I. szín.
Ú t Sir L a n c e lo t h á za előtt.
Civ e t, Fr a n c e s é s Delia jö n n ek .
CIVET.
H item re, ez aztán a szerencse, Istennek hála érte l Itt van igazán, a m it a szivem kiván. Delia, testvérem — m erészkedhetem m ost m ár ennek nevezni, m ert az^
édesapja őszintén, határozottan nekem ad ta F ranke leányát.
FRANCES.
Igen, hitem re, Tom , az én hajlandóságom at is m eg
nyerted ; m ert Isten úgyse vágyódtam egy férj u tán , m ég pedig itt sülyedjek el, ha nem T om nevű után.
DELIA.
H át akkor, testvér, m ost betelt a
kívánságod-CIVET.
N agyon jól m ondja, D elia te stv é r; kérlek, ne is szó
líts engem m ásnak, m int T óm nak, én m eg téged szí- vecském nek és F rankénak. Jó lesz-e így, Delia te s tv é r?
DELIA.
Jó lesz m indkettejüknek.
FRANCES.
De, Tom, igy kell-e m ajd járnom , m int m ost, ha asszony leszek ?
CIVET.
Nem, F ran k e ; azt akarom , hogy polgárasszony m ódjára öltözzél, szegett ruhát és franczia fejkötőt hordj.
FRANCES.
Hitem re, pom pás lesz az igazán.
DELIA.
V agyonod szerint öltöztesd az asszonyt.
M agad öltözzél úgy, a m int atyád, O járjon úgy, m int anyád egykoron,
Kik zsugorogva hagytak rád vagyont.
Vigyázz : pazarrá tesz h am ar a gőg.
CIVET.
Ügy járjunk, a hogy az apám m eg az anyám ! Ez igazán tréfa. Mit, az anyám paszom ántos ruhát, egy
szerű ingfodrot, fehér fejkötőt viselt ; az apám m eg m ocado kabátot, az ujja vörös szatén volt, a h áta kanavász.
DELIA.
No lám, pedig nem volt nálad szegényebb.
CIVET.
Az én jövedelm em , az én jövedelm em , Istennek hála, évi negyven font jó bérletből, hűbérbirtokokból ; a m ellett évi húsz m árk a Cuckold’s H avenben ; s ez m ind örökségképen ju t nekünk.
Harmadik felvonás. 55
DELIA.
Ez mind igaz lehet, jól megfelelt.
H ogyan történik, nem tudom : de úgy van, H a egy szülő dúsgazdagon hal el,
S vagyonszerzésnél m ás gyönyört nem ismer, Csekélyre tartv a azt, m it hátrahágy,
Remélve, hogy fia nyom ába vágy — — Csalódik az ! Mit gyűjte negyven évig, Fiai azzal húszig m eg nem érik, Egy sem gondolja meg, mi rája vár, S ha pénze elfogy, s m inden oda már, T ak arék o sság ra csak akkor gondol.
G yakran haliam : hol dinom -dánom tombol, Szánom -bánom nak is ak ad o tt dolga, Az sírja végül : ó, ha tudtam, volna !
CIVET.
Helyes, Delia testvér, helyes ; de azt hiszem, nem nyújtózom én tovább, m int a tak aró m ér : m ert lássa, én csak azért tettem félre m ostanáig a pénzem et, hogy franczia főkötőben és hintóbán já rath assam a felesé
gem et, ta rth a ssa k egy p ár heréit lovat s egy p ár a g a ra t ; ennél többet pedig nem is akarok.
DELIA.
És ezt évi negyven fontból ak arja ?
CIVET.
Az ám, és m ég egy fillérből, testvér.
FRANCES.
Elfelejted Cuckhold’s H aven jövedelm ét, Delia,
CIVET.
Jó, hogy eszembe ju ttattad , F ran k e ; azt neked adom tűpénzül.
DELIA.
M egszúr m ég ez a tű ! Félek nagyon : Bolond kezekben átok a vagyon.
Nem jő be, testvér ? Készen az ebéd.
CIVET.
M egyek én, testvér, szives öröm est.
FRANCES.
Bizony jerünk, Tom , m ert nekem jó gyom rom van.
CIVET.
Nekem is, édes Franke. Nem, testvér, ne gondolja, hogy én tovább nyújtózom, m int a takaróm ér.
DELIA.
Adja Isten, hogy úgy legyen. (Elmennek.) II. szín.
L on d on . U tc z a M atthew F lo w e r d a le h á za előtt.
Ma t t h e w é s Id ő s b Fl o w e r d a l e b e lé p n e k , k ezü k b en vívótőrrel.
MATTHEW.
Kit, ficzkó, várj te itt ; kilestem, hogy Sir L ancelot és M aster W eathercock jön n ek erre ; nagyon közel v annak m ár ; sem m i esetre sem ak aro k beszélni velük.
ID. FLOWERDALE.
Majd vigyázok én, csak m enjen be.
(Matthew bemegy a házba.)
Harmadik felvonás. 5 7
Sir La n c e l o t é s We a t h e r c o c k b e lé p n e k .
SIR LANCELOT.
Mondd, derék barátom , nem M aster Flow erdale szol
g á ja vagy te ?
ID. FLOWERDALE.
De igen, Sir.
SIR LANCELOT.
O dabenn van, fiam ?
ID .
FLOWERDALE-Nem, Sir, nincs odabenn.
SIR LANCELOT.
K érlek, ha otthon van, engedd, hogy beszéljek vele.
ID. FLOWERDALE.
Sir, az igazat m egvallva, a gazdám otthon van, de igazán nem a k a r beszélni senkivel. M egbántották a becsületében, s a míg a sértést m eg nem torolta, nem ak a r senkivel szóba állni.
SIR LANCELOT.
Kérlek, m ondd m eg neki, hogy igaz jó barátja, Sir Lancelot Spurcock szeretne beszélni vele.
ID. FLOWERDALE.
Hitem re, Sir, ha azért jött, hogy elsim ítsa azt a dol
g o t a gazdám és a devonshirei em ber között, hiú re
m énységet táplál és hiába fárad.
SIR LANCELOT.
D erék barátom , semmi ilyenfélét nem akarok. Más- dologról szeretnék beszélni vele.
ID . FLOWERDALE.
No m ert a gazdám , Sir, elhatározta, hogy vagy vissza- szerzi a becsületét, vagy m eghal.
SIR LANCELOT.
Barátom , én nem tudok semmiféle perpatvarról, sem a gazdádéról, sem m áséról. Egészen m ás term észetű dolgom van vele : kérlek, m ondd m eg neki ezt.
ID. FLOWERDALE.
M ert h át akárm ilyen is az a devonshirei em ber, a gazdám vért a k a r látni — (félre) no hiszen ! (finn) és így, Sir, hiábavaló minden könyörgés.
SIR LANCELOT.
Nincs vele ilyenféle dolgom , újra mondom.
ID. FLOWERDALE.
H át ak k o r szólok neki. (Bemegy a búiba.)
SIR LANCELOT.
Micsoda ficzkó ! Látom , nagyon beletüzelték m a
g u k a t a dologba : no de m ajd rajta leszek, hogy le
beszéljem a verekedésről.
Ma t t h e w é s Id ő s b Fl o w e r d a l e jö n n e k .
SIR LANCELOT.
Jó reggelt, M aster Flow erdale.
MATTHEW.
Jó reggelt, kedves Sir Lancelot ; jó reggelt, M aster W eathercock. Biz’ Isten, uraim, épen M acchiavellit
Harmadik felvonás. 59
■olvasgattam ; azt hiszem, jó ismerni, nem jó követni.
A tkozott kegyetlen egy ficzkó ! C sináltam hozzá egy
két jegyzetet, m ár olyant, a milyent. H át hogy van, Sir L an celo t? H ogy v a n ? Bolond világ! Nem élhet benne nyugodtan az ember.
SIR LANCELOT.
M aster Flow erdale, úgy hallom, valam i összeütközés van a devonshirei em ber és ön között.
ID. FI.OWERDALE.
Azok között, uram ? Hiszen testi-lelki jóbarátok.
MATTHEW.
Kik, M aster Oliver m eg é n ? Testi-lelki jóbarátok, bizony.
SIR LANCELOT.
A becsülete kívánja, hogy tagadjon m indent ; kevesen tu d n án ak ilyen nagylelkűen hallgatni : de, Sir, ilyesmit hallok és szeretném , ha m ásképen fordulna a dolog.
MATTH EW.
Szó sincs ilyesmiről, Sir L ancelot ; jó hírem re m on
dom, becsületem re.
SIR LANCELOT.
Nos jó, hiszek ö n n e k ; ha jó hírére m ondja, bizo
nyosan nincs szó semmiről.
MATTHEW.
Nem, nem azt m ondtam jó hírem re, hogy sem m iről sincs szó. Bizonyosan nem fog erőszakossággal vá
dolni ; ha van valami köztünk, hát van, ha nincs, hát nincs. V an vagy nincs, egyre megy.
SIR LANCELOT.
Ebből azt veszem észre, hogy van valami önök k ö z t és ez nagyon elszomorít.
MATTHEW.
Lehet, hogy csalódik, Sir Lancelot. Az olasznak van egy ügyes közm ondása. Questo — elfelejtettem ezt is, kirepült a fejemből ; de ha jól fordítom, ez az értelm e r b a ráto d at szeressed, ellenséged’ veressed.
SIR LANCELOT.
No, ebből látom , hogy van valami önök között ; és- Isten a tanúm , szeretném , ha m ásként fordulna a dolog.
MATTHEW.
Azon, a mi közöttünk van, bajosan lehet változtatni.
Sir Lancelot, holnap lóra kell ülnöm és indulnom . A m erre lovagolok, senki el ne állja az u tam at : nem akarom , hogy akárki, akárm ilyen utat is elzárjon előttem. H a valaki azt m ondja nekem : Flowerdale, ezen az úton nem m ehetsz tovább, azt felelem : vagy tovább kell m ennem , vagy visszafordulnom, de a vissza
fordulást nem ismerem, teh át tovább m egyek : ha akkor u ta t nem tudok törni, m eghalok és azzal vége.
SIR LANCELOT.
M aster Flow erdale, m inden em bernek egy nyelve- van és két füle. A term észet okos egy építőmester.
MATTHEW.
V agyis : az em ber többet hall, m int a m ennyit
beszél-Harmadik felvonás. 6 i
SIR LANCELOT.
Igenis. És én valóban többet hallottam , m int a m ennyit m o st m ondani akarok.
MATTHEW.
Helyes.
SIR LANCELOT.
A rágalom gyakoribb az igaz szónál, M aster Flower- dale ; de a bizonyítás m utatja meg, melyik másik.
MATTHEW.
Úgy van. H ogyishíjják is így m ondja a harm adik énekben.
SIR LANCELOT.
H allottam , hogy ön igen féktelen term észet ; el is hittem.
MATTHEW.
Igaza volt ; úgy is kellett.
SIR LANCELOT.
De aztán valami újabb vonást láttam m eg önben, a mi m egerősítette az önről való jó vélekedésem et.
MATTHEW.
Tudom , hogy soha nem ártottam ö nnek ; A m it ö n ért s övéiért tevék,
Tudom , nem tudja : s végakaratom , H ogy m eg se tudja
SIR LANCELOT.
Igen, igen, a v ég ak arata !
MATTHEW.
Igen, a végakaratom , Sir. Az áldóját, csak nem tu - dott m eg valam it a végakaratom ról ? H a igen, Sir,, a k k o r engem m egcsaltak, Istenem re.
•SIR LANCELOT.
U gyan, M aster Flow erdale, tudom , a m it tudok ; és elárulok önnek annyit a tudásom ból, hogy igazán sze
retem önt. A mi a leányom at illeti : az az öné. És ha jobban szereti a lakodalm at a verekedésnél, ne okos
kodjék so k at a jó hírnevéről, hanem jöjjön velem tü stén t ; s a helyett, hogy véres harczot vívna, m eg
esküszik egy szép leánynyal.
MATTHEW.
De nem , Sir Lancelot —
SIR LANCELOT.
H a nem ak arja elfogadni az ajánlatom at, jobban vi
gyázzon m ag ára : intézkedni fogok, hogy m egakadá
lyozzák a párbajt.
MATTHEW-De h át hallgasson meg, Sir Lancelot.
SIR LANCELOT.
Nem, ne kösse m a g á t ahhoz az ál-becsülethez. Go
nosz, haszontalan, hiú okoskodás az. Az ön dolga az, hogy elvegye a leányom at ; erre ad ja h át nekem tüstént a szavát. M egyek és értesítem a leányt ; határozza h át el m ag át azonnal ; m ost vagy soha.
MATTHEW.
Ennyire siettet ?
Harmadik felvonás.
SIR LANCELOT.
Igen, Istenem re, vagy elfogadja m ost vagy soha többet. K ülönben válás lesz a frigyből, a m it tervez
tem. Isten önnel örökre.
MATTHEW.
M egálljon ! T örténjék a m inek történnie kell, a sze
relm em erősebb m indennél: megyek.
SIR LANCELOT.
V árom teh át : Isten áldja.
(Sir Lancelot és Weathercock elmegy.)
ID . FLOWERDALE.
No de most, Sir, hogy szerzünk esküvői ru h á t?
MATTHEW.
Az áldóját, igaz. M ost segíts, K it : a lakodalom után m egtérítünk mindent.
ID . FLOWERDALE,
Jó, jó, készüljön csak, ne b ántsa ez ; Akárm i történjék : ruhája lesz.
MATTHEW.
Csak a hozom ány kezem ben legyen, Lesz dáridó, ne félj, völgyön-hegyen ; A lánynyal egy szikrát sem gondolok, H add lám a pénzét, az a fődolog ! (Elmegy.)
ID. FLOWERDALE.
Nem érdem es ez örök k árhozatra ? Ö rdöghöz pártol, Istent m egtagadja !
H a nem tudnám , hogy anyja mily szűzi tiszta volt, A szívem azt sugallná, hogy rútul megcsufolt.
Ily bűntől tiszta lelke m egborzadt biztosan : M egesküdném különben, hogy nem az én fiam.
Ifjabb Fl o w e r d a l e b elép .
IFJ. FLOWERDALE.
Nos hát, m ilyennek találod fiad’, B átyám ?
ID. FLOWERDALE.
M eggondolatlan, szabados, M ester lehetne a bűn iskoláján : E gyetlen dolga cseleket koholni, Egész áldott nap abban fő feje, M ásnap b a rá tjá t hogy’ csalhassa m eg ; Egyetlen gondolatja a jelen.
Egy g a ra s készpénzért shillinget igér, De a kölcsönző várh at pénzire.
Féktelen voltam én is ifjú fejjel, V ad, fontolatlan, buja és merész, D e olyan őrültségről, m int a milyen Ö t szállta meg, — nem álm odtam soha.
IFJ. FLOWERDALE.
M ondtam , hogy így van : nem hittél nekem.
ID. FLOWERDALE.
N os h át m egláttam ; ám de egy dolog M egnyugtat m égis : holnap elveszi
A szép Luce-t, Sir Lancelot Spurcock leányát.
IFJ. FLOWERDALE.
Az lehetetlen !
Harmadik felvonás.
ID. FLOWER DALE.
Szent igaz, öcsém.
S azzal kívánom őt m egtörni, hogy Elfogatod azon a szent napon.
H a valami megfékezi, csak ez ; M ert rosszul jár, ha e gyalázatos É letnek m ostan sem szakítjuk végét, S halálba űzheti a feleségét.
IFJ. FLOWERDALE.
Mit ? Elfogatni esküvője napján ? Em bertelen, pogány cselekedet.
H ány ifjú p á r fizet m eg e napért H ét hosszú évnek szenvedésivel !
Várj egy kicsit ; tegyük m ásnap, ha kell : E nap vígságát bú ne rontsa el.
ID. FLOWERDALE.
Öcsém, aznap kell, az egész világ Szeme előtt, a tem plom ból jövet.
Figyeld csak m eg majd, milyen u tat választ Fejem re esküszik, hogy nem adósod.
És m ert az összeg nem lehet csekély, Mondd, három ezer fonthoz já r közel A tartozása. Jó öcsém, siess !
IFJ. FLOWERDALE.
Bátyám , ha így kívánod igazán, Én megteszem . Beszélek a sheriffel.
ID. FLOWERDALE.
Ily mód m eglátjuk azt is majd, öcsém, E bajban hogy m it tesz Sir Lancelot ;
Benedek Marczell : A tékozló fiú. 5
Melléje áll-e ifjú hitvese,
K inek szerelm ét n ag y próbára tesszük — S a többiek ! A m it az apja tesz :
Az, hogyha fáj is, de hasznára lesz. pSlmennek.) III. szín.
O r sz á g ú t L on d on k ö zeléb en .
Ol iv e r b e lé p ; k é s ő b b : Sir Ar t h u r Gr e e n s h il d.
OLIVER.
Pizonyosan ez az a hely, a m it az a kazficzkó kijelölt a találkozásra. H a eljön, jó : ha el nem jön, az is jó.
Es tu tto m ra adták, hoty ety szolkát kült ellenem : el- p án n ék én azzal is ; kezem pe fokom, fölemelem és hozzávaktalom , úty piz én ! Ki já r itt ? Sir A rthur ? A kkor félreállok. (Félreáll.)
SIR ARTHUR.
K övettem ezt az ifjút a mezőre, M ert féltettem, hogy bajba eshetik.
M egszim atoltam teg n ap éjszaka,
H ogy reggel itt csap össze Flowerdale-lel.
B ár Oliver, lelkem re, nem fél tőle, Eljöttem mégis, m ert becsületes H arczot kívánok látni m indkét félen, S a b áto rság u k at m ost m egítélem ! —- Jó reggelt, M aster Oliver !
Átjön Isten.
OLIVER.
S I R A R T H U R
Mi az, M aster Oliver, haragos kedvében van ?
Harmadik felvonás. 67
OLIVER.
H a appari vatyok is, mi kontja rá ?
SIR ARTHUR.
Nincs gondom rá, Sir ; de úgy képzelem, H a itt fegyverben áll, alighanem
V ár valakit, a kivel vívni vágyik.
OLIVER.
H át aztán ? Nem kivánnám önnek, hoty a p ártjára álljon.
S I R A R T H U R .
Hitem re, nem is kell kívánnia, M ert azt hiszem, nem jő, a kire vár.
O L I V E R .
Nem ! No, ha pizonyos leszek eppen, m ajt m áshol fokok elpánni vele.
Da f f o d il l jő.
DAFFODILL.
O, Sir A rthur, M aster Oliver, jajaj ! Az ön szerelm e — az öné — s enyém, Az édes, d rág a M istress Luce m a reggel Az ifjú Flow erdale-nek nője lesz !
S I R A R T H U R .
Flow erdale nője ! L ehetetlen az !
OLIVER.
Feleséke lesz? Remélem, csak tréfálsz, kúnyolótni akarsz.
DAFFODILL.
O, nagyon is igazat beszélek ! Itt jön a nagybátyja.
If j. Fl o w e r d a l e jö n , v e le s h e r if f é s r e n d ő r ö k .
IFJ FLOWERDALE
Jó reggelt, Sir A rthur ; jó reggelt, M aster Oliver.
OLIVER.
Átjön Isten, M aster Flow erdale. M ontja kérem , ikaz, hoty az ön alávaló rokona m ekházasotott ?
IFJ. FLOWERDALE.
M aster Oliver, nevezze a m inek akarja, de igenis elvette itt Sir L ancelot leányát.
„ SIR ARTHUR.
O t !?
OLIVER.
Mit, az a vén ficzkó íty pecsapott volna enkem ? Hi
szen nekem ikérte ; ilyen róka volna? Majt a körm ére nézek én, ne féljen !
IFJ. FLOWERDALE.
A zene szól ; a tem plom ból kijöttek.
D ologra, sheriff : szilárdan, legények !
Sir La n c e l o t Sp u r c o c k, Ma t t h e w Fl o w e r d a l e, We a t h e r c o c k,Ci v e t, Lu c e, Fr a n c e s, Id. Fl o w e r d a l e é s s z o lg á k jö n n e k .
OLIVER
Átjön Isten, sok öröm et, p án ato t is hozzá — m int a réki közm ontás tartja. Remélem, örülnek a találko
zásnak ?
Harmadik felvond*. 6 9
SIR LANCELOT.
Nem, ne haragudjék Sir, én vagyok hibás. Én kö
vettem el minden rosszat ; tőlem telhetőén visszatar
tottam , hogy ki ne jöjjön önhöz a mezőre — m ert bíró vagyok és m egesküdtem , hogy m egőrzőm a bé
kességet.
WEATHERCOCK.
Igen bizony, Sir, bíró és m egesküdött, hogy m egőrzi a békességet : ne zavarja a lakodalm at.
SIR LANCELOT.
Egy szóval se okvetetlenkedjék, Sir, m ert különben elfogatom .
OLIVER.
Jó, jó, nyukton leszek.
WEATHERCOCK.
M aster Flow erdale, Sir Lancelot ; látja, hol van ? M aster Flow erdale !
SIR LANCELOT.
M aster Flow erdale, tiszta szivemből üdvözlöm.
MATTHEW.
Bátyám, ez az a leány, hitem re ! — Mi az, alsheriff úr — elfog engem ? Ki panaszolt be ? K ard ki kard, K it !
, IFJ. FLOWERDALE
Én, Sir.
SIR LANCELOT.
H ogyan — mi a baj, M aster Flow erdale ?
IFJ. FLOWERDALE.
Az a baj, Sir : ez a könnyelm ű ficzkó becsapta önt,
éntőlem pedig különböző sum m ákban három ezer fontot szedett el.
MATTHEW.
H ogyan, bátyám , bátyám !
IFJ. FLOWERDALE.
Öcsém, öcsém, engem m ár becsaptál ; és h a m ost m eg nem akasztunk, m inden ism erősödet be fogod csapni.
SIR LANCELOT.
Ej, Sir, tegyük fel azt, hogy tízezer F onttal ad ó sa önnek : azt hiszem, V an néki három ezre m inden évben.
IFJ. FLOWERDALE.
E cselről Sir, későre értesültem : H ogy sikerült neki becsapni önt, Végrendelésivel, mit átad o tt
Az ön barátja, M aster W eathercocknak — S a melybe’ m inden szó hitvány hazugság !
SIR LANCELOT.
H ah ! Nincs h át földje, birtoka, hajója ?
IFJ. FLOWERDALE.
E gy garas, egy fitying érője sincs.
SIR LANCELOT.
Beszéljen nyiltan, ifjú Flow erdale !
MATTHEW.
A nagybátyám bolond és vesztem re tör, de itt a szolgám , Isten úgyse, becsületes legény, szavahihető : az tudja, hogy igaz minden.
Harmadik felvonás. 7 1
ID. FLOWERDALE.
Nem én Sir ; vén vagyok m ár én hazudni.
De azt tudom , hogy végrendeletet Gyártott, s a m íg egy-egy so rát leírta, G ondolkozott : hol is van birtoka.
WEATHERCOCK.
H át hol van ez a birtok, jó b arátom ?
i n . F L O W E R D A L E .
Hitem re, nincs sehol ; nincs semmije.
WEATHERCOCK.
Benedicite ! M egcsaltak, azt hiszem.
SIR LANCELOT.
B ecsaptak — és oda legszebb leányom !
MATTHEW.
O nt nem csapták be, lánya nincs oda : Mind rágalom ; hitem re, rágalom ! Nézze : a nagybátyám , az uzsorás, V esztem re tö r : de pörbe szállók véle.
K ezeskedjék értem , ne is tegyen m ást ■— Kezeskedjék Civet testvér, W eathercock ; Adják kezembe csak a hozom ányt, Jerünk innét — s m eglátják enszem ükkel,
H ogy’ üdvözölnek hű zselléreim.
Csak ezt tegyék : kezeskedjenek értem — Sok vérszopója, ez elég, rem élem ?
IFJ. FLOWERDALE.
Jobb kezességet nem kívánhatunk.
SIR LANCELOT.
Sir, engem et nem kap m eg kezesül, Sem Civet fiam at : nem csap be többet.
Vigye foglyát, sheriff ; nincs szóm vele ; H am is csontjából bátyja hadd csináljon H am is koczkákat ; nincs dolgom vele : M egcsalt, megcsúfolt, bajba k ergetett ! Jöjj, Luce ; ez, későn bár, jó véget ért :
Nem kell, hogy őt poklába elkísérd.
l u c e.
A férjem ő — és tudja a nagy ég, H ogy nője szívem ellenére lettem ; De ön erőszakolt, ön kényszerített.
A szentegyház m ost m ondta ki e szót : H ites urad' bajában el ne hagyd ; Ő t kell segítenem , nem önnel mennem .
SIR LANCELOT.
M egátkozlak, ha nem szakadsz el tőle !
LUCE.
Atkával kényszerített esküvőre.
Ne szorongassa fájó lelkem et : Látja az ég, hogy szívem m egreped !
SIR LANCELOT.
Ó M aster W eathercock, m iért tag ad n ám E h ázasságra én kénytettem őt,
Az ál-végrendelést igaznak vélve.
WEATHERCOCK.
Ah, m egcsalt engem is !
Harmadik felvonás.
SIR LANCELOT.
Mint Delia, Oly boldog lett von’, hogyha lány m arad
DELIA.
Apám, késő b án at ebgondolat.
SIR LANCELOT.
És térden állva kért, rim ánkodott,
H ogy, ha e sors m ár m indenképen várja, Lehessen Sir A rthur Greenshild a párja.
SIR ARTHUR.
A nnál nagyobbat vétett ellenünk.
SIR LANCELOT.
O, vegye m ost !
SIR
ARTHUR-Nem !
SIR LANCELOT.
M aster Oliver, Fogadja el, s a vagyonom felét !
OLIVER.
Nem, Sir, én törvényt nem szekek soha.
LUCE.
Sohase féljen : nem szököm nyakába.
DELIA
De, édes húgom , szenvedélyes szívvel
H anyatthom lok vesztedbe ne rohanj : Szeresd, nem bánom : de ne menj utána.
FRANCES.
Ne, ne, testvér : hadd m enjen a pokolba.
WEATHERCOCK.
O M istress Luce, valóban : hagyja el !
LUCE-Bolondok vagytok. Kérlek, hagyjatok : Minden bajában véle m aradok.
OLIVER.
Csak szapatuljon ki az a kazem per, F élek natyon : faképnél hatyja önt.
SIR ARTHUR.
Igen, de m ost jó kézben van, nem szökhetik m eg.
SIR LANCELOT.
Asszony, hallod, hogyan já rtu n k mi ketten ; E perczbe’ m ég m indent jóvátehetsz : De hogyha igazán utánam égy, Elém többé ne iőjj, reám ne nézz ; Ne mondj apádnak, egy g a ra st ne várj ; M ert részedet a m ai szent napon F rances nénédnek ajándékozom.
FRANCES (Civetliez).
Mit szólsz ehhez, T o m ? Lesz pénzem elég : mellesleg jó asszony is leszek ; és jó asszony nagy áldás, m ond
hatom.
Harmadik felvonás. 75
CIVET.
Csitt, Franke. Ú riem ber vagyok, fájna nekem, ha a húgodat kitagadnák.
SIR LANCELOT.
Még m indig el vagy szánva ?
LUCE.
SIR LANCELOT.
El, apám .
Jöjj vélem ; vagy jössz most, vagy soha többet.
LUCE.
A rra m egyek. — Ti csak vigadjatok, Sorsom ’ siratni engem hagyjatok.
SIR LANCELOT.
Ö rökre pusztulj a szemem elől ! Jerünk, urak, hagyjátok ; szerzek én Jobb feleséget m indegyiknek ennél.
Delia, átkom ér, h a szólsz vele :
Hitvány személy, ki koldus-létre vágyik !
IFJ. FLOWERDALE.
V edd őrizetbe foglyodat, sheriff.
MATTHEW.
Bátyám, bizony Isten, kegyetlenül b á n t velem : hi
tem re, épen a m enyegzőm napján !
(Sir Lancelot, Civet, Weathercock, Frances, D elia és szolgák elmennek.)
LUCE (ifi- Floiverdale.-he.tt_).
M aster Flow erdale, hallgasson m eg engem
— K edves sheriff úr, várjon egy kicsit, — É rtem kegyelmezzen, ha érte nem.
N e zárja be fülét panasz-szavam ra ;
G yönge a hangom , gyönge asszony hangja.
MATTHEW.
Nézze csak, bátyám , térdel ön előtt.
IFJ. FLOWERDALE.
Szép lány, szeretlek, sajnállak szivemből, H ogy ily gonosz sors szakadott reád, S ily átkozottal kellett összekelned.
Menj, menj atyádhoz, ne gondolj vele : Pokol suté rá szégyen bélyegét
LUCE.
Ródd fel, Sir, vadságát ifjú korának ; A m eg b án ásra m ost van ideje.
O jaj, mi hasznod lehet néked abból, H a zár alatt ül, m ikor pénze nincs ? A dót a nincsből a király se szed : Irgalm azz néki, m int Isten neked !
O jaj, mi hasznod lehet néked abból, H a zár alatt ül, m ikor pénze nincs ? A dót a nincsből a király se szed : Irgalm azz néki, m int Isten neked !