Jeśli chodzi o [kogoś / coś]

Sulich (2007) a fent bemutatott magyar jellegzetességekhez hasonlóan két típusú szerkezetet különböztet meg, ám mivel a magyar és a lengyel szerző vizsgálódásainak elméleti kerete eltérő, máshogy közelítik meg ezt a különbséget. Sulich azt veszi észre, hogy a jeśli chodzi o kezdetű kifejezést két módon lehet folytatni:

36 Grice (1975) társalgási maximái azt várják, hogy legyünk relevánsak, vagyis amit mondunk, legyen odaillő, ne tegyünk szükségtelen kitérőt, és próbáljunk a „témánál maradni”.

116

 névmással

(11) a. Jeśli chodzi o kobiety, to umierają one częściej, niż…

ha megy-3SG –ról_PP nő-ACC.PL TO meghal-3PL ők-PL gyakrabban mint

‛Ami a nőket illeti, gyakrabban halnak meg, mint...’

 névmás nélkül (például tulajdonnévvel)

(11) b. Jeśli chodzi o układ twarzy, Anna jest

ha megy-3SG –ról_PP rendszer-ACC arc-GEN Anna-NOM van-PRES.3SG bardzo podobna do swojego ojca.

nagyon hasonló –hozPP saját apa-GEN

‛Ami az arcberendezést illeti, Anna nagyon hasonlít az apjához.’

(Sulich 2007: 194)

Az első típust Sulich tematikus, a másodikat aspektuális használatnak nevezi, s a különbséget abban ragadja meg, hogy milyen témát tudnak szelektálni. A tematikus (koreferens névmást tartalmazó) típus a mondattopikra vonatkozik, az aspektuálisnak (Bodányinál ez a főmondattól független típus) viszont metatextuális karaktere van, s mint olyan, szövegtopik-jelölő. A két típust tehát ő is megkülönbözteti, de pragmatikailag ragadja meg.

A magyar topik-jelölők elemzése során azt láttuk, hogy a főmondattól független típus két legjellemzőbb sajátossága, hogy névmás nem jelenik meg benne, és a mellékmondat >

főmondat sorrendje felcserélhető. Ugyanígy a lengyel példák esetében: a koreferens névmást tartalmazó típus tartalmazhat nyíltan (12), vagy rejtetten egy névmást, és csak egyféle szórendet engedélyez, mégpedig a mellékmondat > főmondat sorrendet (11c).

(11) c. *To są na ogół bardzo mądre, jeśli chodzi o psy.

TO van-3PL általában nagyon okos-PL ha megy-3SG –ról_PP kutya-ACC.PL ‛Általában nagyon okosak, ami a kutyákat illeti.’

Az elemzést azonban nehezíti, hogy a lengyel ’ami X-et illeti’ szerkezet inherensen tartalmaz egy to lexémát (Szczepankowska 1998, Sulich 2007). Ez azt jelenti, hogy, amennyiben nem is szerepel az a felszínen, valamennyi lexikális tematizálót tartalmazó mondatban bele kell értenünk. S azt vesszük észre, hogy abban az esetben, ha a főmondattól nem független típus koreferens névmása nem jelenik meg nyíltan (alanyi névmás esetén a lengyel nyelv pro-drop jellegéből fakadóan), akkor kötelező a to megjelenése. Mivel a to kizárólag a főmondat első eleme lehet, míg a névmás bárhol megjelenhet a főmondatban, ezért az is előfordulhat, hogy a névmás és a to is nyíltan jelenik meg a szerkezetben (13).

117 Ezeknek a mondatoknak az értelmezésében feltételezhetünk valamilyen többletjelentést, melyet a későbbiekben tárgyalok.

(12) A jeśli chodzi o poselstwo, zawsze spełniam je jak najlepiej.

de ha megy –ról_PP küldetés-ACC mindig betölt-PRES.1SG az-ACC ahogy legjobban

‛Ám ami a küldetést illeti, mindig a lehető legjobban teljesítem azt.’

(13) A jeśli chodzi o kraj Mieszka, to jest on

de ha megy –rólPP ország-ACC Mieszko-GEN TO van- PRES.3SG ő-NOM

najrozległejszy ze słowiańskich krajów.

legkiterjedtebb -ból_PP szláv-GEN ország-GEN.PL

‛Ám ami Mieszko országát illeti, ez a legkiterjedtebb az összes szláv ország közül.’

A főmondattól független típus mellékmondat > főmondat sorrendjében is opcionálisan van jelen a to. Ennek a típusnak a legfőbb jellegzetessége, hogy a főmondat > mellékmondat sorrend is lehetséges, ekkor azonban a to nem jelenhet meg a mondatban.

(14) Elvis Presley nie miał sobie równych, jeśli chodzi o barwę

Elvis Presley NEG van-PAST.3SG PRON egyenlő-GEN ha megy –ról_PP szín-ACC

głosu.

hang-GEN

‛Elvis Presleynek nem volt párja, ami a hangszínt illeti.’

(Sulich 2008: 65)

A korpuszelemzésben többek között azt vizsgáltam, hogy az elemzett szerkezetnek hány megjelenése van, milyen arányban jelenhet meg a főmondattól független típus, és a to hányszor jelenhet meg nyíltan, illetve rejtetten.

A jeśli chodzi o szerkezet több mint ezerszer jelenik meg a korpuszban. Az első 100 találatot vizsgálva megállapítható, hogy:

 A főmondattól független típus gyakoribb, mint a névmást tartalmazó típus. A 33 találatból 18 esetben rejtetten, 15 alkalommal nyíltan jelenik meg a koreferens névmás.

 Az adatok alapján kijelenthető, hogy a koreferens névmás opcionalitása megszűnik, ha nem alanyi pozícióban jelenik meg (12), melyet a lengyel nyelv pro-drop tulajdonságával magyarázhatunk.

 A magyar nyelvtől eltérő tulajdonság, hogy a névmás megjelenhet fókuszpozícióban. A fenti, magyar nyelvre vonatkozó jellegzetességekkel szemben a lengyel főmondati névmás ige után is megjelenhet.

 Hasonlóan a magyar nyelvhez, a koreferens névmást tartalmazó típus átalakítható egyetlen mondattá a topik beillesztésével a névmás helyére.

118

 A változó helyére írható összetevő a lengyel nyelvben is kontrasztív topik. Ezt többek között az ale (de), a (és/de), nawet (sőt), jednak (azonban), chociaż (habár) és a natomiast (ellentétben) szavak is nyomatékosítják.

(15) A jeśli chodzi o √ getto, to właśnie MICHAŁ w nim siedzi.

de ha megy –ról_PP getto-ACC.NEUT TO éppen Mihály-NOM –ban_PP PRON ül-3SG ‛De ami a √ gettót illeti, éppen MIHÁLY az, aki benn van.’

(16) Natomiast jeśli chodzi o √ mnie – nie miał żadnej pewności.

ellentétben ha megy –ról_PP én-ACC NEG van-PAST.3SG egy sem bizonyosság-GEN

‛Ám ami √ engem illet, semmiben sem lehetett biztos.’

Ez a topik-jelölő tehát ugyanolyan módon viselkedik, mint a magyar ami x-et illeti szerkezet. A fent feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adhatjuk:

 A lengyel jeśli chodzi o szerkezetnél is megkülönböztethető két típus, melyeket ugyanazok a tulajdonságok jellemeznek, mint a magyar topik-jelölőket.

 Koreferens névmást (sem nyíltan, sem rejtetten) nem tartalmazó típusban a mellékmondat > főmondat sorrend felcserélhető.

 Az általuk szelektált topik is kontrasztív, melyet ellentétes kötőszavak megjelenése is bizonyít.

 A fent bemutatott szelekciós jegyek közül az utolsó is teljesül a tematizáló által szelektált topikra, valamennyi bemutatott példában szereplő topikot ugyanis specifikus tulajdonságok jellemzik.