Mp 34 45,75 47,25 41,75 31,25 33,50 32,00
Mp 38 52,75 50,75 48,75 36,25 34,75 16,25
Mp 45 51,75 53,50 44,00 32,25 47,50 36,25
6. mérési nap
Mp 34 54.25 56.50 46.00 42.00 47.25 35.00
Mp 38 65.75 60.00 56.00 55.25 43.50 20.75
Mp 45 69.50 60.75 54.75 55.00 55.00 46.25
5. Eredmények
A 3. napon a legnagyobb mikroszkleróciummal fedett teleprészt (90 mm) a Mp 39 esetében figyeltük meg, amelyet a Mp 37 telepátmérıje követett 76,75 mm-rel. Az 5. és 6. napon csak a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátum mikroszklerócium telepe nem érte el a 90 mm-es át-mérıt. Az összes többi izolátum már az 5. napon elérte azt (8. ábra).
8. ábra. 25 oC-on növekedett Mp 38 (A) és Mp 48 (B) izolátum 6 napos tenyészetei
● 30 °C
A Mp 1, Mp 4, Mp 15, Mp 20, Mp 39 és Mp 44 micélium telep átmérıje már a 3. napon el-érte a 90 mm-t. Legkevésbé, mindössze 29 mm-t a Mp 34 nıtt. Az 5. napra az összes tenyé-szet micéliuma elérte a maximális 90 mm-et, kivéve a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 (3. táblá-zat). A növekedésbeli különbség az 5. és a 6. mérési napon kapott eredmények alapján szintén szignifikáns volt (SzD5%=0,48, illetve 0,46). A 3. mérési napon a Mp 39 és a Mp 44 mikroszkleróciumok alkotta telepe elérte a 90 mm-t. Jellemzı, hogy az izolátumok 50 mm-nél nagyobb mikroszklerócium átmérıt mutattak, míg a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 esetében ez az érték nem haladta meg a 26 mm-t . Az 5. és 6. napon a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kivételével 90 mm-es telepátmérıt figyeltünk meg (3. táblázat).
● 35 °C
A 3. mérési napon a Mp 1, Mp 4, Mp 5, Mp 13, Mp 15, Mp 16, Mp 18, Mp 20, Mp 26, Mp 28 izolátumok micéliuma elérte a maximális 90 mm-t. A Mp 46 micélium növekedése (67,75 mm-es telepátmérı) volt a 4. leggyengébb a Mp 34 (29,50 mm), a Mp 38 (26,75 mm) és a Mp 45 (19,00 mm) telepátmérı eredményeit követıen. Az 5. napra az összes tenyészet micéliuma teljesen benıtte a Petri-csészét, kivéve a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumoké (3.
táblá-5. Eredmények
zat). A növekedésbeli különbségük az 5. és a 6. mérési napon kapott eredmények alapján szin-tén szignifikáns volt (SzD5%= 0,57). A 3. napi méréskor a maximális 90 mm-es mikroszklerócium telepátmérıt a Mp 20 esetében figyeltük meg, amelyet a Mp 2, Mp 4, Mp 15 közelítettek meg a legjobban, 88,25 mm-es telepátmérıvel. Ezen a napon az izolátumok telepátmérıje az 50 mm-t is meghaladta, míg ez az érték az Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumoknál nem haladta meg a 17 mm-t. A Mp 38 nem képzett mikroszkleróciumot a 3.
napra, és a 6. napon is csak 20,75 mm-es telepátmérıt mértünk (3. táblázat). Az 5. és a 6. na-pon 50 izolátum mikroszklerócium telepátmérıje 90 mm volt, amely értéktıl a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumoké jóval elmaradt (3. táblázat). A növekedésbeli különbségek szintén szignifikánsak voltak (5. napon SzD5%= 0,69, 6. napon SzD5%= 0,97).
● 40 °C
A 3. napon 16 izolátum esetében nem tapasztaltunk micélium növekedést. Ezek közül 4 izolátum (Mp 32, Mp 34, Mp 38, Mp 45) az 5. és a 6. napon sem indultak növekedésnek. Szé-les intervallumú növekedést figyeltünk meg a 6. napi méréskor. A legnagyobb telepátmérıje (68,75 mm) a Mp 17, a legkisebb átlagos napi növekedése (0,71 mm/nap) a Mp 20 izolátumnak volt, a nem fejlıdı hat (Mp 25, Mp 32, Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 45) izolátumot figyelmen kívül hagyva. A gomba 40 °C-on egyáltalán nem képezett mikroszkleróciumot.
Megállapítottuk, hogy az egyes izolátumokra sem a 10 °C, sem a 40 °C nem jelentett letális hatást. A 6. vizsgálati nap után 25 °C-os termosztátba áthelyezve azok növekedésnek indul-tak.
A 9. ábrán jól nyomon követhetı az 53 izolátum telepátmérıinek növekedése. Az ábra az el-térı hımérsékleteken, illetve a 3., az 5. és a 6. napon mért adatokból kapott telepnövekedési tendenciát szemlélteti. Megállapítottuk, hogy az egyes izolátumok legkedvezıbb növekedésé-nek a 25-35 °C hımérsékleti tartomány felelt meg. A gomba 20 °C-on is jó ütemben növeke-dett.
A 10. ábra az izolátumok átlagos napi növekedését mutatja, mm-ben.
5. Eredmények Mi cél ium telep Mi kroszkl erócium telep
3. nap 5. nap 6. nap
9. ábra. M. phaseolina izolátumok telepátmérı átlaga eltérı hımérsékleten és mérési napon
0
10. ábra. M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedése különbözı hımérsékleteken
A 10. ábrán is jól látható, hogy a gomba a 25-35 °C hımérsékleti tartományban növekedett a legnagyobb mértékben. Mind a micélium, mind a mikroszklerócium növekedésnek ezek a hımérsékletek kedveztek. Az izolátumok micélium- és mikroszklerócium telep növekedése 25-35 °C-on átlagban tekintve nem tértek el egymástól.
5. Eredmények
Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a Mp 45 micéliuma nıtt a legnagyobb mértékben 10 és 15 °C-on. Ezzel ellentétben 20, 25, 30 és 35 °C-on az izolátum micéliuma nem nıtt a Petri-csésze széléig még a 6. napra sem (11. ábra). Hasonló tendenciát tapasztaltunk a Mp 34 és Mp 38 izolátumok növekedésében is, bármely hımérsékleti értéket, illetve mérési napot figyelembe véve. Ezek az eredmények azért is meglepıek, mert a M. phaseolina melegkedve-lı gombaként ismert és a Mp 45 izolátum Spanyolországból származik, ahol az éghajlat me-legebb, mint Magyarországon. Bármely megfigyelési napot vagy hımérsékletet tekintve a Mp 45 izolátum micéliuma maximum a 72,00 mm-es telepátmérıt érte el. A mikroszklerócium képzés is legfeljebb csupán 73 %-a (20 °C esetében) a többi izolátuménak, még a 6. napon is.
11. ábra. Mp 45 (=A) és Mp 40 izolátum (=B) 35 oC-on növekedett 6 napos tenyészetei
5. 2. 1. 2. Táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleró-ciumok képzésére
A különbözı táptalajok eltérı hatást mutatnak az egyes M. phaseolina izolátumok növeke-désére. Az egyes szénforrások hasznosíthatóságának fokát, mértékét különbözı mutatók se-gítségével vethetjük össze. Ilyen lehet a micélium növekedése, a mikroszkleróciumképzés mértéke. Az egyes táptalajokon, illetve mérési napokon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm-ben), valamint az izolátumok közti szignifikáns differencia a Mel-léklet II. táblázatában találhatóak.
5. Eredmények
A 12. ábrán a gomba izolátumainak micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlagait tüntettük fel a különbözı táptalajokon és mérési napokon kapott eredmények alapján.
5,34
Micéli um tel ep Mi kroszkl eróci um telep 3. nap 5. nap 6. nap
12. ábra. M. phaseolina izolátumok micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlaga eltérı táptalajokon és mérési napon
A 12. ábrán jól nyomon követhetı a 6. mérési napot figyelembe véve, hogy a legnagyobb mértékben KLA táptalajon növekedett a gomba, ezt követték a SGA, a MEA és a BDA-on kapott eredmények. Látható, hogy ezen a 4 táptalajon a gomba micélium és mikroszklerócium telepnövekedése hasonló mértékő.
● KLA
Tapasztalataink szerint a kórokozó növekedésének leginkább a KLA táptalaj kedvezett, ha-sonlóan más szerzık eredményeihez (Mukkopadhyay és mtsai. 1991, Thirumalachar és mtsai.
1977). Vizsgálataink során a KLA-on a 3. napon a legnagyobb micélium alkotta telepátmérıt (90 mm) a Mp 49 és a Mp 50, míg a legkisebbet (28,00 mm) a Mp 38 izolátumnál találtuk. A legnagyobb mikroszkleróciummal fedett teleprészt (54,50 mm) a Mp 41 mutatta, míg 5 izolátum (Mp 38, Mp 39, Mp 42, Mp 45, Mp 47) nem képzett mikroszkleróciumot a 3. napra.
Az inokulálástól számított 3. napon a telepátmérık ezen széles intervallumban történı elhe-lyezkedése is érzékelteti az izolátumok növekedésének eltérı mértékét. Az 5. napon KLA-on
5. Eredmények
az összes izolátum micélium telep átmérıje 90 mm volt a Mp 33, Mp 34, Mp 38 és a Mp 42 kivételével, melyek közül a 6. napon a Mp 34 és a Mp 38 nem érte el a Petri-csésze szélét. A mikroszklerócium képzést tekintve az 5. napon az Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 39, Mp 42, Mp 45, Mp 47, a 6. napon a Mp 34 és a Mp 38 izolátumok kivételével az összes izolátum telep-átmérıje elérte a 90 mm-t (13.A ábra).
● SGA
Az inokulálástól számított 3. napon akárcsak a KLA táptalajon, itt is a Mp 50 érte el a 90 mm-es micélium telepátmérıt, míg az Mp 38 esetében csupán 24,75 mm-t mértünk. A telep-átmérık e két szélsıérték közötti mozgása szintén az izolátumok növekedésbeli különbségeit érzékelteti. A mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıt tekintve szintén a Mp 50 nıtt a legna-gyobb mértékben (86,00 mm) a 3. mérési napra, míg a Mp 34 és a Mp 38 e napra nem képzett mikroszkleróciumot, csak az 5.- re. Az 5. napon hét izolátum (Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 44, Mp 45, Mp 49, Mp 53), míg a 6. napon már csak kettı (Mp 34, Mp 38) nem érte el a maximá-lis 90 mm-es micélium, illetve mikroszklerócium telepátmérıt.
● MEA
A legnagyobb micélium telepátmérıt (90 mm) MEA-on a Mp 39 és a Mp 50, míg a legki-sebbet (13,75 mm) a Mp 34 mutatta a 3. napon. Az inokulálást követı 5. napon 50 izolátum micéliuma már benıtte a Petri-csészét, míg a Mp 34 micélium telepátmérıje 80,00 mm, a Mp 38-é 51,25 mm és a Mp 45-é 53,75 mm volt. A 6. napon a Mp 38 és a Mp 45 kivételével az izolátumok elérték a 90 mm-es micélium telep átmérıt. A 3. mérési napon a Mp 39 mikroszkleróciumok alkotta telepe 90 mm volt, amelyet a Mp követett 75,00 mm-rel. Ezen a napon a Mp 38 izolátumnál mikroszkleróciumok képzését – hasonlóan a KLA és SGA ered-ményeihez – nem észleltük. Az 5. és 6. napon, az összes izolátumnál 90 mm-es mikroszkleró-ciumok alkotta telepátmérıt mértünk (13.B ábra), a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 kivételével.
● BDA
A 3. napi méréskor BDA táptalajon – a MEA táptalajnál kapott eredményekkel egyezıen - a Mp 39 és a Mp 50 micélium növekedése mutatkozott maximálisnak (90 mm telepátmérı), amelyeket a Mp 30 követett (85,25 mm telepátmérı). A 3. napon a legnagyobb mikroszkleró-ciummal fedett teleprészt (90 mm) a Mp 39 esetében figyeltük meg, amelyet a Mp 37 telep-átmérıje követett 76,75 mm-rel. Az 5. és a 6. napon BDA-on a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kivé-telével mind az 53 izolátum micélium és mikroszklerócium telepe elérte a Petri-csésze szélét.
5. Eredmények
13. ábra. Mp 53 hat napos tenyészete KLA táptalajon (=A), illetve a Mp 50 hat napos tenyészete MEA táptalajon (=B)
● CDA
Az elızı négy táptalajhoz képest a gomba CDA-on gyengébben nıtt. A 3. mérési napon a micélium telepátmérı maximum a 69,00 mm-t (Mp 24, Mp 27) érte el. Az 5. napon is csupán hat izolátum (Mp 11, Mp 19, Mp 22, Mp 24, Mp 25, Mp 30) micéliuma nıtte be teljesen a Petri-csészét, majd a 6. napra további 17 izolátumé. Az oltástól számított 3. napon a legna-gyobb mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı 59,00 mm (Mp 30) volt. Ezen a napon 9 izolátumnál (Mp 15, Mp 17, Mp 34, Mp36, Mp 38, Mp 39, Mp 42, Mp 45, Mp 46) nem ta-pasztaltunk mikroszklerócium képzést, amelyek közül a Mp 38 esetében a 6. napon sem (14.
ábra), míg a 6. napra a Mp 25 és Mp 30 esetében már 90 mm-es telepátmérıt is mértünk.
14. ábra. Mp 41 (A), Mp 37 (B) és Mp 38 (C) hat napos tenyészete CDA táptalajon
5. Eredmények
● VA
A tápanyagszegény VA táptalajon mindegyik izolátumnál megindult a micélium növekedé-se a leoltástól számított 3. napon, a 6. napra 12 izolátum kivételével (Mp 34, Mp 36, Mp 37, Mp 38, Mp 41, Mp 42, Mp 45, Mp 46, Mp 49, Mp 50, Mp 52, Mp 53) a micélium telepek elérték a 90 mm-es átmérıt. A mikroszkleróciumokkal borított telepek képzését csak az Mp 38, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52 és Mp 53 izolátumoknál figyeltünk meg. A többi izolátumnál csak elszórtan találtunk néhány mikroszkleróciumot a Petri-csészében a 6. napon, összefüggı mikroszklerócium borítottságot még 8 hónap elteltével sem tapasztaltunk. Egy izolátum esetén (Mp 34) mikroszkleróciumokat csak a leoltástól való 14. napon figyeltünk meg.
A 15. ábrán a Mp 14 izolátum hat napos tenyészetei láthatóak BDA, CDA, KLA, MEA, SGA és VA táptalajokon. Az ábra a telepmorfológiai jellegzetességeket is szemlélteti, ame-lyekrıl a továbbiakban az 5. 2. 1. 3. részben írunk bıvebben.
15. ábra. Mp 14 izolátum 6 napos tenyészetei BDA (=A), CDA (=B), KLA (=C), MEA (=D), SGA (=E) és VA (=F) táptalajon
A 16. ábra az izolátumok átlagos napi növekedését mutatja, mm-ben. Ezen az ábrán is jól látható, hogy a KLA, a SGA, a MEA, a BDA táptalajok mind a micélium, mind a mikro-szklerócium telepek gyors növekedésének kedveztek. A tápanyagszegény VA-t figyelmen
5. Eredmények
kívül hagyva, eredményeink megegyeztek a Simay (1987) munkájában olvasottakkal, misze-rint a gomba növekedése CDA táptalajon bizonyult a leglassúbbnak.
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
BDA CDA KLA M EA SGA VA
Táptalajok
Átlagos napi növekedés (mm)
M icé lium telepátmérı M ikroszkle rócium telepátmérı
16. ábra. M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedése különbözı táptalajokon
Összességében megállapítottuk, hogy a M. phaseolina mindegyik általunk vizsgált cukorfajtát (pl.: glükóz, szacharóz, maltóz, dextrin) hasznosítja.
5. 2. 1. 3. Morfológiai és tenyészbélyegek vizsgálatának eredményei
A kórokozó makro- és mikromorfológiai jellemzıit BDA, CDA, KLA, MEA, SGA és VA táptalajokon vizsgáltuk.
Makromorfológiai jellemzık a különbözı táptalajokon
A különbözı táptalajok eltérıen befolyásolták az egyes M. phaseolina izolátumok tenyésze-teinek tulajdonságait. A micélium színe általában szürkés-fehér, a mikroszkleróciumoké feke-te. Az idı múlásával a tenyészetek sötétedését figyeltük meg. A CDA táptalajon nıtt tenyé-szetek felülete többségében fényes volt. Ezen a táptalajon a telepek színárnyalatban némileg eltértek egymástól (14., 18. ábra), de jellemzıen barnás-fekete színt figyeltünk meg, egyezıen Singh és Kaiser (1994) eredményeivel. A KLA táptalajon is barnás színő telepek fejlıdtek (15.A ábra). Érdekesség még, hogy a Mp 45 telepének színe BDA táptalajon felülrıl nézve a többitıl eltérıen szürkés volt (11. ábra), míg a Petri-csészét megfordítva alulnézetbıl – ahogy
5. Eredmények
a többi izolátumnál is – fekete színt tapasztaltunk. CDA, KLA (15. ábra) és SGA táptalajokon a mikroszkleróciumok összefüggı telepeket alkottak a 6. mérési napon, de számuk szabad szemmel is láthatóan kevesebb volt, mint a BDA vagy MEA táptalajokon (13.B ábra). Ezt támasztják alá a mikroszkóppal felvett adatok is, amelyek Melléklet III. táblázatban olvasha-tóak. Abban a mikroszkleróciumok egységnyi területre (281250 µm2) vetített darabjainak számát tüntettük fel. A mikroszkleróciumok a BDA táptalajon helyezkedtek el a legsőrőbben (átlag 19,77 db mikroszklerócium/281250 µm2), ezt követte a MEA (átlag 18,36 db/281250 µm2), a CDA (9,09 db/281250 µm2), a KLA és a SGA (mindkettı átlag 7,64 db/281250 µm2), valamint a VA (2,23 db/281250 µm2) táptalaj.
Egyes izolátumok, illetve táptalajok esetében különbözı mértékő légmicélium képzést ta-pasztaltunk az inokulálástól számított 6. napon (4. táblázat).
4. táblázat.
Egyes izolátumok légmicéliumának sőrősége táptalajonként
Légmicélium sőrősége a tenyészetek felületén
Táp-
Elmondható több izolátumról is, hogy a táptalajok közül valamelyiken képeztek légmicéliu-mot, míg másokon egyáltalán nem. A légmicélium az idı elıre haladásával (pár hét elteltével)
5. Eredmények
fokozatosan besüllyedt a táptalaj felszínéhez, hasonlóan Manici és mtsai. (1992) eredményé-hez. Hét izolátum (Mp 1, Mp 53 BDA-on (17. ábra), Mp 15, Mp 18, Mp 28, Mp 39 KLA-on, Mp 42 MEA-on) a Petri-csésze falához közel (a tenyészet szélén) intenzíven képzett légmicé-liumot, a tenyészet közepén azonban egyáltalán nem.
17. ábra. Mp 53 tenyészete 6 napos BDA-on (csak a tenyészet szélén sőrő a légmicélium)
Azt is megfigyeltük némely izolátumnál, hogy különbözı táptalajon eltérı módon képeztek légmicéliumot. Így például a Mp 39 a MEA és a SGA táptalajokon az egész tenyészet felüle-tén sőrő légmicéliumot képzett, viszont KLA agaron csak a tenyészet szélén. További jó példa még a különbözı táptalajon eltérı módon történı légmicélium képzésre a Mp 42, amelynél BDA-on az egész tenyészet felületét sőrő légmicélium borította, míg MEA táptalajon ezen izolátum csak a tenyészet szélén képzett sőrő légmicéliumot. Ugyanez mondható el a Mp 15, Mp 18 vagy a Mp 28 izolátumokról, csak ezeknél nem a MEA, hanem a KLA táptalajon fi-gyeltük meg a tenyészet szélén kialakult sőrő légmicéliumot.
Az 5. táblázatban a 6. mérési napon megfigyelt mikroszkleróciumok alkotta telepek alakját szemléltetjük. Az izolátumok zöménél a mikroszkleróciumok eloszlását a telepben egyenle-tesnek találtuk, ugyanakkor voltak kivételek, amelyeknél a mikroszkleróciumok zónázottsága szerint csillagos, körkörös vagy csillagos és körkörös mintázatú telep alakult ki. Ugyanakkor az izolátumok többségénel a telep széle folytonos kör alakú volt, de hullámos telepszélet is megfigyeltünk, fıleg CDA-on (14.A, 18. ábra).
5. Eredmények
5. táblázat.
Egyes izolátumok telepmorfológiai bélyegei, a tenyészet alakja táptalajonként M. phaseolina mikroszkleróciumok alkotta telepjének alakja
Telepmorfológiai bélyegek közül a növekedési erélyben és a tenyészet szerkezetben tapasz-taltunk nagyobb eltéréseket ugyanazon izolátum VA táptalaj oltott tenyészetei és a többi kö-zött. A gomba VA-on a 6. napra hat izolátum (Mp 38, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp 53) kivételével – melyeknél mikroszkleróciumokkal borított telepet figyeltünk meg – csak néhány mikroszkleróciumot képzett elszórtan a Petri-csészében (19. ábra). Ezt az Mp 34-nél csak a leoltástól való 14. napon figyeltünk meg. Ezen izolátumok összefüggı mikroszklerócium te-lepet még hónapok múlva sem alkottak.
5. Eredmények
18. ábra. Mp 40 öt napos tenyészete (=A) és Mp 41 hat napos tenyészete (=B) CDA-on
19. ábra. Mp 43 néhány mikroszkleróciuma az inokulálás után 14 nappal
A telepmorfológiát tanulmányozva a Mp 34 BDA táptalajon növekedett tenyészeteinek su-garas faelágazást mutató rajzolatát figyeltük meg. A Mp 34 két hetes tenyészetének ezt az egyedi, szabad szemmel is jól látható telep struktúráját szemléltetik a normál üzemmódban digitális fényképezıgéppel (20.A ábra), illetve a Carl Zeiss binokuláris fénymikroszkóphoz csatlakoztatott Flexcam videokamerával készített fotók (20.B ábra). Három hetes Mp 34 te-nyészeteknél azt láttuk, hogy a tenyészeteket a mikroszkleróciumok egyenletesen borították oly módon, ahogy általában az inokulálástól számított 5. vagy 6. napon a többi izolátum te-nyészeteinél ezt tapasztaltuk.
5. Eredmények
20. ábra. Mp34 két hetes tenyészetének szabad szemmel (=A) és Carl Zeiss binokuláris fénymikroszkóppal (=B) megfigyelt sugaras faelágazást mutató rajzolata
Vizsgálataink során a telepmorfológia tanulmányozásakor még egy egyedi bélyeget talál-tunk. Suriachandraselvan és Seetharaman (2000) eredményeivel megegyezıen pepton tartal-mú táptalajon (SGA) egyetlen izolátum esetében (Mp 38) azt tapasztaltuk, hogy a gomba, illetve – mint szakirodalomból már ismert – annak anyagcsereterméke elszínezte a táptalajt.
Vizsgálataink során az inokulálástól számított 5. napon halvány piros elszínezıdést mutattak a Mp 38 SGA-on növekedett tenyészetei (21. ábra), míg az említett szerzık indiai izolátumai mély vörös színrıl számoltak be. Egy korábbi publikációban Ulukus (1984) is vörös elszinezıdésrıl számolt be, amelyet csicseriborsóról származó izolátumai vizsgálata közben tapasztalt egyetlen izolátumánál.
21. ábra. Mp 38 öt napos tenyészete elszinezıdött SGA táptalajon
5. Eredmények
Ez az izolátum (Mp 38) BDA, KLA (22.A ábra), MEA (22.B ábra) és SGA (21. ábra) táptala-jon a többitıl eltérıen kezdett fejlıdni. Általában egy izolátum mikroszkleróciumok alkotta telepében a mikroszkleróciumok sőrőn helyezkednek el már a telepnövekedés indulásakor is (23. ábra), míg a Mp 38 nál a mikroszkleróciumok ezen sőrő elhelyezkedését csak a 14 napos tenyészeteknél láttuk (24. ábra).
22. ábra. Mp 38 öt napos tenyészete KLA táptalajon (=A) és MEA táptalajon (=B)
23. ábra. Mp 12 három napos 24. ábra. Mp 38 két hetes tenyészete BDA-on tenyészete BDA-on
Mikromorfológiai jellemzık a különbözı táptalajokon
A gomba mikromorfológiai bélyegeit egyhetes tenyészetekbıl vizsgáltuk. A mikroszkleró-ciumok morfológiai vizsgálatakor azok átmérıjében állapítottunk meg nagyobb eltéréseket
5. Eredmények
adott izolátum különbözı táptalajról származó mikroszkleróciumai között. A Melléklet IV.
táblázatban a mikroszkleróciumok átmérıinek átlaga, illetve a mért átmérık alsó és felsı szél-sıértékei is láthatóak. Eredményeink azt mutatták, hogy a mikroszkleróciumok átmérıje – az egyes izolátumokat, illetve mind a hat táptalajt figyelembe véve – 39-308 µm között alakult.
Ez meglehetısen széles határok közötti elhelyezkedést mutat és szinte megegyezik Simay (1987) hazai izolátumaiból mért mikroszkleróciumainak átmérıivel (46-340 µm).
Vizsgálataink szerint a kórokozó mikroszkleróciumainak növekedéséhez a SGA kedvezett a leginkább, legkevésbé a tápanyagszegény VA. Mint korábban már említettük, a mikroszkleróciumok mérete függ a szubsztrátumban rendelkezésre álló tápanyagoktól (Short és Wyllie 1978). Feltehetıleg izolátumaink mikroszkleróciumainak növekedéséhez a hat táp-talaj közül a SGA táptáp-talajban található pepton volt a legjobb tápanyag. Ezt az eredményt ol-vashattuk korábban Haq és mtsai. (1999) munkájában is.
A mikroszkleróciumok alakja egyezıen Bánhegyi és mtsai. (1985) eredményeivel többsé-gében gömb volt (25.A ábra), míg az Mp 34 izolátumnál az összes táptalajt tekintve tojásdad alakot (25.B ábra) is megfigyeltünk.
25. ábra. Mp 1 gömb alakú mikroszkleróciumai KLA-on (=A) és Mp 34 tojásdad alakú mikroszkleróciuma BDA-on (=B)
A SGA esetén vizuálisan megállapítottuk, hogy a mikroszkleróciumok lazább szerkezetőek, nem olyan tömötten feketék, mint a többi táptalajon. CDA táptalajon megfigyeltük, hogy a mikroszkleróciumok színe barnás-fekete, míg a másik öt táptalajnál azok feketék voltak.
5. Eredmények
5. 2. 1. 4. A pH hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére
A pH hatásai részben az egyes tápanyagok felvételének befolyásolása kapcsán, részben pe-dig a sejthártyára gyakorolt, közvetlen hatás révén valósulnak meg. A gombák többsége szá-mára az optimális növekedési viszonyokat a savas pH tartomány jelenti. A különbözı kémha-tású (2-9 pH) BDA táptalajokon a M. phaseolina izolátumok növekedését vizsgáltuk. Az elté-rı pH-jú BDA táptalajokon, illetve az egyes mérési napokon mért micélium- és mikroszkleró-cium telepátmérı átlagok (mm-ben) a Melléklet V. táblázatban találhatóak. Az V. táblázatban látható az izolátumok közti szignifikáns differencia is.
A 26. ábrán a gomba izolátumainak micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlagait tüntettük fel a különbözı kémhatású táptalajokon és az egyes mérési napokon kapott eredmények alapján.
26. ábra. M. phaseolina izolátumok micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı át-laga eltérı pH-jú táptalajokon és mérési napon
A 26. ábrán a feltüntetett értékek segítségével jól nyomon követhetı, hogy a gomba micéli-um- és mikroszklerócium telepe a 6. napon a legnagyobb mértékben az 5 pH-jú táptalajon növekedett. A 3. mérési napon kapott eredményeket tekintve az is megfigyelhetı az ábrán,
5. Eredmények
hogy a kórokozó növekedésének maximumát pH 4-nél érte el. Az összes izolátum eredménye-it átlagolva a micélium telepátmérıje 79,25 mm, a mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı 70,83 mm volt. A 3. napon, 4-es pH-jú táptalajon mért telepátmérıket az 5 és a 6 pH-jú tápta-lajokon kapott eredemények követték. Ez a tendencia mind a micélium, mind a mikroszkleróciumok alkotta telepeknél megmutatkozott.
Az összes izolátumot figyelembe véve az 5. mérési napon a gomba micélium telepátmérıje (átlag 87,90 mm) a 6-os pH-jú táptalajon, míg mikroszklerócium telepátmérıje (átlag 87,24 mm) az 5-ös pH-jú táptalajon volt a legnagyobb. A 6. napon pH 3 és 7 között a micélium és a mikroszklerócium átlag telepátmérı 80 mm felett volt.
A 27. ábra az izolátumok átlagos napi növekedését mutatja eltérı kémhatású táptalajokon.
Ezen ábrán is jól látható, hogy a 4, 5 és 6 pH-jú táptalajok kedveztek mind a micélium, mind a mikroszkleróciumok alkotta telepek gyors növekedésének. Legkevésbé a 2-es pH-jú táptalaj kedvezett a patogén növekedésének és a mikroszkleróciumok képzıdésének.
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24
2 pH 3pH 4pH 5pH 6pH 7pH 8pH 9pH
Kémhatás
Átlagos napi növekedés (mm)
M icé lium te le pátmé rı M ikros zkle rócium te le pátmé rı
27. ábra. M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedése eltérı kémhatású táptalajokon
A 2 és 3 pH-jú BDA táptalajok nem szilárdultak meg teljesen a Petri-csészében, a kórokozó növekedését azonban a táptalaj halmazállapota nem befolyásolta (28. ábra). A Mp 34 és Mp
A 2 és 3 pH-jú BDA táptalajok nem szilárdultak meg teljesen a Petri-csészében, a kórokozó növekedését azonban a táptalaj halmazállapota nem befolyásolta (28. ábra). A Mp 34 és Mp