2.2 A magyar médiatörvények európai vitájának elemzési eredményei
2.2.1 A vita főszereplői és fórumai
2.2.1.1 Magyar parlamenti frakciók
2010. június 14.-2010. december 20. a vita első szakasza
A médiaszabályozás alappilléreit jelentő jogszabálycsokor a Fidesz frakcióhoz köthető.
2011. június 11-én Cser-Palkovics András és Rogán Antal képviselői önálló indítvány-ként öt, a sajtóval és hírközléssel kapcsolatos előterjesztést nyújtottak be. Az Országgyű-lés Kulturális és Sajtóbizottságának június 14-i üOrszággyű-lésén az előterjesztők közül Cser-Palkovics András beszélt az módosítások indoklásáról. Szót ejtett arról is, hogy a lecseré-lendő szabályozás nem állt összhangban a vonatkozó európai uniós irányelvekkel, ame-lyeket az új rendelkezések – Cser- Palkovics András példaként a válaszadás jogát, az újságírók védelmét illetve egyes internetes tartalmak szabályozását hozta – már tartal-maznak. A bizottsági ülésen érdemi vita nem történt, a jegyzőkönyv szerint az ellenzéki politikusok élesen kritizálták az eljárás gyorsaságát, a szakmai és a szélesebb társadalmi nyilvánosság kizárást. Az MSZP és a Jobbik képviselői tiltakozásuk jeléül kivonultak az ülésteremből. A bizottság azonban az indítványt általános vitára alkalmasnak nyilvánítot-ta, s tárgyalását a Parlament még aznap este el is kezdte.53 Az általános vitában mindössze három apró megjegyzés utalt az ügy európai dimenziójára; Puskás Imre (Fidesz) a média-hatósági feladatok koncentrálását mint európai uniós tendenciát említette. Mandur László (MSZP) viszont a tervezetből az európai mintákat hiányolta. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) pedig felszólalásában az internet szabályozására irányuló európai uniós tervek ellen
53 Jegyzőkönyv az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának 2010. június 14-én, hétfőn, 9 órakora Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében megtartott üléséről.KSB-2/2010.
148
szélt, amelyeket véleménye szerint a magyar kormány kritikátlanul átemelne az új szabá-lyozásba.54
2010. június 15-én a Kulturális és sajtóbizottság soron következő ülésén már a módosító javaslatok vitájában Karácsony Gergely (LMP) úgy érvel, hogy az új szabályozás egyik legnagyobb baja, hogy teljesen szembemegy az európai trendekkel vagyis figyelmen kí-vül hagyja annak a politikai közösségnek a gyakorlatát, amelynek maga is tagja. Erre vá-laszként L. Simon László (Fidesz) arra hivatkozik, hogy az új médiatörvény tervezetében szereplő válaszadási kötelezettség éppen „uniós irányelv, uniós direktíva alapján került bele a jogszabályba”.55 Később, a parlament 2010. július 22-i ülésnapján Rogán Antal (Fidesz) előterjesztő hosszasan részletezte, hogy a javaslatcsomag megfelel az európai gyakorlatoknak, brit, svéd, német, dán, finn, osztrák és ír példákat hozott.56 Az Ország-gyűlés azonban őszre halasztotta a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat parlamenti tárgyalását, s meghosszabbították a szakmai vélemények befogadásának határ-idejét.
A vita újabb fordulója a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló tör-vényjavaslatot (T/1747. szám) tárgyaló plenáris ülésen zajlott (2010. december 1.). Kará-csony Gergely, az LMP képviselője az ülésen megígérte, hogy az LMP minden határokon belül és kívül rendelkezésre áló lehetőséget és eszközt megragad arra, hogy harcoljon a törvény ellen. Lendvai Ildikó (MSZP) a hozzászólásában pedig az EBESZ, az Európai Bizottság és az európai szakmai szervezetek tiltakozására hivatkozik. Cser-Palkovics András viszontválaszában azonban hosszasan érvelt a jogszabálytervezet európai
54 Országgyűlés 14. ülésnapja (2010.06.14.), 292-338. felszólalás. Általános vita lefolytatása a T/360 A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról, a H/361 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, a T/359 A Magyar Köztársaság Alkotmá-nyáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról, a H/362 A Közszolgálati Közalapítvány felállításáról.
55 Jegyzőkönyv az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának 2010. június 15-én, kedden, 9 órakor a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében megtartott üléséről KSB-3/2010.
56 Országgyűlés 28. ülésnapja (2010.07.22.), 72-105. felszólalás. T/360 A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. Rogán Antal felszólalása.
149
zottsága mellett, s beszédét úgy zárta, hogy az európai normák alapján a törvényt nem lehet kritizálni.57
A vita kezdeti időszakában sajtótalálgatások jelennek meg arról, hogy a magyar baloldali ellenzék, különösen az MSZP sokat tett azért, hogy az európai közvélemény figyelmét felhívja a magyar médiaszabályozás változásaira.58 Ezt Kovács László (MSZP akkori alelnöke) egy interjújában voltaképpen el is ismerte.59
A parlamenti frakciók országgyűlési aktivitását tanulmányozva elmondható, hogy a kép-viselők számára az ügy európaiságát eleinte a közösségi jogszabályoknak, különösen az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek (IP/07/1809) való megfelelés ad-ta. A bizottsági és a plenáris üléseken az MSZP, az LMP és a Jobbik élesen bírálta a fideszes indítványokat, egészen december elsejéig azonban nem történik utalás a szabá-lyozásterv nemzetközi visszhangjára. Ez az MSZP esetében alapvetően változik meg a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat december 20-i parlamenti elfogadásával.
2010. december 21. – 2011. június 30. a vita második szakasza
2010 decemberére a szocialista párt a magyar közvéleményt célzó megszólalásaiban is hangsúlyozni kezdte a kérdés európai vitáját. Elsőször Szabó Vilmos a Külügyi Bizottság szocialista tagja beszélt arról, hogy a magyar kormány „nyilvánvalóan egyre idegesebb” a növekvő számú kritikus külföldi hangok miatt.60 December 21-én Gyurcsány Ferenc a Népszabadságnak nyilatkozva „megnyugtatónak” találta, hogy a „nyugat ilyen intenzíven
57 Országgyűlés 56. ülésnapja (2010.12.01.), 1-51. felszólalás. T/1747 A médiaszolgáltatásokról és a tö-megkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitája.
58 Különös víziók külföldön az új kormányról, magyarhirlap.hu, 2010. július 23.
59 ATV Egyenes beszéd című műsora, atv.hu, 2010. július 7
60 Orbán, a puszta Putyinja, nol.hu, 2010. december 2.
150
érdeklődik” a történések iránt.61 Mesterházy Attila december 23-án kelt közleménye exp-ressis verbis kimondja, hogy „a szólás- és sajtószabadság nem belügy, hanem országha-tárokon túlmutató, egyetemes érték, amelynek megvédése, bárhol is éljünk, mindannyiunk kötelessége”, ugyanitt az MSZP pártelnöke köszönetet mondott minden európainak, aki nemzetiségétől függetlenül kiáll a magyar médiatörvény ellen. Mesterházy szerint de-cember 20-a után Európa szerte világossá vált, hogy a médiatörvények csak a lánc egy elemét jelentik, a törvényhozás Magyarországon a demokrácia alapjait erodálja.62 2010.
december 28-i sajtótájékoztatón az MSZP már egyértelműen az európai vitában helyezte el magát, amikor a szóvivő azt mondta; a hazai és nemzetközi reagálások együttesen bi-zonyítják, hogy milyen rossz úton halad az Orbán-kormány.63 A nyilvánosság erejét hangsúlyozva Kovács László egykori főbiztos szerint az európai közvélemény rosszallása nemcsak a magyar EU-elnökséget veszélyezteti, hanem a hétköznapokat jobban érintő gazdasági-pénzügyi következményekkel is járhat. Az MSZP alelnöke azt is hozzátette, hogy a magyar kormány rosszul méri fel a helyezet, ha nem veszi figyelembe a külföldi bírálatokat és nem reagál rájuk megfelelően.64
2010 januárjában az MSZP újabb kísérletet tett arra, hogy az európai vita tartalmát kiszé-lesítse, és a média mellett más „problémás” ügyekre (magánnyugdíj-pénztárak államosí-tása, munkatörvénykönyv módosíállamosí-tása, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének megsértése, az alkotmányozás folyamata) is felhívta az európai közvélemény figyelmét.
Továbbá azt is egyértelművé tette, hogy saját álláspontját összeköti az EBESZ, az Euró-pai Parlament baloldali frakcióinak és az EuróEuró-pai Bizottság álláspontjával. Azt azonban cáfolták, hogy a külföldi bírálatokat a szocialista székházban írták volna, azt viszont
61 Gyurcsány a médiatörvény: jön Lukasenko országa, nol.hu, 2010. december 21.
62 Magyarország köszönettel tartozik, mszp.hu, 2010. december 23.
63 A médiatörvény árt Magyarországnak, nol.hu, 2010. december 28.
64 'Magyarország az EU fekete bárányává válhat', nol.hu, 2010. december 30.
151
merték, hogy tájékoztató anyagokat állítottak össze az Európai Parlament tagjai és az Eu-rópai Bizottság főbiztosai számára.65
Később arról beszéltek, hogy Orbán Viktor alkalmatlan arra, hogy európai léptékű politi-kus legyen, hiszen nem ismeri a konszenzust, nem tartja tiszteletben a közös európai érté-keket. Az MSZP szerint az európai közvélemény azért reagált ilyen élesen az új magyar médiaszabályozásra, mert egy politikai közösség tagjaként a magyar kormány nyíltan semmibe vette a közös alapokat, és joggal érezhette magát érintettnek minden európai.66 A szocialista párt március 15-ei ünnepi megemlékezése is elsősorban az új magyar média helyzetről mint közös európai problémáról szólt. Az ünnepség egyik szónoka Martin Schulz (az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője) volt, aki támogatásáról biztosította a magyar ellenzéket.67
A törvények másik parlamenti kritikusa az LMP, ha sokkal visszafogottabban is, de részt vett az európai vitában. Karácsony Gergely frakcióvezető jogosnak és igaznak tartotta a külföldi ellenvéleméyneket. Elmondta azt is, hogy minden fórumon és eszközzel harcolni kell szabályozás ellen. 68 Az LMP tehát elfogadta, hogy közös európai kérdésről van szó.
Ezt valamelyest finomította Schiffer András, amikor arról beszélt, hogy csökkenteni kell a nemzetközi nyomást, elsősorban itthon, magyar felekkel kell tisztázni a vitás pontokat.69 Úgy tűnik később az LMP mégis az európai figyelem ébrentartása mellett döntött, hiszen 2011 márciusában Budapesten az Európai Zöldpárt EP frakciójával közös rendezvényen Magyarország jelenéről és jövőéről gondolkodva a médiatörvényekről is szót ejtettek.70 Az ökopárt kritikájában végig fenntartotta, hogy a vita tulajdonképpen a magyar kormány
65 Mesterházy Attila a Magyar Rádió 180 perc című műsorában, mr1-kossuth.hu, 2011. január 8.; Az MSZP csak Orbán Viktor beszédeinek idézésével lázít, nol.hu, 2011. január 28.
66 Orbán a bírálatok elől a magyar nép mögé bújik, mszp.hu, 2011. január 22.
67 Martin Schulz: Nyitott, őszinte szavakat kell használnunk, mszp.hu, 2011. március 15.
68 Karácsony Gergely a Duna TV Közbeszéd című műsorában, lehetmas.hu, 2011. január 28.;
LMP:Kiegyensúlyozott médiahatóságot!, nol.hu, 2011. március 5.; Továbbra sem tetszik az EU-nak a mé-diatörvény, ma.hu, 2011. március 10.
69 Schiffer: a Fidesz ne rágalmazza az LMP-t!, stop.hu, 2011. január 7.
70 "Értsd meg, Viktor!" - Daniel Cohn-Bendit Budapesten, origo.hu, 2011. március 31.
152
és a Fidesz egyeztetéseket kizáró gyakorlata miatt lángolt fel. Különösen Karácsony Ger-gely megjegyzéseiben fordult elő, hogy párbeszédet és a külföldi szereplők érveire törté-nő odafigyelést kért a magyar kormány részéről.71