. A Z I G A Z G A T 4 4;.' ■ '
‘ ’ • ’ ■ ■ ' • f i \ • • 1
*-$. 20.
A
tzél, melyre az Ország Polgár ti egyesültek, á’ Bátorság és BólcLóz^ság. Azért >dták magokat - Uíalkoabdf á li, hogy az őket úgy igazgassa, hogy bátoTságbaijn .bóldogságbann élhessenek, K kérdés tehát itt ez: mennyibetín érik el tzéljokat valamely Országnak Lakosi?
vagy is , hogy igazgatódnak? 1 más szó*
yal: mitsoda rendeléseket tesz, az Urai*
kodó a’ Köztzélhoz, t. i. a* Polgárok bátorságához és bóldogságá^oz képest?
Digitized b y C j O O ^ l C
54 , KSzSns. Stat.III. Rész. Igazg.
• i
L S Z A K A S Z.
; A* POLGÁ^O^RÁrr^ltSÁGA.* .
J . 2 1 . ^ Pólgárok bátorsága abbántt áll, hogy életek, javok, betsűletek min
den veszedelemtől ment légyen. V e szedelmet hozhatnak pedig a’ Polgárok
ká V vfg y a’ Természet; vagy á^ Belső éjHehsé^' — a’ roszsz Polgártársak, *—
tKgy ’á’ Külső ellenség. Kérdés tehát, jhitsodá Kendéíésék vágynak valamely.
Státnsbann eiék'eiíén té v e ? í; :
jC 1* '.*Á ..i k'. ' i y , , • t. . i . t /
V'";' , I.
"■ f* 'g I K K E LT.*
"-«í >■ v > > i'.,, . ..,v • . >• •;
-^■ JÍt Természet' Qsapásaí ellen való
" i ' Rendelések.
§. 22. Természeti Tsapások a* Nya
valyák , a’ Szükség drágaság, a’ T ű z, V íz. ; ... • • • ’
é A / A’ Nyavalyáknak elejét kell vén
ül* hogy ki ne üssenek; ha kiütöttek,
•í - i .' '
gyó-zed by G ^Ie
I. Szak. I.Czik. d bolgárok Sfitors. 55;, zésképpenn hogy a’ vágó. elmérődjönmíg meg nem vi’sgáltatik. Ném kell megen* vezetesenn a’ bor megvesztegetését pedig kemény bi ’ tetés alatt meg kell tiltani. szotítani. Kűlönősenn a’ Váfosokbannés Ealukbann megromlik a* levegő a’ ben-' ne lévő tem etohelyekVa’ Templomok- t a való, temetkezés által, a’ mit ‘tehát
. / D 4 iteta
yG00
5<í KdzSns. Stat. í II. Rész. < Az IgazgL legyenek tanúit, és tapasztalt Orvosok,
^s Patikáriusok elegenn. Nagy a kár a’
melyet a* tudatlan Orvos tesz: még is Sók helyekenn hóhérokra, vén aszszór íny okra bízódik a’ gyógyítás. Sokkal ke
vesebb embere nélkül kellene el lenni az olyan országnak, hol raértfő.Idekre esnek a*.betegek az.orvostól, hatóbb orvosi volnának. Szükség továbbá hogy a’ sze
gény sorsáak számára Ispotályok állít-
• tassaríak. Jó-é valamely Ispotály meg le
ket tudni >az Ispotálybeli halottak tisztái
ból. Az Edimburgi Ispotálybann 2.5 köz-
betegek hétenn, nyoltzann feküsznek egy nyoszoly^bann, mint az említett Hoteji
í‘ r.. , '
Dieu-' Dieu-' zedbyCjOO^lC
. ' t ‘ Dieu-beon, soknak kell ott lenni a’ ha
lálnak.
-Ha ragadó a’ ny avalya ,annak terje- dósét akadályoztatni kell.’A’ ragadó nya*
valyák közt igen nevezetesek a’ Pestis és hatodik meghal benne. Izlandiéban 1707- be. 20000 ember lett áldozatjává. Hát még hány embert foszt meg szépségétől,.égés- ségétől, épségétől. Igen jóltévő talál' lett Tehéphiinlő ( Variolae Vaccinae )
bé-' . . D ; ‘ ‘ <ílt4'
. \ 1 ■ _ '• \
' Digitize 1iO . • •
I. Szák. I. Czikí -/f Polgírok Bdtnrs. 57 ■
58 Rőzőns. Stati III. Rész. \Az Igazg.
oltása ( vaccinatio ) utána pedig egy sem . hal meg. ,
/ B . írtódzással emlékeznek még most is némely Német Tartományok az 1771.
es 1772-dikbeli Szükségre, drágaságra , a mikor tsak Saxoniábann 150 ezer ember ' veszett el éhei. Ennek elhárítására Éiet- magazijjumokat szoktak felállítani. Eze- k<ít ngyan ^némelyek károsnak tartják í minthogy a’ Lakosokat gondatlanságra, dologtaíanságra szoktatják, annájfogva az Industriát hátráltatják, a’ kereskedést is akadalyoztatják , jobbnak tartvánn a’ szük- iség elhárítására, a’ gabonával való sza
bad-kereskedést. ’ . ‘
C. K Tüzet, ha lehet el keli távoz-' fatni: ha támad akadályoztatni kell ter
jedését, ha megszűnik „a’ kárvallctttakomi
keü segíteni. . .
‘ Hogy tűz ne támadjon, ' a’ házakfe- deleinek nem könnyenn éghető matériák
ból 'kell tsinálódai, a’ kéményeknek nem fából és sárból, hanafm téglából kell len- m , és gyakranh>megsieprődm; a’ 'Város
ka11? yagy Faluban bent semmiféle kön- aiyenn éghető dolgokat; mint 'kzé^' szalmát, fát ne légyen- szabad !sbkát tar
tani; , a’ nagy tulszel járó mesterségeket kívül kell folytatni; a* mezítelen gyertyá
val való járásnak, a’ kinnyaló pipázás- s a’ t. tilalmasnak kell lenni,
ed by G . *
Ha tűz támad első dolog is az, hogy hékből legyenek tűzóltásra rendeltetett személyek, kik a’ tűzóltó eszközökkel ott teremjenek, és kiki a’ maga köteles
ségét jó rendel tegye. A’ tűz akadályoz
tatására jó azUtszákat széleseim hagyni, Városokonn tűzfalakat építeni, Falukonn a’ házakat fákkal körűlfiltetni. : ' Hogy a’ tűz által megkárosodtaknak
károk megtéríttessék, némely helyekenn a’ van szokásbann, hogy a' kárvallottak kihírdetődnek az adákozás végett: de
■ miből kitsíny a’ hasion. -Másütt a' lako
sok társaságba álnak, és megbetsűltet- vénn .házaikat, kiki'esztendőnként fizet a’ köz cassába bizonyos summát, a’ há
za betsű árához képest; hogy ágy meg- égvénn /háza, annak árrá: a’’ Casfából ki
fizetődjön. Másutt ismét a' társaságba állott lakosok'nem fizetnek esztendőn
ként, hanem, ha valamelyiknek- háza
■ < '■ , . ’ . v ’ megég , 1 ' Digitízed by CjO * - l
I. Szak, L Czik. ^ Polgárok Bátor s. 5^
6o Kőzöns. Seat. III. Rész. yfz Igazgí ' megégd annak irrát, rangok közt a’ sze
lént felosztják, »• mint: kinek kinek há-
*a többre vagy kevesebbre van betsűlve.
.^Némely helyekenn vágynak assecuráló társasagok is,.melyek a tűz által okozott kárt, bizonyos proeento, esztendőnként
♦ aló fizetésiért magokra váiallyák*
£ • Hogy a’ Víz ki ne öntsön, sziik- öég, hogy a’ folyóvizeknek, melyeknek árka nem elég mély és széles, vagy na- gyónn tsavargós, száraz időbenn jó ár
kok készítődjenek, azok gyakranri tisz- títtassanak; a’ hot még is.félni lehetne, töltések gátak tsinálódjanak. Tavaszszal,.
mikor a’ jég zajlik, vigyázni kell, hogy
meg né toluljon, .
Ha tsak ugyan kiöntött a* v íz , hírte- len hírűi kell adni :a’ lakosoknak, hogy magokat, V jószágaikat megmenthessék, A ’ ,békeríttettéknek élelméről gondoskodj fci ♦ .a’ veszedelembenn lévőket szabadítani kell. £rre nézve elegedend^ tsónakoknak
*9árrá rendeltetett embereknek keik lenni;
Mihekutánna megszűnik a’ véz árja:
á* vízbefúlt állatokat; meg kell égetni, Vagy elásni, hagy a’ levegőt meg' ne vesztegessék;. a’ megállott vizeknek fo
lyamatot keU tsinálni, hogy. veszedelmes gőzölgéseket ne okozzanak, a’ kutakat ki tisztítani . a’ : kárt fej kell jegyzeni
/ V '
D ig itíz e d b y C jC C .
I. Sz. II. Czik. J f rost Bolgár, éllen Rend. 61
’a megbetsőlni, és a’ kárvallottakat fel*
segélleni. ' '
Kérdés már * mitsoda rendelések*
vágynak valamely Orsaágbánn téve a’
• Természet tsapási* a’ ; Nyavalyák, Szűk*
ség, drágaság, T ű z, és Y íz ellen? • '
i - • • ■ , . ' '*
-. -. -. , s , . ( . - . ( II. C Z I K K É t Y .
' é í roszsz .Polgártársak ellen, , Rendelések. . ' ' 1 §. 23* A' röszsz Polgártársak elleti Oltalmazza a’ Polgárt az Igazság
kiszól-f
altatása: Kérdés, hogy szolgáltatŐdik i az Igazság? Itt vigyázni kell:A . A’ Törvényekre f t. i. Van-é Sy*
stemába , Szedett Törvény — ; Törvény*
könyv; vagy a’ hány ház, annyi szokás?
■ mint vart p* o» a’ Büntető törvényekre nézve Magyar Országonn a’ dolog, A?
Nemzet charaeteréhez vagynak*é a’ Törve*
nyék alkalmaztatva ? a’ Spártai Törvények - soha s%m lehettek vólna Athenaqnek törvé
nyei. Világosok-é a\ Tömények? azt mondja Quinctilianus „sermo
ét döctis sít probabilis, et plánus
■ tis; non ut intelligere possint, séd
Omnino possint nbríintellig Szahad-é a* Bíráknak azokat magyarázni, vagy Ózok*
■ : 7 . - Jiali .
1 ’ * ' 1 C . ^ by ’ .oogle
t
-<t2 Közön*. Stat. III. Rész.
tfak szoros^ értelme mellett kell máradni- ok, mint Ángliábann, és Magyar Orszá- gonn az alsóbb Törvényszékeknek? ,Kü- lönösönrt a’ Crimirialis Törvényeltbenn, vaudéi proportío a vétek és büntetés közt? p. o. Ángliábann kitsín a* bünteté
se a’ hamis esküvésnek, ezért könnyenn lehet'hamis tanúkat kapni; Bómábann ez előtt a’ Tolvajt halállal büntettek 4 a*
gyilkost gályára küldöttek. A’ Törvény*
hozásbann remek a’ Frnssiai Codex.
B . Vigyázni kell a’ Törvényszékek*
re: t.i. hogy függebek azok egymástól?
. ki teszi a’ Bírákat, az Uralkódó-ó-,.vagy.
pénzenn is lehet venni a’ Bírói hivatalt, mint hajdann Francia Országbann ? van-é illendő fizetése a’ Bíráknak? ,
, C.Azt is góndolóra kell venni , mi
lyen a’ Perek folyam atja, lassúdé? mint Magyar Országonn a’ sok exceptiók, és sok Feriák miá; kőltséges-é ; kell-é hát Prókátornak, fizetni, vagynak-é sporta
lak? ’s a’ t. ,
III. C Z I K K E L Y.
A ' K ü lfő Ellenség ellen való Rendelések,
$. 24. A’ Külső Ellenség ellen óltal-ikra^ta aj Országot
. ... - ‘ ' I. A*
L Sz-lII.' C?y?. Küisf Ellenség *llm - 6a
Polgár közzul Montesquieu szeréht le
het egy Katona; de némely • Országok- bann kevesebb közzűl Van. Ha nagyonn sok a’ katona a’ lakosok számához kép
pest : az indnstria valja. kárát. - >
б) A’ Felosztását. — Felosztódik Gyalogokra , Lovasokra, és Artilleris
tákra vagy Pattantyúsokr, kik ismét rendszerént Regementekre ; a’ gyalog Re
gementek ismét Bataillonokra ( »ooo era- bér ) , kompániákra , á’ Lovas Regemen
tek pedig Eskadronokra vágynak fel
osztva. Több Regementek tesznek egy
-64 KSzőns: Stats III. Kész. A z Igmzg. Az Artilleria elosztatik Tábori Artille-
iriárq és Ostromló Ar Minden
’Bataillonnak varukét 4— 8 fontos ágyúja;
azonnkivől minden Corpusnál van még egynéhány, nagyobb ágyú, melyek hátan
ként ’s többénn is battériákba helyhezte- tődnek, egy egy Corpns operatiójának segítségére. Mintegy 40 esztendő ólta módibann van a’ Lovas Artilleria, mely
ikek II-dik Friederich a’ találó ja.
í. Szí III. Gzik. Kiilsö Ellenség ellen Ren» 65
. 1 4
f ) Gyakorlött-é a’ Sereg ? Mennél gyakorlottabb Valamely ^ Sereg a’ fordú- lásokbann, mozgásokBann, annál töb
bet ér.
áf) Vagynak-é tanúit Tisztjei ? és ezek
nek formálására vagynak-é Cadette üs- kóláké ' .> ■ . ...
h) Vart-é hűség a’ KatonáBann?
Van-é áiInvalidusokra tekintet? Ván-é
jutalom ? ' . .
/) Ván-é áz Országbann elég Ló a’
Cíavalíeria Számára? "
A) Felvan-é a’ Sereg úgy1 készülve, hogy minden szempillantásbann indúl-, hasson? Van-é elég fegyver ? van-é de-;
íég ? / . . . .
/) Hogy pótoiódnak ki a’ .Regémen*
tek? Verbuftk, Fógdösás, (Statutio) Vagy Coliscriptio által? . ‘ _
7w).Vagynak-é Várak? hol vagy- iiak ? könny u-é azokat éleséggel tartani ?
B. A ' Tengereim való Hadierö.
f. 25. Szükséges az olyárt Nemzetek*
hek, melyeknek az Országok vagy Sziget, vagy a’ Tengerré nyúlik; melyek Ténge-.
renn kereskednek, és a’ melyeknek a!
Tengerertn túl lévő Új ülései (Cofania) .
vagyrtak. . . . '
A’ Hadakozó Hajók küíömböző nagyság gúak; nagyságokat a’ rajtok lévő ágyúk szái Swtbt. 1. liái. £ • inától
yG o o e
Kőzöns. Stat. III, Rész. /faág*. rendbéli Hajókat egyiit
nevezik; minthogy tsak ezeket lehet li- neába-— hadirendbe állítani. A! harma
dik rendűek 20— 50 ágyúsok, melyek is Fregátoknak neveződnek. Ezénn algí vágynak a’ Corvettek, ’s a’ t.
A’ Hajóhoz tartozó emberek, Hájós I legények 's Katonák számát a’ mi illeti:
a’ Frantzják 60 ágyús Hajóhoz 5Ó0 em
bert számlálnák; Az Anglusok minden ágyúhoz egy- emberrel kevesebbet tesz
nek, úgyhogy ő nállok 60 ágyús Hajó
£3*12$v tallérra vetették.
-díc • G oogle .
• Hogy már valamely Nemzetnek Terw geri Hadierejét meglehessed ítélni: ezek
re, keli figyeímezni: Hány Hajója van} fájós Légennyei vágynak;' minthogy elébb három esztendőt kelt feltölteni . á’
Kereskedő -s Halász Hajókonn a’- Legény
nek, hogy a? Hadakozó -Hajóhoz bél veyődjön.*— Vagyrtafc.é jó Kikötőbejyfei, ti l olyanok, melyekbenneolyan méjt vfe Vart , hagy a| nagy hadakozó hajókat is felbírja? 'Némely helyekenn a’ Természet maga tóinál Kikötőhelyeket, másutt - <*’
mesterség. Dániának igen jó° Kikötőhe
lyet jtsinált a’ Tenger Koppenhágánál', Sveciának Karlskronánál; Muszka Ot, szagnak Kronstadtot .részszerént a’ termé
szet, részszer ént a’ mesterség készítette;
Prnssiának ellensége ebbenn a’ részbenn a Tenger; azért nem.is soha igazi Téngeri hatalmasság.— Hogy feküSznek Kikötőhelyei? Ugyan az a’ szél, mely,a’
hajót Londonba hajtja, Milfordhavenből kifelé viszi; és így ha egyikből valamely, ' ' E s| ’ »■ széllel
- , • ’ , Digitiz j OO g l e . . i
LSz. III. Czík. Külső El ellen Rém f a '
Széllel ki nemnaehet, kimehet ti gyaú gazzal a’ másikból. Későnn szabadúlnak-é' íneg Kikötőhelyei a jégtől ?. A’ Hollandiai Ki*
kötőhelyeket még zárva tartja a’ jég, mi
kor már az. Angliaiakból -a’ Hgjók me-
jhetnek. , h . .
r §. a6. II. Oltalmazzák az Országot . a Külső Ellenség ellen, a’- más Nemze
tekkel kötött Szpvettségek ( ) . Hol
landiát az Angliai Királynéval Ersébet- - tel való Szövettség szabadította -meg a’
Spanyoloktól. Az ilyeriSző vettség, vagy tsak Oltalmazó Szövettfég ( Dtferisivum Foedus)mikor, t, i. tsak úgy tartozik egyik fél segíteni a’ másikat, ha azmegr támadtatok; , jpár vagy egész erejével ,
„yagy tsak bizonyos számú Katonasággal,
• Vagy pedig pénzel ( subsidiam). V agy pedig egyszersmind Oltalmazó és meg*
támadó Szövettségek (Foedus defensi-vum et qffe'nsivüm ); mikör t. i. az. egyi-
*ket, akár ő ízen jen hadat, akár neki izén*
v jenek, a’ másik szövettséges tár? fartő-'
■ zik segíteni
fig KözSns.^Stat, III. Rész.' ~Ax Igáig, _. ,
■ ' - - ií.
SZA-Digitized by * O ^ j ' ;
II.' Szak. I. Czikk,- N é p e s s é g ,ép /
II. S Z A K A S Z . ]
■ A’ POLGÁROK BOLDOGSÁGA.
5.27, E z abbaim á ll, ha az Ország 1. JVÍ»
p e s } 3. G azd a g ,
M
I. C Z I K K E L r .
. ^4* Népesség.’ ' ■
. • §. a8« Azönn kell igyekezni az Ural
kodónak , hogy a Nép ne tsak ne fogy
jon, hanem szaporodjon isi, Kérdés tehát i - A . Mitsoda Rendelések.vagynak arra nézve téve, ' hogy a* Népnek 'száma
fogyjon ? • :
Megfogy a’ Nép száma:1,
a) A’ Nyavalyái és Szükség drá
gaság által* melyek ellen mitsoda ren
deléseknek kelljen lenni, oda feljebb jnegmondódott.
• b) Szerentsétlenség által. Ilyen sze*
pontsétlenség a’ Gyermeknek megnyomá-
' ' E j
yGoogle
sa. Sveciábann 650-re- tették esztendőn*
ként a’ megnyomott. gyermekek számát.
Ennek eltávoztatására jó az az Olasz Or- szágbann talált machina az A r c u c c io, melynek a’ Stocho,lmi Orvosi Qollegium model-jeit készítette, és az Országbann kiosztatta. -Ilyen továbbá avízbefúlás,
Londonbann a’ Félhóltá felelevenítésé
re öszveállotjtKirályi oltalom alatt lévő Társasáf'. .1 j ^ t ő l főgya 1799-ig 2015 jutalmakat osztott 'k i,. a • "
' c) A’ §ok HaáakQZrás általv Nem számlálvánn a’ sok pusztítást, melyet a’
szerentsétlenul folytatott háború okóz}
ha legszerentsésebbeim foíy is a’ háború, még is rettenetes ember kárbann kerül, tendus háborúbann, 500000, embert vesz**
tett. Ide járul a % is, hogy a’ háború alatt
II. Szak. I.- Czikk. s t JSépessfg. . j í rénn ki a’ legénységnek katonának* és tsak az allyasa szaporítvánn. Jó vóhia 'minden Hódoltatónak megemlékezni ar
ról , a’ mit mond Fen a’ ditsőséget tőlfogva sok gyermeket megfosztott éle
tétől. Eleje? veszik ennek a’ Szülőhazák nem exempluni síné exemplo. Ezenkívül
e) A’ szegénység, az erkőltsök ve
f i Közöns. Stat. III. Rész: A zlgazg. zött ki Frantzia, Országból, Király szava;
,, a vdk buzgóság. 'olyantyrannus, k i gyermeké vólt, mindén szolgálattól ment y ó lt;é s ha soha adót nem vetnek is a'
y C e
nőtelenre, mint Rópiábann Augustus alatt; tsak legyen mit enni inni, bŐYség legyen az országbann ;-és tsak akadályok ne legyenek a’ házasodásbann: milyenek, ha a’ házasúlóknak adót k$ll fizetni, mint Dániábann; ha törvényt hogy a’ Legény 35 esztendős koráig meg nemházá&od- hatik, a’ Leány 30 esztendős koráig Férj
hez nem mehet, mint hajdann a’ Wer?
theiini Grófságbann, t
■ ., b} Ha külföldről Uj lakosok Szállók ( Colom) szállítódnak : . mint tseLekedett Mária Therésia, és, ll-dik Katalin; tsak Rogy az ilyenekbenn ritkánnv van áldás, mind a^ért, hogy igen sok kőltségbenn.
kerülnek; mind azért, hogy a’ jó ember ar , dolgos szántővető Mesterember nem könnyenn hadja oda hazáját, és töbnyi- re tsak a’ Nép-sepredékje vándorol, k i, kik mihelyt magokra szorulnák,, vagy kóldúlásra vetemednek, vagy megszök
nek; mind pedig azért, hogy nehezenu szoknak hozzá az új hazának Climájá- h»z, és addig nagy részént kihalnak.
' JI. e z I K K E L Y,
^ Gazdagság*
5, 30. Meggazdagszik ap. Ország a'
• Főldmivelés, Mesterségek, és Kereske*
tlés által. • . .
■ s # ' ■ > -<
I Digitízed by ' ■
II. Szak. II. Czikk. Gazdagság, fg.
:v I. y í Főldmivelés. Széles értelem- benn áll a’ Természet mind három Öté szágának miveléséhenn. Itt most keskeny' értétem benn vevőJik, értődvénn azonn a’ ;Plánták termesztése — Szántás , Ve
tés,.és Barmok tehyésztetése — Barom
tartás* Virágzik a’ Főldmivelés vala
mely Országbann, ha áz a’ Természet mind két“Országának annyi hasznát tud
ja venni, a’ mennyit tsak lehet-, és így ha av mennyire lehet minden félét, so
kát ," és szépet- termeszt és'tényésztet.
Erre nézve szükség '
i, Hogy a’ Természetnek' tóind két Országa szorgalmatosán művelődjön. Eö-
Vetkezésképpenn , • r
Ilyenek, a’ Homoksziklák, melyeket meg- fogvánn a’ homokot hasznavehető, föl
dekké lehet t e n n i p . o. a’ Berlint V a
daskert olyan helyen van, mely ez előtt' tsak száz esztendővel is legsivatagabb Homok -vólt. Ilyenek a' Motsárok,1 Álló
bann ha kiszáraztódnak, a’ legjobb Szán- tófőldek lesznek belőllök. Ilyenek a’ nagy Erdők; ritka hely van. ugyan már ma, hol az Erdőket kikeltene irtani, sőt in
kább legtöbb helyt azoknak plántálásá- ról kell gondolkozni. Ha mindazáltal va
lahol-a’ szükségtelen Erdőket Szántóföl
dekké kellene fordítani, .elébb jól meg kell vi’sgálni a’ földeket, minthogy az ilyenek sokszor terméketlen Szántóföld
dek lennének, , .
Vagy olyanok a’ miveletlen földek, hogy mindjárt alkalmatosok vólnának a' mivelésre; , ' .
Hogy az ilyen földek miveletlen he
vernek , annak többnyire az az oka, hogy kevés a’ Főldmivelő. Ennek ismét vagy az az oka, hogy kevés a’ Lakosa az Or
szágnak , a’ miről már oda felyebb szó volt: vagy hogy a’ Főldnjivelők száma ' nints egyarányúságbann a’ többi Ren
dekkel,, Megkevesedik á* Főldmivelők száma a’ sok Városi tselédek által ,«*ha ti i. valamely’prszágbann pompának tar- tódik sok tselédeket tartani, mint p. o», Spanyol Országbann; a* minek eltávoz- tatására javasolják az azoktól fizetendő
adót; de mivel félő, hogy .az Urak még jpbbann fognak rajta kapni ha többe ke
lül., a’ szegénység > ellenbenn nem fog / _ tselé*
II. Szak. II. Czikk. Gazdagság. 75
■ • , ' >
tselédet kapni, jobb törvény áltál még
határozni a" rangok szerént az Uraságok , tselédiiiek számát. Megkevesedik továb
bá a’ főldmivelők i száma , ha uagyonn sokát visznek közztílök katonának, mint
hogy azok többnyire fűid tm velőkből tel
nek. k i; a1 minn némely Országokba ’ úgy akarnak segíteni,- htígy a’ katonaságot bizonyos idpre ha?a botsátják* hogy a?
alatt öthonn földjeiket- miveljék,' 1 Oka még annak hogy a' hasziiavehé- . darab földeket kéntelenek Kaszállonak hagyni. ; ; • • • • ^ :
. Hogy szorgalmatosann múnkátbáSSa földjét á’- Főldmivelő: el kell' hárítani mind azokat az akadályokat, melyek ötét abbann meggátolnák. Ilyen akadály a z, ha nagyok a’ Helység#} a’ nagy Hely
, , ségnek
^ j .0 .
7$ K&zöns, Stai\ III.’ Kész. Aí~Jgazg%
jégnek Hagy Hatiárjá; tévénn,, annál fog
va meszsze lévéhn* aVFdldmivelőnek, a*
Főldjgi, a’ jövéssel .'menéssel eltelik az jdő.- Ilyen akadálya®.' ás , ha az Úr dol
gának szeri. száma;RÍ«taai; mért így az Ur dolgára a’ legalkalmatosahb időbenn fog hajtogatódui ; -aj-miá a’ magáéra vagy tely ességgel némeyag^Jfcésoam éri ' t Hogy. pedig akarjar.'is; szorgalmato- sann munkálni a-földjét a’ Főldmivelő', lehet,ötét ária • kénsaeríténiL is ' aáét vet- ,yénii a*: földjeié.mely^a’. -feité® jobbann jjiydmjá, mint a’, szorgalmatók f sőt.ha kiét három esztendeig .miveletlen hagyná főidét, azt el.is.vévériir, és;,másnak adr váu n .. De még jobb egyfelől éleszteni, a?
.Főldipivelőt Jutalmak által ’-r- pénzbeli .summákat, emlékeztet&pénzeketadvánn azoknak, kik valami u jja ts z é p e t, vagy Sokát termesztetnek; 'másfelől eltávoztak*
fii mindent, a’ mi. a\ Főldmivelőt elked- yetlenítené. Elkedvetlenedik a’ Eőldrai-
velő« '
■ Ha a’ törvény által eléggé ném vé-
■ delmeztet ik.
Ha birtoka ném állandó, úgyhogy
•f legszebben megjavított földjétől is meg
. fosztódhatik ■ -*- kibetsülödhetik.
; ‘ Há olyaö nagy az adaja ,.bogy azórirí felől alig marad annyija, hogy belőle II, Szak. II..Cz4kk::i^r Gázaa^tÜ^ f j
yC - e
tengődhessen* Kivált' ha íietn a’ Földre-, hanem a’ termékre vetődik az adó^ >
, Ha munkájának hasznát nem látja, 3tem adhatvánn é lt érméséit illendő áronn, Óltsónn kénteleüívesztegetni a’ Főid mi*
velő' terméseit* . . '
v:;. Ha egyszerre kéntelen minden ter
méseit'eladni.-Ezért nem jó az , hogy a’
főldmivelő aVmagaegészsz adaját egy- Szerre.tartözzon lefizetni, Szerteszéllyel az Országbann sok kissebb Városok vágynak, mivel így minden ré- ízébenn lakUt az Országnak a’ Gonstt- mens, Áz, Orosz Birodalomban!!- IF-dik Katalin alatt több épült 100 Városnál. —
a' Mesterember drágábbért dplgozik, -®í
moknak. szabad kivitel éngedődik; ellent benn a* külföldieknek behozása akadá- lyoztatikí a’ Nagy Friedrieh a’ Sachsoniai tojásra, mellyért Berlinnek esztendőnként '
12000 forintot kellet fizetni, harmintza*
dót vetvénrt, az aprómarha tenyé&ztetést Berlin körűi nagyonn lábra kapatta. So*
' ' ' ' i ■ , "
fcülömbenn káros leket valaminek tér#
mesztése vagy tenyésztetése, bár hasz-' nosnak látszik- is .lenni.. Sok helyt a’ jó Szántóföldeket roszsz szőllöskertekké vál
toztatták. Miólta Ángliábann a’ Lótartá*
kelletinél nagyobb divatjába van,. azólta a’ sok szántóföldek kaszáliókká változ- tatódvánn, nem visznek ki életet, eladni.
’.c ..Hogy pedig meglehessemtuflni, m égi jván-é a’ termesztések, és tenyésuetések közt a’ szükséges proportio, mind a’ zna- íiufacturáknak, és fábrikáknak, mind; a’
földmivelésnek minden esztendőbenn Ta- Jaelláit kell készíttetni, melyekből mag- tessék, hogy egy. felől a’ manufacturák * és fábrikák mitsoda prodüctumokat, mén
nyit, honnan dolgoznak fel; más felől Főld-mivelők gyermekeit a’ főldmivelésre tar
tozó dolgokra. Jó volna őket Vándorol
h a tn i, mint a’ Mester legény éket. Jó vol
na a’ Kalendáriupiokhoz főldmivelésre tartozó, találmányokat ragasztani. Végre minden Országbann Oeconpmiai Társa
' '
ságok-4$ Közöns. Stat. IIÍ^Rész. ’ ^iz Igazg.
■ ■ Digitízed by CjO ( ^ -
-\
Ságoknak kellene 'felállíttatni, melyék Theoreticnsokbói és tehetős Mezeigaz*
dákból állvánn, újjakat Rálátnának, a*
régieket jobbítanák, találmánnyaikkal próbát tennének, ’s így azokat hazafi- ' jaik közt terjesztenék* ( . .
régieket jobbítanák, találmánnyaikkal próbát tennének, ’s így azokat hazafi- ' jaik közt terjesztenék* ( . .