Miller Jakab Ferdinánd szervező tevékenysége
A) A Múzeum terve
E szakvélemény birtokában a nádor most már megtehette a további szükséges intézkedéseket. Ezekre azonban — bizonyára országos politikai gondjai miatt — csak hónapok múltán került sor. A MiLLER-féle tervmunkálat kinyomtatását
1807. nyárvégén rendelte el, úgyhogy ez csak az ősz folyamán kerülhetett ki a sajtó alól. A nyomtatvány — mint hivatalos irat — névtelenül két változatban, latin és magyar nyelven, összesen 1200 példányban jelent meg. Mindkettő nagy ívrét alakú, 28, illetve 30 lap terjedelmű füzet volt a következő címirattal:
illetőleg:
Mvsevm Hvngaricvm
excelsis regni proceribvs ac ordinibvs exhibitvm
A Nemzeti Gyűjtemény elintézése feltételei Magyar ország hazafiai számára.
A szöveghez HILD János hírneves pesti építésznek a felépítendő múzeumpalotát ábrázoló 3 rézmetszetű tervrajza volt csatolva.90
E kiadványt a nádor még ugyanezen ősz folyamán (október 24-én) megkül¬
dette a vármegyéknek és városoknak s egyszersmind kioszttatta az 1807. április 7-e óta Budán együtt ülő országgyűlés követei és főrendéi között is, felhatalmazást és anyagi támogatást kérve tőlük a terv megvalósításához.9!
76
Kilenc alapvető kérdés
Ami magát a tervet illeti, az valóban nagyszabású és igényes munka volt. Meglát¬
szott rajta MiLLERnek és lektorainak kiváló szakértelme. Mondanivalóját a követ¬
kező kilenc fejezetben, kérdésfeltevések formájában adta elő:
1. Mely városban kell a Múzeumot felállítani?
2. Milyen legyen általában a Múzeum épülete?
3. Hogyan legyen az épület tagolva?
4. Miképpen lehet létrehozni a múzeumi gyűjteményeket?
5. Miféle költségek szükségesek a Múzeum fenntartására?
6. Miképpen lehet a Múzeum pénzalapját összehozni?
7. Hogyan kell a pénzalapot kezelni?
8. Miféle szakemberekből és segéderőkből fog állni a Múzeum személyzete?
9. Milyen tudományos közlönyre és mely jogbiztosítékokra lesz szüksége a Múzeumnak?
A konkrét témák kifejtését bevezetés előzte meg a rendek felelősségtudatának fel¬
ébresztésére. Ez két igazságot iparkodott tudatosítani: hogy kultúra nélkül nincs fejlődés, hogy kultúrát csak áldozatkészséggel lehet teremteni.92
Az 1—7. kérdés megválaszolása
A feltett kérdésekre a tervezet az alábbi válaszokat adta.
Ad 1. A Múzeumot okvetlen az ország kormányzati-forgalmi-kulturális központjában, Pesten kell felállítani, ahol az Országos Könyvtár már működik.93
Ad 2. A Múzeum épülete nagyméretű palota legyen, mégpedig kimondottan erre a célra tervezett és emelt új építészeti alkotás.94
Ad 3. A múzeumépület térbeosztását úgy kell elrendezni, miként a HiLD-féle rajzok szemléltetik, hogy minden tekintetben alkalmas legyen a tervbevett nagy tárak (könyvtár, régiség- és műemléktár, természeti és technológiai tár) különféle gyűjteményeinek elhelyezésére. Figyelemmel kell lenni továbbá a dolgozószobákra, az esetleges restauráló műhelyekre, valamint a Múzeumban majdan bennlakó alkalmazottak szolgálati lakásaira is.95
Ad 4. A múzeumi gyűjteményeket általában társadalmi áldozatkészségből:
a vármegyék és városok, káptalanok és szerzetesházak, valamint történelmi múltú családok és literátorok ajándékaiból lehet létrehozni.
Ami a Múzeum alapvető tárát, a Könyvtárt illeti, köztudomású, hogy ennek régi állományát az alapító már összegyűjtötte s magánajándékozók nagymérték¬
ben kiegészítették. Újkeletű anyagáról viszont a Helytartótanács gondoskodik az ún. nyomdai kötelespéldányokkal. De azért még sok a pótolnivaló. Nevezetesen:
a) a könyvek és nyomtatványok gyűjteménye nagymértékben nélkülözi a hazai nemzetiségek (szlovákok, szerbek, horvátok és románok) szellemi termését, de sok hiány van általában az erdélyi kiadványokban, úgyszintén a német és lengyel földön megjelent magyar vonatkozású művekben is.
b—c) A kézirattár állománya számottevő (jelenleg mintegy 1000 kötet), de a köz- és magánlevéltárakból még sok mindennel gyarapítható lesz.
Hasonlóképpen kiegészítést kíván a családi címerek gyűjteménye is.
77
FELTÉTELEI
M A G T . V I O l S / . \ i ;
I I * £ A * I A l
V N ÍJ A U I (, \ AJ
LMS HU;M I'HOÍ j
1 LIÍV.S M1 (JIllJI.NIIU s
A Nemzeti Múzeumnak József nádor által az 1807. évi országgyűlés elé terjesztett terve.
A latin és magyar nyelven megjelent terv címlapja.
s
a-d) A térkép- és metszetgyűjteménynek ugyancsak sok híja van; ezen a hiá¬
nyosságon azonban jobbára csak külföldi vásárlással lehet majd segíteni.96
Ad 5. A Múzeum fenntartása tekintetében a következő rendes évi költségek¬
kel kell számolni:
a) épületfenntartási,
b) személyzeti, *
c) fűtési, *r,
d) gyarapítási, ^ e) kiadványi és '" * /) adminisztratív kiadásokkal.97
Ad 6. A múzeum pénzalapját szintén a társadalom áldozatkészségéből lehetne összehozni: elsősorban a nemesi és polgári önkormányzati közösségek folyamatos pénzsegélyeiből, másodsorban egyes nagyurak (mágnások és főpapok), illetőleg egyházi testületek (káptalanok, apátságok, prépostságok) nagyobb pénzadomá¬
nyaiból, esetleg alapítványaiból.98 s r
Ad 7. A múzeumi pénzalapot (fundus Musei) az Országos Pénztár (Cassa regnicolaris) kezelésére kellene bízni, mégpedig ez idő szerint JÓZSEF nádornak, a Múzeum pártfogójának és elnökének (patronus etpraeses Musei) felügyelete alatt.
Minden pénzügyletet csakis a pártfogó intézkedése alapján lesz szabad lebonyolí¬
tani; őt fogja illetni a legkisebb tétel utalványozásának joga is. Az Alapot magán-kölcsön nyújtásával kell majd kamatoztatni.99
A Múzeum igazgatásáról
Ad 8. A Múzeum igazgatását és tárainak kezelését illetően a következők lesznek figyelembe veendők.
a) Az intézet legfőbb irányító hatalma, az elnökség (praesidium) a mindenkori nádor kezébe lesz letéve. Az ő hatáskörébe fog tartozni minden pénzügyi rendelkezés, a gyűjtemények fejlesztésének felügyelete, a szolgálati és ügy¬
viteli rend megállapítása, az alkalmazottak kinevezése és fizetésük meg¬
határozása, s általában minden jelentős személyi és dologi ügyben való döntés. A Múzeum tisztviselői kara (officiolaíus) tehát a nádori hivatallal (cancellariapalatinalis) fog szolgálati levelezést folytatni; oda küldi majd félévi jelentéseit (semestrales relationes), vagy bármely tárgyra vonatkozó előterjesztéseit (repraesentationes) s ugyanonnan fogja kapni az elnöki határozatokat (intimationes) és rendeleteket (decretationes).
b) A Múzeum egészének belső adminisztrációját a tárak egymás mellé ren¬
delését, valamint a keretükben folyó hivatalos és tudományos tevékenység elvi irányítását és gyakorlati ellenőrzését az igazgató (director) lesz hivatva ellátni. Ez kir. tanácsosi rangban, ennek megfelelő fizetésben és hivatali la¬
kás kedvezményében fog részesülni. Vele szemben nemcsak az erkölcsi feddhetetlenség, hanem a hazai tudományokban (kivált a hazai jogban és történelemben) való biztos tájékozottság, széleskörű nyelvismeret és a hivatalos eljárásokban való gyakorlottság is megkívánandó lesz. Mindezen 80
felül üdvös lenne, ha az igazgató magas szinten foglalkozna történetírással és munkásságával kiérdemelné az „ország történetírója" (historiographus regni) megtisztelő címét.
c) Az igazgató mellé hivatalos ügyintézésre egy irodatisztet (cancellista officü) kell alkalmazni.
d—e) A múzeumépület biztonságának és rendjének felügyeletét egy gondnok (inspector), forgalmának irányítását és ellenőrzését pedig egy kapus (janitor) fogja ellátni.
Az intézeti személyzetet egyébként úgy kell összeválogatni, hogy a gyűjte¬
mények kezelésén és tudományos feldolgozásán kívül, biztosítva legyen a múzeum¬
látogatók kalauzolása is.1™ A Könyvtár személyzetéről
A Múzeumnak ezidőszerint legjelentősebb gyűjteményében, a Könyvtárban a következő tisztviselők, illetve segédmunkaerők lesznek alkalmazandók:
a) Egy őr (custos), aki az állomány biztonságáért és szakszerű gondozásáért felel s az egész gyűjteményi munkát vezeti. Tőle nemcsak sokoldalú nyelv¬
ismeretet, hanem bibliográfiai, történelmi, diplomatikai, jogi és állam¬
tudományi készültséget is meg kell kívánni.
b) A könyvtárőr segédjéül egy írnok (scriptor) lesz alkalmazandó. Neki is szaktudással és tudományos képzettséggel kell rendelkeznie. Rang szernti ez tulajdonképpen segédőr (vice-custos seu adjunctus) lesz.
c) E két magasképzettségű tisztviselő támogatására, elsősorban a másolási teendők végzésére két vagy három íródeák (amanuensis) lesz szükséges.
Ők készítik majd a könyvtárnak ideiglenesen átengedett kéziratok és iratok másolatait, valamint az állományjegyzékeket (repertoria). Ehhez képest tőlük is legalább gimnaziális képzettség kívánható.
d) Természetesen nélkülözhetetlen lesz a Könyvtárban egy hivatalsegéd (famulus) is. Ő végzi majd az olvasók kiszolgálását, a használt könyvek stb. helyrerakását, s részben az olvasótermi felügyeletet is. A könyvtári munkához szükséges idegen nyelveket többé-kevésbé neki is ismernie kell.
e) Külön személyt, egy ún. hetest (mediastinust) kell alkalmazni a Könyvtár u tisztántartására, takarítására.
A Régiségtár személyzetéről
A Nemzeti Múzeum második főosztályául egy régiségtár (cimeliotheca antiquita-tum, raritaantiquita-tum, armorum, marmorum et pretiosorum) megszervezése szükséges.
Ennek személyzete csak 4 főre (custos, vice-custos, famulus és mediastinus) irány-zandó elő.
A Természeti tár személyzetéről
Harmadik főosztályul a terv egy természettudományi és iparművészeti tár (camera productorum naturalium et technologica) létesítését javasolta. Ennek számára is 4 főnyi személyzet volt tervbe véve, csakúgy mint a régiségtárnak.
6 81
A laboratóriumról
Járulékos részét alkotta volna a Múzeumnak egy laboratórium, amelyben — mind¬
három tár szükségleteire — egy festő (pictor) és egy rézmetsző (calcographus) dolgozott volna.
A szolgálatról és fizetésekről
A szolgálatról és az alkalmazottak fizetéséről, valamint évi szabadságáról a ter¬
vezet csupán elvi megállapításokat tartalmazott.101
Intézeti kiadványról és s Jogbiztosítékokról
Ad 9. Végső szakaszában a tervjavaslat kimondta: szükséges lesz, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar Tudományosság temploma (Palladis Hungaricae sacrarium) megismertesse a hazával és a világgal a falai között össze¬
gyűlő szellemi és anyagi kincseket. Evégből Acta Musei Hungarici címen évkönyvet kell majd kiadnia. Ebben lesznek feljegyezve azoknak a nevei is, akik az intézet számára alapítványt tesznek, pénzadományt vagy tárgyi ajándékot nyújtanak.
Legvégül, de nem utolsó sorban gondoskodni kell ennek a létrehívandó nagy kulturális intézménynek a legtávolabbi időkig való fenntartásáról is. Evégből két jogi biztosítékot kell kieszközölni: egy királyi megerősítő oklevelet, hasonlót, mint aminőt a Széchényi Országos Könyvtár nyert 1802-ben, illetőleg egy ország-gyűlésileg alkotott törvényt, amelyben a rendek magukénak ismernék el a Múzeu¬
mot.102