Műtrágyázás és meszezés hatása a napraforgóra 1984-ben

Amint említettük, 1984-ben a napraforgó kísérletet megismételtük. A föld feletti hajtást 20-30 cm magassságban, 3-4 leveles korban mintáztuk május végén. A 40. táblázatban látható, hogy az egyoldalú N trágyázás tendenciájában nemcsak a termést, hanem a N kivételével a

makroelemek %-át is csökkentette. Amennyiben a főbb makroelemeket együtt adagoltuk, általában javult a hozam és a tápelemek felvétele is a megfelelő kezelésekben. Kétségtelen, hogy az NPKMg kezelésben jelentkezett mind a termés, mind a tápelem-koncentrációk maximuma.

40. táblázat

Meszezés és műtrágyázás hatása a 20-30 cm magas napraforgó hajtására. Nyírlugos, 1984. 05. 31.

Nyíregyházi NAÁ vizsgálatai

Kezelés g/20 növény %

jele Zöld Légsz. N P K Ca Mg Kontroll 210 20 2,94 0,27 4,56 1,24 0,40

N 160 16 3,16 0,20 3,68 0,74 0,34

NP 262 26 3,31 0,29 3,64 1,13 0,42

NK 220 22 2,78 0,23 3,78 0,98 0,36

NPK 252 24 3,09 0,27 4,83 1,11 0,38

NPKCa 226 22 2,52 0,26 3,96 1,11 0,33 NPKMg 288 28 5,22 0,35 5,21 1,31 0,50 NPKCaMg 250 24 2,95 0,30 4,67 1,21 0,48 SzD5% 78 8 0,62 0,08 1,20 0,30 0,15 Átlag 234 24 3,25 0,27 4,29 1,10 0,40

Nagyhörcsök 3,34 0,52 5,00 3,58 0,75

Meszes csernozjom talajon az Intézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén 1982-ben termesztettünk napraforgót, melynek átlagos összetételét szintén közöljük összehasonlítás céljából. A mintavételt mindkét helyen megközelítően azonos fenofázisban és azonos metodikával végeztük. A két termőhelyen fejlődött növénykék összetétele eltérő, vályog csernozjom talajon a napraforgó hajtása több mint 3-szor annyi Ca-ot, valamint közel 2-szer annyi P-t akkumulált. Kifejezetten nagyobb a Mg és K koncentrációja is. A 41. táblázat adatai szerint virágzás idejére ezek a koncentráció különbségek mérséklődtek a napraforgó levelében. A meszes vályog csernozjomon azonban továbbra is nagyobb elsősorban a P és a K tartalom, valamint 10-20 %-kal a Ca és a N átlagos koncentrációja.

A virágzáskori levélsúlyok is tükrözik a meszezés és műtrágyázás hatását. Megerősítik az előző évben nyert információkat, melyek szerint az önmagában adott N már inkább terméscsökkentő tényező. Hatékonynak csak az együttes NP, NPK, ill. NPK+Ca, Mg trágyázás minősül. Az egyoldalú N trágyázás rendkívül hatékonynak bizonyult az első 20 évben, amikor a N volt minimumban. Ezen a szegény talajon érvényesült azonban a N régről ismert "hajtó"

hatása: "N mobilizálja a talaj tápanyagait és fokozottabban elszegényíti más tápelemekben."

Hasonló hatást tulajdonít az egyoldalú meszezésnek is a klasszikus irodalom.

A 41. táblázat adataiból látható, hogy a N parcellákon lecsökkent a levelek P, K, Ca tartalma. A talaj nemcsak elsavanyodott, hanem mérhetően elszegényedett a kontrollhoz viszonyítva. Az is igazolható, hogy a főbb makro tápelemek együttes adagolásával mind a

szárazanyag tömege, mind az elemek felvétele kifejezetten javult és a legtöbb elem koncentrációja megközelíti a tápanyagokban gazdagabb csernozjomon termett napraforgó levelének összetételét. A nagytestű napraforgó tápelemszükségletének kielégítése ezen a talajon, úgy tűnik, csak megfelelő trágyázással képzelhető el.

A fiatal hajtás és a virágzáskori levelek fontosabb mikroelemeinek változását a 42.

táblázatban kísérhetjük nyomon. Az adatokból levonható főbb következtetéseinket az alábbiakban foglaljuk össze:

1. Itt is jelentkezik a Mn, Zn, Cu nagyobb koncentrációja az N parcellákon mindkét mintavétel idején. Az említett elemek legalacsonyabb tartalma ezzel szemben a teljes műtrágyázás + meszezés kombinációiban figyelhető meg.

2. A két mintavétel idejét összevetve szembetűnő, hogy csak az átlagos Fe tartalom "hígul", míg a Zn és Cu nem változik, sőt a Mn koncentrációja egyes esetekben még emelkedik is a virágzáskori levélben. Mindez utal a savanyodó talaj túlkínálatára.

41. táblázat

Meszezés és műtrágyázás hatása a napraforgó virágzáskori levelére Nyírlugos, 1984. 07. 17.

Nyíregyházi NAÁ vizsgálatai Kezelés

jele

g/20levél

N P K

%

Ca Mg

Zöld Légsz.

Kontroll N NP NK NPK NPKCa NPKMg NPKCaMg SzD5%

Átlag

73 58 103 92 111 129 119 128 17 102

15 12 21 19 23 26 24 26 7 21

2,46 2,56 2,26 3,19 2,67 2,75 2,92 2,13 0,40 2,62

0,28 0,25 0,24 0,27 0,27 0,27 0,32 0,24 0,07 0,27

2,45 2,18 1,98 2,92 2,76 3,06 2,62 2,26 0,82 2,53

2,22 1,54 2,08 1,62 2,07 2,41 2,26 2,32 0,45 2,07

0,53 0,57 0,59 0,50 0,50 0,44 0,62 0,57 0,16 0,54

Nagyhörcsök 2,98 0,42 3,15 2,46 0,54

3. A meszes csernozjomon termett napraforgó átlagos mikroelem összetételével szembeállítva kitűnik a savanyú homok erőteljesebb Mn, Zn, Cu szolgáltatása. Irodalmi adatok szerint (BERGMANN és NEUBERT 1976) a 320 ppm feletti Mn, ill. 80 ppm feletti Zn tartalom már nemkívánatosan magasnak minősíthető a virágzás elejei levélben. Úgy tűnik, hogy érzékeny növényeknél felléphet a Mn, esetleg a Zn toxicitás veszélye, amennyiben a talajtani és éghajlati tényezők ilyen irányú hatása egymást erősíti.

A műtrágyázás és a meszezés meghatározó módon befolyásolta a napraforgó fejlődését. A tápelemszegény kontroll, és különösen az N parcellákon a növények rosszul, egyenletlenül és

hiányosan keltek. Míg az aratáskori tőszám az NPKCaMg kezelésben 42 ezer, a kontrollon 32, az N parcellákon 28 ezer volt. Hasonlóképpen alakult a növények magassága is a kezelések függvényében. Az öt makroelem

42. táblázat

Műtrágyázás és meszezés hatása a napraforgó mikroelem-tartalmára.

Nyírlugos, 1983. Nyíregyházi NAÁ vizsgálatai

Kezelés 20-30 cm magasságban, hajtás Virágzás elején, levél

jele Fe Mn Zn Cu Fe Mn Zn Cu

Kontroll 1200 321 74 9 165 366 74 9

N 1090 542 96 18 140 382 96 18

NP 1176 548 76 11 149 439 76 11

NK 1348 535 77 10 145 421 77 10

NPK 1147 502 73 10 145 423 73 10

NPKCa 1174 313 71 11 182 391 71 11

NPKMg 1119 363 61 10 150 389 61 10

NPKCaMg 1336 306 66 9 162 362 66 9

SzD5% 340 100 18 4 35 120 18 4

Átlag 1199 429 74 11 155 397 74 11

Nagyhörcsök 1500 163 28 8 260 71 24 12

43. táblázat

Műtrágyázás és meszezés hatása a napraforgóra betakarításkor, 1984. 09. 12-13.

12-13.

Kezelés jele

Tőszám 1000 db/ha

Magasság cm

Tányér átm.

cm

Kaszat db/cm²

1000 kaszat tömeg, g

Sclerotinia

%

Kontroll 32 92 11 2,6 65 45

N 28 60 11 2,7 68 24

NP 32 75 11 2,9 70 32

NK 32 74 11 2,3 74 30

NPK 34 110 13 3,8 67 30

NPKCa 35 141 15 5,3 69 38

NPKMg 38 140 15 5,0 68 28

NPKCaMg 42 157 16 5,1 68 27

SzD5% 4 35 3 1,2 7 15

Átlag 34 106 13 3,7 69 32

együttes pótlásával szignifikánsan nőtt a tányérok átmérője és a kaszatok száma cm²-enként.

Az 1000-kaszat tömege lényegesen nem módosult. A betakarításkori sclerotiniával fertőzött tövek száma a kontrollon bizonyult a legmagasabbnak és a N, ill. az NPKCaMg kezelésekben a legalacsonyabbnak (43. táblázat).

A virágzás előbb következett be a teljes műtrágyázásban és meszezésben részesült parcellákon. Az egyoldalú N trágyázás nem növelte a kaszattermést, sőt a legalacsonyabb hozamokat eredményezte, mint korábban is láttuk, az egész tenyészidő folyamán. Az együttes NPK, ill. NPK+Ca,Mg kezelés előnye lassan, de fokozatosan javult aratásig. A kaszattermést az NPK trágyázás csaknem megduplázta. A Ca hozzáadásával 2,5-szeresére, míg a Mg pótlásával 3-szorosára nőtt a hozam. Az öt hiányzó elemet együtt adagolva mind a kaszattermést, mind az olajhozamot 3,5-szeresére lehetett emelni. (44. táblázat)

44. táblázat

Műtrágyázás és meszezés hatása a napraforgóra, 1984.

Kezelés jele

Virágzás*

%-ban

Kaszattermés Olajtart.

%

Olajhozam t/ha %

t/ha %

Kontroll 0 0,75 100 45 0,34 100

N 0 0,64 85 42 0,27 80

NP 4 0,95 126 42 0,40 120

NK 0 0,76 102 41 0,31 93

NPK 7 1,43 191 44 0,63 186

NPKCa 7 1,85 246 45 0,83 246

NPKMg 19 2,27 303 45 1,03 306

NPKCaMg 16 2,64 353 46 1,21 359

SzD5% 8 0,54 72 2 0,22 65

Átlag 7 1,41 188 44 0,63 186

* Virágzás kezdetén, 1984. 07.24-én

Meg kell említeni, hogy csak az egyoldalú N, NP, NK kezelésekben csökkent az olajtartalom. Az együttes NPK műtrágyázás, különösen a meszezéssel kombinálva, nem rontotta a kaszat minőségét a kontrollhoz viszonyítva. Ez arra utal, hogy nem alakult ki kedvezőtlen N-túlsúly a generatív szakaszban, mely a fehérjék szintézisét serkentve az

olajszintézist gátolta volna. Az Országos Trágyázási Kísérletek adatai szerint ez a minőségromlás minden esetben megfigyelhető volt N hatására az olajtartalomban, nem homok talajokon (KÁDÁR 1989, LUKÁCSNÉ 1988).

Sor került a kaszat laboratóriumi elemzésére is. A 45. táblázat eredményei szerint az N és NK kezelésben nőtt meg a N %-a, ahol az olajtartalom a legalacsonyabb volt. Mindez fordítva is fennáll, a legmagasabb olaj %-ot adó NPKCaMg kezelésben a N 3 % alá süllyedt. A P és a kationok mennyisége lényegesen nem változott, viszonylagos stabilitást mutat e tekintetben a szemtermés. A meszes csernozjommal összehasonlítva szembetűnő a nyírségi napraforgó kaszat alacsony foszfor, kalcium és magnézium tartalma.

45. táblázat

Műtrágyázás és meszezés hatása a kaszat tápelemtartalmára 1984.(%)

Kezelés jele N P K Ca Mg

Kontroll 2,49 0,46 0,90 0,11 0,26

N 3,34 0,44 0,84 0,11 0,25

NP 3,12 0,43 0,83 0,12 0,25

NK 3,67 0,46 0,87 0,12 0,27

NPK 3,18 0,40 0,86 0,10 0,24

NPKCa 3,05 0,49 0,94 0,10 0,25

NPKMg 3,00 0,45 0,88 0,10 0,25

NPKCaMg 2,88 0,47 0,90 0,11 0,27

SzD5% 0,45 0,10 0,11 0,02 0,03

Átlag 3,09 0,45 0,88 0,11 0,26

Nagyhörcsök 2,82 0,63 0,92 0,21 0,31

In document A NYÍRLUGOSI TARTAMKÍSÉRLET 30 ÉVE (Pldal 59-64)