikai megszorítást eredetileg a Pan-Hu (2008) szerzőpáros fogalmazta meg: a függeléktopik (hanging/dangling topic) és a komment egy eleme között halmaz-részhalmaz viszony van. Az aboutness fogalmát pontosítva a kínai szerzőpáros két feltételhez köti a topik [róla szól a mondat] tulajdonságát: az engedélyezési és az értelmezési feltételhez (2009).
Előbbi kulcsfogalma a halmazmetszet (set intersection):
(6) A topik akkor és csak akkor engedélyezett, ha
(i) a komment tartalmaz egy x változó által generált Z halmazt, és
(ii) az így generált Z halmaz és a topik által jelölt T halmaz metszete nem üres halmaz.34
(Pan-Hu 2008: 1970)
A topik és a komment rész változói tehát egy-egy halmazt generálnak, melyeknek a metszete nem lehet üres halmaz. A definíció fontos megszorítása, hogy rész-egész viszony jellemzi őket: a komment egy elemének kell lennie a részhalmaznak (Pan-Hu 2009), melyet a nem jólformált (7a) példa is alátámaszt:
(7) a. *Pingguo, wo xihuan shuiguo.
alma én szeret gyümölcs
‘Ami az almát illeti, a gyümölcsöt szeretem.’
(Pan-Hu 2009: 375)
Itt ugyanis a topik által jelölt T halmaz egy elemére (alma) teljesül, hogy részhalmaza a komment egy változója (gyümölcs) által generált Z halmaznak, tehát a rész-egész viszony felcserélődött: a komment változója által előhívott halmaz az egész, míg a topik jelöli a részt.
A mondat nem jólformált, a szerzőpáros érvelése szerint ez a bizonyíték arra, hogy a kommentnek kell tartalmaznia a részhalmazt jelölő változót.
34 Topic Licensing Condition:
A topic can be lincensed iff
(i) there is a set Z induced by a variable x in the comment, and
(ii) the set Z thus generated does not produce an empty set when intersecting with the set T denoted by the topic.
(Pan-Hu 2008: 1970)
113 (7) b. Shuiguo, wo xihuan pingguo.
gyümölcs én szeret alma
‘Ami a gyümölcsöt illeti, az almát szeretem.’
(Pan-Hu 2009: 377)
Pan-Hu amellett érvel, hogy a halmazmetszet fogalmával nem csupán a függeléktopikot tartalmazó mondatok (gapless topic), hanem az úgy nevezett űrt, vagy névmást tartalmazó topik-szerkezetek is megragadhatóak (gapped topic), melyeknek topikja koreferens a kommentben megjelenő szintaktikai űrrel vagy névmással. Tehát a szemantikai megszorítás nem csupán a főmondattól független, hanem a koreferens névmást tartalmazó típusra is jellemző. Az engedélyezési feltétel egyesíti a két típusú topik-szerkezetet a halmazmetszet fogalmából kiindulva, a különbség a halmaz-részhalmaz viszonyában keresendő: az űrt tartalmazó szerkezetekben a komment egy változója által előhívott halmaz az egész, a topik pedig a részt jelöli, tehát a rész-egész viszony éppen ellentétesen alakul, mint a függeléktopik esetében.
A [róla szól a mondat] szemantikai pontosításához Pan-Hu még egy feltételt bevezet: a topik-értelmezési feltétel azt mondja ki, hogy
(8) a ∑ = [TopP X [IP…Y…] konfigurációban az X topik akkor van megfelelően értelmezve, ha a komment rész egy Y elemével alany-predikátum relációt alkot, ahol Y az alany és X a predikátum.35
(Pan-Hu 2009: 377)
A (7b)-ben például a topik (gyümölcs) az állítmány, a komment egy eleme (alma) pedig az alany, ebben az esetben tehát az almáról állítjuk azt, hogy az egy gyümölcs, a mondat jólformált. Ez a feltétel szintén mindkét típusú topik-szerkezetre jellemző, a különbség a topik és a komment egy eleme között fennálló alany-állítmány reláció típusában rejlik. A függeléktopik esetében a topik a komment egy elemének tulajdonságát jelöli, míg a koreferens névmást tartalmazó szerkezet topikja azonosítható a komment egy adott elemével, tehát előbbi tulajdonságjelölő, utóbbi identifikációs állítás.
Láthatjuk tehát, hogy az itt vizsgált topikos szerkezet pontos szemantikai meghatározásához mindkét Pan-Hu által megfogalmazott feltételre szükség van.
35 Topic Intrepretation Condition:
In a configuration ∑ = [TopP X [IP Y]], the topic X is properly interpreted if it can form a subject-predicate relation with an element Y in the comment clause, where Y is the subject and X, the predicate.
(Pan-Hu 2009: 377)
114 A főmondattól független típust Kenesei (1992) nyomán Bodányi a független alárendelés mintájára elemzi, a mellékmondatot a főmondathoz csatolt adjunktumként értelmezi.
(9) S
CP S
ami X-et illeti
főmondat
(Kenesei 1992: 546)
Végül Bodányi azt vizsgálja, hogy az elemzett szerkezetek által szelektált topik milyen típusú topikalizáció során jött létre. A hagyományos topikot hasonlítja össze a balra kihelyezett topikkal:
6.2. táblázat: A hagyományos és a balra kihelyezett topik összehasonlítása
Hagyományos topik Balra kihelyezett topik
A mondat logikai alanya, referenciális. Nem feltétlenül referenciális.
Több is lehet egy mondatban. Egyetlen balra kihelyezett topik elképzelhető.
Mozgatás során kerül felszíni pozíciójába. Helyben generált.
Közvetíthet új információt is.
Nem jellemzi kontrasztivitás. Kontrasztív olvasat jellemzi.
Névmás mindig megjelenik a szerkezetben.
Azt állapíthatjuk meg, hogy az ami x-et illeti szerkezetek topikja mindkét típusú topikalizációval mutat eltérő és hasonló tulajdonságokat. A vizsgált szerkezetbe mindössze egyetlen, kontraszív topik illeszthető, s a főmondattól nem független típusban mindig megjelenik egy névmás is. Az ebben a pontban bemutatott jellegzetességek a lengyel topik-jelölőkkel kapcsolatban az alábbi kérdéseket vetik fel:
A lengyel topik-jelölőknél is megkülönböztethető a két típus?
Jellemző-e a kontrasztív olvasat, s ha igen, mely szavak nyomatékosíthatják?
Ugyanazok a tulajdonságok jellemzik az egyes típusokat a lengyel és a magyar nyelvben (főmondat-mellékmondat sorrend, átalakíthatóság, névmás megjelenése)?
Milyen szerkezettel írhatóak le, s milyen fajta topikalizáció jellemzi őket?
115
A korpuszelemzés adatai alapján milyen egyéb tulajdonságok jellemzik a lengyel topik-jelölőket?
Ezeket a kérdéseket szem előtt tartva a következő pontban tegyük vizsgálatunk tárgyává a lengyel tematizálókat.