- kevert szövegelemzés
A biztonsággal kapcsolatos célok, feladatok, felelősségek, irányelvek meghatározása, a szabályok, előírások összeállítása, és a kapcsolódó intézkedések foganatosítása értelemszerűen a biztonsági vezetők feladatköréhez tartoznak, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a kapcsolódó kommunikációs kihívásokról sem. [1][65] Noha a belső kommunikáció sikerességének valóban a biztonsági vezetők és az általános vezetők a letéteményesei (az egyéb kommunikációs adattárhelyek/felületek mellett, amelyek az alapelvek, vállalati politikák, szabványok, előírások stb. naprakész elérhetőségé teszik lehetővé), az egyéb külső stakeholderek irányába megvalósuló információáramlás szintén rendkívül fontossá válhat a biztonsággal kapcsolatos irányelvek közvetítésében, valamint a vállalati szerepvállalás definiálásában. A biztonsági célok, illetve az elért eredmények külső kommunikációja számtalan formában, több felületen is megvalósulhat, ugyanakkor figyelembe véve, hogy a CSR jelentéseket az érintettekkel való kommunikáció egyik formájaként is értelmezhetjük, kutatásom ezen fázisában elsősorban a fenntarthatósági kommunikáció eszközeire fókuszálok majd.
A társadalmi felelősségvállaláshoz köthető eszközökön belül Ransburg megkülönböztet általános és specifikus eszközök [158] A kifejezetten fenntarthatósági kommunikációs eszközök az általános kommunikáció során nem igazán kapnak szerepet, ilyenek lehetnek az etikai kódexek, a fenntarthatósági és/vagy CSR riportok, különböző környezetvédelmi jelentések, termékjelölők, szabványok, továbbá specifikus rendelkezések. Ezek egy részének elkészítése jellemzően önkéntes, egyes esetekben, bizonyos feltételek teljesülése mellett kötelezően előírt. Az Európai Unió 2014-ben fogadta el a nem pénzügyi jellegű jelentések kötelező közzétételéről szóló direktívát, amely alapján a magyarországi gyakorlat 2018-ban határozta meg az első évet, amikor a több mint 500 főt foglalkoztató vállalatok számára kötelezővé vált az éves pénzügyi jelentésbe belefoglalni a környezetvédelmi, társadalmi, anti-korrupciós és sokszínűségi politikájukkal kapcsolatos információkat. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez a szabályozás nem érinti az általam vizsgált időszakot, így az egyes dokumentumok rendelkezésre állása is információt hordozhat a vállalatok felelős gondolkodását illetően.
A fenntarthatósági, CSR, avagy nem-pénzügyi jelentések hiányában a vállalatok egyéb jelentésekben, illetve felületeken (honlap, sajtóközlemény, események, programok stb.) tehetik közzé az etikus működéssel, társadalmi felelősségvállalással, és egyebek mellett a biztonsággal kapcsolatos állásfoglalásaikat, eredményeiket. Egyes szerzők például az integrált jelentések előnyeit emelik ki. A SERS riportolási rendszer ajánlásai alapján - három már jól ismert beszámolási gyakorlat integrációjával (hagyományos beszámoló rendszer, integrált információs rendszer, továbbá a kulcs teljesítménymutatók/KPI beépítése) - a vállalati szempontokat kiegészíthetjük az érintetti aspektussal, egy átfogóbb képet adva a vállalati teljesítményről. [159] Ma már a gyakorlatban is találkozunk integrált riportokkal, habár a magyar nyelvű jelentések között, ahogy később látható lesz, inkább csak elvétve találunk erre példát.
A kutatásom második fázisában tehát a vállalatok fenntarthatósági jelentéseit, illetve ezek hiányában egyéb a biztonsághoz köthető információátadásra alkalmas eszközeit, dokumentumait tekintettem át azzal a szándékkal, hogy az értekezés ötödik exploratív céljához (C5) kapcsolódóan megvizsgáljam, milyen formában jelenik meg a biztonság a vállalatok külső érintettek felé irányuló kommunikációjában.
A mintavételem alapjául a HVG 2017-es magyarországi legnagyobb profitot termelő vállalkozásokat rangsoroló listája szolgált. Tekintve, hogy több tanulmány igazolta a pénzügyi teljesítmény és a felelős működés kapcsolatát, elfogadva, hogy profitabilitás és a vállalatok társadalmi teljesítménye (CSP) között pozitív kapcsolat áll fenn [160-161]
véleményem szerint a lista megfelelő alapot képez ahhoz, hogy a rajta szereplő vállalatok fenntarthatósági jelentései elegendő szövegkorpuszt biztosítsanak a kutatáshoz. A minta szűkítése során, az eredeti listában meghatározott tizenhat ágazat öt legprofitábilisabb vállalata került kiválasztásra, ettől csak olyan esetekben tértem el, ha az adott ágazatban kevés volt fellelhető anyag, továbbá kiemelten vizsgáltam néhány kritikus infrastruktúra szolgáltatót, a biztonság területén jellemző sajátos szerepvállalásuk okán. Összességében 81 vállalat fellelhető anyagai kerültek górcső alá. Az áttekintett kommunikációs eszközök tekintetében elsősorban a specifikus eszközökre [158] (fenntarthatósági/CSR jelentés, nem pénzügyi jelentés, etikai kódex, magatartási kódex, a MOL csoport esetében integrált jelentés) koncentráltam a dokumentumok nyelvétől függetlenül, és amennyiben ezek közül egyik sem volt elérhető, akkor került sor az általános eszközök vizsgálatára (pénzügyi jelentés, üzleti jelentés, weboldal).
Az adatfelvétel és az elemzés folyamatában kevert szövegelemzési módszert alkalmaztam (11. táblázat), amely a kvantitatív tartalomelemzésen túl alkalmas arra, hogy a kifejezéseket kontextusukban mélyebben, minőségibb formában értelmezze. [162]
Kutatásomban a biztonsággal kapcsolatos vállalati felelősségvállalás értelmezési kereteit igyekeztem feltárni, mégpedig oly módon, hogy megvizsgáltam, milyen biztonsághoz köthető szerepeket jelölnek ki a szervezetek saját maguk számára.
A fent említett módszertan lényege a kvalitatív és kvantitatív módszerek együttes alkalmazásán alapuló megközelítés, ugyanakkor az eljárás nem egyenértékű a jól ismert több módszer (multi-methods) egyidejű használatával. A hangsúly ugyanis ebben az esetben a módszerek keverésén van, ez adja a hozzáadott értéket, ami a jelenségek mélyebb, átfogóbb megértéséhez vezet. [162]
Az elemzés során arra törekedtem, hogy feltárjam a vállalati felelősségvállalás témakörében kommunikált biztonsági aspektusokat, és megvizsgáljam azok az egyes érintettekhez kapcsolható jellegzetességeit. Ezzel a kutatási módszerrel részben a szakértői mélyinterjú során feltárt biztonsághoz köthető érintetti kapcsolatokat vizsgálom, azt feltételezve, hogy:
H1: A biztonság egyes stakeholderekhez köthető dimenziói egyértelműen beazonosíthatóak a vállalatok társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos külső kommunikációjában.
A fenti feltevésemen túl, úgy gondolom, hogy a CSR tevékenységek között több olyan biztonsághoz köthető aktivitást is találunk, amelyek nem a vállalati alaptevékenység biztonsági hozadékaként (H1a), hanem a vállalkozások önkéntes szerepvállalása formájában realizálódik.
Arra a kérdésre, hogy mit kommunikálnak a vállalatok tartalomelemzés segítségével kerestem a választ, míg a hogyan kérdés esetében a kvalitatív diskurzuselemzést használtam, amelyben az elköteleződés fokát feltárandó további alkódokat emeltem be aszerint, hogy milyen részletességgel szerepelt a téma a szövegtörzsben (ezen belül kiemelten kezelt, vagy említésszinten), illetve, hogy milyen érintettekre hivatkozott az anyag.
Fontos kiegészítő információ a módszertan alkalmazását illetően, hogy a táblázatban jelölt dimenziók egymásutánisága nem jelenti az egyes módszerek alkalmazásának sorrendiségét is egyben.
Dimenzió Tartalomelemzés Diskurzuselemzés
Kódolási eljárás
A kutatáshoz kapcsolódó
kulcsszavak meghatározása. A kulcsszavakhoz kapcsolódó kontextus értelmezése.
Igen/Nem Hogyan és milyen mértékben?
Említési gyakoriságok elemzése. A téma szerepeltetésének mélysége (nem jellemző/említésszíntű/
kidolgozott)
Kontextus
Kontextus: vállalati adatok (HVG,
ceginfo.hu alapján) Kontextus: szöveges információ, szövegkörnyezet értelmezése
11. táblázat: A kevert szövegelemzési módszertan alkalmazása a kutatás második fázisában Forrás: saját szerkesztés [162] elméleti modelljének felhasználásával
A fentieknek megfelelően, a jelen kutatásban alkalmazott elemzési lépések sorrendisége némiképp eltér az elméleti ajánlásoktól. Ennek elsődleges oka a szakirodalmi előzmények teljes hiánya volt. Tekintve, hogy biztonság társadalmi felelősségvállalásban történő tematizálásáról, illetve a stakeholderek biztonsággal kapcsolatos elvárásairól, hozzájárulásairól elenyésző a felhasználható forrás, első lépéseként előzetes lista híján, a „biztonság”, „védelem”, „kockázat” kulcsszavak kontextusát vizsgáltam, azzal a céllal, hogy a szövegek olvasása és elemzése során kialakuljon egy lehetséges kódolási struktúra. Előzetes feltevésem az volt, hogy a kódok a későbbiekben hozzárendelhetők a stakeholder szerepkörökhöz, így kirajzolódnak az egyes érintettek irányában felvállalt vállalati biztonsági erőfeszítések.
A kutatás ezen fázisában nem az ágazatonkénti vezető vállalatok anyagaira koncentráltam, sokkal fontosabb volt, hogy használható, minél sokszínűbb szövegkorpusz álljon rendelkezésemre, amiből szélesebb körű merítést kaphatok a lehetséges biztonsággal kapcsolatos feladatok, célok tekintetében. A vizsgálat tárgyát negyvenöt fenntarthatósági jelentés képezte, amelyeket különböző ágazatokban tevékenykedő vállalatok készítettek. Az elemzés eredményeként a 12. táblázat szerinti stakeholderekhez köthető kategóriák rajzolódtak ki. Fontos megjegyezni, hogy a kódolt kifejezések nem teljes körűen szerepelnek a felsorolásban.
Kulcsszavakhoz köthető kifejezések
(kontextus) Érintettek Kategória megnevezése
Munkahelyi egészség és biztonság
Ügyfelek adatainak védelme Ügyfél adatbiztonság
Alvállalkozók és szállítók biztonsága Alvállalkozók, beszállító
partnerek Ellátási lánc biztonsága Ellátási lánc biztonsága
Vásárlók edukációja (pl.alkoholfogyasztás
témában) és biztonsági programok Közösségek, társadalmi csoportok
Közösséghez, társadalomhoz köthető
biztonsági ügyek Gyermekvédelem, biztonságos internet
használat
12. táblázat: A kutatás előkészítő fázisa: példák a kulcsszavakhoz kapcsolódó kifejezésekre, kódolás, érintettekhez rendelés
Forrás: saját szerkesztés primer kutatás alapján, 2020 (N=45)
Az adatvédelem kapcsán kiemelendő, hogy nem pusztán az ügyféladatok vonatkozásában volt tetten érhető az áttekintett jelentésekben, hanem megjelent az alkalmazottak, a beszállító partnerek, sőt általános társadalom iránti felelősség vonatkozásában is. A közösségek biztonsággal kapcsolatos elvárásainak való megfelelés kontextus alapján különült el az elsősorban ügyfeleknek, vevőknek szóló termékbiztonság vagy szolgáltatásbiztonság témakörétől. Az elemzés során a CSR standardok, a három alappillérhez (triple bottom line) [99] illeszkedő biztonsági törekvések, azaz a környezetvédelem, a társadalomhoz köthető biztonsági szerepvállalás, valamint az általános gazdaság felelősség vonatkozó passzusai ebbe a kategóriába kerültek.
A kialakított stakeholder struktúra hiányosnak tűnhet a szakirodalmi előzmények tükrében, de a feltáró vizsgálat alapján egyértelművé vált, hogy a tulajdonosok és befektetők (különös tekintettel a biztonság vonatkozásában) ezekben az anyagokban nem, vagy csak elvétve jelennek meg, így a bevonásuk a további elemzésekbe indokolatlannak tűnt. Ez természetesen nem jeleni azt, hogy a tulajdonosoknak/befektetőknek ne lenne elvárása és hozzájárulása ezen a területen, pusztán arra utal, hogy a kutatás ezen fázisába bevont szervezetek nem ezekben a dokumentumokban (feltehetően elsősorban pénzügyi jelentéseken keresztül, közgyűléseken keretében) kommunikálnak ezzel a célcsoporttal, illetve erről az érintetti körről.
A vállalati biztonságpolitika szakirodalma kiemelt vezetői funkcióként jelöli meg a vállalati biztonságpolitikával kapcsolatos kommunikáció menedzsmentjét, amely nyilvánvalóan nem feltétlenül külső irányultságú. Az elemzés során mégis fontosnak gondoltam kitérni a szövegtörzs vállalati biztonságpolitikai aspektusú elemzésére is.
Ennek keretei között részben a biztonságpolitika alrendszereinek [65] társadalmi felelősségvállaláson belüli megjelenését vettem számba, valamint a biztonsági kultúra [85] vállalaton kívüli kommunikációjára utaló kifejezéseket kerestem. A kategóriaképzésnél adódott a vagyonbiztonsági, üzembiztonsági valamint az informatikai biztonság témakör, így az ehhez köthető kifejezések kódolása egyértelmű volt, a biztonsági kultúra esetén pedig a szó szerinti említésen túl (mert erre is bőven volt példa), többek között a „biztonsági képzés”, „biztonságtudatosság” kifejezések szövegkörnyezettől függően ide kerültek besorolásra.
Könnyelműség volna egyértelmű következtetéseket levonni a biztonság vállalati jelentősége vonatkozásában kizárólag a külső kommunikáció alapján, mindazonáltal elmondható, hogy a szervezetelméletektől nem idegen az a fajta felfogás, amely elfogadja, hogy a diszkurzív keretek ténylegesen hatnak a cselekvésre, azaz ha a szervezetek kommunikálnak, információt osztanak meg bizonyos témakörökben, annak teremtő ereje lehet. A koncepció lényege ez esetben abban rejlik, hogy a diskurzusokból manifesztálódik a szervezeti struktúra, amely aztán maga is hat a diskurzusra, az erőhatások azonban nem determinisztikusak és nem egyirányúak, hanem a folyamat kölcsönös hatás/ellenhatásként írhatók le. [162]