A magyar mint idegen nyelv az ELTE-n

Mindenekelőtt fontosnak tartom röviden áttekinteni azokat az előzményeket, ame-lyek történeti szempontból megalapozták az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folyó magyarnyelv-tanítást, valamint bemutatni a Magyar mint Idegen Nyelv Tan-szék munkáját, amely – sok egyéb tevékenysége mellett – szervezi, irányítja és ellátja a magyar nyelv oktatását. A gyökerek a 18. századig, az első magyar nyelvvel foglal-kozó tanszék megalakulásáig nyúlnak vissza.

1 Bándli Judit PhD, ELTE BTK Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék

2 A jelen kötetben Pap Andrea és Marthy Annamária tanulmánya is az egyetemi magyarnyelv-okta-tással foglalkozik. Előbbi a külföldi egyetemeken folyó lektori munkát, utóbbi a Magyar or szágon tanuló külföldi orvostanhallgatók magyar nyelvi képzését mutatja be.

2.1. A magyar nyelv tanításának kezdetei a pesti egyetemen

1791-ben a pesti egyetemen³ jött létre az első olyan „tanító szék” (Nádor 1998: 57), amely-nek elsődleges célja a magyar nyelv oktatása volt. Ez a gyakorlatban egyetlen magyar-tanári állást jelentett, mégis rendkívül fontos állomás a magyar nyelv tanításának – és egyúttal az egyetemeken való oktatásának – történetében. Ennek alapja az országgyűlés 1790/91-es nyelvtörvénye volt. A vonatkozó XVI. törvénycikk így fogalmaz:

„Ő szent felsége biztosítja a hű karokat és rendeket, hogy semmiféle ügyre nézve nem fogja idegen nyelv használatát behozni: hogy azonban a magyar anyanyelv inkább elterjedjen és kiműveltessék, a gimnáziumokban, az akadémiákban és a magyar egyetemen a magyar nyelv és stílus számára külön tanárt fognak kinevezni, hogy azoknak, akik ezt a nyelvet nem tudják, és meg akarják tanulni, vagy pedig ezt a nyelvet valamennyire már ismerik, és magukat benne tökéletesíteni akarják, alkal-muk legyen bármely irányban kívánságuk teljesedésére […].” (idézi Éder 1991: 4) A rendelet végrehajtásaként a pesti egyetem után a jórészt nemzetiségi területeken fekvő akadémiákon (Pozsony, Nagyvárad, Zágráb, Pécs, Kassa) és gimnáziumok-ban vezették be a magyar nyelv oktatását. Lényegében tehát az ország nem magyar nemzetiségű diákjainak – akik számára a magyar idegen nyelv vagy környezeti nyelv volt (Szépe 1981, Éder 1984) – képzését tűzték ki célul, akik nem vagy csak alacsony szinten beszéltek magyarul (Éder 1991). Vályi András volt a pesti egye-temen létrehozott tanszék elsőként kinevezett tanára, akit 1791-ben iktattak be az állásba. Vályi főleg kezdő és középhaladó szintű diákokat oktatott, akiket „két tsapatokra (…), úgymint Kezdőkre és Gyarapodókra” (idézi Éder 1991: 9) osztott.

Vályi András haláláig, 1801-ig töltötte be a magyartanári állást a pesti egyete-men. Helyét Révai Miklós, a magyar történeti nyelvtudomány megalapítója vette át, akit szintén neves tudósszemélyiségek váltottak a katedrán, és Vályi András „tanító széke” fokozatosan a magyar nyelv és irodalom jelentős oktatóhelyévé vált, amely később önálló tanszékekre bontva folytatta munkáját (Éder 1991, 1999).

2.2. A Központi Magyar Nyelvi Lektorátus

1952 szintén mérföldkő az egyetemi magyarnyelv-oktatás történetében, mert ekkor ala-kult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen⁴ a Központi Magyar Nyelvi Lektorátus,

3 A Pázmány Péter által 1635-ben alapított nagyszombati egyetemet 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették.

4 A Pázmány által alapított egyetem 1921-től viselte alapítója nevét (Pázmány Péter Tudomány-egyetem). 1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetemként működik.

amelynek kezdetben a magyar egyetemeken tanulni szándékozó külföldiek intenzív nyelvi képzése, azaz a magyar nyelven folyó egyetemi tanulmányokra való felkészítés volt a kiemelt feladata (Éder 1983, Nádor 1998). Hasonló teendőket ellátó intézmény volt a szintén ebben az évben induló Koreai Előkészítő Iskola is. A szocialista ösztöndíj-poli-tika következményeként azonban egyre több külföldi hallgató érkezett Magyarországra a szovjet blokk, illetve az ún. harmadik világ országaiból, ezért 1957-ben létrejött a Kül-földi Ösztöndíjasok Egyetemi Előkészítése elnevezésű intézmény, amely 1966-tól viselte a közismertté vált Nemzetközi Előkészítő Intézet nevet (Nádor 1998, 2017, Maróti 2017).

A Központi Magyar Nyelvi Lektorátus feladatköre ettől kezdve átalakult: az ELTE külföldi diákjainak oktatása, illetve a nyelvi szigorlatok lebonyolítása mellett a felső-oktatásban tanuló, nem magyar anyanyelvű hallgatók szaknyelvi oktatását irányí-totta. Ennek keretében a lektorátus tanárai szép számmal írtak szaknyelvi egyetemi jegyzeteket bölcsészettudományi, jogtudományi, orvostudományi, agrártudományi, közgazdaságtudományi, illetve műszaki tanulmányokat folytatók számára (Bándli 2017). Az 1970-es évektől azonban a különböző tudományterületek elkezdtek leválni a lektorátusról, az egyetemek saját maguk kívánták megoldani a szaknyelvoktatás kérdését. Budapesten először a műszaki egyetemen, majd a közgazdasági egyetemen alakultak ilyen céllal oktatási egységek (Nádor 1998).

1982-ben Éder Zoltán lektorátusvezető egyetemi docens irányításával útjára indult a magyar mint idegen nyelv tanári szak posztgraduális formában, majd 1994-től nap-pali képzésben. A lektorátus a külföldi diákok oktatása mellett ettől kezdve tehát tanárképzéssel is foglalkozott, és a korábbinál kisebb számban ugyan, de továbbra is születtek egyetemi jegyzetek a nem magyar anyanyelvű egyetemisták, például a bölcsészhallgatók számára (Éder 1993, Bándli 2017, Nádor 2017).

2.3. A Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék

1997-től Szili Katalin habilitált egyetemi docens vette át a lektorátus vezetését, aki később kidolgozta a Bologna-rendszerben induló magyar mint idegen nyelv tanári mesterszak koncepcióját (Bándli 2017). 2011-ben a lektorátus tanszéki rangot kapott, és azóta Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék néven működik, 2019-től az ELTE Nyelvi Közvetítés Intézetének keretein belül. A tanszék a tanárképzés mellett továbbra is ellátja az egyetem egyre növekvő számú külföldi hallgatóinak nyelvi képzését.

2.3.1. Magyar nyelvi képzések

Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több formában lehet magyar nyelv-vel és kultúrával kapcsolatos tanulmányokat folytatni. A kurzusok szakmai vezetését és egy részüknek a szervezését is a Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék végzi.

Többnyire különféle ösztöndíjak és intézményközi megállapodások keretében érkez-nek az ELTE-re külföldi diákok, de lehetőség van önköltségesként is jelentkezni bizo-nyos képzésekre. Közülük az Erasmus+ és a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjat emel-ném ki az ezeket igénybe vevő hallgatók kimagasló aránya miatt. Számukra az egyetem nagy számban szervez magyar nyelvi kurzusokat, melyek többsége kezdő szintű.

Az egy hónapos nyári egyetem mellett a tanév közben is van lehetőség intenzív for-mában magyar nyelvet tanulni. Jelenleg az intenzív előkészítő kurzusok részt vevőinek nagy része azok közül a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjat elnyert hallgatók közül kerül ki, akik egyéves magyartanulás után magyar nyelven, valamelyik magyaror-szági egyetemen szeretnék folytatni tanulmányaikat. Az egyik lehetséges út, ha az egyetem külföldiek számára akkreditált magyar BA szakán tanulnak tovább. Ebben az esetben a hároméves alapképzés első évében specializáció keretében mélyíthetik el magyar nyelvi ismereteiket. Számukra a specializáció fő célja a magyarnyelv-tudásuk fejlesztése annak érdekében, hogy tanulmányaik második évétől alkalmassá váljanak arra, hogy magyar nyelvű nyelvészeti és irodalmi kurzusokon vegyenek részt, majd magyar nyelven írják meg a szakdolgozatukat. Közülük többen ezután is Magyaror-szágon, magyar nyelven folytatják további tanulmányaikat.

A Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék minden tanévben fogad részképzős hallga-tókat is külföldi egyetemekről, akik alapképzésük vagy mesterképzésük alatt tanul-nak itt általában egy vagy két félévig. Ezek a diákok rendszerint magyar szakosok, illetve valamilyen formában magyar nyelvre és kultúrára (hungarológiára) szakosod-tak.⁵ Az itt töltött szemeszterek alatt a tanszék magyarnyelv-órákat és országismereti kurzusokat biztosít számukra, de az egyetem egyéb képzésein is felvehetnek és elvé-gezhetnek különböző tárgyakat. A legtöbb hallgató a lengyelországi és a kínai egye-temekről érkezik, de küldenek egyetemistákat a dél-koreai, japán, horvátországi, olaszországi, ausztriai, németországi oktatóhelyek, illetve a világ más részeiről is csatlakozik egy-egy diák – színesítve a csoportok kulturális és nyelvi összetételét. Az órákon kis számban részt vesznek magyarul tanuló, nem magyar szakos hallgatók is, de a tanmenet elsősorban a magyar szakosok szükségletei alapján épül fel.