This is a reproduction of a library book that was digitized by Google as part of an ongoing effort to preserve the information in books and make it universally accessible.
G o o g le books
http://books.google.com
b y G 0 0 g '
I
r
i
■ \i
y G 0 0
I
1
Í R T A
AL;
ERCSEI DÁNIEL,
PhiZosophia Doctora, tC Debreczerii H, V. Colié*
giumbann a* Statisiicának, . Természeti \Jus*
■ , Magyar Ország Közönséges Törvénnyé*
V a* t. Proféfsora, fi'lr Z*. Zabolch Vár* *
. megyének Tdblabírdja, .
- E L S Ő D A R A B .
• KÖZÖNSÉGES ST A T IST IC A ,
N - ' . á s -;
M AG YAR ORSZÁG STATISTICÁJA.
DEBRECZENBENM
^Ny o m t a t t a Cs á t h y György.
- MDCCCXIV. ,
yGoogle
V
I m p r i m a t ú r .
^. ■ . • '
Maqno - Varadini, 2%.Decemb. 1813.
Sz e r d a h íT T I . mpr.
. Libr. Reviior.
yGoogle
* * * * *
Ns. W altherr László
ELÖLJÁRÓ BESZÉD.
Dictálás által való t a n ítá s id ő * .töltés i s , unalmas i s , mind a’ Tanú tónak, mind a’ Tanúlónak. Kiadom tehát, ezen átatisticára való Jegyzései
m et, hogy az időt a* m agyarázásnak megnyerjem; és hogy magam i s , ta- nítványim is, nagyobb -gyönyörűség
gel forgolódhassunk^ p*körűi a ’ szép és hasznos Tudomány körűi, fmé itt az I..D arab , m ely, a’ mint Titulussá mutatja, a’ Közönséges Stajjisticát, és M agyar Ország St^tisticáját foglalja magábann. Idővel töbfy Darabok íqg- ják követni. E z a’ Münkátska, a* mint a’ feljebbmondattakból megtetszik, t$ak Eetzkéjre, és tsak Magyarázát alá- j#
Coftipendium: rövid is annál fo g v a , hogy helye légyen a* magyarázatnak;
nem is valami Remek: tzéljára talán hasznos. —* A ' Közönséges Statistícá-
A nbann
. -»■ Digitized by ^ *
4 E lét járó B esiéd. '
_ . . r ' '
bann hasznát vettem A ch ed w alín ak, Schlötzernek, Büschihgfrák, Lueder- nek, áprengelnek ’s a’ t. A 'M a g y a r Ország Statisticájábann követtem ama tudós és szép elméjű Pröfessornak T#
Schvvártrier Márton Úrnak munkáját, m elyről Schíötzér Theórie dér Sta,- tistik, Göttidged 18o4<i nevű mudká- jábann, öl 83-dik óldalonn ezt mond
ja: Natiirlich w á r’s »' dafs w ir Vön je- ,, dem Reiche eíne moglichst vollstün*
,, díge, uftd fall’s die Regierütíg nicht ,, selbst dábey die H an d b öte, doch
„ durch eitíéd Inlánder verfafsté Sta-*
„tistik hátted. K och zűr Zeit kenne.
„ ích éíne eirizíge V< Sch^artnér’s
„ Statistik desr Königreichs Ungértí. ft Rem ényiem , hém fogja az á* Tudós Ü r rósz néverín venni * ha munkáját, bár ba ilyen száraz Compendiumband Is, azok is esmerhetik, kik németül ', nem tudnak. írtam Débreczénbéttrt, Bőjtmás H ava 30'díkáhn, 1813* Észt/
. .., 1 ’ , * . . 1 ' . '
- . > ' *
. * ' SÜM.
* Digi , jO O £ ’
S U M M Á J A .
KÖZÖNSÉGES STATISTICA. :
A ' S ta tisti cáriak meghatározása ás
. felosztása - «■ - • $. I» f* ( . E L S Ő K É *S Z ,
/H Orsiig JSre/e. “ " •
X Szakasz; A* F S ld * - - / * « * § . 3 4
I I . Szakasz; A9 Nép §. ^ 6.
III. Szakasz : A * Természet és M ester- 1 . . ség m üvei - - - ' - M J V , Szakasz; A ' Kereskedés * - « « §. 9— 13 ' M Á S O D l K R f e S - Z , r-
A9 Polgárirend Uralkodás Formája^ . r X *S zakasz: A z Uralkodás kUlö’mbö’zá
Form áji * . * - 14 "
%. C zikk ely: ,/ís Uralkodás tiszta
" Form áji § . 1 5 — 17
2. C zik k e ly : ,/fz Uralkodás K le-~
Form áji » - - §. 18 , , I I , S zak asz; Uralkodó Pompája * §. 19 -
, H A R M A D I K R É S Z , r . A i Jgaigatdt » . * >
X Szakasz: Bátorság « - **’ - - § . * * 1. Czikkety; Természet tsapásai * , ;
ellen valós Rendelések '~\ - §. t s 2. T z ik k e ly : A9 rósz Polgártársak '
ellen való Rendel, - - - $ .2 3 * 3. T z ik k e ly : A9 K ülső E llenség e l
Ah* való f e n4eln • - • S« *4— * *
• A $ “ *
• Digitízed by C ' O ^ l C -
H . Szavast i B éldog S d g ...5* *7
1. C zikkely: Népesség 28 *£
2. C zikkely: Gazdagság - - - §. 30 .3. C zikk ely: M egvilágosodás - - § .3 1 - II I. Szakasz: A z Ország Jövedelme - §. 32— 35
T Ó L D A L É K ,
t Sta tistica H istóriája - - - §. 36
M AGYAR ORSZÁG STATISTICÁJA.
' E L S Ő R É S Z .
M agyar Országnak Ereje.
I. Szakasz: F éléje - - - ■ > • - - ' 1 — 3 II. Szakasz:N é p e . . . . . * - $. 6 — 11
II I. . S zak asz: M üvei. . '
1. C zikkely: Term észeti M üvei - 12— 14 . f ,v C zik k e ly : M esterséges M üvei $. 15 XV. Szákasz* Kereskedése.
t . Czikkely? Pénze, és M értéke • $• 16 sy C 2; Czikkely : -M aga a'K ereskedése § .1 8 . 19
* Má s o d i k k é s z. M agyar Ország Polgári Rendim
I . Szakasz v Sarkalatos Törvénnyel - - §. 20 Ü . Szakasz: Örökös Uralkodás R endi j . 21 t t I I I. Szakasz: A* K irá lyi Pom pa, Fény J. 23 ' IV . ..Szakasz! A ' K irály Jussai - - - 5* 24
^ 1. C zikk ely: Magános Jutsai • J, Í5 2^
' r ” 2« ‘C zikkely : K özös Jussok a* Ki*
, roly és Rendek közt - > - $. 27
’ í. H A R M A D I K R Í S Z . ' . M agyar Ország Igazgatása • § . 2g I. Szakasz: A9 Canceüaria ± /- - - S*>*9 II . S fá k á s z r A z Országnak" P a litica i
, Igazgatása 30 -
III. Szákász :• A z Igazság kiszolgáltatása §. 31— 33 I V . Szakasz: A* Hadi Erőnek állapotjá $. 34 35 V . Szakasz: A* V a llá s, és a* Tudomás
r nyok A ti apót ja - - - $• 3^ 37 V I . Szákasz 1 uíz Or/z. Jöved. Állapotja $, 38
’ V-' •. - r> . ^— ; • -
~f • * , •• A*
■ *
A . * STATISTICA — — gári Társaság — Ország •“
Tudománnyá, ez a’ ' valamint nevere , 4gy formáidra nézve Új Tudomány , va«*.
lamely Ország mostani megjegyzésreraél- tó állapotját adja ölő. Először is tehát * a” Statística, valamely Országnak tsak T mostani állapotjáról saóíl; nem . kérdi tehát azt , hogy vóit Magyar Ofszág ré- genn, hanem hogy van most ? Továbbá , tsupánn megjegyzésre méltó áUajxotjét hozza fel. Itt ez a’ kérdés: mik a’ meg
jegyzésre valók? Tsupánn azok, a hnk*
tői függ valamely Országnak boldogsá
ga. Megeshétik tehát, hogy Valami nagy
nak', nevezetesnek látszik valamely -Or- szágbann: és még sem érdemel, említést a’ Statisticábann: p. o. lehet valamely Országbann valamely nagy Hogy / mely
A 4 ‘ azom-
azombann kitsíny a’ Statisticus előtt;
ha t. i. az Ország annak a’ gyomirábann lévő értznek nem tadja hasznát venni.
Ellenbenn tsekélységnek látszhatik vala
mi: de a’ Statisticus szeme előtt még, is nagy; p. o. a’ Veresrépa tsekélyseg magábann; .de nem az, ha meggondol^
juk, hogy, abból Franczia Országbann 18 n -benn 8000 mázsa tzúkor készítő
dön. Hasónlóképpenn a’ Nemzetek Őltö- ’ zeté tsekélységnek látszik; de hátha, gon-
dólóra veszszük, hogy a’ szoros Váll|k- fiak milyen szomorú következése van a Szőlő, Aszszónyókra nézve j hógy. p. o.
Stációimban^ minden 50-dik meghalja*
szőlésbenn, a’ Svfciai Falukonn pe/íig tsak 96: közzűl egy. Így a’ Kutyák szán mát tudni valamely Országbann*, úgy látszik hogy szükségtelen ; d$. hát vha
ádót- akai* a’ feleslegyaló kutyákra yetpi a’ Minister ?, — , Még pedig, a' mennyi- t%. tsak lehet, meghatározva kell előadni a’ Statisticábann a’ nevezetes dolgokat;
á’ nv'gy^ kicsiny * , a’ $ta- tisticusnak semmit sem érv p. 0. nemi elég azt mopdani , hogy Muszka Ország nagy; hanem azt kell megmondani, hogy
□ tn?rt^.1(le:t tesz. ... .
•*/ Ezek szerint külömbözik a’ Statistif fa a' Régiségek tudományától ( Antiqui-.
- - . , 1 • tates}
, • Digit -s d O O ^ I C
6 . Közönséges S ta tis t ic a* 4
• \
Közönséges Statistica . ff tates ) abbann, hogy ez valamely Ország
bizonyos idöbenn vált állapotját adja elő ; a’ Históriától abbann, hogy ez azt be”
szélű elő, mint jutott valamely Qrszág arr^ az állapotra, melyet a’ Statistica előad; a’ Politikától pedig abbann, hogy ez azt tanítja mint kellene valamely Or
szágnak ' lenni; p. o, hogy Spanyol OrT szágnak az Arabsok jdejebenn 20'millip lakossá vólt, a? Antiquitásból: hogy most 11 millió van a’ Statisicából; hogy fd- gyott így meg lakossal száma a’ Históri
ából: hogy kellene pedig a’ lakosok szá
mát szaporítani: a’ Politicából tudjuk,
§.2. Ha a’ Statistica' valamely Or
szág vagy Nemzet mostani állapotjat ad
ja elő; az Országom*— Nemzetenn pedig több Embereknek bizonyos állandó lak- helyenn bátorságok ’s boldogságok esz
közlése végett, Uralkodó alatt vájó egye
sülését értjük: látnivaló, hogy a Stati- sticábann ezekről kell szónak lenni:
I. Kik, mennyinn, hol, mitsodás főldönn laknak P —- Ereje. ( Vi*
fes Status y »
. II. Hogy vágynak egyesülve ? — A z Erőnek egyesülése. — Pires —•
Polgári rqnd, Uralkodás -
ftitu tio , Forma Im périiJ. • . 5,
Digitized by C j O O g l e
HL
ip Közönséges Statistiéa.
11 . • '
III. M i tzélra- egyesültek, és. men- nyibenn érik el tzéljokat ? és így , bpgy igazgatódik a’ Status machinája? —
rés unitae agunt — Igazgatás ( R eg i
mén, Adrninistratio 'Jm periiJ.
Ha ezekre megfelel a’ ' Statisticus:
mind azt előbeszélli,. a’ mit valamely Országról tudni kell.
vo-X-Ü. • * ■
ELSŐ
Digitized b y C j O O ^ l C
II
E L S Ó R É S Z .
~ A Z O R S Z Á G E R É j , &
' . . - iii ^ -
_ " ’ f . ^ -*
A * Ország Erejét ez a’ négy teszi:
I. Főid. II. Nép. III. Természet és Mas.
térség művei. IV . Kereskedés. ^ ' „ f "Xi i'l ' ...mi ' ' .
L S Z A K A S Zw- - A’ F Ö L D , "
' * „ . _ . N n i: ■ , t , ' ’ •
$. 3. A Főidre nézve él4ször is' tndni keli a’ Statisticusriák, annak Mennyisé
get. A’ Főid Mennyiségét Q mértfőldek- kel szokták meghatározni.'Kérdés tehát, hány Q mértfőidet tesz valam'ely Ország ? Killö mhküldmhféle módokonü szokták ezt felvetni: a’ többek közt a szélesség
nek és hoszszaságnak ( , latitu- do) meghatározása által. De azok mind bizonytalanok; p. 0. Hannoverát, minek*
előtte felmérődöt vőlna, 100 — 200 tnértfőldel tőidre t^tékj hasoj^lóképpenn ^
. Cseh
Digitized by CjO C K ^ Ic
Cfefc Országot' többre tették 150 0 jmért- földel is, a’ mérés előtt. Legjobb mód a’ Felm érés, tsakhogy az igen költséges , wgyhogy tsak a’ hajdani Hjldesheimi kis Püspökségnek felmérése, 300090 Tal
lérba került-; a’ honnan kevés Ország van, mely azzal ditsekedbetne, mint di- tsekedhélik Frantzia Ország, mely mái több ízbenn felmérődött; és Cseh Ország, melyne^-felmérése *787'benn végződött.
- . V e a Tőidnek nagysága még magabarin nem teszi az Országot boldog!
gá; sőt sokszor kárára' van. A ’ kis Gö!
xög Ország rontotta - le a’ Persa Colos- sust. Friedrich tsaknem fél Európával hadakozott. ^JVleJyik ^em a z, .mely vé
gig tudna nézni egy yéghetetlen kiterje
déseim ? Melyik kéz tudna igazgatni e g y külömlriíül^mFféle .részekből álló nagy Egészszet ? Milyen nehéz a’ meszszeter- jedő ezéjeket oltalmazni!] Milyen, nagy Politica kólEply’ sok szomszédokra néz- ve| piely 1 nehéz oly nagy- kiterjedéseim k* krijokajt'.flrypsojni, a*r/alattpmos keres
kedést megakadályoztstni! ’s a’ t. Szük
ség tehát a ’ Főid Miné/nííségét ( ta s) is gohdoíóra venni, k°gy megle
hessen ítéliú az Ország erejét,'" Ez, függ A Fekvésétől. B. Határától és Szomszéd
jaitól. & Climájától. JDj Tulajdonságától.
12 Közőns. Statist. I. Rész. Az Orsz. Erej.
>ogIe
A* Fektiését&L Hol fekszik Valamely ö tszá g , mennyire! az első Meridiánusfól , és Aequatottól ? háfiy Zóna alatt ? égy öszveáíló Egészet teszel^ é , Vagy dirib darabból áll? ézék itt a’ kérdések* ' ' Mennyire ktilömbözik az Északi em
ber a1 Délitől! mennyire; kiilömböznefc egyiknek termései a’ másikétól! Míljren külömböző a* nap és éjj: Surínámbanit mindég egyenlő a* nap az éjszakával;
Nová Semljábanil majd hatom hónapig tatt égyvégbenn az éjtszaka. Mely nagy hülörnbség az Ittdustriáta nézve}
Müszka Ország tsaknem három Zö- ha alatt fekszik; és mennyi külömbkü- lömbfété ajándékívát bŐVölködika’ Tér*
ihészetnek! Hollandiának nem hogy aran
nyá és ^ezüstje, dé, fája és kenyere sints.
A’ Muszka Tzár birtokai, egy ösz
veáíló Egészet tesznek* A’ Hollandus 2000 mértfőidet i ijókázik a Jó - reménység
fokáig; önnari i6öo-at Batáviáigí mi tsuda j ha a’ magá Á’siai, és Ámérikai Coloniáit elvesztette? Mi költségesebb4 nehezebb^ mint az olyan í;ávol lévő Tar
tományoknak Oltalmazása ? Ezért igye.
kezték eleitől fogva a’ Fejedelmek ősz- Vékeríteni birtokaikat; ezért akarta JÓ- Btabantziát BaVatiával eltserélni, '
• • ' ' . ' . B.
• L Szak. 13
. . • Digitízed by CjO O ^ Ic
14 Kfzöns. Statirí. I. Rész. Ortz.
■ B. Határitól, rfr Szomszédjaitól. Az Országok* H atáraiyvagy természetiek , vagy mesterséggel készültek, term észe
tiek a’ Hegyek, Folyóvizek, Tengerek, Puszták, p. o. Olasz Ország határa ten
ger* és hegy; Tseh Országé hegyek, er- 4 ő k ; Bussia és Svecia közt a' Lapponiai - puszták. Mesterséges határok, a’ Kőfa
lak, Sáirtzok, Várak. A’ hol természeti határok vágynak, kitsiny erő is ellent állhat az ellenség béütésének; p. o. Spa
nyol Országnak Frantzia Ország felől va*
• ló határánn, egy kis tsoportotska egész ármádiának ellentállhat; Anglia tsak ten
geri Hatalmasságtól félhet. Különösönn, a’ mely Országnak T e n g e r,. Folyóvizek
“ a’ határai, azok, azonn felyűl hogy na
gyobb bátorságbann vágynak, még sok hasznot is vesznek abból. Hollandia so
ha sém lett vólna az , a’ mi egy időbenn v ó lt, ha a’ tenger a főkl kerekségé
nek minden részeivel egybe nem kötöt
te volna. - ' '
Sok függ a’ Szom széd Nemzetektől is. Saxoniának soha . sem lett vólna an*
nyi része a’ háborúbann, ha Helvetia lett vólna a' Szomszédja. . C. Climájától, azaz, a*melegtől, hi»
degtŐl, a’ levegőnek száraz vagy nedves yóltától, változásitól. Különböző Cli-
. mák*
. - 1 ■ . •
yGoogle
i: Szak, A'lFSld. ifi máknak külömbözők a,\ termései,-és akár
mim; őgyelgesse az ember külömböző Zónák terméseit, mindenik elárulja a*
maga hazáját, Hollándia .soha sem fog tzukrot ’s fuszersámot teremni. Nem le
hetne. Sveciába Upsalánn'és Abónn fe- lyűl azt a’ Rendelést bévinni, mely van Saxoniábann , hogy t. i. minden új Há
zas pár hat gyümőlts fát plántáljon. Az Ajiglus soha seúi vehetett annyit be a*
maga, Jamaicájából, mint a* Frantzia a*
maga Szent Domingojából: úgyhogy egy.
Szeretsén rabszolga az Ánglusnak 1 7 7 , a’ F.rantziának' 481 Frank hasznot hajt;
minthogy ez hegyeá erdős ,, annál fogva nedvesebb; amaz pedig lapály. Még az Ember, ki pedig az Égnek minden Sár-*
ka alatt .ellakhatik, sem állhat ellent av Clima erejének. A’ mód nélkül nagy me
le g , és nagy hideg ellensége a’ pklléro- zottságnak. A’ hideg Clima alatt a‘ mejj- béli betegségek uralkodnak; a’ meleg alatt a’ .rothasztó hideglelés.. A’ Clima alkalmatosokká tészi a’ Férjhezmenetelre Jávábann a’ 10 esztendős' Leányokat,
D. Tulajdonságaitól. ( - te s ) . A‘ Hegyek, Erdők, Folyóvizek, Tavák, és a4 Természete a’ Főidnek (in . genium so li) , teszik annak Tulajdonsá
git. A’ mi különöseim a’ főid termésZe.
! N I tít
yGc e
tít illeti: szükség tudni, melyik főid hogy és milyen erővel munkálbatik? mit és mennyit terem? minek a’ termésére alkalmatos ? és mik vannak- elrejtve a*
jgyomrábann? . ,
\6 Közönt. Statist. I. Rész. jIz Orsz. Erej.
A
yGoogle
A u .
.r . ÍI. Sitit. uf'Nfp. ' " 1 f
ÍL S Z A K A S Z .
; . . > \ N É P .
j . 5. A Népbenn azt nézi a’ Statistica, mennyi, és milyen. QuantitáSy Qua-
lita s.) ‘ ■
Á* mí a* Mennyiségét illeti: tn<$»
ni kél) először is a’ Statisticusnak az Ot*~
szág Lajtosinak Számát (N um erus Ci- vium ) ; p. d. hogy az Austriai Biroda
lomba nri mintegy ao millió lakos van.
Nem ütóíső dolog ugyan is az Ország boldogságára nézve ; hogy több-é ; vagy kevesebb arniak lakosa. A' mely Orezág- bann több a' lakos, a’ több katonát ál.
líthat, többet termeszthet; több lehet annak jövedelme. De nem elég tsak a*
Számát tudni ablakosoknak; tudni kell az Országnak Népességet is ('Frcqiicntuz
Civium — impopulatio), azaz, hány enia bér, ésik egy Q mértfőidre ; hogy
Angliábann egy □ mértfőidre ésik 0516 , Sveciábann 260, Siberiábann Irku^zkbann . 5 . A’ hol magyobb a’ Népesség, köze^
íebb érvénn egymást az ember , kösző- rűlődik egymáshoz': nagyobb ott a’ pát.
lérozottság. "Van ugyan á’ népességbenti Stttict. I, S«r. B , jn * * * ,"
' Digitízed by CjO O ^ Ic ■ .
jg K8z8ns, StatitU I. Rész. A z Orsz. Erej.
t
maxírtíhm , ' melyériri túl néni 'tnefterj..
‘ Süssmilch úgy,vetette fe l, hogy minden a mértfőldönn elélhet.6000 ember: de ezt a* maximumot még ‘ egy Ország sem érte e,l; úgyhogy a* legnépesebb Orszá- gaibann is Európának, mint Hollándiá- _ baún, őem megy a' Népesség többre
«£0op-néi. ' ,
* Szükség meg azt is tudni a’ Statisti- xusnak, mennyinn laknak Falubann, -mennyinn Városom*, mennyi a’ Földmű Velő, Mesterember , Kereskedő , mennyi _a\ Tisztviselő, mennyi a’ P a p , mennyi - .a’ tseléd, mennyi a’ Katona, mennyi a’
Kóídns, mennyi a’ Férjfi, mennyi az . Aszszony, mennyi az Ö reg, mennyi az Ifjú , melyik Vallásbeli felekezetű mén- n y l, mennyi a’ H ázas,'m ennyi .a’ Nő
teleti.
No de, hegy lehet megtudni a’ Népi iszámát ? Külőnübkülömbféle módonn pró
bálták ennek végire járni. E gygy helyt .a’ ..fejenként való adóból; de á* mibenn ez a' baj , hegy tsak a’ 15 esztendőm!
.felül íévők fizetnek adót, Másutt abból
^mennyi Só fogy e l esztendőt által a' Só házakból, 1 4 -r- fantól: tévénn egy Szémiéíyíe á de ez is bizonytalan-száznlá- 4á$, minthogy zeh. mesterségekbe!*, ’* 4*
fiazdaaág&a* i s hbAmetík Sju Másntt . .... ■. ' i ' ' ism ét
yGoogle
ismét abból,- hbgy tpdyátlH hány jjj mértfőldet tesz az Ország, és osztánn végire járvánn , hogy a’ sovány főldöila.
<egy □ mértfőldöiin hány effibé? - lakik\
háíiy a* kövér főldöiin, ’s abból közép Számot tsinálvánn, ázzál a’ közepi szácr£
mai a’ mertfőldek számát sokszorozták*
dé ennek is még vári a’ mága baja, U h sokszor a’ sovány főidőim• többenn lak
bak mint a’ >kö Véréiül, mélyre példa Berlin tájéka. Másutt végre a’ Házak szá=
mából akarták ezt megtudni^ mindén házra 5 embert ‘ tévéim $ mint r égéna Aiigliábatin : de éz is tsak hozzávétel Mind. ézékrlél jóbb mód á’ Nép számá
nak mégtiidásárá .az
cá , mely által & születtek ^ hálták; há- zasúíók-séámábóK Segíttségűl Vedéiül te
hát a’ jyiátricűlát, alkalmasint meg lehel;
'tudni a’ nép számát; Ezt aV Számvetést -a* XVII; Száz közepénn élt ÁttgtósPeszs tó Fábrikás John Graünt találta Süs£
toilch pedig a’ múlt Siázad kőáepéhn jkélletésségré vitte. * , Ezek tehát'.' ügy találták; hogy^ bizonyos reiid tfáá a í
B » ' ;
♦ Süfsmilch’s Göttliche Ordnung in 4en Vergy*
derurigéii des Menschengeschlecht’s atis dér Getjutl Tödé und d**'Förtpfjáüzqag
Béríin; 1775. * ^ '
* , G oogle '
Emberi Nemzet születésében., balálá?
benn, . párosadásábann. Süssmilch ne.
4ézetesenn úgy találta, hogy középszám- jjnal minden 36 közzűl 1 hal m eg, é%.
(g y , úgy van a’ halottak szama az élők
h ö z, mipt 1 ; 3 0 - h o z k ö z é p számmal- mondvánn; mert a* motsáros Tartomá- jtyokbann, a' pagy városokbann, több . ember hal m eg, mint az említett pro-
E
Ofrtio tartja; p. o. a* motsáros Mek- maburgbafln ' ez a’ proportió, a’ mint van az 1 ; 34. Bétsbenn ez 1 : 24; ellen, benn a* tiszta levegőjű hélyekénn, aK fa- lukonn kevesebb hal meg. Továbbá, úgy találta, hogy 30 közt egy születik, 1 ,és így úgy van a’ szüléitek száma a*Lakosok számához« mint 1 : 30-hoz; de fiz is a’ na gy-városokra nézve kifogást Szenved; p. o. Bétsbenn ez a’ proportio:
» :34-hez. V égre, úgy vetette fe l, hogy 4 aö közzűl 1 pár házasodik, és így hogy a’ házasuló Párok száma, úgy van a*
JLakosok számához, mint 1 : x20-hoz.—
Ha már a' hóltak számát 36-al, a* szü- Jettekét 30-ál, a* házasuld Párok számát 420-al sokszorozzuk, alkalmasint kijön 9l Népnek száma. ---^
Legjobb mód pedig a’ Népr számá- tiak megtudására a’ Nép megszámlálása f Ctn^scriptio) t de a’ mely mindjárt
, elő
. Digitized by d ' ' ,
$9 Közönt. Statiit. I. Rész. A z Örst. Ere}.
í
II. Szak. á*
először tőkélletes nem lehet; átért is egynéhány esztendőbenn egymás utána újra elő kell venni. ( .
%, 6. B , Megtudvánn a* Statísticus' a’ Népnek mennyiségét: annak jár végi*
r e , ” rúiljen a’ Nép; * gyengédé, v a g y . erős; dolgos-é, vagy dolögtalan; mér*, tékletes-é, vagy eszem iszom; megvilá- gosódott-é, vagy babonás, ’s a’ t .e g y *
szóval, a’ Nemzet jár
végire. Sok függ ugyanis attól, hogy Val-mely Országnak mitsödá* lakosi Vágynak; a’ mint majd mindjárt meg*
tetszik. Egyik JNemzet erősebb a’ másik*
bál; p. o. .egy Szeretsen Rabszolga, ügyan annyi idő alatt két annyit dolgo- tik , mint az Európai ember: e tartja
sl Szeretsenekkel való kéreskedésbenn a’ lelket, akár milyen régenn beszédje*
bek is az ellen az Angliai Parlamentum*
bann. Egyik Nemzet frissebb a’ másik*
, b á l, p« o. Lipsiábann 2 Könyvnyomta*
tó Legény nyomtat egy nap souo ár*
ki^st: Mádritbann 2500-at; Hollandiá*
bann, Ángliábann, és .Frantziá Ország*, bann, a’ Fajance Fábrikákbann, egy ember napjábann : tsinál 300 — 406 -tányért; Sveciábann tsak 150-—200-at*
E gyik Nemzet okosabb a' másiknál. Több ball ész mint erő: az Ánglus a' maga
B3 m aci*
„ . Digitízed by CjO _
2% KőzSns. Státist. I. Rész. A i •Orsz. Erej\
machináival sok száz kezeket megkímél j a* minek-az a’ következése,-hogy a’ por-?
tékáit óltsóbbann adhatja, mint más Nemzetek. Egyik Nemzet megvilágosó- dottabb a\ másiknál. A’ roppant Musz«*
ka Birodalómbann tsak 14 Typographia.
van , Török Országbann pedig tsak egy Constantzinápolybann. Egyik Nemzet szorgalmátófabhdolgosabb a’ másiknál,.
Az Anglus paraszt 3110 napot dolgozik esztendőt által: a’ Spanyol tsak 200-at
4’ soklnnepek miá. Kítlömböznek továb
bá a- Nemzetek abbarrnis egymástól, hogy egyik egy,, másik más e's itallal él.
jv^Bétsinéjp jó kövér marhahússá} él: ál Dresdai ’s Berlini köznépnek rendszerént reggel és estve kávé, kenyér; délbenn.
krumpli azétele. Innen van ^ hogy egyik helyenn • olyan nyavalyák uralkodnak melyeket a’ másik nem 'esmér. A1 húsétel
* erőssé, bátorrá tesz, milyenek az Aí h
gla$' Hajós-Legények: a* Zöldséggel, élő Indus, szelíd, gyenge. Az ital egy helyt*
kávé , the%;,másutt pálinka; a* minek a*;
nép -erkőltsére, testének alkotására , nya*;
valyáira nagy következése váll. Továb^;
bá,' hogy egy helyt többet • esznek isz, nak, mint másutt. Többet esznek a* hb*
■ dég Tartomány okbann *, mint a’ mólé*
|jekbenn;. többet ,a’ hol sert isznak, nnttg
yC 0 e
. * • .■ .r H. S z a k T a ^ a*\hol "bort; a* Német többet esilb,m int a’ Frantzia és Spanyol; a’ honnan a*
Prussusnak többe kerül a’ háború, mint
“a’ Spanyolnak; a’ Frantzia Katona ke
resztül tud ■ Verekedő az olyan puszta Tartományokonn is hol a’ Sváb éhei veszné él; Északonn nem lehet annyi adót vetni, mint Délenn; az Arméniai embert nem bántja a* pestis, minthogy
mértékletesénn él. M ehezkepést ra-í
hódnak meg a* Hajók eléséggel; ehezké- pest engedődig vagy tiltódxk meg a* ga
bonának kivitele ya’ pálinkának gabonád hói való, főzése^ Külömböznek végre a*
Nemzetek j Erkőltsökre ( M oralitás y nézve is. Bizonyosóim jobb lábohn áll ott a’ jó Erkőlts, hol tg esztendő alatt tsák egy érdemli meg a’ halálos bünte
tést, p. o. Braanschweígbann; mint a*
h o l io esztendő alatt 100 ítéltetik halál i a , p. o, Lyonbann. Jobb lábónn áll a* jő orkőlts Saxoniábann, hol tsak a’ iá rdik gyermek fattyú ; mint Bavariábann, hol minden 6-di«.
"W
v i .
yGoogle
94 KSzSns. Statiit, I.,Ré«t. Jíz Orsz, Ér ej,
* E S Z A K A S Z . .
- • A * T E R M É S Z E T É S M E S T E R S É G IklŰVEf,
Természet müveire nézve ez a*
kérdés: hol, mitsoda termések vágynak?
es minek , hogy veszi a’ Nemzet hasznát ? ., 4. Halászat.A’ Halászat, mely elő-
*2ör^ tsak a* Halászt , é$ annak famíliáját táplálta: már ma sok millióknak élel- 0161, keresetet ád: minekutánna a’ Brit- tannjai partoknál fogott préda, Napkeleti Indiákra, Amerikába ’sa ’ t. elhordódik:
■ a Hala$z, gz/Áts, a’ Kötélverő, a’ Só-
•> a'" KjóYáts, a.' Bo dnár, a’ Zsírpergelő , 4 H^lhéjj, tsináló, ’a’ Hajós, a’ Kereske
d j élhetpek belőle. Ezennkivől , az Án- íJ*a*. Tengeri hadi erőnek.-a’ halászat az oskolája. Mennyit vesz bé valamely Nem,-
*ct a’ halászatból', bajos meghatározni, mert nem lehet tadni, mennyi hal fogy
®1 benn az Országhann:. annak is .bajos végére járni, hány kéz foglalatoskodik' azzal, és mennyi ideig; mennyibe ke
zűi a; hajó, a’ háló, a’ só , a’ hordók;
yGoogle
III. Szak. Térni, és Mesteri. Mlív. 25 mi telik ki)a*- halászathoz magából az Országból, mi nem. ’s a’ t. > >
B. Vadászat. Ez iá sok ezer Faijai*
liákat táplál. Sok Tartományoknak eb
ből van legtöbb jövedelme, mint Észa
ki Sibériártak, és Északt Amerikának.
Egy Sibériai Feketerókabőr ezer rube*
lenn is elkel. ..
C. A ' Baromtartás. Némely helye- kenn tsupánn a’ Természetre" hagyjak a’
barom tenyészését: másutt ellenbenn mesterséggel látnak bozzá, Némely he- lyekenn a’ Gazdaság több részeinek ro- vássára tartják a' barmot:' másutt ellen
benn , a’ több nemével a" gazdálkodás
bak proportiobann tartják; és ahoz ké
pest van belőle a’ haszon; p. o. a’ Spa
nyol esztendőnként bevesz a' juhiból 8 és i millió Tallért; még is kérdésbe lehet tennie hasznos-é a' juhtartása, mint
hogy a* szántás vetés rovássára esik, nagy térségeknek kelletvénn heverni ar útfélé*
k e jn , hogy a' jakoknak, mikor egyik résziből az Országnak a’ másikba hajtód
nak, legyen mit enni? - . D . ; A i F&ldrrtivelés. Hogy meg le
hessen ítélni valamely Országbann a*
- Főldmiyelésnek áÜápotját: tudni1 kellene , /feogy van ar mivelt főid a’ miveletlen-
fi ^ hez%
Dig _ " jO 1 ^ l
2 6 Kőzöns. Statist. I. Rész. .Az Orsz. Efej.
hez, mitsoda terméseket, mennyit, mén*
nyi árút terem az egész Ország, és kü- lönösenn mindenik része; mibe kerül minden termesztés; hogy van a’ Szántás vetés a’ barpmtartáshoz. Ekkor lehetne, oiztánn hozzá szóllni, valamely Nemzet Főldmivelésé állapotjához; ekkor lehetne látni, mitsoda termesztés van még na-*
gyohn hátra;- melyikét kelljen előmozdí
tani ; melyiket öszszébb szorítani: kell- ' jen-é új terméseket behozni, ’s a’ t. De mivel ez a’ földek felmérését, a’ ter
mesztések feljegyzését teszi fe l, mely- lyel dtevés Ország ditsekedhetik: abból is hozzá lehpt vetni a’ főldmivelés álla- pofjához, hogy a* főldmivelő tehetős-é vagy szegény';' jól miveli-é a’ földjét;
tóeszsze yan-é a* földje a’ házához; ina- gáé-é a* föld* vagy árendábann, és bi- . zonyos vagy bizonytalan ideig bírja.
É. Bányászat* Vas nélkül nem szánt!
sl Szántóvető; .a’ Hajós vas• nélkül éli nem hagyhatja a’ partot; Bányamivalé*.
nélkül ezer meg ezer Mesteremberek:
nem találnának élélmet; a’ Kereskedés, mindég a? maga gyermeki állapotjábanir maradt yóína; Bányamivelés nélkül sok Fejedelmeknek harmadbésinyi jövedelme setíx yólna, Keyés Országoknak.. leheti
#gész bizonyossággal tudni a’ Bájrya mi-
~ - ■ ve-
yGoogle
. ü l . Szak. u f Térni./s Mestert. Müvei,
■ v . '
velését, és abból való jövedelmét. A‘
Muszka Országi Bányák béhoznak esz
tendőnként 13 millió Rubelt.. . * . 5. 8‘ A ’ . Természet míveinek Mesterség neveli betsit. Sok mester
ségeket az a’ nagy Mester a’ szükség találtatott fel az emberrel. Más mester
ségekre $ történet vitte. A’ -bővölkö- dés, és az abból következett puhaság
nak ’s pompának kívánása;, szaporította, pallérozta a’ mesterségeket.
A’ Mesterségek vagy tsak kis for- mábann és úgy folytatódnak, hogy a*
Mesterember- a’ művet eleitől fogva mind végig maga tsinálja: mint a* Mesterem
berek műhelyejbenn szokott lenni; vagy nagy formábann, és úgy, hogy sokak közt fel van osztva , valaminek elkészí
tése, hol tehát sebessebbenn foly a* ipun-
> ka: mint a’ Fábrikákbann, és a* Manu- facturákbann, melyek közzűl amazok többnyire tűzzel dolgoznak; ezek nemw A’ Mesterségek már nevelik a’ ter- paések betsét; p. ó, Brabantziábann két . garas ára lenből 200 tallér árú tsipke készül; ez által az Országot gazdagít
ják; azombann sok embernek élelmet pdnak; p. o. Angliábann, egy vég posz
tóból, a’ Juhászonn kezdvénn, a’ Kai-;
inárig, 239 személy él naponként.
:
Digitízed by CjO O ^ Ic v
\
Hogy a’ Mesterségek állapotját meg lehessen ítélni valamely Országbann;
tudni kell, mitsoda mesterségek vágy
nak az Országban? megvagy nak-é a’
legszükségesebbek? elébb kell posztó manufactura, mint portzéllán Fábrika;, Hány Fábrika és Manufactura v a n ? ; Hány embert táplálnak azok ? ’s a’ t.
18 -Közönt. Statist. L Rész. AzOrsz.Eref
Di ‘ e d b y C j O O ^ l C
I V .
IV. Szak. -4\ Kereskedj*. •>
* *•
IV. S Z A K A S Z.
■ ■ ' ■ ' / * v
A’ KERESKEDÉS. 1
$• 9* A Kereskedés vagy , mely t. i. maga közt a’ Nemzet közt folyj vagy K ülső, melyet a’ Nemzet más Nem
zettel folytat. A’ Külső Kereskedést vagy active. Vagy passive folytatják a*
Nemzetek. Active akkor, mikor vala
mely Nemzet a’ maga művéig helyébe viszi más Nemzetnek, és maga hozza el annak ^termesztéseit, melyekre szöve
ge van; passive ellenbenn, ha-valamely Nemzet helyébe várja mind az adót, znind a* vevőt: 1 p. o. Magyar Ország ,, Austriával passive, ez pedig amazzal
active kereskedik. Szokták ; mondani, Ijogy a’ .passive való kereskedés káros; de ezt átaljábann nem lehet mondani, p. o.
Török Ország Austriával passive keres*
hedik, mégis 3. millió forintot nyár esz
tendőnként, Kára van-é vagy haszna . valamely Nemzetnek valamely, kereske- désibenn„ a’ mutatja meg, mennyit visfc*
... nek
. Digitízed by Cj ‘ j l c •
itek ki az Órszágból, és mennyit hoz
nak be ( export— im port), és így hogy áll a’ Kereskedés mérő serpenyője ( bi- lanx commercii), egyenlőenn-é, vagy egyik lenyomja a’ másikat, és melyik nyomja'le: a* mit a’ Harmintzadok Li
stáiból lehet megtudni'; a’ hol mindaz-, által nem kell elfelejtkezni az alattom- bann kivitt és béhozott portékákról. ' • 1 A’ Portékákat vagy szárazonn vagy vízenn szállítják; és ezek közt hagy a1 ktllömbség. A’ mi a’ szárazoiíri és tenge
reim való vitel .külömbségét illeti: úgy vágynak ezek egymáshoz', mint i i 130/
T . i. t jő érős ló elhúz a' szárazonn to má’sát; minden 4 ló xrtellé, 1 ember kí
vántatik: és így sddo rűá’sához kéll 260 ló t és 56 ember. A’ Kere?keÖŐ Hajók’
nagyságát tonna számra határozzák meg,- értvénn egy tonnánn 20 má’sánnyi ter
het^ minthogy egy vizes hordó ( tohnc melybenn édes vizet visznek a* hajónny rendszerént 20 má’sát riyóm,- Mát égy.
100 tonnás hajóhoz , melyénn tehát 2000' rftá’sa Van,- nem kívántatik több 4 , 5’
embernél. E’ pedig még kitsiny hajói a* Napkeleti Indiákra járó hajók itfoo.-4 iio d tonnások , melyékerin tehát' 2óó’odí baá’sa van, vagy több is.- Á’ Lfpsiai vár.
Sárra visznek 300000 ritá’sa {tortékát-,* a?
- ■ : inéíy-
dbyCjO .
iijo Közöns.Statist. I.ReSz. \Az Örst. Ere;.
- IV. Szak. j/í Keg i
melyhez kell 30000 ló , és 7000' ember;
ez a’ vizeim tenne 13000. tonnát, és el
vinné 14 nagy hajó, melyedhez tsak 600 ember kívántatna. Az igaz, hogy a’ hajó 2.0 esztendőnél tovább bem tart:.
de hát a szekérenn szerszámonn mennyi újítást,kell tétetni tsaknem minden nap?
A’ folyővizekenn is óltsóbb al teher vi
tel, mint a* szárayonn. 1 ló elvisz, víz ellenébe 100 má’saí, melyre a’ szárazonn ló kívántatna. Itt igen.'az a’ propor- tio , a> mi 1 ! i_8 közt van. . . . §. 10. Szükség továbbá a’ Kereskedés allapotjáilák megítélésére tudni: szabad-é mindennek mindennel kereskedni? v á g j tsak bizonyos társaságnak és személynek?-
( Monopólium}, p. o. az Anstriai Né
met Tartományokbann a’ Dohánnyal az' Appáltó Társaság kereskedik; vagynak-é tsinált utak? Vagynak-é. tsatomák (ca- natis)? jó rendbenn vagynak-é Pos
ták? nagy-é a’ Harmintzad? vagynak-é Tanátsok. a’ Kereskedésbeli perek eliga^
vitására ( Fórum Campsoriale,
, Cambtálé)? ’s í ’ t. • . ... §• 11. A’ Kereskedés régemi tseré által ment véghez, sőt még ma is úgy ínegy hellyel hellyel; p. o. míg Silésia Austria alatt vó lt, á’ Magyar'borokért /Scfciésiai vá?znaf hoztak.- De a’-tsena, át
' ~ • tál
yC gle
tál való kereskedésbenn az a’ baj, hogy tsak a’ legszükségesebb ddlgokra terjed*
hét ki;' hogy nem .mindég találhatni, ki
nek a' kellene, a’ mi nekem van, és a*
kinek a’ volna, a’ mi nekem kellene; éi hogy lassann foly, — ■ Gondolkozni kel
lett tehát egy olyan eszközről, melynek' az a’ fellengős bétse ( eminens) le
gyen, Hogy . azzal mindenféle portékákat fel lehessen tsere'lni, és azoknak betsét meghatározni: ez; a’ Pénz ) . Már mit vegyenek fel a’ Nemzetek pén
zűi , az, az ő tetszésektől ’s megegyezé
sektől fü g g ; p. o. némely Némzeteknél Áfrikábann egy tsiga ( Cyprea monettt K auri) ; . másutt só darabok; Izlan- diábann egy időbenn hal vólt. Hogy a Európai, ’s más pallérozott Nemzetek, a* nemes értzeket vették fel pénzűi, an
nak az az oka, hogy i. Ritkák;,és kevés sokat érhet másféle dolgokból.
9. Nem könnyeim kopnak, hakézbenn forognak. 5. Kis részekre lehet osztani, és így minden- legkisebbnek is betsét jneg lehet áltatok határozni. 4. A‘ tüzet kiállják, úgy hogy nem fogynak. 5. Ki
csiny helyet foglalnak el.
Ha az arany, és ezüst vevődik fel pénz gyanánt: szükség tudni, mitsodás projKurtiobann van ag aiin y az ez&thöz$
gt Közönt. Statist. I. Rése. Az örtz. Ere;.
tv. Szak. - Kereskedés*
Vagy is ha - az aranyból ennyk adok, mennyit kelljen akkor az' ezüstből adnom.
A’ hol több' az"arany mint ;az ezüst: ott hissebb a’ própórtío az arany és ezüst közt, műit másutt; p. o. Portugalliábann. úgy van az arany az ezüsthöz, mint i : 1$ \ , Spanyol Qrszágbann mint 1: 15. Itt te
hát a’ nyerekedésnek szabad mezeje vari , ínint ezt egy időbeim a* Hollandusok követték is. Az nem éppenn szükséges , hogy a’ nemes éitzek bizonyos formákba öntődjenek ( moneta, numus) : jő az miridazáltal- a’ tsalásnak eltávoz tatására 3 és az adás vevés folyamatának könnyí
tésére; minthogy így az Országi mely a’ pénzt vereti, áll annak betsiert. ,
Ha már ezek az értzek, tsupa tisz- tánn verődnének pénzé: úgy a’ pénznek tsak a’ mennyiségéről vólna Sző. De mi- nekutánna ezeket, hogy keménnyebbé tegyék, ! annál fogva me. kopjanak ölyari könnyenn, más értzekkél szokták elegyí
ten i,' rievézeteserirf a z ' árariyat ezüstéig mind á’ kettőt pedig r é z z e l a ’ mirtémd- sége is kérdésbe jönn a* vert pénzhék.
Ezt lehet t. i. kérdeni: énriyi ’s ennyi massájó arany és ezüst pénzbenn meny
nyi az aranya ezüst? (P én zjó sá g a — K o rn ) ménnyi a’ más értzy p. 0. a* réz?
íg y már ha felveszünk félfontnyi, vagy.
SutUt. t. Dar., . ( 8 ■ • . ál yGc gle *
' fej KSzŐps, StAist.I. Risgv {írsz. Ere).
■ •* ' ' ' • ' * :
is egy mark egyelített'-ezüstöt, és ugyani annyi aranyat,, vagy i$>z ezüst markot, - ló latra, é$;ismét minden.latját ig grán-
r a , az. arany márkot pedig $4 karaira, és minden barátját*12 gránra osztvánn = 288 grán egyélített arany a t é s ezüstöt:
e* leszsz. a’ kérdés , hány grán. más érte van .abbamya* snmma pénzbemi, melyet abból vettek P és annyi van » a* mennyi az ezüstül 16 latra, és az aranyat 24
* karaira kipótolja; p. 0. ha halljuk, hogy a’ JPrussps ezüst pénz íg latos: tudnivar ló hogy 4 lat réz van benne, vagy hogy
\ réz; és - jia az arany pénzről halljuk, hogy 25 karátos és 6 grános: látnivaló, hogy 6 grán yan benne m is értz.
. ;.,Égy már-k aranyból és ezüstből bi
zonyos Számú arany és ezüst pénzt, ver- nekw. — Mennyit vernek, többet-é vagy kevesebbet,, és így egynek egynek men-
‘ Hyi a’ neheze: ez*a,,töbí> yagy kevesebb teszi al Pénz nehezét ( Schroot) . T . i.
•* nehezebb a* pénz, ha ugyan annyi más
kából, kevesebbet, könnyebb, ha többet - vernek-, Annak meghatározása már vala
mely Országbann ,, hogy ott mint legyen áz ar^ay az ezüsthöz , mennyi más ért£
.tevődjön az aranyhoz és. ezüsthöz, és
•mennyit yerjenek egy x^árjk aranyból
} litízed b y C j O . Z
ds.ieBÜstfeől * neveltetik j Pénzmértéknek
^ Müni^usa^y . ' ’ j í ; . .:
A’ Pénzmértéknfek tsak arra aczJÖ»
szagra. névvé.:.van ,.:erejey mélyítek .'Feje
delme árit határozta;. is ágy az a’ szeréift vert pénz is tsak ahbann az Országban^
vevődik el név szerint való bétsbcwi
^ nominális válor'y*KUenbénn a~ külső kereskedésbenh tsak égy néződik az arany
és ezüst pénz, injait yalámely arany yágy ezüst, darab, azaz, nem aV név szerént falo betsébenn vevődik fel a’ pénz * -hímnem ahozképfest a' mennyi arany Vagy ezüst van benne* ( igazi * reális
va lón ) .•
, A’ ..pénz, már _ segíti . a’ Kereskedést*
egyszersmind pedig, minthogy ^iV péne mindén jószágnak képét viseli* a’ Nem-' zet gazdagságának mértékéi i Tudni kell tehát a’ Statistictisnak * mennyi pénzö vad az Országnak * és a’ pénz ■ hogy foly.
$.4 2.: Hol veszi az Ország &’ Pénzt?
- I a . AV Bányákból. Portugallia bevesz esztendőnként Brasiliából m in te g y n a millió tallért. s ‘ r :
2 i; A; Kereskedésből. Angliának , esi*
téridőnként legalább is lehet 2 millió fönt .Sterlingre tenni a' Kereskedésből való tiszai nyereségét. . .o
• . . ‘ 'M.'V ; -
' i C 9 K i f o g y
. . . .ÍV; Szak.' jf.Kerc&riAt.' £g
* Digitízed by CjO O ^ Ic
* Kifogy pedig a’ pénz az Országból*
1 . Az idegen főidőim folytatott hosz^
«zás Hadakozás áltál. / -
2. A’ Káros- Kereskedés által; p. o.
£panyol Országnak esztendőnként 30 mil
lió tallérja jön be'Amerikai Bányáiból:
még is igen szegény— -, sokat fizet t. r.
külső - országi portékákért.
•- 3. A’ Luxus által, ha t. sokat Dolgoznak aranyból, ezüstből.
4. Ha nagyonn jó a’ pénze, ágy*
bogy annyit ér a’ benne lévő arany ezüst, a\ mennyibenn jár; • p, p. a’ Hollandusok 1728 ólta sok pénzt kihordtak Angliá
b ó l, és ugyan olyan formájúakat de jrószszabbakat veretvénn belőlük, visz- t z a utasították.
* $. 13. A’ hol'jól foly a* Kereskedés;
♦ okszor kell ott a’ pénznek egyik kézről a’ másikra menni. A* pénz számlálás, .kivált nagy summák számlálása,' sok id őt kíván; könnyű is benne téveszteni:
nem is mindennek van elegendő bátor- '*ága, a' maga házánál -nagy summák-,
nak, melyeket néki fizettek, tartására, i&rre nézve, legelőször Olasz Országnak nevezetes városibann, Genuábann és V e- nétziábann, azutánn másutt is, öszve- álíottak némely Kereskedőkv ’s Cassát f B a n cot) formáltak, és azt az Ural-
* Y " : kodók
||S K$zSns. Statiit. 1. Rész. Őriz. Ere/.
>og!e
. IV. Szák, m 39$
koddk. által ,megtr,$sítteíték , melybe kiki bizonyos Sümma' pénzt tett, béy.plyvég-;
gel;, Jiogy /ha ,fr«ptaiek.keltene* ne kés**
fén*4»fe«fttnéjiefcy,jfe«i«n
c z é d i i l ú w i l . Czédulás r Circulatwiis B'ancófr*. —r' Vagy a,’ .Stywnáflaklégy iirá*
p6V£,al4 ’V;?Í0*ifrá$£vaI$ ''**•. ezenfcftttósd.
Bancók* i .mipshdgyf. 'ífcGkbew. T$??l djspmtum maradni é* áboí- rijtílai
M gW íw Qtpfi&o'*. v minthogytsafe
egy bizony os'helybenn, lakó Társaságra j*.
egy helybelit lftjá Kereskedik girúsára terjednek k i, QiröélBdfl'eóhiuik is, í . 4 ■ • í; „3, V ■ ■ 'l'v.-J V- ^ ■ ’ -
■ ■ r-A.Czédulás^Bítmó>:
tehát;.- bizonyos személybe, :é*;imeghatá*v xossáíU mennyi Ga|)italisfc i^gyanek;ösjK v&. ,Atfútáiui .a’ Capitálisfc felosztják
lő réseikre { <tctíákra),, és, a z t. aották szétég.j, í üszvetesaik. - i JS*■■, ntegk&étfn y
annyid kissebb nagyobb <Bancd* Czédtóán kát va’iáöie^yi R i t á i k **
C3^ábaftP í¥áni;iTO^íéket kiki/késa pén*
gyanánt elvehet,. minthogy *; míkpjf. aié-f ki tötszik^;a’ hé váltja* -r* -A>
ja i tehát ' a’ . .vdit/; a& ,Iily én Bajwdknák*
ipgy^ali'^zotés könnyebbé, bátorságQi sahhá tevődjék? de sokszor a’ Bancó tag*
ja i, hasznot; is; akartak ' magoknak rajta hajtató, rTp4vá«a.ít,;i, :azty hogyijien*
; U „ . . . ;■ ■ ' -.. ' C $ , , ” kell
>ogIe
JceÜ" egyszerre minden'^'Jíáftcó -^ÖzéeJulá^
, k & ''*bájráifcaafi,-- a’ Cass&barin lévő \Cápí*
tfcHshák* «agy ‘jréilzéí ^adták ibtereare, v a g y -’ egyébre - fdrd$tott&k. *< Azombanrf Oöhszor^tőbb Bántfő-^zédnláhattitsínái- ttdív* á? 'jSéttnyi <Qápitalissokv vdlti Sfőíynek’ a# szőkéét ' következése leírná ,- bögy á** jJéh^iüe^feá^űiyéHri ,j ‘teiadeflíiek f e l í ö e g y á * > Banco - czédnláknak crédituma t«6kk'4gy' a?' périá- kifeéfdó*
dik •az"-Qrsiá|[bó?,r:- ' ^ ^
* ' B; ÉkMé&Ebbetth annyi Cfc*
pitklifet %©bet b é ^ k ik i,^ ’ mennyit akár;
Ez k ’ .Capitalis a’ Banco könyvébe ifet*
Jegyző tBk\ az ő>:weve alá, 'égy oldalnak 'égyik(,feKré); mint szintén ixiind1' az
a’1 mi'inékr másoktól áltáííródik. A-> tóáa
•ikfCeiiré’ ipetfiíg»4&- bídáinak p -a* ?Jtegyző- dák £ei, őr órásttalMd; V fgy'riíeg- todó'dikv. 'kinékkinek b^ibennyi pénze 'vaíf-
’:^vagy'fh»én4iyt már 'á?i Öa?tá*
ífaiöi*^Ejatók‘ teataiófczetéből 'foly?^ hogy tSáif! egy városnak lakosi dehétriék elintek tá g já ig külö-mbenh > á.*' tsÖtnéírt' míndeYt- napP áftalírogatásdeheteíkai ybkiá} hágj!
anívelébbenn a- t’őké»ekV<vagy késfz-pénz- jteníH'vágy aztérőjbs2ágbann mindég 4tteg kóib lenni; nem ^szaporítja a’ 1 péhz szá*
tó k ; hétófiS takdíítJ&Uetót^i a*; pélikt ITZ-Órtfrágb ól ! • 8 őt - inkább 1 megtartja ab*-
k'o.í . ^ $ 0 , bann,
- - ' . ♦ '
. d by ^ •
lr - KSzSns; Statitti iíttész. Áz Orsz. Ere/,
barin. • AzömBá&iii, ez^'-íratihat^e a* ma*:
ga könyvébe az Ország számára bizonyos summákat, és mintha azokat az Ország valósággal bétette vólna, jót áll érettek.
Adhat kőltsönn magános embereknek is .aranyra, .dzíisfcre,„•drágaságokra , -V. h e
lyekből való nyereségeim a’ Tagok nem osztoznak, hanem az, a’ J3ancó igazga
tására fordítódik^ af .mi attól mtasad* aa
Országé. v/'. ,
^ IV. Szála- j f 59*
-*«*• r1M^- -' ír*
P
Oü*M ’ ...
C 4
zed by . ( *
u i -
49- KSt. Stat. II. Réíz, Jfi JJealk, Form.
MÁSODIK. RÉSZ.
. f / * j‘ • *'+• t ■ - :Az , ■ ■ ' „ *í A -P O L G Á R I REND
FORMÁJA. ;
I. S Z A K A S Z .
£Z URALKODÁS KÜLÖMBÖZŐ FORMÁJI.
14. M inden. Országok megegyeznek abbann egymással, hogy van bennek
Uralkodó (Imperahs)\ ki parantsol, ’4 úgy áz Ország erejét egyesíti, és a’ Köz-
tzélra igazgatja — Urálkodói hatalom
^ Imperium J . Külömbözttek ellenbenn abbann, hogy egy helyt egy, másutt több személy az Uralkodó;' egv helyt több, másutt kevesebb ideig umkodik;
egy helyt több, másutt. kevesebb áz Uralkodók hatalma. Ezeknek meghatá-
>,?• 2- ■ . rozása
- ' Digitízed by CjO O ^ Ic • ' '* •
rozása teszi a- Polgári Rendet ( Consti- t u t h ) , ettől függ osztánn az Orszá- gokbann az Uralkodás ('Fór*
ma Im périiji- Á’ Kérdések tehát ezek:
»áh y ? Meddig? Merinyib'éhn ? ’ ' u • ;
. . ,- , -■ - V \ u . t V , . ' A *
3 ,, Hány'gzeméJy b
Vagy fsak egy .egyes személynél N ( Persona Physiea ) vaii.a’ F&Hatalom
— Mónaiehth ,* yagy' egy 'többes' '.szé- mélyiiél ( Perionod Morális y-^-Áristo- m
cratiájy vagy pedig a’ mindenkori több-*
jégnél a* Nép‘között — Deniócrátiá.
* Meddig uralkodik^. < >. >, i . Egy voxolásbann
Momentqneus •i). • A’ > Democratiábann minden "Végzéskor más az Uralkodó.
S
í.T.öbb vagy .kevesebb, éaztehdők-
íg ( Temporarius ) .
3. Egész jéle.téb
# 4. Örökség szerént, vagy mind két ájgábarih, vagy tsak-a’ Fér)fiakbann. { -
reditarius ). • ^ '
: - .5., Örökké, (• ha a®
jűralktídó szabadonn választ rtíaga he*
Jyébel - \ . ■ • -\ ■' ■’ r.-'; ■■ ■••
v Ezek szerént osztódnak el -a® Orszá
gok,, Választó y és Örökös Országokra, { Regnum E lectiv u m ét Haereditarium )».
t v > C 5 M ennyi
. * £ ' ■ - *
• Digitized by G oogle ' ; ,
liSz^k. A z Uráli. 4*
I
A% Jíttz* Stat. fí, Ílésís* Utcilh* Jforhi, - J'*? ' JMtehnyi^hMutma van?-' . ;
k-v-J^ j f e í Mppar,cliápáÍt akár az!
Ari.s^ociafáknál,. akár i Népnél, tsak' -magoknál, Uralkodási,.
CInrperium purum, s. plenum J mon
datik.* Haellenbenn .több Testek közt van ,az .ucalko^á^j röely, úgy
?5jk*\kpgyr a’ Monarchia a* Aristocra-
_ VJl.Cf.W 9 n.vw tl ~ r* ^ ____ 1 ' . , , ; . T r . i Y' v**ww- das ^ a Kiráty és a’ két Parlamenuim kpzt van megosztva: az uralkodás ■ Élegyes^
nek ( Imperium mixt s. minus ple
num J hív8drk.‘ ' ^ ! v • I.
I. C Z I K K fe L T . 'A* Uralkodás T(sjUa ‘Fotrnáji*
•' , . . . • •/' ’* • >, '• j \(\
. ,v 1D é m ó ‘cra'tí'a.^ ’■
; ’ ■ s»*? yy*-".- : y , , ■ * Ss«áz Igazgatás/ formája vóft
«ok Görög Polgári Társaságotskáhbannf
• némely Uélvétiai Cáfitonökbaim , ..mint Uribaan,jSchweit3tbann,.Unterwaldbamii;
Zugbann, Glarusbann i Appenzellbahní GraubUndéínbénn,» Waliserlandftahá; és némelyImperiális VárQsofcbtónij moft Btemabaftn, Hámburgbánn AVaV u ••’ *. i
V.v-.*. ív- ' Nebe-
- 1 ’ ‘ , Digitízed by CjO O ^ Ic
1 rv ■» ' I. Szak. I. Czikk. Azffrálk. tisztdFntm. 4Z?
• Néhezenn' i esik . á’ ''térm’észé’ttel sza^
bad embernek., hógy ágy já rja , a’ mint más fújja. Ha látja is/hogy a* hfem lehel m e g a" rúit ő akar: kómiyebbenn esik legalább íieki, ha ő is bele szóiíhat aí
dologba, Azért is ;min3enkor/mikor lartiirőí kérdés van-, azt1 kívánná , hogy az állattá mégy a' mit & akar; de há- aj ném lehet , enged annak", a1’ mit döbbenti akartak. Ennek az Uralkodás formájának tehát áz a’ természeté , hogy : a') semtfai közönséges dolognak sem. szabad véghei menni' -mindnyájoknák 'tudta ’s tanáttsa
nélküli db* b j a?mit psztáhn a többség"
($• f ellen, vagy 51 ML-gö eHert) nífeghá- tárói i már áz akármilyéh fgázlágtalánjéá esztelen legyen ( votiz mimeráritür^ >ickf ponfkrantur ) , minden bolgárra nézVé Törvény.' - ' - ■ j- -
• Ninitsen ugyan, olyan l^ihöcfátia^
hol minden Polgár . voxglna;, faiért- egy a z y. hogy a’ ki 16’ esztendőim .alól van
— 3*8: lööodiez — néfai' vo&olhat,;' más , a z , hogy áz Aszszonyók/és <fgy,;egé'i
szenn fele a’ még megráaradtt 6yé-nek , e=s 33Ó mindenütt ki Vágynak tekésztvé az Uralkodásból : mindazáltal az á^ UtfoU kodás formája is Deífnöferatiának tá#a*
tik / hol* tsak a'- megért idéjű emberéit Yehetnek.részt walkodásbannj -huni ';-1 v y ' - . . ' szín-*
■ ' . dí<v - /Go 0 4 *
I
44 Köz. \ Ili ‘Részrv. A z Uraik, Forrn. ; :
• , # • ' - , ■ , * ' táinten ■ a? is , ,hol ,ez: ,'a* jn$,tsak a*; szö- leteshez, a .tehetséghez., fekvő jószá-r
• gokhoz Van kötvén sőt; még az i£, hol.
^ , ^ P . ■ !*#£•, $4p&iseVn által; tiralkol<lik r Vagy, igazánn^szőllvánn, ^ctk utftlkad-.
'tiak az ő fíevébepn, ő, rajtá.. . ./ "
Ezekből látnivaló,• hogy . a’ Demo-
^fátiábann,, elpre, meg kell határozni;
kiknek-legyen jqs&a, a’ voxbláshoz; bob gyv.ljenfk öszvejí mikor; hogy essen ^ ' J?<öcoUá;., mennyi vaxok. • kívántassariák;
' Siogfyal^oiijiek eldü jtésénji,.;, y . v<,
• >; az Uralkodás formája, lég desp<s^
tiíhntábíh mj.üdén Jiejoaéi közt az Uralko- dfci, j&lbai elle n t áz öklök több-, * íég^tek t J^-nai^bojgy av Közgépnek kü-
ívagynak, mint .aká**
j ^ y ^ u ^ n n a k , annak, .ki, ennek a’
nép kénnyéftek tárgyává lesz! Ennek eíei- iqgX&’M . egyenetlenség v<*h halála.
; '' ‘ j U Á r i s ' t o c r a t i a . 1 .
111. r ; . c . t o í . ; ! ; .. : ; ■ ■
• é i $• i4t,;^tipdennek nem,,lehet; Ural- kodjii: sok em erítek, sem esze, j«m szí
ve n jnts jáhbz azombann . egyik a’ - ki többel b^ ,. többet is adhat aí Statns- nak mint ; a? má?iki Kiválasztják tehát . magok kőzjzjűl ^„olyanokat, kiknek vagy a nagyobb tálentwma yan vagy
" Hdtebbek,’ mjnthogy az idő tapasztaíásT r. ' •■ ■■■; • . - ta
gitized by ogle
