Kármán nyelvi sajátságai
AZ IGÉK HASZNÁLATA
4. A módhasználatról
Erről K. rovására jóformán alig lehet valamit felhozni, pedig korában nagyon sokan vétettek ez ellen, így Kazinczyn kívül már Faludinál, sőt Pázmánynál akadnak ide vonatkozó idegenszerű
ségek, leginkább latinizmusok. Kármánnál csak kevés akad, a mi meg van munkáiban mind ide jegyzem: Bár bűnös legyek elszen
vedem haragodat (I: 54) latinos, e h. bár bűnös vagyok is. Ki ne óhajtaná, hogy támadjon egy Adelung, a ki egy criticum lexicon- nal ajándékozza meg hazánkat? (I: 103) e h. ajándékozná. Hol az a hatalom, mely ennek tüzét e lfo jth a ssa ? (I: 77) e h. elfojthatná.
Megjegyzette az inasoknak a helyet a hol ásn án ak (I: 164) latinos, e h. ássanak. Szabad-e kérnem, hogy minekelőtte történetemet elkezdjem (II: 9) e h. elkezdeném. Indítá fel a vármegyéknek na
gyobb részét, hogy . . . munkálkodásra serkengetnék (II: 115) e h.
serkengessék.
Ragok és névutók szokatlan használata.
b á n : ak artjo k to i szolgálok (I:'13) e h. a k a ra tu k szolgálom. HoloÉ lehet módot találni m eg tartásáéi (II: 6) e h. ra.
b en : ilyen leánykának a keb eléb en nyugodni (I: 244) e h. kebeléi.
b e: mivel ész be nem vette (I: 145) Aranynál is: s dehogy veszi észbe (Toldi I. ének).
h oz : tele voltam hozzá tisztelettel (I: 53) e h. iránta,
n : nem minden tudomány fizet készpénzei (I: 110) e h. kész
p é n z e i.
n a k : üdvözlünk nem csak m ag u n k ig , üdvözlünk hazai litteratu- ránk elő m en eteléit is (II: 93).
Hék: térdére borulván f é r j é i t (II: 7) e h. férje előtt,
r e : a férfiúi nem tökéletestégére is munkálunk (I: 82) e h. töké
letességei.
— 42 —
rőt: ő kétségbeesvén szeretetem megnyeréséről (I: 42) e h. meg
nyerései.
t ; munkálata előmenetelei (I: 18) e h. előmenetelei munkált.
tó i: szűnjön meg a további ásástól (I: 165) e h. ásással. Szűnjön meg látogatásáig/ (II: 33) e h. látogatásával. Idegenek tőlem (I: 7) e h. hozzám. Mert tartok, hogy titkomat szememben olvassa (I: 30) e h. mert tartok tőle.
ü l : fuvalj arcomra jelenléted/// (1:9) e h. jelenléted jeléül, v ei: csevegéssel repdes a madár (I: 21) e h. csevegve,
bele: kemény benyomást tett belé a cselédek fecsegése (I: 160) e h. rá .
elő tt: minek (nekem) fény és cifra, a ki az előtt mindig futottam (I: 59) e h. elöl.
f e l e t t : anyám felettem szemrehányásokat mondott (1:62) e h.
felő lem .
m ag u n k : ezen írások röviden esmértetnek m agunkat magunkkal (I: 77) e h. bennünket.
Az igekötők szokatlan használata.
E pontban háromféle képen tér el a köznyelvtől: 1. s z o k a t l a n i g e k ö t ő t c s a t o l a s z ó h o z , 2. t e l j e s e n e l h a g y j a ott, hol a köznyelv kiteszi és 3. — ez a legritkább — o d a is t e s z i g e k ö t ő t , a hol különben nem szokott állni.
Példák az elsőre: Mindezeket én /kifejteni s egyeztetni nem tud
tam (I: 14) e h. m egfejteni. Aranynál: ám fölgon dolva, hogy (idézve Nyr X X V I: 124). Kevéssé m egháborodott (P15) e h. f e l háborodott. Történetedet lebeszélted (I: 17) e h. elbeszélted. Arany
nál is: «S mig a kiállt bajokat röviden lebeszélik » (Elv. Alk. I.
ének) és: «miket ördög tud lenevezni, (u. o. II. ének). így elkerüli a jótétel elfogadásnál a felp iru lá st (: 19) e h. elpirulást. Elszok
tatjuk ez egyedülvalóságba a szívet (1 :26) e h. bele szoktatjuk.
Nézd el őtet (I: 56) e h. nézd meg. A port, mely még sokat m eg
lepett (I: 101) e h. ellepett. Vörösmartynál: üljön m eg itt nekem:
de csendesen (Fáty. titk. 296 1.) Meg kellett határozni magokat (II: 6) e h. el kellett határozni. •
E l h a g y j a a z i g e k ö t ő t : Ha az emberek keserűnek (1: 21) e h. elkeseritnek. Külömbségét foglalatja és ideje határozza (I: 75) e h.
határozza meg. Kívánnánk mindkettőt az egész világnak nevezni (I: 83) e h. megnevezni. Egy tőr, a mely köntösömben volt rejtve (II: 12) e
— 43 nyelvben is használatosak. Értem az olyan igekötővel összetett igéket, melyek a kifejezetten kívül még egy másik cselekvést is
szélgetnénk elköltözött édes anyánkról, egymásnak könnyeznénk ki, hogy ellopták tőlünk édes anyánk szivét (I: 10), ezzel a köny- könyörgés által valamit kieszközölni; hozzákényszerit, pl. a leányt vőlegényéhez — kényszerítik hozzá menni; kivall = kimondás által bevallani; valamit valahol kijá rn i = gyakori odajárás által kieszközölni; visszaemlékezni = visszaidézni gondolatban az elmúlt dolgokat és róluk megemlékezni. Hallottam már ilyen alakot is:
44 —
annyit tesz : schweiget a u f m ich,* a minek így nincs értelme, de ha a két héber szó közé oda tesszük ezt: vesim ú, akkor magyarul ezt teszi: legyetek csendben és hallgassatok reám. A Károli biblia csakugyan így fordítja e hiányos kifejezést: «Hallgassatok csen
dességgel engem.»
Kármán többféleképen kombinálja az igéket: 1) az i g e k ö t ő f e j e z i k i a c s e l e k v é s t és az ige a cselekvés eredményét, ilyenkor maga a cselekvést jelentő ige (és néha a második igének igekötője) el van hallgatva. Példák: Meg f o g j a tapasztalni, hogy megérdemli a becsülést (1 : 26). — meg fogja látni és ez által tapasztalni, hogy . . .; Összehívta a fél várost és vacsorát adott, minket is megtartóztatott (1: 66) meghitt és ott tartóztatott. Csípő hívességet harm atoz le (1 : 8) — leküld csípő hívességet okozó harmatot. K iváltom gyengeségem (1: 31) — kimondom, meg
vallom. Kiszéledtek a látogatók (1: 45) — kimentek - j- elszéled- tek. Azok az ideák, melyek compendiumjainkból nálunk m eg
rag ad tak (1 : 93) — megmaradtak -f- ittragadtak.
2) A kombinálás az első esetnek megfordítottja: a k i t e t t i g e f e j e z i ki a c s e l e k v é s t , az igekötő pedig a cselekvés eredményét, honnan azonban ez az eredményt kifejező ige el van hallgatva, pl. A nyájaskodó barátkozás képzelései kísértettek hozzájok (1: 12) — a képzeletek kisértésének eredménye, hogy hozzájok mentem.
3) Úgy is kapcsol össze igekötőt igével, h o g y az i g e k ö t ő f e j e z i k i a t k. c s e l e k v é s t , a v e l e ö s s z e t e t t i g e p e d i g a c s e l e k v é s n e k a m ó d j á t , pl. ide lopom ki magamat ( 1: 7) — lopva kijövök ide. Szívem repes elejébe (1 : 50) szívrepesve megyek elejébe.
Praegnáns kifejezés pl. ez is: De oly igen ^/szoktatjuk az egyedűlvalóságAz a szívet (1: 26) — elszoktatjuk a társaságtól és bele szoktatjuk az egyedűlvalóságba.
Mondatkötési sajátságok.
A z i n f i n i t i v u s . Ezzel, mint kínálkozó beszédrövidítés i eszközzel régebben is, ma is visszaéltek sokan, ezek közé tartozik K. is, bár nála nem oly sokféle és gyakori az infin. hibás
hasz-* Azért fordítom németre, mert a magyar hallgatni = schw eigen is meg hören is.
— 45 —
nálata. Ide vonatkozó idegenszerűségei: Miért nincs annyim, a mennyi elég lenne j ó l tehetni másokkal (1: 10). Láttam férfiakat, kiket általánosan tiszteltek, olyanokúi ismertessé válni (11: 102).
Kazinczy legritkábban vét az infinitívus dolgában az acc. c. inf.-féle szerkezettel, míg K .nál éppen ez aszerkezet a leggyakoribb. Ilyenek: és látszott m ag án ak szem rehányásokat csinálni (1: 45). Minden zör- Imre Sándor idegenszerűnek, Simonyi csak szokatlannak tart:
hogy az egész köröltünk élő világot a m i m értékünkre húzni nevezni azokat a kis munkácskákat, melyek vidékein termettek (1: 105) birtok birtokos nélkül. A szívnek becsülését, a melyet K. szórendjében előfordulnak, mert mint más nyelvtani dolgokban,
*Talán ennek is tulajdonítandó a szokatlan igekötőknek gyakori használata (1. Nyr. 20 : 16).
46 — egyébb idegenszerűségeihez elég magyarosnak mondhatjuk szó
rendjét. Igyekezni fogok a mennyire lehet az ide vágó főbb saját
vidított teremtés (természet). Külömben mindig helyesen: az egész városi bujaságok (1: 17).
rá-m án kn ak (\: 83). N ém ely felhevülésében sok józa n elm ének (1: 78).
Fejőkbe jobbág y ain ak (11: 8). Nagy zúgás támadt ezen ítéletén M asszudnak (11: 17). Fedelén a koporsón ak (11: 711 Jósikánál a birtokviszonynak ilyetén elrendezése szintén nem ritkaság, pl. e v illám su g ára egy nemesb irán ynak lelkében (Abafi 145), sőt állandó az ilyen szólásokban : nemét a belső harcn ak (u. ott 43), nemét az önkénytelen becsülésnek (u. ott 90), s ez egy nemét az em bereknek sérté (u. ott 240). Előfordúl Kazinczynál is (1. Simonyi:
a nyelvuj. és az idegensz. 61 1.)
C ím é s r a n g s o r . Szintén Kaz.-boz hasonlóan elébe teszi a címet és rangot a névnek, mint a németben. Példák: Az atyám g r ó f* * főtisztje volt (1: 17). B áró** csekély értékű lévén (1: 18).
G r ó f É .-n é (1: 52), sőt az 55. l.-on: g ró fn é É. G ráfin E . U ram atyám betöltötte szavát (1 : 28) mein Herr Vater e. h. atyám uram.
Sokan vétenek az is szócska elhelyezésével a megengedő, mondatban. K. helyesen használja, pl. hogy ha minden remény
ségeink ellen több előfizetőnk nem jön nén ek is (1 : 82). H a b á r sokszor hizelkedés volt is m á r az (1 : 87).
Egyéb szokatlan szórendezések: Mutatta meg heroismusa magát (1: 5). Oh milyen örömest rajtok én is elcsuszamlanék (1: 10). Árnyékkal borít a dudva be (1 : 42). R . . tzrúl Decemb.
28-án 17 (1: 38), de helyesen: R . .tzrúl 17 . . Febr. (1: 55).
Vegyes idegenszerűségek, magyartalanságok.
Közel egy időben vannak velem (1 : 12) sie sind mit mir beinahe in einem Altér. A hiba az enyém (1: 12) e. h. én vagyok a hibás. Ha nincs ideje (1: 25) e. h. ha nem ér rá. Húzza próbára ezt a képet (1 : 24) auf die Probe ziehen. Vesse az én próba
kövem alá is (\: 24). Unterwerfen sie es auch meinem Ver- suchsstein. Jól érzem magamat (1 : 27) ich ftihle mich gut.
A kit ők nekem irigyelnek (1: 52', den sie m ir nicht gönnen.
Látogatást ád (1: 8) e. h. tesz. Próbáljam meg őtet (1 : 39).
dass ich ihn versuche. Egy édes kötelesség fekszik rajtunk (1: 83) es liegt eine angenehme Pflicht auf uns. A mik lehettek első Görögországban Orpheus és Hómér (1: 98) e. h.
a régi Görögországban. Melyet örvendem (1 : 126) e. h. melynek örvendek. Mint a kik neveiket az ablakokra vágják (1 : 95) ihre Namen. Onnan tizenkétszáz mértföldnyire (1: 252) zwölíhundert.
Jaques és Pierre két testvérek (11: 6) e. h. egytestvér. 3-ik aug.
— 47 —
— 48 —
e. h. aug. 3-dikán (11 : 5). Kilencedik márciusban (1: 158) e. h.
márczius kilenczedikén. A mit szemeikkel láttak (11 : 45). A kinek szíveinket kiönthessük (11: 48).
Magyaros- és közmondásszerü kifejezések.
A kis cselédek sokat elnőnek (1 : 15) (gyerekek). Atyafias lélek (1 : 16) Fáradt vagyok lelkem Tercsám! (1 : 31). Azt tudtam, (hittem), hogy vizet sem tud zavarni [1: 56], Alamusz macska nagyot ugrik, egeret fog [1: 56J. Se kenyere, se háza, ingyenélő [1 : 56].
Most pelyhesedik már is a szoknyák után futos [1: 57]. Szemeimből a könnyek kiapadtak [1: 60], Érlelődöm én is a betakarításra [1 : 70], Szárazak szemeim, mint a mező ^az aszály idején [1 : 70].
Lehullott testem, mint a megszedett szőllőtő [1: 70]. Nem átallották [1: 76]. Feleihez szól [1: 78] (oly értelemben, mint a H B.-ben).
ígértük és meg is álljuk [l : 81]. Tűzzel vassal kergetik [1: 93], Kedvelik a setétséget [a tudatlanok], mint a bagoly az éjjelt [1: 93]. Üstökös őseink [1 : 104]. A deákkal sógoros nyelvek [1: 104]. Minden szavának élét és savát [1: 107]. Összeszűrték a levet [1: 186]. Kőszülte Jancsia! [1 : 236]. A kőnek is megesett volna a szive rajta (1 : 237). Emberséges ember [1: 236]. A legszebb gyümölcs körűi legtöbb légy rajzik (1 : 242). A hegyeknek s pusztáknak vette m agát [1 : 244].
S a j t ó h i b á k .
13. lap 12 sor: belső állatjából olv. „belső állatjából
14. „ 1 1 , , : tulajdonképeni V tulajdonképpeni
21. „ 2 , , : csínye V csínja
21. „ 10 „ (alulról): a dicséret f f dicséret
od03
10 „ : hason ni ás JJ hasonulás 28. „ 8 „ (alulról) gonoszságán í? gonoszságánn 29. „ 5 „ : büdtetődjön í> büntetődjön 30. „ 6 „ : gramatikai grammatikai 46. „
4 7 . , 1 22
» •' is
» : 17
*1
V
itt 17. .