V. A kisparcellás kísérlet ismertetése
12. Műtrágyázás és meszezés hatása a triticalera
12.2 Műtrágyázás és meszezés hatása a triticalera 1992-ben
Az 1992. év országosan is rendkívül rossz gabonatermésekkel zárult, melyre az aszály nyomta rá bélyegét. A Nyíregyházán mért adatok szerint a téli negyedévben mindössze 30 mm eső hullott. Ezt követően áprilisban 18, májusban 21 mm csapadékot mértek, tehát az év első 5 hónapjának csapadékösszege a 70 mm mennyiséget sem érte el. A június hó esős volt 96 mm hozammal, ez azonban már nem sokat segített az elszáradó és elgyomosodó állományon. A növények átlagos magassága csaknem a felére csökkent az 1991. évhez viszonyítva.
Az aszály nem gátolta a relatív trágyahatások kifejlődését. Az együttes NP adagolással a kalászok száma és súlya megduplázódott, az NPKCaMg trágyázás elsősorban a szalmatermésre hatott, a szalma/szem aránya 0, 8-ról 1, 6-ra emelkedett a termékenyebb parcellákon. A kedvező 1991. évhez viszonyítva 1992-ben az átlagos magasság 59, a kalászszám 64, a kalászsúly 27 %-ára süllyedt. (101. táblázat)
101. táblázat
Műtrágyázás és meszezés hatása a triticale fejlődésére és terméselemeire, 1992.
Kezelés jele
Magasság cm
Kalász Szalma/
szem
Pelyva/
szem db/m2 g/m2
Kontroll 58 100 59 0,8 0,39
N 62 120 60 1,3 0,65
NP 78 237 125 1,3 0,56
NK 60 118 64 1,5 0,60
NPK 79 240 125 1,3 0,55
NPKCa 78 270 140 1,6 0,62
NPKMg 80 268 139 1,6 0,61
NPKCaMg 82 259 170 1,6 0,66
SzD5% 14 56 62 0,5 0,23
Átlag 72 202 110 1,4 0,58
A 102. táblázatban bemutatott és ha-ra számított termések tükrözik az igen alacsony abszolút légszáraz hozamokat. Mind a pelyva, mind a szalma termése szignifikánsan nőtt az NP, valamint az NPKCaMg kezelésekben, és így a kontroll parcellák jelentéktelen termését sikerült megnégyszerezni a teljes trágyázás + meszezés nyomán. A szemtermésben ez a növekedés azonban csak 2,5-szeres emelkedést jelentett és a maximális hozamú kezelésben sem kaptunk 1 t/ha feletti szemhozamokat. Az 1991. évhez viszonyítva 1992-ben az átlagos pelyvasúly 43, a szalmasúly 30, a szemsúly pedig 22 %ára esett vissza (102. táblázat)
102. táblázat
Műtrágyázás és meszezés hatása a triticale termésére, 1992. (t/ha) Kezelés Pelyva Szalma Együtt Szem Összesen
Kontroll 0,16 0,33 0,49 0,40 0,89
N 0,23 0,46 0,69 0,35 1,04
NP 0,44 1,03 1,47 0,79 2,26
NK 0,23 0,59 0,82 0,39 1,21
NPK 0,44 1,07 1,51 0,80 2,31
NPKCa 0,52 1,34 1,86 0,84 2,70
NPKMg 0,52 1,38 1,90 0,86 2,76
NPKCaMg 0,66 1,66 2,32 1,00 3,32
SzD5% 0,20 0,48 0,78 0,38 1,11
Átlag 0,40 0,98 1,38 0,68 2,06
Az aszály pusztító hatását tehát semmiféle trágyázással sem ellensúlyozhatjuk, azonban a kiegyenlített tápanyagellátás és a meszezés képes mérsékelni ezt a negatív hatást és elviselhetőbbé tenni a kedvezőtlen év következményeit. Másrészről konstatálhatjuk, hogy a triticale ilyen szélsőséges időjárást is elviselt ezen a sovány homokon, nem pusztult ki, sőt gazdaságosan betakarítható termést nyújtott a megfelelően trágyázott parcellákon. Lássuk, hogyan alakult ebben a száraz esztendőben az aratáskori szem, szalma és pelyva termés ásványi összetétele?
A N tartalom már a kontroll parcellákon is nagy volt és lényegesen nem nőtt tovább a N adagolásával. Az 1991. évben megfigyeltekkel ellentétben töményellés lépett fel a növényi szövetekben, mert a szárazanyag képződését a vízhiány jobban gátolta, mint a N felvételét. A P
% szintén utal a töményellésre. A jelentős, 0,4 % feletti P-koncentráció csak a P-hiányos N és NK kezelésekben süllyed 0,4 % alá. A K mennyisége nem változott igazolhatóan a szemben, a Mg is csak a Mg kezelésben emelkedett meg szignifikánsan. A Ca koncentrációja ezzel szemben 2-3-szorosára nőtt a Ca trágyázás nyomán. (103. táblázat)
103. táblázat
Műtrágyázás és meszezés hatása a triticale szem összetételére, 1992.
Kezelés N P
%
K Mg Ca
ppm
Kontroll 2,08 0,42 0,40 0,15 350
N 2,25 0,37 0,35 0,14 370
NP 2,40 0,42 0,36 0,14 382
NK 2,10 0,34 0,33 0,12 345
NPK 2,42 0,43 0,37 0,14 402
NPKCa 2,45 0,44 0,39 0,15 1140
NPKMg 2,48 0,45 0,38 0,20 401
NPKCaMg 2,42 0,45 0,38 0,18 930
SzD5% 0,29 0,06 0,07 0,04 506
Átlag 2,32 0,42 0,37 0,15 540
A 97. táblázatban közölt 1991. évi átlagos összetételhez viszonyítva megállapítható, hogy a száraz 1992. évben nagyobb tápelemtartalmakat jelez a triticale szemtermése általában. Az eltérések azonban jelentősen különböznek elemenként. Míg a P és K igen közelálló a két évben mindössze néhány század %-os emelkedést mutatva, a N és a Mg 20-30, a Ca pedig 108 %os emelkedést produkált a száraz évben. Ismert, hogy utóbbi elemek tömegárammal passzívan bejuthatnak a gyökérbe és száraz években akkumulálódnak. A Ca felvétele ugrásszerűen nőhet olyan stresszhelyzetekben, mint extrém szárazsági mérgezés stb.
A mikroelemek átlagos tartalma közelítően jó egyezést mutatott az előző évi átlagokkal. A kezelések nem befolyásolták igazolhatóan a Na, Fe, Zn és Cu koncentrációit. A Mn esetében itt is megfigyelhető, hogy a Ca + Mg kezelésben részesült parcellákon a Mn mennyisége 100 ppm alá süllyed. (104. táblázat)
104. táblázat
Műtrágyázás és meszezés hatása a tiricale szem összetételére, 1992. (ppm)
Kezelés Na Fe Mn Zn Cu
Kontroll 25 37 103 58 7,9
N 20 32 133 63 7,1
NP 24 36 118 54 6,3
NK 28 37 128 65 6,7
NPK 18 40 127 58 5,8
NPKCa 27 40 79 58 6,9
NPKMg 32 40 93 61 7,6
NPKCaMg 27 38 73 57 6,3
SzD5% 16 10 32 9 2,5
Átlag 25 38 107 59 7,0
A szalmában a változások élesebben jelentkeznek. A N, P és a K mennyisége csaknem megduplázódik esetenként a megfelelő trágyázás nyomán. Igazolható a Ca és a Mg adagolás hatása is a Ca és Mg kezelésekben. Az átlagos tartalmakat az előző évivel összehasonlítva látható, hogy a N csaknem 100, a K mintegy 2030, a Ca és a P 60-80, a Mg pedig 175 %-kal nőtt meg. Amíg tehát a szemben elsősorban a Ca, a szalmában a Mg akkumulálódott ugrásszerűen a száraz évben. (105. táblázat).
A mikroelemek általában nagyobb koncentrációkat jeleznek az egyoldalúan N-nel trágyázott parcellákon, valamint kisebbeket az NPKCaMg kezelésben. Ez alól csak a Cu jelent kivételt, melynek mennyisége érdemben nem változik a kezelések függvényében. A leglátványosabban a Mn mennyisége csökken a szalmában, mintegy a felére, a meszezett talajon. Az előző évi átlagokkal összevetve a Mn 5, a Cu 50, a Na 58, a Fe 76, a Zn koncentrációja pedig 100 %-kal volt nagyobb a száraz évben. (106. táblázat)
105. táblázat
Műtrágyázás és meszezés hatása a triticale szalma összetételére 1992. (%)
Kezelés N P K Ca Mg
Kontroll 0,50 0,06 0,78 0,30 0,09
N 0,88 0,07 1,00 0,28 0,09
NP 0,82 0,09 1,12 0,36 0,09
NK 0,89 0,06 1,45 0,21 0,06
NPK 0,79 0,10 1,54 0,28 0,08
NPKCa 0,96 0,12 1,47 0,58 0,10
NPKMg 0,79 0,16 1,30 0,29 0,25
NPKCaMg 0,95 0,12 1,38 0,35 0,09
SzD5% 0,21 0,03 0,29 0,17 0,10
Átlag 0,84' 0,10 1,26 0,33 0,11
106. táblázat
Műtrágyázás és meszezés hatása a triticale szalma összetételére 1992. (ppm)
Kezelés Na Fe Mn Zn Cu
Kontroll 56 86 199 23 2,9
N 85 102 320 28 4,0
NP 44 86 278 22 3,5
NK 92 92 304 28 3,7
NPK 88 68 247 28 3,8
NPKCa 40 76 174 20 4,4
NPKMg 41 91 200 21 4,4
NPKCaMg 42 86 144 20 4,2
SzD5% 39 37 91 6 2,1
Átlag 60 86 233 24 3,9
A pelyva összetételében kevésbé élesen, de mindazon változások tapasztalhatók a trágyázás függvényében, melyet fentebb a szalmánál részleteztünk. A triticale pelyvája átmenetet képez a szem és a szalma között átlagos összetételét tekintve. Káliumban és kalciumban szegényebb mint a szalma, viszont nitrogénben, foszforban és magnéziumban gazdagabb és a szemhez áll közelebb. (107. táblázat)
107. táblázat
Műtrágyázás és meszezés hatása a triticale pelyva összetételére 1992.(%)
Kezelés N P K Ca Mg
Kontroll 0,75 0,11 0,25 0,14 0,08
N 0,90 0,15 0,34 0,18 0,09
NP 1,10 0,17 0,36 0,23 0,10
NK 1,05 0,14 0,38 0,17 0,09
NPK 1,12 0,17 0,50 0,29 0,14
NPKCa 1,07 0,21 0,45 0,38 0,12
NPKMg 1,09 0,20 0,43 0,20 0,25
NPKCaMg 1,14 0,22 0,45 0,30 0,14
SzD5% 0,24 0,06 0,12 0,19 0,13
Átlag 1,28 0,17 0,40 0,24 0,13
A mikroelemek közül igazolhatóan nem változik a kezelések függvényében a Na, Zn és Cu.
A Fe és Mn mennyisége itt is közel felére süllyed a meszezett talajon. A pelyva szem és szalma közötti átmeneti jellegét tükrözi, hogy a szalmában dúsuló Fe, Mn, Na elemekben a pelyva szegényebb a szalmánál, míg a szemben dúsuló Zn és Cu elemekben gazdagabb. (108.
táblázat)
Összefoglalóan megállapítható, hogy a trágyahatások iránya mind a száraz, mind a nedves évben alapvetően egyformán érvényesül. A trágyázással általában nő az érintett tápelem koncentrációja a növényi részekben, illetve csökkenő tendenciát mutatnak a Mn, Fe, Zn mikroelemek a meszezett parcellákon. Ami az elemek abszolút mennyiségeit illeti az is szembetűnő, hogy a kedvező évben fellépő
intenzív szárazanyag gyarapodásának eredményeképpen hígul a tápelemek koncentrációja. Az aszályos esztendőben ezzel szemben töményedés figyelhető meg, a szárazanyag képződését a víz hiánya jobban korlátozza, mint a tápanyagok felvételét. Különösen igaz lehet ez a döntően tömegárammal növénybe kerülő elemekre, mint a Ca, Mg és a N.
108. táblázat
Műtrágyázás és meszezés hatása a triticale pelyva összetételére 1992. (ppm)
Kezelés Na Fe Mn Zn Cu
Kontroll 28 156 182 50 4,5
N 30 136 348 59 5,0
NP 29 122 322 54 4,9
NK 26 127 360 56 6,2
NPK 40 108 318 43 4,0
NPKCa 42 86 200 54 4,4
NPKMg 29 82 204 48 6,1
NPKCaMg 46 86 176 53 6,4
SzD5% 25 59 99 13 2,2
Átlag 34 113 264 52 5,2