1309—1323 = 14.
K i ű z e t v e azon, melly az ivanifák' rendjét szü-letni , növ ekedni 's ragyogni l á t t a , Yillaret Fuleora szállott a' nagymesterség, és illy férfiú volt szükséges, hogy azon rázkodások, mellyek a' templomosokat eltemették, Szent János szerzetét nem csak veszélybe ne döntsék, hanem a' vagyonosság' legmagasb pont-j á r a emelpont-jék. Mikint gyúpont-jtott Fülöp szenvedélpont-je a' templomosoknak máglyakot, annak elbeszéllésc nem ide tartozik, ezen magas rend eltűnése az ivaniták gaz-dagítására szolgált, mert a' viennei zsinat 1312ben elkobzott birtokaiknak nagy részét, nekik ajándékozá, kivévén castiliai, arragoniai, portugalliai, majorkai, 's francziaországi jószágaikat, mcllyeket ezen biro-dalmaknak urai, magoknak tulajdonítottak.
Yillaret átlátta hogy rendének nem lehet hatósan munkálódnia, ha saját háboríthatlan székes lakása nem leend. Rhodust szemelte k i , 's minden törekvése ezentúl Rhodus' meghódítására czélozott. Csak itt remélte rendjét a' fénytetőre emelhetni, ha független uraságot szerezhetend neki. Ezen sziget a' régiek előtt is esméretes volt. Ege derült, földje termékeny,
ti*
S i
terjedcte 20 méri told, Hellas alatt legdélibben virág-/.«II, ill tanított Aeschynes, itt született Aristophanes, Zeuxis, Parhasius, Protogenes itt remekeltek, és most Andronikus görög császár ótalma alatt, a' Gualla háznak tulajdona vala, de csak árnyék fejedelmek uralkodtak itt, saracen kalózok, keresztény rabok' tömlöc/évé tették a' szép szigetet, és a' sanyargatot-laknak nyögése zengett r a j t a , ezen gyalázatos állapot-hói kimenteni, a' félhold tirasága helyett, a' keresz-tet elesmérkeresz-tetni, 's a' rendnek sajátítani a' kormány lön Villaret leghőbb kívánsága. Szerencséjére szép Fülöp a' templomosok' kiirtója, 's V. Kelemen pénzel és erővel segítették Villaret' szándokát. A ' mint Rho-dus megtámadásiínak híre eltcrjedett, számos olasz lo-vagok Brindisiből gyűltek össze, a' johannitáknak birtokot, és magoknak teljes búcsút kivivandók. Ezek-hez csatolta magát a' német lov a g s á g , és Sicilia 's a ' gazdag Genua nem bírt elég hajóval átszállításukra.
1309én Villaret hajóhada a' sziget' nyugati partján állott, a' hajnal pirult, támadót harsogott a' trombita, 's a' sereg hatalmasan riadá „ostromra l "
Andronikus uraságáért féltékeny kedve segítette a' saraceneket, kik a' roppant keresztény csapatnak ellenáltak, de nem keresztény elszántsággal, melly-nek legdicsőbb példáját maga Fulco a d á , rendje leg-vitézbjeivel egyesülve keresi a' pogány vezért, és ez alatt a' halál nagy aratást t a r t , a' mi elejbök j ő , Ie-konczoltatik, megtalálja végre vágyai czélját, és egy kardcsapással véget vet, életének, és életével a' sara-cenek bátorságának. Csak hamar mcghódult a' vár, hova néhány pogány rejtezett, hó 's nyilzápor között előtörnek Jerusálem növendékei, a' futainodókkal
85
együtt kerülnek az erősségbe, "s Fulco az első a" bás-tyákon magosan lobogtatva kezéban a' rendzászlóját,
„utánnam barátim!" dörgi le felekezetének, midőn egyszerre két saracen támadja m e g , de mind a' kettő kezétől veszi halálát, llhodus meghódult, és a' sziget, a' johannitáké volt:, mert Lindo csak hamar eles-mérte uraságukat, és 1313 már az egész sziget. Villa-retet uralta.
Ezen a' keresztényeknek felette jelentős hódit ás-nak emlékére Európa' minden nemzet ei Sz. János rend-j é t rhodusi lovagoknak nevezte. Tengeri hatalmuk
alapját llhodus' megvételével tették le a' johannifák, villámsebességgel nevekedett birtokuk, mert llhoduson kívül csak hamar más tiz szigetet szereztek, név sze-rint: Episkopiát, L é m o n i á t , Siranát, Cost, Jolit, L á n g o t , Kolchit, L e r o s t , K a l a m o t , és T i l ó t , és valamint szaporodott vagyonuk, úgy emelkedett tekin-tetük , mert rövid idő múlva Európa' bár melly hatal-masságával lehetett őket összehasonlítani llhodus' réve minden európai nemzetnek nyitva állott, várai meg-erősítettek , kereskedés és mesterségek virágoztak, zászlója minden tengeren lobogott, és a' kalózok és pogányok kerülve kerülték hajóikat. Keresztény r a -boknak megszabadítására pogányok' kezéből leve most fő feladatuk.
Még alig szűnt meg az ntósó templariusnak szá-mára gyújtott máglya füstölögni, még eleven példáját látta a' világ, mi éri »'felfuvalkodást, és dölyföt, de ebből a'szerencse által elragadtatott, rhodusiak nem akartak tanúságot húzni, alázatosság helyett kevély-s é g , takarékokevély-skevély-ság' nyomába pazérlákevély-s, ékevély-s az egykevély-sze- egysze-rűségébe fényűzés lépett, a' külső ragyogás
meg-8 6
emésztő a' belső becset, nem lenni csak látszatni ki-vántak.
I)e a' fiatal lovagoknak nem is volt: példányuk, mellynek látásánál erősödhetett volna erényük. A ' szigorú 's önmegtagadásban élő Fulco eltűnt, egy él-vedező 's kéjelgő agg lépett helyébe, ki egyedül gyű-rűket hajházva elfeledő a' fegyelmet, büszkesége min-dent eltávolított tőle, 's a' rend' ügye nem tartozott gondjai közé.
A ' gazdag Rhodust irigy szemmel nézték a'szom-széd tartományok, I. Ottoman a' turkoman császárok sarjadéka, régen megnyerhetésére törekedett, és 1317 hatalmas sereggel vette Rhodust körül. A ' veszély nagysága tettre szóllitá a' szunnyadozó nagymestert, ő megjelent, és vele a' győzelem, megveretett haddal távozott el a' pogány. Fz volt Villaret nagyságának utósó fellobbanása. A ' rend' tagjai annyira elégedet-lenek valának kormányával, hogy visszaélései ellen a' törvény pajzsával kénytelenitettek magokat oltal-mazni. A' nagymester a' káptalan elébe szóllitatotf, számolna kormányáról. O megvetette a' felhívást.
Kevélysége elkeserítette a' rend' nagyjait, összeesküd-tek ellene, 's Pagnac Móricz egy hajthatlan lelkületű, durva comthur ki szolgailag bódult a' rend törvényci-nek , lett a' pártosok' főnöke.
Villaretnek clárultatott az összeesküvés, kényte-len volt Lindo várába költött örv alatt menekedni, innét jelenté a' rend tanácsnak, hogy minden személye ellen elkövetendő szabályoknak ünnepélyesen ellen-mond , és a' pápához folyamodik. Fzen fenyegetes sem használt, Villaret a' rend' gyűlésében méltóságá-tól megfosztatott, és Pagnacra esett a' szavazat. Fzen
8 7
választásból meghasonlás támadt a' rendnek kebelében, melívnek orvoslása végett X X I I . János pápához for-dult. A ' szent atya Pins Gerhardot nevezte a' nagy-mesterség helytartójának, és a" két nagymestert maga elébe idézte, a' kiszabott határidőre megjelentek Avignonban. Villaretet megelőzvén dicsőségének híre, mindenütt megkülönböztetéssel fogadtatott. Pagnac lel-két azon gondolat gyötörte , hogy méltóságától nyil-vánlag megfosztathatnék, és ez is ölte meg. VilJaref, visszaigtattatott hivatalába, de erről a' pápával tett egyezés szerint:, rövid idő nmlva lemondott, a' capuai nagypörjölséget, mint a' legjövedelmesebbet nyeré kárpótlásul. Ezent dl Teiranban lakott, nőtestvérénél hol 1323ban lepte meg a' halál. Teteme Montpellierbe szállíttatott.
A ' veszély nem csak a' rend' kebeléből, hanem kívülről is enyészettel fenyegette e z t , Ottomannak örököse O r k á n , vagy Urcham-Gari elődjének tervét kívánta véghezhajtani, lihodust megvenni, 's ott IUO-hamedánusokat nevelni. Episkopia szigete már birto-kában v o l t , midőn Pius Gerhard a' rend' erejét (hajói többnyire a' tengeren valának) összeszedte, 's az el-lenség'elűzésére sietett, hajói lecsáklyáztattak, em-berei rabságra jutottak , Episkopia visszavétetett, az ellenkező pogányok lekaszaboltattak, a' gyermekek, asszonyok és aggok rabságra jutottak. A' belnyug-talanságok meg nem szűntek, az egyetértés helyre nem állott, az engedelmesség száműzve volt, és az
idősb lovagok, kiknek szivén feküdt a' rend' dicső-sége, szoniorgva hagyták el a' szigetet, mellynek nagy hírű hajó hada elnéptelenedve a' kikötőben
vesz-8 vesz-8
leglett, úgy látszott hogy a' rhodusí rend' végérája megkondult.
Legszomorúbb állapotba találta Villeneuve a° ren-det , mellynek kormányát Villaret' lemondása után a' pápának javallata szerint reá bizták a' szerzetnek fő-nökei. Mint a' pápának kegyencze válaszfása után, betegség színe a l a t t , még két évig Avignonban, és két é\ ig Marseilbe mulatott, csak 1332ben jelent meg számos lovagtól kisérve Khodus szigetén.
Villeneuve fáradhatlan munkassága, a' rend szebb napjait visszahozni indiílt. Első lépése közgyűlésnek tartása volt, ebben a' megürült hivatalok ősi szabályok szerint betöltettek, a' lovagság fegyverben gyakorol-tatott, gályák építettek , bástyák kijavítattak. Min-denütt e r ő , a k a r a t , és szellem mutatkozott, a' rend eredeti rendeltetéséhez, betegek' ápolásához vissza-t é r vissza-t , messzeiizevissza-tevissza-tvissza-t minden fényűzés, és ez álvissza-tal meg-tért a' nyugalom, ezzel a' hajdoni tekintet.
VI. Kelemen pápa aggódva nézte a' török hata-lomnak gyarapodását, és minden módokat megtöré-sére fordított. Európa' fejdelmei az ő unszolására lép-tek frigyre, mellyhez Khodus hat gályát tartozott adni kiállításukra, mortuarium, vacant, és spolium czim alatti adók vetettek fel. Khodus' gályái a' pá-pai , velenczei, 's cyprusiakkal egyesülve Biandra Já-nos jeles vitéz, és a' rendnek admirálja alatt, jeles hajóhadat képeztek.
1323—1346 s 23.
8 9
A ' török rablók már régóta minden üldözés elől Smyrnába f u t o t t a k , ezen rév' ostroma határoztatott tehát el, és 1345ben teljes erővel véghezvitetett. Ezen vesztést el nem feledhették a' p o g á n y o k , és a' követ-kező évvel több próbákat tettek visszavételére. E z e n alkalommal nevezetesé tette magát M o r b a s s a n , ki visszavonulást színelvén, a' keresztények gondatlan örömnek adták át m a g o k a t , a' kikötő felügyelők nél-kül maradt, és ezt észrevévén a ' pogány hirtelen meg-fordult, és iszonyatos vérontást vitt véghez, lígy hogy II. Humbert vienvisi dauphinnek keresztessége a' m e g -gyöngült ügyet fel nem segíthette m o s t , és annyival kevésbé a' C'recy melletti híres ütközpt «tán. Ville-neuve pályáját 1346ban végezte,
J^ajfan t^/ícadzf, jJjecu-1 3 4 6 — jJjecu-1 3 5 3 ; = 7.
Languedoc tartományának Gozon várában szüle-tett. Vitézsége 's bátorsága által nyerte meg társainak szeretetét, és ezzel közöttük az elsőséget. Ö r ö -kítette ő Schiller, kinek gyönyörű költeményére a sárkányali viadalra, Gozon tette szolgált anyagot, Itbodus szigetén Sz. István hegye alatt tanyázott egy szörnyeteg, ez bátortalaná tette a' vidéket, és a' rend-nek számos vitézébe ki kiirtására ment k e r ü l t , a ' nagymester társait kiinélendő, megtiltó a' további via-dalt , Gozon megszegte a' parancsot, és a' szörnyeteg fegyverének csapásai alatt veszett el. Villeneuve en-gedctlenségéért a' fegyelmet fentartandó, a' tagok kérelme daczára, keresztjétől és palástjától
megfősz-9 0
t o t t a , 's tömlöczbe vetette. Innét a' legfőbb méltó-ságra hoss/.as küszdelem után lépett.
Kormánya szerencsés v o l t , Biandra János az ad-udról , az embroi kikötőben 118 török hajót égetett ineg, 5000 törököt elfogott, és Livron örmény király' társaságában Alexandrette várát megvették. A ' foly-vást tartó had megemeszté a' rend' kincsét, és ez volt az oka hogy Gozon a' görög udvarnak ügyébe a' pápa biztatásai mellett sem avatkozott, haneiu a ' rendnek azon szabályát, hogy keresztény fcjdchnek' dolgaiba nem szabad egyeled n i e , ürügyiilte.
Gozon a' rend' megerősítésére két közgyűlést tartott, Rhodust minden oldalról építményekkel bizto-sította, 's érdemektől és esztendőktől nyomatva, magát terhes hivatalától feloldoztatni k é r t e , de ezen k é -relme egyenesen megtagadtatott. December 17én 1353 halt meg. Sírkövét ezen felirás ékesité: „ I t t nyugszik a' sárkány' m e g g y ő z ő j e ! "
/eyn-t'/Z/n c/c/ci.
1 3 5 3 — 1 3 5 5 = 2.
A ' közgyűlés Cornillan vagy Cornilian (Pietro di Cornigliano) P é t e r t választó példás élete miatt nagy-mesternek. Első foglalatossága némelly búcsiiszott visszaélések' eltörlése volt. Nevezetesen megtiltotta, hogy a' rend' nagy pecsétjét: nem szabad nagymester tudta nélkül használni. Másodszor a' megürült com-thurságokat be nem tölthetik ezután a' nagy pörjölök.
VI. Incze p á p a , hihetőleg azért hogy a ' r e n d n e k azon vagyonúit, mellyek reá a' templomosokról
szál-9 1
lottak magaévá tehesse, követség által sürgette Cor-nillant, hagyná cl rendével, és foglalná el a' pogá-nyokhoz közelebb fekvő helyeket, hogy harcznoki foglalatosságok által a' dicső szerzet tespedésbe ne süllyedjen. Cörnillan azt felelte, hogy kö/.gyiilés nélkül illy fontos lépést nem teendhet. A ' pápa sze-mélyes jelenléte által sükeresben hatni kivánván, előbb Montpellierbe azután Avignonba hívta a' rend' jait , ez által nem csekély zavarodásba jött a' nagy-mester, mellyből 135 5bon a' halál szabadította ki, mi-után kevéssel ez előtt Uhodust újra megerősítette.,
1355—13G5 = 10.
Languedoc volt az ú j nagymesternek hazája. Mi-vel a' pápa' felszóllitására későn jelent meg Avignon-ban, a' rendnek némelly tagjaival Moreának átvétele Robert tarenti herczegtől elhatároztatott, némelly el-terjedezett visszaélések eltörültettek, a' szabályok felelevenítettek, és a' templomosok vagyonának el-osztása iránt némelly mérszabályok alkottak.
Heredia Ferdinand Jánosnak castiliai nagypörjöl-n e k , és compostellai várnagypörjöl-nagynagypörjöl-nak, ki a' pápánagypörjöl-nak ke-gyelmére támaszkodott, szemtelen makacssága, arra bírták R o g e r t . hogy Rhodusban közgyülekezetet tar-tson. Itt határoztatott, hogy ezentúl minden nagy-pörjölségnek saját pénztárnoka legyen, ki a' határo-zott adót, niellyet Heredia megtagadott, a' rend' pénz-tárába pontosan beszállítsa, továbbá hogy a' servienti d' Armi lovagságra ne léphessenek.
9 2
Rhodust példa nélküli éhség lepte m e g , és az ínség fokról fokra emelkedett, ezen a' sanyargatáson segíteni kivánván Pins, minden ezüstjét eladta, árát a' szegények között kiosztotta. Május 28án 1365ben ezer áldások között költözött a' jobb életbe.
Sarrasin várából, mellynek comthurja vala, hívta társainak választása Raymundot a' barcellonai grófok-nak neméből származott nagymesteri palástgrófok-nak elfo-gadására. Alig érkezett meg, a' cyprusi királlyal egye-sül, és az alexandriai kikötőben tönkre teszi a' kalóz tengeri hadat. Innét a' város' vívására költözik, k ő 's nyilzápor üdvözli, a' saracen vég-elszánással védelmezi m a g á t , csökken a' cyprusi király bizalma, „ e l -vagyunk árulva." kiáltozza untalan. „ N e m " kiált Kaymund „johannitákat meg nem verhetnek sarace-n e k ! " J ó kardjával véres utat sarace-nyit magásarace-nak, pél-dáját követik társai, átgázolnak az elhultak' tetemei k ö z ö t t , a' nagymester a' bástyán á l l , mindenütt nyo-mában hívei, a' város meghódolt, és a' keresztények megfeledkezve magukról, szilaj vadak gyanánt öldöstek , rablottak , és kik megkíméltetöldöstek, fogságra j u -tottak.
A l j förgeteg gyűlt a' rend feje felett, a' comthu-rok ismét megtagadták a' törvényes adózást, az olasz és provencli nyelvek egyenetlenkedtek, orvoslásra volt szükség, azért Rayinund a' pápától elbocsátatását sürgette, ez kérelmét elmellőzte, 'a a' legjelesb
coni-1365—1374 = 9.
9 3
thurokat Avignonba idézte. Az elévült nagymester fel volt mentve ezen nagy úttól, egyedül írásba kül-dötte változások iránti javallatot. Ezen gyülekezet által helyre állott a ' r e n d , szabályá tétetett, hogy j ö -vendőben minden nyelvből két lovag gyakorolja a' választási j ó g o t , ezekhez járuljon a' nyolcz bailifból álló rendtanács, három nagy pörjöl, két legidősb lo-vag , és a' betegek' ápolására felügyelő, a' nagymes-ternek tulajdonitatott az elnökség, és két szavazat, ltaymund nem érte el az u j rendeletek' sükerét, 1374ben elragadta a' halál.
1374—1376 = 2.
Távollétében neveztetett ki ezen derék férjfi nagy-mesternek. A ' közbizodalmat megérdemlendő elfo-gadta X I . Gergely pápának felszóllitását Sinyrna vé-delme iránt. Amurat török császárnak rendkívüli ké-születei a' legnagyobb félelmet gerjesztették, azért a ' pápa a' rend' előjáróit egy kisebb gyülekezetre, mel-lyet a' rend' nyelvén assemblée-nek neveztek, hívott össze. 800 lovag, 500 fegyvernök készült f e l , de Amurat Servia 's Bolgárország ellen fogott fegyvert, mennél nagyobb nyugalom látszott a' rend külsőjében, annál nagyobb veszély fenyegette belőlről, mert több nagypörjölök megtagadták a' responsiókat, és egye-dül a' pápa átka bírhatta őket kötelességük' teljesíté-sére. A' rend' fegyelemnek felbomlását nem látta Bo-bért , két évi szelid kormányozása után meghalt.
9 4
c/é'cycc/ea c/et-naó tycft/chanat 1376—1396 = 20.
H e r e d i a , Arragonia' legrégibb házából szárma-zott , ifjúságában megházasodott, nője halála után vette a' keresztes palástot, és ő ki kevessel ez előtt engedelmeskedni nem a k a r t , parancsnok l e t t , vitéz-sége , nemes erkölcse nyitván neki utat.
Eelemeltetését kedveitető maga viseletének k ö -szönhette , Alexandria' meghódítása sok jeles lovag-nak életébe k e r ü l t , és Berengár nagymester gazdag coiuthurságokkal ajándékozta meg Herediát, sőt rövid idő m ú l v a , két lovag között támadt örökségi ügyben, a' pápához küldetett követségbe, itt a' békiilést ki-eszközölvén, a' pápának kegyelmével gazdagodott, ú g y hogy ez több ízben törvénytelen kihágásait is ótal-mazta. A ' pápa Yalois Fülöp franczia 's Eduárd an-gol királyok közötti versenygésben Herediát választó közbenjárónak. Eduárd Heredia békepontjait megvet-vén , ez a' franczia táborba k ö l t ö z ö t t , a' crecy ütkö-zetben nein csak vitézül harczolt, hanem Fülöp életét is megmentette, sebekkel borítva vitetett sátorába, végre a' felháborodott fejdelmek között barátságot szerzett.
VI. Incze pápának ő volt úgy szólva jobb keze, 's minden a' mi t ö r t é n t , Heredia tanácsa szerint vite-tett véghez, és Európának legjelesb uralkodói keresve k e r e s t é k Heredia' barátságát, és ezért boldog j ö v e n
-dőt remélve uralkodása a l a t t , választa a' rend' káptalanja Herediát nagymesternek. Kbodusba ritka f é -nyei é r k e z e t t , kilencz gálya 's több apró bajóval,
9 5
niellyeket saját költségén készíttetett, és számos fegy-veressel ellátott valának kisérői.
Midőn horgonyait felhuzatta, hallottaXI. Gergely pápa, hogy Montcassin mint ellenpápa akar fellépni, Heredia hajójára fogadta a' pápát, azon hajón mellyen a' szent atya vala, maga vitte a' parancsnokságot, és vele együtt, és a' sz. gilesi pürjöllel együtt ment Rómába.
Rhodusba utazandó, Morea' pariján a" velenezei hajóhadat találja, melly a' törökök által elfoglalt köz-társasági sziget' visszafoglalásában fáradozott, rész-vétre szóllitja az admiral a' nagymestert, ez teljesiti a' kérelmet, Patras ostroma újra kezdetik, és H e r e -dia nem tekintvén követi e valaki, első a' bástyákon, diadalmaskodólag a' vár' terére s i e t , hol a' saracen vezért találja, párviadalra lép vele. Ügyessége által meggyőzi, fejét levágja, 's mielőtt társai segedelmére érkeznek, már ő Patrasnak ura. Ezen siikeres vál-lolat egész Morea' meghódítására bűzditja őt. Corin-thot szándékozd előszer megvenni, de itt lesbe került, és elfogattatott, három évig egy sötét tömlöczbe al-kalma vala merénykedéséről gondolkodni. Hasztalan követett el a' két nagypörjöl mindent, hogy őt kivált-hassa , káptalan kínálta P a t r a s t , és Heredia annyira felemelkedett sorsában, hogy kérve kérte társait, hagynák ő t , mint erőtlen aggott lánczaiba, 's ipar-kodjanak a' rendnek javára saját ifjú életüket meg-tartani.
Ilárom év múlva saját vagyonával váltotta ki ma-gát. Rhodusba sietett tiistint, itt minden a' legnagyobb rendetlenségben volt, a' kincstár kimerítetetl, minden láncz, minden fegyelem felbomlott, és az egyháznak
9 6
u j schísmája itt is elhintette magvait. Az olasz és angol nyelv nem akarta főnek esmérni, mivel VI. Or-bán Bán érsek, mert VII. Kelemen' jiártját követte méltóságától megfosztotta, helyette tehát önkényesen Capua pörjöljét Caracciolo Richárdot választották nagy-mesternek. A' közbajon segítendő három gyűlést tar-tott. Avignonban, Valenciában, és Compostában, tü-relemmel és szelídséggel megzabolázta a' lovagokat.
Alig mult el ezen keserű pohár, már I. Bajazet sultan Rhodust és Smyrnát megtámadással fenyegette, 's most azon férfi ki önmaga bálványa vala, teljes tün-döklésében mutatta m a g á t , mindent feláldozván a' közjóért, úgy látszott, hogy mind azon pénzt, mellyet magának nem a' legegyenesebb úton szerzett, társai' javára fordított. Külön vagyonából Capsóban, és Hubedóban (Arragoniába) egy comthurságot állapított, illy intézetek ifjúsága hibáit helyreállítandó. L j tör-vények, és okos vezérlet által a' rendnek kebelében minden egyenetlenséget elfojtott, és így mind azokat, kik ellenei valának, barátjaivá tette, élte végperczeit a' közjónak szentelve, 's a' legnagyobb mesterek egyike leve. A ' halál Avignonba lepte m e g , rendje bánatjára, ellenei' örömére. Caracciolo Róbert VI. O r -bán pápa nagymestere 1395ben halt m e g , a ' n é l k ü l hogy valami hatással lett volna a' rendre.
1396—1421 = 25.
Bajazet' hatalma naponkint nevekedett, és ez volt az o k a , hogy a' rend nagymesterének választásával
9 7
sietett. Elődjéhez mint harcznok nem hasonlítható, hanem legnagyobb zivataroknak közepette csöndes lélekkel kormányozta a' birodalmát. "Siginond ma-gyar király birodalmának határain állott Uajazet, a' támadiiatandó veszélyeket megelőzni kívánván, a' pá-pához, és a' franczia királyhoz folyamodott segede-lemért , ki a' neversi gróf parancsa alatt derék vitéz csoportot kulde neki, ezt meghallván Naillac, maga is hozzácsatolta magát lovagjaival, nagymesterségé-nek első koszorúit aratandó, őt követte a' német rend' nagy pörjölje gróf Hohenzollern Fridrik. A ' nikápolyi ütközet, nem hogy csorbát ütött, volna a' töröknek hatalmán, hanem inkább megalapította a z t , mert 40,000 fegyveresével, a' magyaroknak, és segédjeik-nek erejét megtörte, 300 nemesnél több fogatott el, számosan kivégeztettek, 'Sigmond és az ivaniták' nagy-mestere mcnekvült meg csak.
Philibert ezentúl minden figyelmét a' pogányok' rabságában sinlődő keresztényeknek kiváltására fordí-totta, azért Aegyiptomba hat lovagot küldött a' sul-tánhoz, Alexandriában, Jerusáleinben, Kómában ta-nácsnokokat tartott. Coront, Spartát, Moreát ineg-szerzette, Rhodust megerősítette. Cyprus és Genua között a' békét helyreállította, 's Boucicaut marsai társaságában Syria' 's Palaestina' partjait fegyveres kézzel meglátogatta. 1409ben Naillac a' pisai zsinat-nál személyesen jelen volt, és midőn az anyaszentegy-ház' háborgása külsőleg megszűnt, Naillac tanácsko-zásra szóllitá a' rend' elsőit, ennek nyugalmát helyre-állítandó , szándoka teljesült, és békével szált sírjába 1421 mert társait legszebb egyetértésben hagyta el.
7
9 8
1421—1437 = 16.
Cyprusi nagypörjölségből lépett a' nagymcster-ségre, hol annyi tekintettel bírt, hogy az aegyiptomi sultán midőn hallaná, hogy Fluvian Cyprus' segedel-mére siet, legott békére lépett a' sultánnal. A' rend fegyelmét helyreállttá, a' hátralévő füzeteseket be-szedte , hanyag füzetőkre büntetéseket szabott, és Május 23án 1428 káptalan gyűlést tartott, mellyben számos jeles lovagot lehetett látni. Tüzes beszédben mutatta meg Fluvian, hogy minden erőt a' török és persa ellen kell fordítani, de mivel a' franczia pörjöl-ség erejét az angol h a d a k , a' csehekét hussita hábo-rúk , nénietekét lengyelek keli harezok viselték meg, t e h á t , hogy új erőre keljen a1 religio (így nevezte-tett a' rend' saját nyelvén) a' responsiókat sürgette, a' rend tagjai hogy magokon segíthessenek megen-gedték , hogy világiaknak személyes birtokra adattat-hassanak el a' rend' jószágai. A ' német nyelv szá-mára különösen alkottatott a' német rend' nagycom-thursága, széke Heitersheiin leve. Fluvian minden fényről lemondva visszavonúlva é l t , és a' számára ren-delt pénzből gyönyörű korházat emelt, és még is ha-lála után 200.000 korona
találtatott a' rend' kincstá-rában , uralkodása alatt semmi külső ellen sem hábor-gatta a' rend' nyugalmát. Sírjába Octobr. 29én 1437 társainak szeretete követé.
9 9
c¿ / a j / t e e/anckf.
1 4 3 7 — 1 4 5 4 = 17.
Mint nuvergnei nagypörjöl nyerte meg a ' rendbeliek' bizodalmát, elődjénél nyugtalanabb volt k o r -m á n y a , az aegyipto-mi sultán II. A-murat török csá-szárnak társaságában készült Ithodus e l l e n , hanem Lastic minden részt olly dicsőségesen szerte vert, hogy győzelmének híre az egész nyugaton elterjedvén, számtalan lovagok siettek a' nyolczszögletes kereszt-nek megszerzésére, az akolythek nagy száma meggyön-gité a' k i n c s t á r t , és uralkodása 7ik évében kettős nnnátákat kellett sürgetnie. Lastic a' keresztény fog-lyok' sorsán annyira szánakozott, hogy kiváltásokra, á minden jövedelmét a ' rendnek engedte. A ' fösvény c o m t h u r o k , kik nehezen szívelték a' felemelt: adót.
V . Miklós pápánál bevádolták a' derék nagymestert, a ' pápa minden felvilágosítás nélkül a' rend szabályai változtatásához fogott. Lastic ezt megtudván nemes öntudattal védelmezte magát, lígy hogy a' római szék, nem csak minden jogaiban megerősité a' nagymestert, hanem ezentúl nem is avatkozott ennek hatása' körébe.
A ' pénz tárgya kezelésére conventual conservator vagy linanczminister neveztetett, ezen méltóságra váltva választottak tagok a ' nyelvekből, a' hajdoni kincstár-nok , most pecsétőr lett. II. Mahumed a' rendre ki-szabott adót kivánt vetni, ez megtagadtatván , Lastic a' közelgető veszélyt elkésziilten kivántn fogadni, azért Aubusson P é t e r t VII. Károly franczia királyhoz küldötte segedelemért, de mielőtt a ' f ö r g e t e g kiütött M á j . 19én meghalt.
7*
1 0 0
V
1454—1461 = 7.
Méltóságát mint auvergnei nagypörjöl nyugalom-ban viselte , midőn választása tudtára esett, és ezzel az is, hogy torok hajók csatangolnak Rhodus körül.
Cos ostromától visszaveretve Archangelot támadták meg Rhodus szigetén, L e r r ó t , Nissarat, Limiat, és Calamot kegyetlenül pusztították. Rhodus niegerősi-tetett. Mohainmedtől a' követség által kivánt béke megtagadtatott, és mivel Saccouay comthurnak néni engedtetett szabad távozás, az ivaniták velenczei ha-jókat, mint török frigyesekét tartóztatták-le, a' hajó-kon találkozó törököket fogságba hurczolták, ezért a' velenczeiek legnagyobb kegyetlenségeket gyakorol-tak a' szerzetesek szigetén, fenyegetvén hogy minden rhodusi birtokban hasonlót teendenek, ha a' pogányok szabadon nem bocsátatnak. Milly a' rend' javát te-kintve teljesité a' követelést. A ' külső bajt benső há-borgás követte, a' lovagok panaszt t e t t e k , hogy az előjáróság csupán franczia születésüekből áll, ezt is szerény mérséklettel megorvosolni törekvék a' nagy-mester, de mielőtt czélját elérte, elragadta a' halál.
1461—1467 = 6.
Nemzetének, a' castiliaiaknak, és portugallok-nak hízelkedni akarván, a' nyolezadik nyelvet alkotta, 's a' nagy cancellar' méltóságát ehhez csatolta. Alatta