Mátyás uralmának megszilárdulása

A magyar királyok megtanulhatták elődjeik példáján, hogy hatalmuk legerősebb támasza egy második koronának

megszerzése. Mátyás úgy látszik ismerte jól elődjeinek küz- delmeit. Még meg sem erősödött a magyar trónon, már is nyugat felé tekint s a német birodalomban törekszik befo- lyásra szert tenni A németeket ide édesgeti, nekik adomá- nyokat ad. Sőt a német császár tisztjeinek, a nélkül is ad földet, hogy ide jönnének. A császár főkapitányát egyidejű- leg saját szolgálatába is fogadja. Ez az eljárás a magyar urak elégedetlenséget váltotta ki Mátyás azonban résen volt és erejének fentartása érdekében Belgrád, Zalánkemén és Orsova váraiba német katonákat rakott.

A németek úgy az elégedetlenek ellen, mint új terveinek megvalósítása körül mindenben támogatták. A királynak ugyanis alig volt már bevétele mert a mikor már nem volt birtok, a melyet a királyok adományozhattak volna akkor adómentességeket adtak. Ez által a király jövedelmei majd- nem egészen elfogytak. Mátyás, hogy jövedelemre tegyen szert, új ,,kincstári adó”-nak nevezett adót és korona vámot hozott be melyek alul a törvény szerint mentességet adni a király sem jogosult. Ez utóbbi rendelkezést, persze Mátyás nem tartotta meg.

Az új adó új terhet jelentett s igy az elégedetlenséget Mátyással szemben fokozta. Podjebrad nem bízott meg Mátyás- ban s ezért már régebben oly irányban dolgozott, hogy a ma- gyar koronát fia kapja meg. Közben ugyan kibékült Mátyás- sal de csakhamar újra visszatért régi terveihez. Most is fel- használta az elégedetlenséget és ellenállásra buzdította a nagybirtokosokat. Az elégedetlenekhez Zápolya István és Imre, a német Elderbach is csatlakozott. Ezek Szentgyörgyi Jánosnak megigérték, hogy Erdély királyává választják, mire Szentgyörgvi kitűzte a lázadás zászlóját. Mátyás azon- ban hamar végzett a lázadókkal s azután a pápa által letett Podjebrad ellen indult, a miben már az előbb még ellene volt urak is támogatták. Az e célra szükséges adó kivetése sem üt- között nehézségbe. Mátyás megint megígérte, hogy ilyen adót többé nem fog kivetni: 8 főpap és 13 világi megint kezességet vállalt s az elégedetlenség hullámai elültek.

A cseh vállalkozás három évig tartott, de eredményre nem vezetett. Mátyás, hogy tovább folytathassa a hadjáratot,

103 kénytelen az országgyűléshez fordulni újabb adóért. Az or- szággyűlés azonban a kért adót nem szavazta meg. Mátyás, hogy mégis pénzre tegyen szert, a török elleni háborúra kérte az adót. Ezt az országgyűlés megszavazta. Az adószedés te- kintetében hozott határozatok azonban megmutatták, hogy Mátyás uralma nem feltétlen, hogy az urak elégedetlenek, mert a király rokonsága túlságos sok kedvezményt élvez.

Mátyás mint fentebb említettük, anyjának és kedvenceinek birtokait felmentette a korona adó alól. Ennek a jelentősége abban állt, hogy az adómentesség odavonzotta a jobbágyo- kat, a mit még elősegített a király avval is, hogy vámmentes- séget is adott. Ezek a kedvezmények lehetővé tették, hogy az ilyen birtokosok a jobbágyokkal enyhébben bánjanak és mégis több szolgáltatást kapjanak tőlük. Miután elsősorban a király és hozzátartozói kaptak kedvezményeket, ezek emlé- kezetéhez fűződik a szegény nép szeretete. A nagybirtokosok ugyan a saját jobbágyaik érdekeit is védték, a mikor a ked- vezmények ellen tiltakoztak, a nép azonban csak a kedvez- mények elvesztését érezte és az urakban látta ennek okát.

Ezért tekintette Mátyás királyt a nép atyjának akkor, a mi- kor a saját hatalma érdekében intézkedett.

Az országgyűlés kimondotta tehát, hogy a megszava- zott adó alól senki jobbágyai fel nem menthetők. A felmerülő vitákat pedig a megyei törvényszékekhez utalta. Újra kimond- ta, hogy a király ez adó alól nem adhat kedvezményt. E ha- tározatainak végrehajtását a nagybirtokosok ellenőrzése alá helyezte avval, hogy ezekből újra jótállást követelt e határo- zatok megtartásaért. Mátyás azonban ezt nem jó szemmel nézte és elégedetlenségét éreztette a különben is bizalmatlan urakkal.

Mátyás jól tudta, hogy a régi magyar királyok legfőbb ereje a más országok feletti hatalom volt, de nem látszott tudni, hogy ez azért volt, mert külföldi foglalásaikon a ma- gyar uraknak juttattak adományokat. Mátyás, a mint láttuk, megfordítva csinálta, ő a külföldieknek itt adott javadalma- tat. A mikor ezért ellene fordultak a nagybirtokosok, akkor avval tetézte ezt az eljárást, hogy jobbágyi sorból emelt fel embereket, a kiket adományokban részesített. Ezek az urakká

lettek szívesen elnézték aztán azt, hogy Mátyás a vele ellen- kező birtokosokat elűzte, vagy őket bíróság elé idéztetvén, birtokaiktól megfosztatta. Az országos tisztségek viselőit ál- landóan ellenőriztette és a legkisebb kifogás esetén letette. A fő- papi állásokra idegeneket és gyermekeket nevezett ki. Mindez 1471-ben ujabb összeesküvésre vezetett. Miután Mátyásnak nem volt fegyveres ereje, a mellyel az összeesküvőket meg- törje, ezek vezetőinek ambicióját sietett kielégíteni és evvel a mozgalmat leszerelni. Ujlaki Miklós volt a mozgalom főve- zére, őt bosnyák királlyá nevezte ki és megengedte, hogy ma- gát meg is koronáztassa. Mások adományokat kaptak, míg nehánynak ígérettel kellett beérnie. Csak Vitéz esztergomi érsek és a pécsi püspök tartottak ki és várták, hogy az elége- detlenek által behitt Kázmér herceg Mátyás helyét elfoglalja.

Mátyás az elégedetlenkedők megnyugtatására országgyűlést hívott össze. Ez az országgyűlés a király túlkapásai ellen hozta meg azokat a törvényeket, a melyeket úgy szoktak fel- tüntetni, mintha ezek igazolnák Mátyás igazságosságát.

A hozott határozatok végrehajtásának biztosítása cél- jából kimondja az országgyűlés, hogy az a tisztviselő, a ki ezekkel ellenkezően cselekszik, hatalmaskodás bűnébe esik.

Közben az, elégedetlenek biztatására az országba jött Kázmér lengyel herceg egészen Hatvanig vonult, azonban nagyon kevesen csatlakoztak hozzá. Vitéz Jánost szívesen tette volna, de Mátyás őt, hogy ezt meg ne tehesse, körülvette Esztergom várában. Erre és némi ígéretekre ő is kibékült. Az a megál- lapodás, melyet kötöttek olyan, mintha két szuverén lépne egymással szövetségre. Vitéz azonban ezt nem tartotta meg, ugy hogy két hónap múlva Mátyás elfogatta és Beckensloer egri püspök ellenőrzése alá helyezte.

Mátyás hatalmának fogyatékosságát mutatja az a kö- rülmény, hogy nincs elég ereje arra, hogy a más királyt vá- lasztó esztergomi érseket elmozdítsa. Az érsekkel tartó pécsi püsnök is megmarad méltóságában. Ezért nem csoda, hogy a mikor ez után Kázmér követei a béke megkötése céljából Budára jönnek, nem Mátyás, hanem az urak tárgyalnak ve- lük. Mátyás hatalmi fogyatékosságát mi sem mutatja job- ban, mint az a körülmény, hogy a cseheket nem csak, hogy

105 nem tudja az országból eltávolítani, hanem kénytelen a cse- hek kapitányaival úgy egyezni, hogy váraikat pénzért ki- váltja tőlük. E szerint Késmárk várából 6412 frt ellenében, Komlós várából pedig 4250 frtért kellett volna Pozovai Ja- kabnak kivonulnia. Talafus nevű kapitány 1000 frtért adja át a várat. E váltságösszegeket aztán a megyéknek kellett összehozni. Ez ügyet olyan soká nem tudták elintézni, hogy 1500-ban törvénnyel kellett ezt rendezni. Mátyás, hogy ez- után békében maradhasson Giskra embereitől, a délvidéken juttatott nekik adományt.

A török elleni háborúk e korban már csak a védelemre szorítkoznak és ezért nem kecsegtetnek adományok kilátá- sával, miért is e háborúkért senki sem lelkesedik. Evvel szem- ben a nyugatra irányuló eredményes háború, mely szerzési lehetőségeket nyit, népszerű. Mátyásnak Podjebrad elleni háborúja, eleinte semmiféle elégedetlenséget nem váltott ki, csak mikor már nyilvánvalóvá lett, hogy Podjebradot le- győzni nem sikerül, akkor e háború ellen mindenki állást fog- lalt. Most Mátyás Frigyes ellen kezdett háborút. Az urak eleinte közönyösen nézték, mihelyt azonban Mátyás .Ausztria területéből egy részt elfoglalt, s evvel új birtokok felett ren- delkezett, a háború egyszerre népszerű lett. Wien elfoglalása és Nagylucsei Orbánnak ottani érsekké való kinevezése épen nagyon lelkesítőleg hatott.

A török folytonos támadásai azonban kimozdították Mátyást is közönyéből, mert a folytonos támadások következ- tében az ország déli részének birtokosai közül többen elpár- toltak. A zágrábi püspök, a Perényi testvérek elégedetlenked- tek, a Frangepánok pedig Velencéhez csatlakoztak. Ezért 1479 óta Mátyás többször vezet sereget a török ellen.

Mátyás és Róbert Károly uralkodása nagyon sok ha- sonlóságot mutat. Mindkét király egész életét avval töltötte el, hogy trónját biztosítsa. Mindkettőnek sikerült is ez. Míg azonban R. Károly fiát könnyen ültethette maga után a trónra, addig Mátyás ezt nem tudta elérni. Az ok, a mely miatt ez nem sikerült az, hogy Mátyás a kipróbált módsze- rektől eltért és platonikus kijelentésekkel akart célt érni. Má- tyás azt hitte, hogy elég törvényt hozni abból a célból, hogy

halála után az történjék, a mit ö akar. Elfelejtette, hogy sa- ját hatalma is bizonytalan.