Az, hogy évente hány magyar film készül, egyrészt természetesen statisztika kérdése (a digitális eszközökkel, low budget, független produkcióban vagy közösségi finanszírozással készített produkciókat vajon beszámoljuk-e).
Másrészt támogatási filozófia kérdése. A magyar filmmel kapcsolatos egyik régi vita, hogy vajon sok készül belőle vagy kevés, azaz hogy évente hány magyar film gyártása / támogatása lenne az 'optimális'. Világos persze, hogy erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, mert minden attól függ, hogy mik a prioritások. A nézőszám növelése, a műfaji és tematikai skála bővítése, vagy az, hogy mindig csak a legjobb tervek valósuljanak meg – ha az adott évben nyolc ilyen van, akkor nyolc film készüljön, ha tizenöt, akkor annyi?
A következőkben elsőként azt nézem meg, hogy az elmúlt évtizedekben hány magyar film készült, és ezekből a számokból milyen következtetéseket vonhatunk le. Ahogy a bevezetőben már jeleztem, a számok és a statisztikák nehéz terepet jelentenek. Egyfelől mert ahány forrás, annyi különböző adat szerepel bennük, és gyakran a kategóriák sem összemérhetők, másfelől pedig azért, mert olykor maguk az alapadatok sem állnak rendelkezésre.120 A következő táblázat azt foglalja össze, hogy 1990 és 2014 között hány magyar film készült, illetve hogy az adott évben hány magyar filmet mu
tattak be a mozikban, és mekkora volt a magyar film mozipiaci részesedése.
120 Munkám során igyekeztem a különböző helyről származó statisztikai, gyártási, for
galmazási, bemutatási adatokat összesíteni és egységesíteni. Ahogy eddig, a következőkben is ebből az általam előállított összesített „ténytárból” származnak az elemzésekben, illetve a táblázatokban szereplő adatok.
Az évente készült, bemutatott magyar filmek, és azok piaci részesedése 1990–2014
Ez a táblázat szinte minden szempontból hatalmas kilengéseket mutat. Ha az adott évben elkészült filmek számát nézzük, akkor 6 és 39 a szélső érté
kek, ami nagyon nagy differencia. Ennek természetesen az a magyarázata, hogy 2010 után, a magyar filmfinanszírozás átszervezése idején, majdnem teljesen leállt a hazai filmgyártás. Ilyen alacsony számokat hosszú ideje nem ismert a hazai filmtörténet. Tíznél kevesebb magyar film 1950 előtt készült csak – egyszer a koalíciós évek idején, máskor a húszas évek közepén. Mind
két esemény egy hatalmas politikai és társadalmi trauma utóhatásaként értelmezhető. A 2010-es évek elejének magyar filmgyártási átalakulása a számokban tehát, profán megfogalmazásban, szinte egy „világháborúval”
ért fel, amennyiben az első világháború és a második világháború utáni időkben volt ilyen brutális a visszaesés az évente készülő magyar filmek számában.
Korrektebbek vagyunk azonban, ha csak az 1990 és 2010 közötti éveket nézzük. Ekkor is nagy a szélső értékek közötti különbség (12 és 39), de már nem irdatlan. Főleg, ha a bemutatott filmek számának változását (is) nézzük.
Így a számok a rendszerváltás után erős visszaesést, majd nagy kilengések
kel, de folyamatos emelkedést mutatnak a 2000-es évek végéig. Igazán nagy kiugrás 2006-ban van, aminek részben az 1956-os évfordulóra készített emlékfilm-dömping az oka. A másik komolyabb kilengés a 2000-es évek legeleje, amikor a Millenniumi Filmprogram dobta meg a számokat. Ta
nulságos, hogy mindkét esetben valamilyen célzott minisztériumi projekt lendítette fel a gyártást. De az is, hogy ezeket leszámítva aránylag kiegyen
súlyozott a tendencia.121
A számok értelmezéséhez kulcsfontosságú ismernünk a rendszerváltás előtti évek, évtizedek magyar filmgyártásának mutatóit is. E tekintetben azt mondhatjuk, hogy a hatvanas évektől a rendszerváltásig Magyarorszá
gon évente 20-25 játékfilm készült. Ezt követően a rendszerváltás érthető módon visszaesést hozott, a kilencvenes évek végétől azonban a magyar filmgyártás (most és az elkövetkezőkben „filmgyártás” alatt a játékfilmeket értem) lényegében visszaállt az évtizedeken keresztül megszokott szintre.
A tendenciák értelmezéséhez azonban még két alapvető dolgot tisztázni kell. Egyrészt azt, hogy vajon ez az évi 20-25 magyar játékfilm sok vagy kevés, másfelől pedig azt, hogy mit is értünk az adott években készült játékfilmek címszó alatt. Egyik kérdésre sem magától értetődő a válasz. Ha európai összefüggésben nézzük, lakosságszámra vetítve Magyarország valahol kicsi
vel az átlag felett van. A tízmilliós lakosságszámhoz mérten sok film készült a kilencvenes években és az ezredfordulón Magyarországon, de nem kiemel
kedően sok. Ráadásul igen sokat számítanak e tekintetben a kulturális ha
gyományok is. Az tehát, hogy a szocializmus idején a magyar filmgyártás fontos kultúrpolitikai területnek számított (amit a hatvanas évek újhulláma alapozott meg), és a nyolcvanas évek financiális válságáig nem volt igazán kérdés, hogy hazánkban évente húsz magyar film elkészüljön.
Igazán utána sem. És ez azért fontos, mert a kilencvenes években a pénz
szűke ellenére fontos volt felmutatni, hogy milyen erős a hazai filmgyártás, másfelől igen sok volt a dolgozni akaró rendező – és komolyan fel sem merült, hogy a rendelkezésre álló összeget ne sokfelé szétaprózva, hanem kevesebb 121 2009-ben is sok film készült, de közülük elég sok volt a moziba csak mutatóba került, televíziós vagy kísérleti munka (Ki-be Tawaret, Koccanás, Presszó – Tíz év).
helyre, célzottan osszák szét. A filmtörvény koncepciója évi húsz-huszonöt magyar filmet tartott optimálisnak – ennél aztán még magasabbra, adott esetben harminc fölé ugrott az éves filmszám. E számok mögött az az elgon
dolás állt, hogy csak sok film elkészítésével lehet változatos és gazdag film
kultúrát létrehozni, fenntartani, és minél több témát, műfajt lefedni (továbbá persze a filmkészítésre vágyó alkotóknak lehetőséget adni). Csak így lehet folyamatosan elsőfilmeseknek és kísérletező alkotásoknak utat nyitni, továbbá a nézők figyelmének felkeltése és fenntartása érdekében is hasznos, ha sok magyar film pörög. Az éves statisztikák ezeket a törekvéseket csak részben igazolták vissza, mert bár a magyar film piaci részesedése ezekben az években volt a legmagasabb az elmúlt huszonöt évben, ez elsősorban néhány magas nézettségű sikerfilmnek, és nem annak volt köszönhető, hogy minden hazai filmre többen mentek volna el, mint korábban.
Elvileg a 2010 előtti, illetve a jelenlegi filmtámogatási rendszer többek között épp az évente készítendő filmek száma szempontból különbözik élesen egymástól. A Filmalap évi 8-10 film készítésének a tervével indult, az elmúlt egy-két évben azonban ennél többet engedtek gyártásba, és mos
tanában már az ő retorikájuknak is fontos eleme, hogy változatos, gazdag, bőséges a hazai filmgyártás.
A második kérdésre, hogy mit is értünk az adott évben elkészült játékfil
mek címszó alatt, azért nehéz a válasz, mert a rendszerváltás két alapvető szempontból is hatalmas fordulatot hozott, illetve meghatározó, korszak
váltás idején történt. Egyfelől megszűnt az államilag finanszírozott magyar filmkészítés kizárólagossága, másfelől a kilencvenes évekkel léptünk be a video-, a kétezresekkel pedig a digitális korszakba. Egyszóval a filmkészítés politikai, anyagi és technikai korlátai egyaránt sokkal alacsonyabbra kerül
tek. Nem pontosan arról van szó, hogy az készít játékfilmet, aki csak akar – elvégre a kétezres években sem minden házi videós, hetven percnél hosz- szabb játékfilm került be a Szemle programjába vagy a Magyar Filmográ- fiába. Mégis, minden korábbival összehasonlítva könnyebb volt filmkészí
tési lehetőséghez jutni.