5. Mérési módszertan és a mérések gyakorlati végrehajtása
5.2. A mérések gyakorlati végrehajtása
5.2.1. Közúti forgalomszámlálás ismertetése
A mérési helyszíneket Budapest főváros közigazgatási határán belül választottam ki (Hunyadi, 2007). A helyszínek kiválasztásánál szempont volt, hogy mindegyik helyszín beépítettsége vá-rosi jellegű legyen, de egyes paramétereiben eltéréseket mutasson. Az5.1.1. fejezetben felsorolt kiválasztási szempontok kombinációja határozta meg a mérési helyszínek jellegzetességeit. Ezek alapján történt meg a mérési helyszínek pontos területi meghatározása.
A mérési helyszíneken egy videókamera rögzítette a forgalom lefolyását a teljes közúti kereszt-metszetre vonatkozóan. A videókamera által rögzített kép egy kiragadott példáját az 5.2. ábra mutatja be. A közúti forgalomszámlálást a videókamera által rögzített képi anyag segítségé-vel utólagosan készítettem el. A feldolgozás egy a kutatáshoz kifejlesztett forgalom számlálást segítő program használatával készült el, amellyel a forgalom lefolyásának sávonkénti és irányon-kénti 10 másodperces időközi meghatározása vált lehetővé. Az ábrán látható a videókamera által rögzített járművek elhaladási képe, amelyen piros négyzettel a pillanatnyi elhaladó járműveket jelöltem.
A vonatkozó ÚT 2-1.109: 2009 (2009) műszaki előírás értelmében a forgalomszámlálás során mind a 12 járműkategóriát megkülönböztettem, ezen felül kerékpáros forgalomszámlálás is tör-tént. A 10 másodperces időközökre bontott forgalomszámlálásból képeztem a mérés kiértékelé-séhez szükséges adatokat. A 10 másodperces sávonkénti bontásban rendelkezésre álló adatokból először 10 másodperces keresztmetszeti forgalmi adatokat képeztem. Ezek alapján képeztem a negyedórás, az egyórás, majd a nyolcórás forgalmi adatokat az ÚT 2-1.109: 2009 (2009) által
előírt egységjármű szorzótényezők alkalmazásával. A D. melléklet a 3. sz. helyszín összehangolt közúti forgalomból származó zajszint mérés és a közúti forgalomszámlálás mutatja be.
5.2. ábra. A videókamerával rögzített közúti forgalom lebonyolódásának képi megjelenítése a 3.
sz. helyszín, VI. ker., Andrássy út 20 előtt mérve. Mérés időpontja: 2011. november 11.
A közúti forgalom lefolyásában időbeli ingadozás figyelhető meg, ami ciklikusan ismétlődik.
Ennek a periodikus ismétlődésnek a sarokpontjai a munkába járás, az iskolai időszakok, az iskolaszünetek és a téli időszakok. A téli időszakban a gépjármű használat a meteorológiai és útviszonyoknak megfelelőn megváltozik, a tömegközlekedés használat megerősödése figyelhe-tő meg. Az iskolaszüneti időszakokban szintén megfigyelhefigyelhe-tő a gépjármű fogalom visszaesése, főleg a nyári időszakokban. Mindezen a közúti forgalom lebonyolódását befolyásoló tényezők figyelembevételével határoztam meg a mérési időszakok hónapbeli eloszlását, miszerint a terepi méréseket május 1-31-ig, valamint október 1-30-ig terjedő időszakokban végeztem el. A közúti forgalom napszakbeli lefolyás munkanapokon levő csúcsórájának a reggeli időszakot 07-09 óra között és a délutáni 16-18 óra közötti időszakot lehet tekinteni. A déli 11-13 óra közötti időszak a forgalom lefutás minimum pontjaként tekinthető. A munkaszüneti napokon is megfigyelhető a forgalomlefutás ciklikussága. Ezeket az időintervallumokat a budapesti gépjármű használati szokások alapján határoztam meg.
Az összes szempont figyelembe vételével határoztam meg a mérési időpontokat és a mérési sorozatok számát. Minden egyes helyszínen méréssorozat készült,
• munkaszüneti napokon,
• munkanapokon, reggeli csúcsforgalomban,
• munkanapokon, késő délutáni forgalmi viszonyok mellett.
5.2.2. A közúti zajszintmérés folyamatának ismertetése
A kiválasztott mérési helyszíneken zajszint mérést végeztem, amelyhez a BME Út- és Vasútépí-tési Tanszék tulajdonában lévő japán gyártmányú RION NL-14 típusú zajszint mérőkészüléket használtam.
A zajszint méréseket szél- és csapadékmentes napokon végeztem. A zajszint mérési napokon száraz, napos időjárási viszonyok voltak jellemzők. A zajszint mérések 2004. év során
készül-tek, valamint kontroll méréseket végeztem a 2011. év során. A kontroll méréseket azokon a helyszíneken végeztem el, ahol a közúti keresztmetszeti kialakítás a 2004. évi állapothoz képest nem változott. A kontroll méréseket azért tartottam szükségesnek elvégezni, mert a 2004. évi állapothoz képest mind a közúti járműpark összetételében, mind a járműpark berendezéseinek zajszint kibocsátásában változás állhatott be. A zajforrástól a mérőműszerig tartó zajszint ter-jedését növényzet vagy egyéb akadály egyik helyszínen sem befolyásolta. A zajszint mérőműszer LAeq, Lmax, Lmin, adatokat szolgáltatott, amelyeket a számításaim során felhasználtam (Hu-nyadi, 2005). A kiválasztott teszt helyszíneken elvégzett kontroll mérések a két mérési időpont eredményei között nem mutattak lényegi zajszint változást.
A zajszint mérés megtervezését és az eredmények kiértékelését a vonatkozó MSZ 18150-1:1998 (1998), az MSz ISO 1996-1:2009 (2009), az MSZ ISO 1996-2:2009 (2009) és az MSz 13-183-1:1992 (1992) szabványok alapján hajtottam végre. Az 5.1.2. fejezetben ismertetett helyszínek mind-egyikén végeztem zajszint mérést. A vizsgálati időszakok meghatározása a lakossági kikérdezéses felméréshez igazodott, valamint a közúti forgalom lebonyolódás jellegzetességeihez.
Azokon a helyszíneken, ahol a közúti keresztmetszeten belül közúti villamosvasúti pálya is található volt, ott a zajszint mérési eredményeket korrigáltam, így csak a közúti közlekedésből származó eredményeket vettem figyelembe. A korrekció során külön megmértem csak egy közúti villamosvasút elhaladásából származó zajszint kibocsátást, amivel az együttesen mért zajszint mérést korrigáltam. A korrekció akadálytalan zajterjedést tételez fel a közúti villamosvasút és a zajszint mérőműszer mikrofonja között. Mivel a mérési időpontok megválasztásának feltétele volt a torlódásmentes forgalom áramlása, így ez a feltétel megvalósultnak tekinthető. Ezeken a mérési helyszíneken olyan jelentős mértékű a közúti forgalom, hogy városszervezési szempontok miatt szükségesnek ítéltem a közúti közlekedési zaj miatti lakossági zavaró érzet meghatározását ezeken a helyszíneken is.
A mérési pontok közelében gyalogos átkelőhely nem volt. Ezt azért tartottam szükségesnek, mert így a gyalogosok beszélgetéséből vagy mobiltelefon használatából származó utcai zajszintet ki tudtam zárni a közúti zajszint mérés sorozatából.
5.2.3. A lakossági kikérdezéses felmérés ismertetése
A lakossági kikérdezéses felmérés megtervezéséhez áttekintettem a közúti közlekedési zaj zavaró érzetére vonatkozó szakirodalmat, amely alapján összeállítottam a vizsgálataim során használt kérdőívet. A kérdőívek összeállításához az ICBEN (4.6.táblázat) által javasolt értékelési rend-szert alkalmaztam, összhangban az ISO/TS15666:2003 (2003) műszaki ajánlással. A kérdőív összeállítását a saját mérési helyszíneimhez igazítva végeztem. Megállapítottam, hogy habár léteznek irányelvek a kérdőívek összeállítására vonatkozóan az egyes országok, területek közötti kulturális különbségek miatt nem célszerű ugyanazon kérdőíveket alkalmazni. Ennek megfelelő-en az értékelési skálát ötosztású numerikus és szintén ötosztású verbális típusúnak választottam meg. Ez nagyban elősegítette a kiértékelést, hiszen a3.1. fejezetben ismertetett „nagyon zavaró”
kategóriához csak a legrosszabb kategóriát társítottam. A legrosszabb kategória a „rettenetesen zavaró”, illetve az 5/5-ös érték volt. A dolgozatomban használt %HA, vagyis a nagyon megza-vartak százalékos aránya kizárólag a legrosszabb kategóriába tartozókat veszik számításba. A
magyar köztudatban megszokott értékelési iskolai rendszer is az ötpontos értékelési skálát alkal-mazza, ezért a megkérdezettek nagy biztonsággal nevezték meg a saját megítélésükhöz tartozó értéket.
A lakossági kikérdezést megbízott kikérdezők végezték, akik a kikérdezettnek segítséget tudtak nyújtani a kérdőív megválaszolásában a szubjektivitás torzítása nélkül. Ezt a lakossági kikérde-zéses módszert hatékonyabbnak ítéltem, mint az egyének lakásaiba kiküldött kérdőíveket, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a lakásokba kiküldött kérdőívek csupán fele jut vissza a kikérde-zőhöz (Bendtsen et al.,2000). Noha az értékelési skálán alkalmazott megnevezések egyértelműek, sokszor a kikérdezettek eligazításra szorultak, amire csak személyes interjú alkalmával van lehe-tőség. A lakossági kikérdezéses felmérés azonos időpontban készült a közúti forgalomfelvétellel és zajszint méréssel. A kikérdező biztosok azonban a kikérdezést a zajszint mérőműszer érzéke-lési hatósugarán kívül végezték, nehogy a műszer mérési eredményeit a beszélgetés befolyásolja vagy torzítsa.
A mérési helyszínekhez kétféle kérdőívet készítettem. Az első kérdőív azokra a kikérdezettek-re vonatkozott, akiknek lakhelye az adott helyszín közelében volt. A második kérdőív azokra a kikérdezettekre vonatkozott, akiknek munkahelye az adott helyszín közelében volt. Erre a meg-különböztetésre azért volt szükség, mert a szakirodalom áttekintése és a saját mérési tapaszta-lataim is azt támasztották alá, hogy az egyéneknek más-más elvárásaik vannak a munkahely és az otthon közegétől (Muntág, 2008). A kérdőíven található kérdések a munkahely és az otthon függvényében változtak. A munkahelyekre vonatkozó kérdőívet abban az esetben alkalmaztam, amikor a megkérdezettnek az adott helyszín közelében volt a munkahelye. Ezeken a kérdőíveken
„A” és „B2” típusú kérdések volta (Hunyadi,2006). Az „A” típusú kérdéscsoport az egyénekre vonatkozott (egyén-specifikus tényezők), úgy mint a megkérdezett neme, kora, iskolai végzettsé-ge, szociális körülménye, egyes környezetszennyező elemekkel szembeni tolerancia határa. A „B”
típusú kérdéscsoport az egyén munkahelyi körülményeire vonatkozott. Az otthonokra vonatkozó kérdőíven „A” és „B1” típusú kérdések voltak. Az „A” típusú kérdések az egyénre vonatkoztak, hasonlóan a munkahelyekre vonatkozó kérdőív típusnál. A „B1” típusú kérdések az egyén lakó-helyére vonatkoztak, úgy mint az épület jellege, az ablakok száma, a forgalom zajának megítélése napközben és éjszaka. A „B2” típusú kérdések az egyén munkahelyére vonatkoztak, úgy mint a munkahelyen töltött órák száma, illetve a környék egyéni megítélése a zajosság szempontjából.
A kérdőívek aB. mellékletben találhatók.
Az „A” és „B” típusú kérdőíven található számos kérdés, amely válaszait a kiértékelés során közvetlenül nem használtam fel, kizárólag arra szolgáltak, hogy az egyén-párokat a lehető leg-jobban sikerüljön meghatározni. Egyén-pároknak azt a két megkérdezettet tekintettem, akinek egyik tagja a helyszín közelében életvitelszerűen él, a másiknak a helyszín közelében van a mun-kahelye. Azt feltételeztem, hogy ha sikerül egyén-párokat felállítanom, akkor úgy tekinthetem mintha egy azon személy értékelte volna a nap teljes 24 órára vonatkozó zavaró érzetet. Felté-teleztem, hogy minden megkérdezett jó egészségi állapottal rendelkezik. A nagyszámú kitöltött kérdőívek sokaságából állítottam össze minden helyszínre 40 db kérdőív-párt. Az egyénpárok felállítása kizárólag a kérdőívre adott válaszok alapján történt.