. f / * j‘ • *'+• t ■ - :Az , ■ ■ ' „ *í A -P O L G Á R I REND
FORMÁJA. ;
I. S Z A K A S Z .
£Z URALKODÁS KÜLÖMBÖZŐ FORMÁJI.
14. M inden. Országok megegyeznek abbann egymással, hogy van bennek
Uralkodó (Imperahs)\ ki parantsol, ’4 úgy áz Ország erejét egyesíti, és a’ Köz-
tzélra igazgatja — Urálkodói hatalom
^ Imperium J . Külömbözttek ellenbenn abbann, hogy egy helyt egy, másutt több személy az Uralkodó;' egv helyt több, másutt kevesebb ideig umkodik;
egy helyt több, másutt. kevesebb áz Uralkodók hatalma. Ezeknek meghatá-
>,?• 2- ■ . rozása
- ' Digitízed by CjO O ^ Ic • ' '* •
rozása teszi a- Polgári Rendet ( Consti- mélyiiél ( Perionod Morális y-^-Áristo- m
cratiájy vagy pedig a’ mindenkori több-*
jégnél a* Nép‘között — Deniócrátiá.
* Meddig uralkodik^. < >. >, i . Egy voxolásbann
Momentqneus •i). • A’ > Democratiábann minden "Végzéskor más az Uralkodó.
S
í.T.öbb vagy .kevesebb, éaztehdők-
íg ( Temporarius ) .
3. Egész jéle.téb
# 4. Örökség szerént, vagy mind két ájgábarih, vagy tsak-a’ Fér)fiakbann. {
-reditarius ). • ^ ' { Regnum E lectiv u m ét Haereditarium )».
t v > C 5 M ennyi
. * £ ' ■ - *
• Digitized by G oogle ' ; ,
liSz^k. A z Uráli. 4*
I
A% Jíttz* Stat. fí, Ílésís* Utcilh* Jforhi, - J'*? ' JMtehnyi^hMutma van?-' . ;
k-v-J^ j f e í Mppar,cliápáÍt akár az!
Ari.s^ociafáknál,. akár i Népnél, tsak' -magoknál, Uralkodási,.
CInrperium purum, s. plenum J mon
datik.* Haellenbenn .több Testek közt van ,az .ucalko^á^j röely, úgy
?5jk*\kpgyr a’ Monarchia a*
Aristocra-_ VJl.Cf.W 9 n.vw tl ~ r* ^ ____ 1 ' . , , ; . T r . i Y' v**ww-das ^ a Kiráty és a’ két Parlamenuim kpzt van megosztva: az uralkodás ■ Élegyes^
nek ( Imperium mixt s. minus ple
num J hív8drk.‘ ' ^ ! v • I.
I. C Z I K K fe L T . 'A* Uralkodás T(sjUa ‘Fotrnáji*
•' , . . . • •/' ’* • >, '• j \(\
. ,v 1D é m ó ‘cra'tí'a.^ ’■
; ’ ■ s»*? yy*-".- : y , , ■ * Ss«áz Igazgatás/ formája vóft
«ok Görög Polgári Társaságotskáhbannf
• némely Uélvétiai Cáfitonökbaim , ..mint Uribaan,jSchweit3tbann,.Unterwaldbamii;
Zugbann, Glarusbann i Appenzellbahní GraubUndéínbénn,» Waliserlandftahá; és némelyImperiális VárQsofcbtónij moft Btemabaftn, Hámburgbánn AVaV u ••’ *. i
V.v-.*. ív- '
Nebe-- 1 ’ ‘ , Digitízed by CjO O ^ Ic
1 rv ■» ' I. Szak. I. Czikk. Azffrálk. tisztdFntm. 4Z?
• Néhezenn' i esik . á’ ''térm’észé’ttel sza^
bad embernek., hógy ágy já rja , a’ mint más fújja. Ha látja is/hogy a* hfem lehel m e g a" rúit ő akar: kómiyebbenn esik legalább íieki, ha ő is bele szóiíhat aí
dologba, Azért is ;min3enkor/mikor lartiirőí kérdés van-, azt1 kívánná , hogy az állattá mégy a' mit & akar; de há- aj ném lehet , enged annak", a1’ mit döbbenti akartak. Ennek az Uralkodás formájának tehát áz a’ természeté , hogy : a') semtfai esztelen legyen ( votiz mimeráritür^ >ickf ponfkrantur ) , minden bolgárra nézVé Törvény.' - ' - ■ j
-• Ninitsen ugyan, olyan l^ihöcfátia^
hol minden Polgár . voxglna;, faiért- egy a z y. hogy a’ ki 16’ esztendőim .alól van
— 3*8: lööodiez — néfai' vo&olhat,;' más , a z , hogy áz Aszszonyók/és <fgy,;egé'i Yehetnek.részt walkodásbannj -huni ';-1 v y ' - . . ' szín-*
■ ' . dí<v - /Go 0 4 *
I Vagy, igazánn^szőllvánn, ^ctk utftlkad-.
'tiak az ő fíevébepn, ő, rajtá.. . ./ "
Ezekből látnivaló,• hogy . a’ Demo-
^fátiábann,, elpre, meg kell határozni;
kiknek-legyen jqs&a, a’ voxbláshoz; bob gyv.ljenfk öszvejí mikor; hogy essen ^ ' J?<öcoUá;., mennyi vaxok. • kívántassariák;
' Siogfyal^oiijiek eldü jtésénji,.;, y . v<,
• >; az Uralkodás formája, lég desp<s^
tiíhntábíh mj.üdén Jiejoaéi közt az Uralko-dfci, j&lbai elle n t áz öklök több-, * íég^tek t J^-nai^bojgy av Közgépnek kü-
ívagynak, mint .aká**
j ^ y ^ u ^ n n a k , annak, .ki, ennek a’
nép kénnyéftek tárgyává lesz! Ennek eíei- iqgX&’M . egyenetlenség v<*h halála.
; '' ‘ j U Á r i s ' t o c r a t i a . 1 . . magok kőzjzjűl ^„olyanokat, kiknek vagy a nagyobb tálentwma yan vagy
" Hdtebbek,’ mjnthogy az idő tapasztaíásT r. ' •■ ■■■; • . - ta
gitized by ogle
‘ ' Í. _ ’ * ' : . ' ' meg. A’ Kormányt rendszerölt tartja egy Praeses ( Dogé ) , vagy J tsak bizonyos ideig, vagy egész életébenn. Ez a’ neme vólt áz Uralkodásnak Venetiábann, Ge- nuál^ann, Bernábann, Zürichbeftn, Lu- -eernbenn* Ulmábann, Norimbergábanrf.
ptólsó esetbenn, vagy ..megvan határoz
na az Aristocrat^ száma, mint.Berná- baíiu 200— -2C/9 volt; vagy nints, mint vólt Venétziábann.
. A’ legártatlanabb Aristocratia az, hol a’ Nép választ, még pedig az egész Országból, és pedig tsak bizonyos idő
j e . — Jó óldala az Aristocratiáuak ez.^
hogy a’ Nemzet színe, öszvetett vállak*
kai mnnkálódja,a’ közjót: rósz óldala pe- 4ig az egyenetlenség, a’ dolgok lassú fo- lyamatia: ,a’ maga ’s- famíliája haszna keresése ’s V t . - - •
CÍ M o n a r c h i a . „
• J. 17. Sok olyan dolgai: vágynak az .Országnak, melyeknek végbevitelét tsu- pánn egy személyre lehet bízni; p. o.
Jia - hadakozni kell, egy a’ Vezér. Kön
nyű vólt tehát az a’ lépés, hogy arra az egy személyre bízódjanak mind a*
többi Országos dolgok is, melyeket pe
dig több. személyek közt fel lehetett vólna osztani. Ez a’ személy a’ Monar-
,cha — Ts ászár, K, Fejedelem
( Princeps kinél van tehát magáná) az Uralkodás, melynek súgárai az 6 sze
mélyét tündököltetik — Felség ( M aje- ttas Jé
J6 Éőz. Stat. iL Rész. A z Uraik. Farm.
Digitízed by CjO O ^ I
I. Szak. I.Czik.'. A& Utált. tiszta Fór fa. 4
■ A’ Mönaröhia — Birodalom Or
szág, ( szoros értelembenn-yévénn az Őri szág nevét) ,> 1 Wejedelemség
Vágy'. ■ ...^ . : . :
v. Választó , (Regnum Electitiu Itt megkell határozni, kiknek legyen vá
lasztó jussa; ; hány voxok dűjtsék el a’
dolgot; kit, lehessen választani;: hol keik- jen öszvegyálni. A z , közinek meg kell határozva lenni: uralkodhas
son-e mind a’-két ág; az Örökség lineák szerént menjen-é, vagy grádusok szerént.
, Meg kell továbbá határozódni az Örö
• A’ Választó Monarchia annyibann,
' sók Capitulatio által, aUegszenvedhetet*
ienebb'Áristoeratiává leszsz! azombann, ritkánk esik meg- a’ választás egyenet
lenség és .belső háborúk nélkül. — A Patrirnonialis veszedelmes, mivel az Uralkodó a’ maga Kedvesének hagyhatja _
Minthogy a’ Monarchiábann az egész Uralkodó hatalom egy kézbenn van: ott minden'gyorsanin megy; a’ Monarchá*
nak egy tekintete is több,, mintiaz Ari- átocratáknak minden Hirdetménnyel;
úgyhogy jó Monarcha-. egynéhány esztendő'alatt több hasznos változásokat tehet , mint ázok Századok ' alatt. D e
I. Szak. II. •zikk. AzUraik. elegyl Form. 4$
S. ' '
• . ■ ' . • . . . • v ' . '
II. C Z I K K É L T . f ;• . . i * • A z Uralkodás Miegyes Formájí. v
$. ig. Mind ezen tiszta Fcfl-niájinak áz Uralkodásnak vágynak bizonyos fo
gyatkozásai: kérdés hogy lehessen ezek
nek eleit venni ? Osztódjanak fel az Ural- ködójússok; elegy ködjeitek öszye azIJral- kodásformáji, hogy így asi ígyik ttxét- sékelje a’ másikat. ; , ;
A . A r i s t o c r a t i a + Ö é r a p e . r a t i a . . Itt van egy Fö Tanáts, de a’ mely a’ Népet bizonyos közönséges dolgokbánn tartozik megkérdeni, kinek legalább van égy Vető-ja, mint vólt Spáttábann, Ró
mának a’ 2-dik periodusábann, Schaffhatí- aenbenn. — D e ez az Uralkodásfor
mája is bajos; mert vagy a’ ravasz Ari- stocraták bekötik a* Nép szemét; vagy a’ felzendűit Nép nyakára űí az Arísto- aratáknak; azombann, itt a’ dolgok fó- lyamatja lassú; itt az irigység; az egy
más ellen való torsalkodás; otthonh
Vágynak. ' '
f í . M o n a r c h i a - f A r i s t o c r a t i a . Az Atístocraták, kivált ha Választó az Ország; a’ sok Capitulatlo által tnin-
1.9u. » dég
- Digil t Goögle ,
dég több több just vesznek magoknak;
tsak a’ magok Privilégiumaikra néznek;
a’ Köznép számba se vev.ödik: azzal együtt szenvednek a? szántásvetés, mes
terségek, kereskedés is.
C. M o n a r c h i a - f D e m o c r a t i a . Ez az Uralkodásformája volt a’
Nemzetek költözésekor a’ Barbarns né
pek közt; e’ vők Würtembergbenn is, nol t. i. nem Vőlt örökör Nemesség, — Itt egy részről bájos a’ felzendűlt nép
pel bánni; mák részről a’ nép tudatlan
sága miá annak jussai könnyenn szen
vedhetnek; . .
D. ( Ő r ö lte ) ' M o n a r eh l a -f* ( őrö- iö
s) A r i s t o c r a t i a «+ D e m o
c r a t i a . 1
. V an it t : a) Monarcha, körülvéve külső fénnyel, mely tekintetet szerez, kinél magánál van a* Végrehajtóhata
lom , hogy minden sebessenn menjen;
a’ többi Félségjússa'i pedig bizonyos Tes- lekkel még vágynak osztva.
b) Örökös Aristocraták; kiknek bir
tokaik lévénn, pallérozottak is, Hazájo-.
kát is szeretik. Hogy pedig ezek a’ Mon-
archa-. • ■ / ■ ■
- ‘ ' Digitízed by CjO * l »
c r »* • .Slot, II.$ész, ylz Uraik. Fönn, .
/
I. Szak'. H.CÚk.^dzVralk. elegy. Form. -5*
kréhá^áf’ hifirttiraíkodjáíialr, és a* Köz
népet lábokkal ne tapodják: legyen jelen c) Á’ Köznép, Követei által. ^ Ez .az Uralkodás .Pórmája van Án*
gliábann, Rómábánn is az 1. periódus-, bann .fi’ vdl| néminémőképpenn. w Opti-
„ me constitutam Rcmpublicam,
,, ex tribus generikus M is, Opti- .
^m atitím , ét Populáris modice ecmfu*
tfsa sit. u Cicero. \
• ' ' .-i ' ■ *.. i.
Et # ■
JCSz+Stat. ltjfií$z« >JiZr ltxtilkt Fbrtfu J
< n . S Z A K A S Z
6Z URALKODÓ POMPÁJA ’S FÉNNYÉ*
5^19.A z -Uralkodónak tekintet kell*
melyre sokat tesz a* külső fé n y , pompa*
Ide tartoznak: az Uralkodónak -l a , Tzímere, Udvari Tisztjei, az I&A.
rar/ Ceremónia, és a’ V itézi Rendek.
. A’ Titulussá, részszerént bizonyos Taítományoknak birtokára matat, rész**
•zerént praetensiojirá, részszerént pedig régi -'jussaira; p. 0. a’ Magyar Országi Király Titalnssábantt a' Rex Hierosoly- snitanus, az ntŐlsóra matat. —- A’ Zz/- merére nézve éppenn ezt lehet mondani, külömbenn iá az nem egyéb, a’ Tit^- lassának symbolice való előadásánál. —*
Az Udvari pompábann, ceremóniábann * azt nézi a’ Statisticas, van-é a* pompá*
bann rend,'illendőség* és gazdálkodás*
*— A’ V itézi Rendeknek Eredeteket;
Rendtartásaikat vizsgálja a* Statisticas
& A R
-Digitízed by CjO * » l .
‘ . * ^ *** ^ ij