Magyar diákok a filozófiai karon

A karra a század során összesen 30 hungarus iratkozott be, 18 Magyarországról és 12 Erdélyből, négy kivétellel a század utolsó két évtizedében. A filozófiai kar jelentőségéhez képest ez a szám igen alacsony, de ugyanezt az arányt láthattuk az egyetemi rendszer egészében. Kezdetben az alacsony beiratkozási ráta oka az volt, hogy a köztudat szerint a filozófiai kar tradicionális akadémiai alapképzést nyújt, ezért az alapképzést – a magas egyetemjárási költségek miatt - a magyar peregrinusok inkább a hazai oktatási intézményekben szerezték meg. A kezdeti időszakban matematikára - akárcsak a medicinára - kifejezetten Segner kedvéért iratkoztak be hungarusok, sőt minden bizonnyal az ő személye vonzotta át a teológiáról Matsko Mátyást és Butsányi Mátyást is. Matsko matematikus és asztronómus lett, Butsányi pedig fizikából szerzett 1757-ben bölcsészdoktori címet. Pár évig privátdocensi minőségben tanított fizikát és

61 Gyarmathi doktor bevezetést kínál a magyar nyelvbe, és egyúttal bemutatja ennek a nyelvnek a finn és lapp nyelvekkel való nagy rokonságát.

96

matematikát a karon, nyomorúságos körülmények között. Minden pénzét kísérleti eszközökbe fektette, és amikor teljesen eladósodott, zálogba adta valamennyit. A zálogcédula 285 műszert sorol fel. [Tütken, 2005:381]

A szakosodás Göttingenben hamar elindult, ugyanakkor az otthoni viszonyok egyelőre még a globális ismeretek megszerzését várták el az akadémitáktól. A 80-as évekre Magyarországon is megváltozott a szemlélet, a specializálódás épp az igények átalakulásából fakadt. A debreceni, sárospataki, kolozsvári kollégium külföldi akadémiákon szerzett végzettséggel rendelkező tanárait küldte Göttingenbe ösztöndíjas támogatással, hogy itt valamelyik speciális tudományterületen képezzék magukat tovább. Visszatérve már várta őket a katedra és a professzori kinevezés. Így került Göttingenbe Barczafalvi Szabó Dávid (1752-1828), Sárvári Pál (1765-1846) és Budai Ézsaiás (1766-1841).

Barczafalvi 1787-ben indult először külföldi akadémiákra, Hallében matematikát tanult, majd Franekerbe ment, ahol minden bizonnyal ösztöndíj várta. Hazatérve Sárospatakon a matematika és fizika tanárává választották. Az egyházkerület ekkor 100 arany ösztöndíjjal további egy évre Göttingenbe küldte, hogy tanári megbízatását minél magasabb színvonalon láthassa majd el. Matematikára iratkozott be, de mindent tanult, amit csak lehetett, nevével Lichtenberg és Schlözer hallgatói listáiban is találkozunk.

Hazatérve valószínűleg Bécsben doktori címet szerzett. [Heerde, 2006:613] Barczafalvi a magyar nyelvújítás emblematikus alakja, tárgyait is magyarul tanította új szavakat alkotva, ami elöljárói rosszallását váltotta ki.

Sárvári Pált és Buday Ézsaiást a Debreceni Kollégium majdnem egy időben küldte Göttingenbe. Habár Sárvári a költészet tanítója volt, göttingeni küldetése a filozófia és a természettan elsajátításáról szólt. Három évet töltött itt, 1795-ben elnyerte a doctor philosophiae címet. Visszatérve haláláig természettant, matematikát és bölcseletet tanított Debrecenben. Mindhárman szabadkőművesek voltak, Sárvári és Buday először a göttingeni, majd annak 1793. novemberi betiltása után a braunschweigi Zur gekrönten Säule páholyba nyert felvételt. [Futaky 2008:162]

Hasonló céllal küldte külföldi akadémiákra tehetséges fiatal tanárait a kolozsvári unitárius kollégium. Markos György (+1813) Tordán volt rektor, amikor egyháza kívánságára továbbtanulni indult. A bécsi egyetemről érkezett Göttingenbe, itt Heyne és

97

Michaelis óráit látogatta. Hazatérte után haláláig képzett klasszika filológusként a keleti nyelvek tanára volt Kolozsvárott. Szabó Sámuel (1756-1856) 33 évesen indult külföldi akadémiákra. Először Pesten, majd Bécsben tanult, Göttingenben stud. phil.-ként⁶² iratkozott be. Megjárta Drezdát, Berlint, Lipcsét, itt tapasztalatokat szerzett, majd hazatérve Székelykeresztúron unitárius gimnáziumot alapított. Körmöczi János (1762-1836) is 32 éves volt már, 8 éve köztanító, amikor albizálással gyűjtött közköltségen peregrinációra küldték: Bécsben, Jénában és Göttingenben tanult. Jénában Fichte gondolatai, Göttingenben a természettudományos képzés, főleg Lichtenberg kollégiumai voltak rá nagy hatással. Hazatérve az unitárius kollégium matematika-fizika tanára, később rektora lett. Fizikai szertárat rendezett be, kísérletezett a diákokkal és a legfrissebb szakirodalmat járatta Kolozsvárra.

Cornides Dániel (1732-1787) már a heraldika és diplomatika kinevezett professzora volt a pesti egyetemen, amikor 1785-ben a Teleki-fiúk kísérőjeként Göttingenbe érkezett.

Az ötven felett járó, elismert tudós beiratkozott az egyetemre, hogy Gatterer historia encyclopedia előadásait, Schlözert, Lichtenberget, Beckmannt hallgathassa és a híres egyetemi könyvtárat tanulmányozza. A professzorok egyenrangú félként kezelték, meghívták előadni az akadémiai tudós társaság, a Societas Regiae Scientiarum ülésére.

A magyarok hajdani vallásáról szóló értekezése annyira elnyerte tetszésüket, hogy levelező tagnak választották. Természetesen Cornides is szabadkőműves volt, már első, erlangeni peregrinációjában is ez a kapcsolati háló segítette. Feldolgozatlan emlékkönyve tele van szabadkőműves testvérek inscriptioival. (OSZK Oct. Germ. 249) A filozófiai karon öten gazdasági tanulmányokra (Asbóth András, Bethlen Elek, Berzeviczy Gergely, Schock János és Szirmay András), öten matematikára (Wizkeleti, Rosner András, Ribiny János, Barczafalvi és Connert István), négyen politikára (Engel János, Demian András, Fejes Pál, Imreh Domokos), és ketten históriára (Budai Ézsaiás, Cornides Dániel) immatrikuláltak. A többiek neve mellett a phil. megjelölés található.

Közülük Berzeviczy Gergely (1763-1822), a magyar gazdaságpolitikai irodalom megteremtőjéről készült monográfia. [H. Balázs 1967] Berzeviczy Beckmann tanítványa volt, aki a gazdaságtant egészen új módszerekkel tanította. Az elméletet gyakorlattal egészítette ki, az általa létrehozott gazdasági tankertben növényeket

62 A matrikulából nehéz kiolvasni, hogy a rövidítés philologiát vagy philosophiát takar-e?

98

ültettek, gondozták őket, kísérleteztek, mintagazdaságokat, manufaktúrákat és gyárakat látogattak meg, különböző modern mezőgazdasági és iparűzési lehetőségekkel ismerkedtek meg. Beckmann szabadkőműves kapcsolatait is a tanítás szolgálatába állította. 45 éven át tanított Göttingenben, keze alatt a gazdasági modernizáció híveinek generációi nőttek fel. A magyar diákok körében rendkívül népszerű volt, szinte mindenki vett nála néhány collegiát, hogy a megszerzett ismereteket odahaza majd hasznosítani tudja. [Futaky 2007:41f] Beckmann magyarországi hatása túlnőtt Göttingen keretein. A pesti egyetemen a volt jezsuita tanár, Mitterpacher Lajos Beckmann könyveiből tanított, a keszthelyi mezőgazdasági akadémiát pedig Beckmann tanítványai, Asbóth János majd Rumy Károly vezették, akik szintén Beckmann könyveiből és nála készült egyetemi jegyzeteikből tanítottak. [Endrei 1992:238f]

Berzeviczy Beckmann összes gazdasági előadásán és gyakorlatán részt vett, továbbá minden olyan kurzuson, ami ehhez a témához kapcsolódott. Tanult még filozófiát Federnél, archeológiát Heynénél és római jogot. A többi collegia történelem és politika volt: a megcsodált Schlözernél három előadássorozatot hallgatott végig, és Spittlernél ehhez Európa legújabb kori történelmét. Tanult angolul, franciául, mellette latin és német stílusgyakorlatokon vett részt. [H. Balázs, 1967:91] A levelezéséből tudjuk, hogy lovagolni és vívni járt, hegedű- és rajzórákat vett. Társaságban szívesen hegedült és tehetséges árnyképrajzoló volt. Mindezeket emlékkönyve (Stabu 090) és levelezése alapján lehet rekonstruálni. [Berzeviczy A. 1897]