I. szín.
U t Sir L a n c e lo t S p u rco ck h á z a k ö z e lé b e n , K en tben.
Sir Ar t h u r Gr e e n s h ie l d, Ol i v e r, Ha d n a g y é s Ka to n á k jö n n e k .
SIR ARTHUR (a hadnagyhoz).
Vezesd e k a to n á k a t a hajókhoz, Ö ltöztessék fel o tt m indegyiket ; M egérkezéskor kapják m ajd a zsoldot.
Ég áldjon, hadnagy ; végezd d o lg o d a t..
k a t o n a.
No lám, m ost elküldenek bennünket és m ég csak nem is beszélhetünk a barátainkkal.
O L I V E R .
Nem, parátom , peszélhetsz, a mit akarsz, ítv nem foksz elpúcsúzni a parátaittól !
SIR ARTHUR.
Ficzkó, ne többet ; hadnagy, vidd el őket.
K A T O N A .
No jó, ha m eg nem kapom a zsoldot és a ruhát, m eg próbálok szökni, m ég ha felkötnek is érte.
SIR ARTHUR.
Eredj, kölyök : fékezd a nyelvedet ! (Hadnagy és katonák elmennek.)
OLIVER.
Verpunkos ön, Sir ?
SIR ARTHUR.
Parancsnok vagyok, Sir, a király szolgálatában.
OLIVER.
H a m ekenketné, szeretnék a parátaim m al peszélni, m ielőtt elm ennék, piz’ Isten.
SIR ARTHUR.
Vigyázzon m ag ára ; van annyi hatalm am , hogy be
sorozzak olyan em bert, m int az úr.
OLIVER.
H oty enkem pesoroz ? Azt szeretném lá tn i; sorozz pe kézenkúzokat és a czim boráitat ! Pesorozni enkem ! N evetek rajtat, ikazán ; látót, itt jön ety tiszteletre
méltó lovak, az tutja, hoty te nem sorozhatsz pe enkem !
Sík La n c e l o t, We a t h e r c o c k, Ma t t h e w Fl o w e r d a i.e, Id ő s b Fl o w e r d a l e, Lu c e é s Fr a n c e s j ö n n e k .
SIR LANCELOT.
H ozta Isten Lew sham ben, Sir A rthur ; igaz hitem re, öröm m el látom . Mi baj ? C sak nem verekszenek ?
OLIVER.
Képzelje csak, pe ak a r sorozni enkem !
Második felvonás. 33
SIR LANCELOT.
Piha, Sir A rthur ! Ő t besorozni ! Hiszen ez kiváló em ber !
WEATHERCOCK.
Bizony az, Sir A rthur. És gazdag.
SIR ARTHUR.
Annál alkalm asabb, hogy harczba menjen.
H a nincs ily kegybe’ nagyságtok előtt, Majd m egm utatnám én, hogy van hatalm am M egfogni k ato n án ak ilyen em bert.
OLIVER.
Majt m ekm utatnám én is !
MATTHEW.
Persze, hogy m egm utatná. H át sorozza be a posztót és a gyapjút, a rizspuddingot és az álm os-levest ! * Biz azt nem tudja.
OLIVER.
Jól van, Sir, ha tréfál is a posztóval mek a tyapjú- val, láttam én m ár olyat, hoty ety ilyen tvapjú-kapát erősepp volt annál a selyem -kapátnál, a m it az úr visel !
MATTHEW.
Ezt jól m ekm ontat, p arátja az erénynek.
OLIVER.
Pizony jól, te kölyök, te szájhős, te. Azt hiszet, félek a selyem kapátottól ? Nem félek tőlet !
* C z é lz á so k O liver fo g la lk o z á sá r a é s d ev o n sh irei sz á rm a z á
sá r a . (F o rd .)
B en e d ek M arcze ll : A té k o zló fiú. 3
SIR LANCELOT.
Ne többet : legyetek kérők s barátok !
WEATHERCOCK.
Bizony, legjobb így, M aster Oliver.
MATTHEW.
M aster Oliver, ez az ön neve ?
OLIVER.
H a az is, ne pánja azt az úr.
MATTHEW.
Nem bánom , csak azon gondolkozom , nem lehetne-e valam i hunczut tréfát kieszelni M aster Oliver ellen.
OLIVER.
T réfát, én ellenem ! Állj félre : csak eszelj ki vala
mit, úty elpánok velet, a hoty m ék soha életetpen el nem p ántak ! Én ellenem !
MATTHEW.
H add lám, hadd lám !
OLIVER.
Ficzkó, ficzkó, ha nem restellném , úty fültövön vák- nálak, hoty a lápam hoz esnél : állj félre, eressz ; csupa tűz és Iánk vatyok, állj félre.
MATTHEW.
Jó, m egkím éllek barátaidért.
Második felvonás. 35
O L I V E R .
Fütyülök a parátaim ra ; m it akarsz a parátaim m al ?
SIR LANCELOT.
Ne többet, M aster Oliver ; ne többet, Sir A rthur. Most, leányom , szemtül-szembe A kérőiddel — m ind derék legény — M egm ondom néked, hogy legszívesebben Melyiknek a kérését látom én.
Beszélhetek-e nyíltan, uraim ?
SIR ARTHUR.
Legjobb lesz, Sir.
SIR LANCELOT.
Az első ön tehát.
Elism erem , hogy ön derék lovag, Jó katona, becsületes fiú :
De a becsület nem hord czifra gú n y át ; A rany lánczot ritkán visel ; kevés Szolgával já r ; kevés barátja van.
E tomboló, vad ifjú Flow erdaleről Nem is szólok. T eh et csudát az Isten ; De inkább hinnék száz egyéb csudában, Mint abban, hogy te józan férj leszel.
W E A T H E R C O C K .
Hitem re, jól m egm ondta önnek ; elevenére tapintott, biz’ Isten !
MATTHEW.
H ogyan, M aster W eath erco ck ! Hisz’ ön tudja, hogy becsületes em ber vagyok, m ég ha egy-két ap ró ság . . .
3*
WEATHERCOCK.
H item re m ondom , az, becsületes ! Az édes anyja úri dám a volt ; A lelke égben (feleségemé is) S az édes apja, tisztes úriember, A m int hallottam , hosszú útra indult.
MATTHEW.
Aldassék az Úr, bizony hosszú útra : Az égbe ment. És engem itt hagyott,
H ogy bú-gond ellen ugráljak bakot.
Nézd, Luce : m int a lég, oly könnyű vagyok !
LUCE.
Azt, a mi könnyű, én nem kedvelem, Buborék, szellő, árny nem kell nekem, E e legkevésbbé : könnyű szerelem.
SIR LANCELOT.
Leányom , nézd e devonshirei ifjút : Szép, kedves, jó, erszénye és erénye.
OLIVER.
lken, Sir, én olyan vatyok, a milyennek az Isten terem tett. Tutja, hoty jó m ótpan élek ; van hatvan pá!
tyapjúm Blackenhallban, hitelem is; a mennyi kell ; vatyonom is annyi, m int akárki m ásnak, pizony.
LUCE (Sir Arthurhoz).
T éged szeretlek, bárm it m ondjanak.
SIR ARTHUR.
Köszönöm , drágám .
Második felvonás. 3 7
MATTHEW (Id. Floluerdalehez).
Mit, azt akarnád, hogy beléje kössek ?
ID. FLOWERDALE.
C sak mondd, hogy fog m ég rólad hallani
SIR LANCELOT.
D e, urak, bár e devonshirei kérőt L egjobbnak tartom : nem erősködöm ; Leányom hadd válaszsza szabadon, A kit szeret. C sak udvaroljatok ;
Egy lehet csupán, a ki győzni fog.
WEATHERCOCK.
Jó l m ondta ; helyes ; jól van igazán.
A R T I C H O K E j ö n .
ARTICHOKE.
Úrnőm, van itt valaki, a ki beszélni szeretne kegyed
del. A társam , Daffodill, a pinczében van m ár vele ; ismeri ; találkozott vele a croydoni vásáron.
SIR LANCELOT.
O, emlékszem : egy kis ember.
ARTICHOKE.
Igen, nagyon kicsi.
SIR LANCELOT.
De azért derék ember.
ARTICHOKE.
N agyon derék, nagyon kis em ber.
SIR LANCELOT.
A neve M onsieur Civet.
Az, az, Sir !
ARTICHOKE.
SIR LANCELOT.
Jerü n k urak ; ha m ég több lesz a kérő, Bolond lányom m ég fentebb hordja o rrát : C sak a szent D eliára nem hat ez.
(Elmennek mind, Matthew Flowerdale, O liver és Idősb Elower- dale kivét elével.)
MATTHEW.
Hé, uram , egy szóra.
OLIVER.
Mi paja van velem ?
MATTHEW.
H allani fog rólam nem sokára.
OLIVER.
Ez az ekész ? Isten áltjon : ennyit se félek tőlet.
(Elmegy.)
MATTHEW.
Mi lesz, ha m ost kiáll ? A szép ruhám van rajtam .
1 0 . FLOWERDALE.
Nem akarom , hogy m érkőzzék vele ! je rü n k most, írja m eg végrendelését, O lyan földekről, m iket sose láttunk, Es annyi pénzről, hogy Sir Lancelot
Második felvonás. 3 9 K ét kézzel adja önnek a leányát.
H a ez meglesz, adja W eathercock úrnak, S L anc’lot lányát tegye örökösül :
Eskesse meg, hogy e végrendelést Az ön holtáig senki m eg se látja.
E változó, bolondos W eathercock T ü stén t elm ondja majd Sir Lancelotnak, Mi és m iként van a végrendelésben.
Ne gondolkozzék, hallgasson reám : A többit majd m eglátja azután.
MATTHEW.
Jól van, legyen csak a leány enyém : Az eszedet holtig dicsérem én ! (Elmennek.)
II. szín.
S zo b a Sir L an celot h ázáb an . Da f f o d il i. é s Luce b elép n ek .
DAFFODILL.
Ú rnőm , m ég m indig bosszús ? Egy kedves pillan
tá st se vet ,az ön Daffodilljára ? No akkor, az iste
nekre —
LUCE.
Eredj, bolondos ; engedd a kezem !
DAFFODILL.
Itt a kezed. H anem ezt elveszem : Szívem tiéd ; ez hű szerelm em díja.
( Elvesei karperecül.)
LUCE.
Lehúzzák ezért a ruhád’, te gaz, O rczátlan ficzkó !
Sir La n c e l o t é s We a t h e r c o c k b e lé p n e k .
SIR LANCELOT.
Mi baj, leányom ?
LUCE.
Apám, a szolgád szem telen nagyon. (Luc? kimegy.)
SIR LANCELOT.
Eredj, ficzkó ; tü stén t beszélgetünk.
DAFFODILL.
Uram , én em ber vagyok, a kivel lehet beszélgetni ; nem vagyok ló, biz’ Isten. Én m ár csak így ismerem az erőmet.
WEATHERCOCK.
De bizony, jó Sir Lancelot, a m inap láttam pajzso
k at em elgetni : olyan volt, m int egy Herkules. Hitem re m ondom , ficzkó, nagyon kedvellek.
SIR LANCELOT.
Kedvelje csak ! — Menj, hozz egy kupa bort ; H a m ár elválunk M aster W eathercocktól, F ra n k borral öblítsük le a búcsút.
(Daffodill kimegy.)
WEATHERCOCK.
Köszönöm , Sir ; köszönöm , jó lovag.
Eljövök én e házhoz m ég, szavam ra ; De addig is — ügyeljen Flow erdalere, V eszekedett ficzkó ! higyjen nekem !
Da f f o d i l l v iss z a jö n .
Második felvonás. 4 1
SIR LANCELOT.
Az, az. Tölts, Daffodill, tölts bort nekem. Hó ! mit hord ez a karján ? Luce leányom karpereczét ? Ez az, valóban. Igyék hát, M aster W eathercock.
WEATHERCOCK.
Köszönöm , Sir. Je r ide, Daffodill ; becsületes ficzkó vagy, pom pás legény. Nos — én búcsút veszek, nemes lovag ; remélem, tisztelhetem m ég önt és leányait sze
gény házam nál ; igazán elvárom.
SIR LANCELOT.
Köszönöm , M aster W eathercock ; leszek olyan bátor, hogy m egzavarjam , abban bizonyos lehet.
WEATHERCOCK.
Es én igaz jó szívvel látom — Isten áldja. (Elmegy.) SIR LANCELOT.
Ficzkó, láttam , hogy m eg bántottad leányom at s m ég a karperecze is a karodon van. T edd le, de a libériá
dat is. Nincs elég gondom , hogy érdem es em berhez ad h assam a leányom at ? Ilyen vakm erő lettél m ár ? T akarodj a házam ból, ficzkó, vagy kidoblak.
DAFFODILL.
Nem kell kidobni, Sir : itt a ruhám ; Ez a jutalm am ! De m it bánom én ? Megélek úgy is ; és a szolgaságot Szívből utálom ! (Elmegy.)
SIR LANCELOT.
D erék fiú, de el kell küldenem :
T anulják m eg, hogy mi szabad, mi nem (Kimegy.)
III. szín.
M á s s z o b a u g y a n o tt.
Si r Ar t h u r é s Lu c e b e lé p n e k .
LUCE.
A mily igaz, Sir, hogy leány vagyok : Minden kérőm nél jobban kedvelem.
Bár k ato n a nem ért a szerelemhez.
SIR ARTHUR.
K atona vagyok : s nem esem ber tudja, Mi kell a harczhoz s m it vár hölgye tőle.
Férfi ha m egbánt, felel kardom rája, Asszony ha szeret : vagyok hű szolgája.
LUCE.
Nem kétkedem , hogy b áto r és szeret.
De vannak ám sokan, külsőre katonák, K ik esküdöznek s szavukat nem állják, Kik házról-házra hetvenkedve járn ak , S a búcsujok : Isten fizesse m eg !
SIR ARTHUR.
Bizony, hölgyem , m u tath atn ék ilyet.
Sok van olyan, m inőről ön beszél, Ki névre és külsőre katona, De háborút ritkán látott, hitemre.
K orcsm ába, csapszékekbe járo g atn ak , Lebujba is — egyform án jó nekik, Ápolni lelkűk durva hajlam át, K étségb’esés rabjául bélyegezve :
Kedvük borban szülemlik, de vége vérbe fúl, Az italuk világos, eszükre éj borúi.
Második felvonás.
43-LUCE.
Es ezek m égis nem es katonák.
SIR ARTHUR.
Nem : inkább nyom orult rabszolganép, Mely csúfos létből ko ra sírba lép.
LUCE.
É rted, a ki m ásként élsz, m int ezek, H a rajtam áll, katonáné leszek. (Elmennek.)
IV. szín.
M ás sz o b a u gyan ott.
Sir La n c e l o t é s Ol iv e r b e lé p n e k .
OLIVER.
Rem élhetek tehát.
SIR LANCELOT.
Eegyen nyugodt, A házasságot gyorsan nyélbeütjük, Francesét s Luceét ugyanegy napon.
OLIVER.
Szeretném tutni, m ikor lesz ez a nap, hoty esküvői' ruhát csináltassak.
SIR LANCELOT.
Ne többet erről. Először csináltassa m eg az írást a hitbérről, a m it a leányom nak ád ; ha ez elintéződött,, két nap alatt elkészülhetünk.
OLIVER.
H olnap m eklesz az írás.
SIR LANCELOT
Jó, hát holnap : találkozzunk a K irály Fejéhez czím- zett korcsm ában, a Hal-utczában.
OLIVER.
Nem, ne o tt : inkább a Rózsánál, m ellett !
SIR LANCELOT.
A Rózsánál hát, kilencz ó rak o rt ; Ki késve jó, fizet egy itcze bort.
T em ple-B ar*
OLIVER-Ety itcze nem fizetsék ; kettő vaty semmi !
Ar t ic h o k e b elép .
ARTICHOKE.
Uram , itt van egy ember, a ki beszélni ak a r M aster Olivérrel ; az ifjú M aster Flow erdale küldte.
OLIVER.
Peszélni akarok vele, peszélni ak aro k vele !
SIR LANCELOT.
Nem, Oliver fiam, látni akarom , m it küldött önnek az ifjú Flowerdale. Adja Isten, hogy' verekedés ne legyen a dologból.
OLIVER.
Mit, ha vereketni a k a r velem, majd áto k én neki !
ID . F LO W ER D A LE b e l é p .
* M a m ár leb o n to tt kapu L o n d o n b a n , a T e m p le m ellett.
(Ford.)
Második felvonás. 4 5
ID. FLOWERDALE.
Adjon Isten, jó Sir Lancelot.
SIR LANCELOT.
Isten hozott, derék barátom .
ID. FLOWERDALE.
U ram egészséget kíván önöknek ; De önnek, Sir, ezt küldi, m eg emezt : Itt van, uram , a vívótőre hossza,
S ez írásból szándékát tudja meg. (Átad egy levelet.)
OLIVER.
Att ide ! K iállók vele, kiállók vele !
SIR LANCELOT.
Kiáll ! Piha, azzal a gazem berrel kiállani !
OLIVER.
H a ki nem állok vele, m ekenketem , hoty akárm inek elm ontjon. Hol van, ficzkó ? Hol van ? Hol van ?
1D. FLOWERDALE.
O tt a levélben az idő s a hely, S ha férfi ön, h át álljon a szavának.
SIR LANCELOT.
Sir, nem akarom , hogy a szavának álljon ; nem akarom , hogy kiálljon.
1D. FLOWERDALE.
V álasszon hát ; hadd lássa a világ, H a ki nem áll, mily gyáva nyom orult !
OLIVER
Ficzkó, ficzkó, ha nem volnál olyan vén lekény és nem kültek volna üzenettel, atnék neket valam it, de nem pénzt : hanem fokt, m ert látom , hoty rátfér ety kicsit ; lokt, itt van netyven shilling : ha kihozot a mezőre a g aztátat, kapsz mék netyvenet. De elhozt, hallót : m ontt m ek neki, hoty én elpáholom ; k árt teszek azokpan a tánczoló kecskéiápaipan ; út)- elpá- nok vele, a hoty mék el nem pántak, m ióta a vilákon van ; m ekm utatom , hoty nem ukrapukrál toppét, azt m ekjósolom neket !
ID. FLOWER DALE.
On férfi, uram , elszánt és szilárd T örténjék bárm i, viszem válaszát.
SIR LANCELOT.
H a baj történik — m ondd m eg az uradnak, Szám űzetem , vagy m ég rosszabb is éri.
ID- FLOWERDALE.
A gazdám , Sir, nem ezt érdemli öntől, B elátja ezt m aga is nem sokára !
SIR LANCELOT.
G azdád könnyelm ű, te m eg nagy b itan g vagy ; Előbb téged tetetlek zár alá,
Aztán m eg őt, a míg m eg nem javul.
OLIVER.
Nem enketem , hoty e m iatt pántsa őket. H a mek- teszi, soha életem pen nem nézek sem önre, sem senki
jére. Mit kontol, eltűröm , hoty városszerte hitvány
Második felvonás. 4 7
kazem pernek tyalázzanak ? Nem, esküszöm ! Ficzkó : o tt leszek ; ne is mondj toppét : ott leszek, m ontt
mek neki
ID. FLOWER DALE.
Jó, Sir — gazdám nem ezt érdem li öntől.
Belátja azt m aga is nem sokára !
OLIVER.
M intety ; könnyelm ű fráter, m ekvetem ! (Id. FlowerdíiU elmegy.)
SIR LANCELOT.
Kedves fiam, árulja el nekem a helyet.
OLIVER.
Nem, esküszöm.
SIR LANCELOT.
H add látom a levelet.
Nem, vityázni fokok, hoty túl ne járjon az eszemen.
De ak ár kiállók vele, a k á r nem : akarom , hoty ism er
jen enkem ; vaty szeretném tutni, m iért ne tenném ; annál rosszabbul járok !
SIR LANCELOT.
Mit ! M egvetné teh át lányom szerelm ét ? K oczkára tenné kettejüknek sorsát H itvány verekedésért ?
OLIVER.
Ej, hiszen nem ölöm m ek ; csak el akarom verni ety kicsit ; nos hát, Isten áldja atyám . U tyan ! H olnap találkozunk. (Elmegy.)
SIR LANCELOT.
Ki hitte volna, hogy úgy nekikeseredik ? Jere csak»
derék szolgám. Artichoke !
Ar t ic h o k e b elép .
ARTICHOKE.
No, mi a baj ? Valam i verekedés készül, kezeskedem..
SIR LANCELOT.
Eredj, fényesítsd ki a kardom at, igazítsd m eg a paj
zsodat- O az a gazem ber ! Most jó hasznát venném;
an n ak a hitvány Daffodillnak. De te
ARTICHOKE.
Igen, m indig ez a fogásuk az uraknak, ha jó szol
g á ra van szükségük. O, as a D a ß o d ili! O, hol is van ! — De ha m egharagszanak, ha csak egy szalm a
szálat tesz is keresztbe valaki, ak k o r : — k i a házam ból, gazficskó, tépjetek le róla a r u h á já t! Ilyenek:
az u rak mind.
SIR LANCELOT,
K ár azért a ficzkóért, azért az erős Daffodillért !!
ARTICHOKE.
No lám, itt vagyunk : az évi bérünk s a borravalóink:
bizony alig érik m eg azt a sok tö rö tt k ard o t és paj
zsot, a mit a verekedéseinkben elhasználunk De én nem vívok, ha Daífodill a m ásik párton lesz, annyi
szent.
SIR LANCELOT.
Nem erről van szó. Csak készítsd a fegyvert,.
Légy L ondonban m ég virradat előtt : Őrizd e de’nshirei ifjúnak hazát
Második felvonás. 4 9
L átatlanul ; s ha kim egy a kapun — Pedig kim egy s bizonynyal jó k orán —
A R T I C H O K E .
Mit, azt akarja, hogy rátám adjak, m ikor az utczára lép ?
S I R L A N C E L O T .
A világért se ! K övesd a mezőre, Mert odam egy, e m egveszekedett Flowerdale-lel megvívni. Állj közéjük És fogjad p ártját Oliver fiam nak, M ert fiam ő, hisz’ Lucenak férje lesz : M egértettél, fiú ?
A R T I C H O K E .
Igen, Sir, m egértettem ; de ifjú úrnőm bizony jo b ban járn a, ha DafFodill társam hoz m enne feleségül.
S I R L A N C E L O T .
Ne többet ; az a DafFodill gazem ber. N otórius egy gazem ber. (Artichoke elmegy.)
We a th e r c o c k b elép .
S I R L A N C E L O T .
Jó k o r jön, M aster W eathercock ; az a m egveszeke
d e tt Flow erdale kihívást küldött ide és m it gondol, k in e k ? A devonshirei ifjúnak, Oliver fiam nak!
W E A T H E R C O C K .
Hitem re, sajnálom , Sir Lancelot.
De ha rám hallgat, elcsittítjuk őket.
S I R L A N C E L O T .
H ogyan ?
B en e d ek M arcze ll : A ték o zló fiú. 4
WEATHERCOCK.
M egm ondom . ígérje oda a pirosajkú Lucet az ifjú Flow erdalenek.
SIR LANCELOT.
Inkább a sírnak adnám , m int neki.
WEATHERCOCK.
Sir Lancelot, így gondolkoztam én is ; C sakhogy csalódtunk benne m ind a ketten.
O lvassa el e végrendeletet,
V agy mi a szöszt : vegye szemüvegét.
(Odaadja neki a végrendeletet.)
SIR LANCELOT.
Nem, hála É gnek, jól látok nagyon.
WEATHERCOCK.
Isten ta rtsa m eg a jó szem ét: az enyém szinte har- mincz esztendeje hom ályosan lát.
SIR LANCELOT (olvas).
Mi ez ? Mi ez ?
WEATHERCOCK.
H ű szerelem valóban : Ma reggel ad ta á t nekem csupán, S m egkért, hogy ezt ne lássa senkisem.
Nem es fiú ! Milyet csalódtunk benne !
SIR LANCELOT.
U ram , mily gazság volt, hogy úgy gyűlöltem Ezt a szerelm es ifjat ! Engem et,
Luceszal együtt, k it annyira szeret, Minden vagyona örököséül tesz !
Második felvonás. 5
WEATHERCOCK.
M indent uram , m indent önökre hágy !
SIR LANCELOT.
H árom hajója H átsó-Indiából H azajövőben ; k ét földbirtoka,
Mik kétszáz fontot hoznak m inden évben, W alesben az egyik, a m ás G lostershireben ;
Követelés, szám lák : harm inczezer font ; Ezüst, pénz, ékszer, tizenhatezer,
K ét jólbútorzott ház a C olem an-streeten ; S m indaz, a m it m ég a nagybátyja ráhagy, A ki Peckham ben gazdag birtokos.
WEATHERCOCK.
H ogy tetszik, jó lovag ? Hogy tetszik ez ?
SIR LANCELOT.
Igaztalan voltam : jóváteszem.
A de’nshirei keressen m ás arát.
Lucet n ek i? Nem, nem : Luce Flow erdaleé lesz.
WEATHERCOCK.
Helyes beszéd. Jerü n k L ondonba most, Előzzük m eg a párbajt, elígérve L eányát an n a k a kedves fiúnak.
SIR LANCELOT.
L óra te h á t — vagy tá n fölösleges : A D eptford-parton csónakot veszünk.
Hol a szolgáim ? A rtichoke ! S zam ár !
Ar t ic h o k e b elép .
4*
ARTICHOKE.
lm , lásd, uram , a szolgát, ki búsan végzi dolgát.
SIR LANCELOT.
N e, vedd a köpönyegem et : D eptfordba m egyek.
ARTICHOKE.
U ram , kifényesítettük a kardjait és pajzsait az ön védelm ére.
SIR LANCELOT.
Kell is nekem védelem ! H add rozsdásodni a k a r
d o k a t ; nem keveredem én harczba : hagyd békén a verekedést. Mondd m eg D ekának, hogy m inden legyen készen az esküvőre : k ettő lesz egyszerre, így keve
sebbe kerül, M aster W eathercock.
ARTICHOKE.
A hogy parancsolja, uram . (Elmennek.)