Mitchell és szerzőtársai által megalkotott úgynevezett stakeholder salience modellt [127], amely a kiemelten fontos érintettek beazonosításához nyújt elméleti hátteret.
Szintén találunk utalást Frooman és Rowley ajánlásaira, amelyek a stakeholder kapcsolatok és kapcsolati hálók feltérképezéséhez adnak teoretikus megalapozást.
[120][123] A Preble-féle stakeholder menedzsment folyamat a 10. számú ábrán láthatóak szerint alakul.
A menedzsment modellek jellemzően több közös vonást mutatnak:
- Általában kiemelt figyelmet szentelnek a stakeholderek elemzésének.
- Több modellben is megjelenik a stakeholder szintézis fogalma, amelyet aztán a szerzők eltérő módon értelmeznek, vagy egy mélyebb megismerést és priorizálást, esetleg egy összetett, több lépéses operatív folyamatot írnak le ugyanazzal a megnevezéssel.
- Szintén közös jellemzőként, az összes modellben tetten érhető a stakeholder elvárások/követelések megismerésének, valamint az elvárások lehetséges teljesítésére irányuló erőfeszítések feltérképezésének igénye.
A modellek közös hiányossága, hogy nem foglalkoznak célmeghatározással. Esetleges implicit utalások vannak a társadalmi teljesítményt, illetve a tradicionális üzleti célkitűzéseket (profit és hatékony működés) illetőn, de konkrét ajánlásokkal a célok vonatkozásában adósok maradnak a megalkotók. [141] Szintén érdekes, hogy noha a stakeholder hozzájárulás [149] népszerű kutatási vonulat a szakirodalomban, egyik modell sem tesz erről említést.
2.2.5 Érintetti érdekek, stakeholder követelések és hozzájárulások
Az érintettek beazonosítását és kategorizálását követően célszerű áttekinteni, hogy milyen érdekek, követelések jelennek meg a vállalat és stakeholderei viszonylatában, kitérve arra, hogy az érintettek miként járulhatnak hozzá a vállalati teljesítményhez.
A stakeholder menedzsment és a vállalati eredményesség összefüggéseinek megértéséhez elsőként tekintsünk át a teljesítménymérés, illetve teljesítménymenedzsment egy második generációs, stakeholder alapú módszertanát, a teljesítményprizmát. [149] A modell az érintetti perspektíva beemelésén túl, egy olyan eszköztár, mérőszám rendszer
felépítéséhez nyújt segítséget, amely a stakeholderek széles körével kialakított kapcsolatok megértésére, menedzselésére alapoz. [150] A teljesítményprizma öt egymással összefüggő dimenzió mentén vizsgálja a teljesítményt, ezek az érintettek elégedettsége, illetve hozzájárulása, a stratégiák, amelyek segítségével a vállalat elérheti célkitűzéseit és kielégítheti környezete elvárásait, a folyamatok a stratégia megvalósításához, valamint a képességek, amelyek a folyamatok működtetéséhez szükségesek. [149]
A 9. számú táblázat az egyes érintettek elvárásait, illetve a vállalat teljesítményéhez köthető lehetséges hozzájárulásukat foglalja össze.
9. táblázat: Az érintetti elvárások és lehetséges hozzájárulásuk a vállalati teljesítményhez Forrás: saját szerkesztés [149]alapján
Az egyes szerzők nem csak a követelések, hozzájárulások definiálásában, részletezésében térnek el egymástól, hanem a vizsgálatokba bevont stakeholder csoportok tekintetében is.
Berman és szerzőtársai az általuk legjelentősebbnek ítélt érintetti kapcsolatok elemzése során összegezték a stakeholderek és a szervezetek viszonylatában felmerülő kölcsönös elvárásokat, és ezek alapján hoztak létre modelleket. [128] Munkájuk azért különösen figyelemre méltó, mert öt, hagyományosnak nem tekinthető területet vontak be az elemzésbe, ezek az alkalmazottak, a természeti környezet, a munkahelyi diverzitás, a vevők, a termékbiztonság, valamint a közösségi kapcsolatok ügye. A vizsgált területeket azon szempont mentén szűkítették le ilyen formán, hogy azok korábbi vizsgálatok alapján, bizonyítottan explicit vagy implicit hatást gyakoroljanak a vállalat pénzügyi teljesítményére. A fentiek közül a biztonság szempontjából kiemelendő a természeti környezet védelme, a termékminőség, valamint a biztonságos munkahelyi környezet témaköre. Az empirikus vizsgálat során a szerzők két olyan tényezőt találtak, amelyek
Stakeholderek igényei
és elvárásai Stakeholderek A szervezet igényei és
elvárásai Hozam, jövedelem,
adatok, szavahihetőség Tulajdonosok, befektetők
Tőke, hitel,
kockázatvállalás, támogatás Gyorsaság,
termékminőség és
biztonság, alacsony ár Vevők, közvetítők Nyereség, növekedés, visszacsatolás, bizalom Hasznos időtöltés,
szociális biztonság,
készségfejlesztés, fizetés Alkalmazottak, szakszervezetek
Dolgos kezek, hűség, önálló gondolkodás, vélemény
Nyereség, növekedés,
visszacsatolás, bizalom Beszállítók és stratégiai partnerek Gyorsaság, minőség, alacsony ár
Jogszerűség, korrektség,
biztonság, becsületesség Szabályozó hatóságok Helytálló szabályozás, egyértelműség, tanácsadás
közvetlenül befolyásolják a pénzügyi teljesítményt, ezek az alkalmazottak kezelése, és a termékbiztonság voltak.
Összefoglalva megállapítható, hogy az egyes érintetti érdekek és követelések kezelése elengedhetetlen a vállalati működés során. A vállalatok társadalmi orientációja, a fenntartható fejlődés felértékelődése kapcsán napjainkra elmondható, hogy akadémiai konszenzus van az érintettek bevonásának jelentőségét illetően. [107] A bevonás, másként társadalmi részvétel számos formában megvalósítható, az informálástól, edukálástól, a folyamatos egyeztetésen és konzultáción keresztül, a hatalommal való felruházáson át, egészen a döntéshozatalban történő részvétel biztosításáig. [112][151]
2.2.6 Összegzés
A csaknem negyven éves múltra visszatekintő stakeholder elmélet, napjainkra mind normatív, mind deskriptív szempontból részleteiben kidolgozott. Az egyes teoretikusok számtalan ajánlást fogalmaztak meg gyakorlati implementálást illetőn (instrumentális irányzat) is. Mindeközben azt látjuk, hogy igazán ismerté és elismerté a társadalmi felelősségvállalás kapcsán vált, illetve specifikus formában (az elméleti alapok összefüggéseinek felhasználása nélkül), elemzési módszertanai a projektmenedzsment területén terjedtek el elsősorban.
Az elmélet, különösen annak menedzsment (pozitív/pozitivista) irányzata szakirodalmát áttekintve megállapítható, hogy noha az irányelvei széleskörűen nem épültek be a formalizált vállalati gyakorlatba, mégis egy valóban újfajta (evolucionista) szemléletmód megalapozását szolgálta a stratégiai menedzsmentben. A stakeholder szemlélet informális, nem szándékolt alkalmazását, illetve annak teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálva azt látjuk, hogy a kis- és középvállalati környezetben, illetve a szolgáltatások területén (tehát ahol egyébként is fontosak a kapcsolatok) statisztikailag is mérhető összefüggések jelennek meg a vállalati eredményesség vonatkozásában olyan szervezeteknél, ahol – ha nem is tudatosan – de kiemelten kezelik az érintetti kapcsolatokat. [97][176]
Az érintetti elméletre jellemző gondolkodásmód jó szolgálatot tesz tehát akkor, ha egy szervezet nem kizárólag az üzleti folyamatok hatékonyságára, a profitabilitásra, hanem azon túl a vállalati teljesítmény egyéb összetevőinek is figyelmet szentel. Ezek alapján
azt gondolom, hogy a szemléletmód megfelelő „katalizátor” lehet a vállalati biztonságpolitika stratégiába integrálása szempontjából is. Belátható, hogy a stakeholder menedzsment szemléletmódja, illetve eszközrendszere több ponton (környezetelemzés, kockázatok komplex kezelése stb.) megfelelő keretrendszert nyújthat a vállalati biztonsági feladatok tervezéséhez, végrehajtásához, ellenőrzéséhez, valamint a hatékony külső, belső kommunikáció megvalósításához.
3 AZ ÉRTEKEZÉS KUTATÁSI KERETE ÉS A
VIZSGÁLATI MÓDSZERTANOK BEMUTATÁSA
A vállalatok biztonsággal kapcsolatos szerepvállalását az értekezés keretei között három aspektusból vizsgálom. A szakirodalmi feldolgozás eredményei, valamint a bevezetőben ismertetett kutatási célok alapján, a 11. számú ábra logikai váza mentén haladva a vállalati biztonságpolitika helyzetét elsőként belső, szervezeti aspektusból elemzem. Kutatásom során kitérek a terület stratégiai beágyazódottságának mértékére, az integráltság kérdéskörére, az érintettek vállalati biztonsághoz köthető szerepvállalására, valamint a biztonsági felelősség koncepciójának vizsgálatára. Az értekezés további fejezeteiben a vállalati társadalmi felelősségvállalás kommunikációs eszköztárát áttekintve, a biztonsággal kapcsolatos célok, teljesítmények, eredmények megjelenését elemzem az érintettek szemszögéből. Végezetül egy kiemelten fontos érintetti csoport, a fogyasztók percepcióit kutatom a vállalatok biztonsághoz köthető teljesítményének vonatkozásában.
Alkalmazottak, munkavállalók Beszállítók
Vevők, üzleti partnerek Tulajdonosok, befektetők
Társadalom, közösségek Stakeholder menedzsment
Politikai CSR Vagyonbiztonság
Üzembiztonság Informatikai biztonság
Integrált biztonságpolitika Biztonsági kultúra Látható biztonság: kommunikáció
Vállalati biztonsági felelősségvállalás Vállalati biztonságpolitika
Vállalati társadalmi felelősségvállalás
11. ábra: A primer kutatás elméleti kerete