C, Mindkettő
10, FFP felfüggesztheti hatását:
A, Aszpirin B, Warfarin C, Mindkettő
I./4.14. E Learning Teszt
1 Az izotonikus Krisztalloid oldatok megoszlása A, Csak intersticiális
B, Csak extracelluláris C, Csak intravazális D, Intra és extracelluláris E, Mind az előzőekből
2 Kolloid oldatok közül a legkissebb molekula tömegű részecskéket tartalmaz A, A dextrán tartalmú
B, A keményítő tartalmú C, A humán albumin tartalmú D, A Gelatin tartalmú
E, Mindegyik oldat egyforma molekula méretű részecskéket tartalmaz 3 A katekolaminokra nem jellemző
A, A MAO és a COMT is bontja őket
B, Aromás gyűrűjükön 0 vagy 1 hydroxil csoport található C, Féléletidejük 1-2 perc
D, Orálisan nem adagolhatóak E, Mind jellemző a fentiek közül
4 Semmilyen dózisban nincs inodialatátor hatása A, Arterenol
B, Adrenalin C, Dobutamin D, Milrinon
E, Mindegyikre igaz az előzőekből 5 A bétablokkolókra nem igaz
A, A nem kardioszelktív bétablokkoló szerek vérnyomás emelkedést okozhatnak B, Egyes bétablokkolók vazodilatáror hatásúk (pl: nevibolol)
C, Vérnyomást csökkentő hatásuk a reninfelszabadulás gátlásán keresztül is mediálódik D, A lipidoldékony bétablokkolók orálisan jobb biohasznosulásuak.
E, A kardioszelektívitás a béta1 receptor szelektív hatást jelenti 6 Az indirekt vazodilatátorok csoportjába tartozik
A, Ca 2+ csatorna blokkoló szerek B, A hydralazin
C, A Nitroglicerin D, Béta blokkolók E, Nitropruszid-nátrium 7 Az amiodaronra igaz
A, Na csatorna blokkoló hatással bír B, Felezése ideje 48-72 óra
C, Alfa- és bétareceptor blokkoló hatása is releváns
D, QT megnyúlást nem okoz így „torsade” esetén biztonságos E, Negatív inotróp hatása miatt cardioprotektív
8 Az opiátok tekintetében igaz
A, Negatív (pl. légzésdepresszív) hatásukat a Mü2 receptoron keresztül fejtik ki
B, Minden opiát bradikardizál
C, A légzőközpontott gátolják de a légutak reaktivitását fokozzák D, Hisztamin felszabadulást indukálnak (különösen a Morfin) E, Mindegyik igaz az előzőekből
9 A szedatohipnotikumok vonatkozásában igaz
A, A midazolam nagy dependencia kapacitású szer, gyakran okoz zavartságot B, A benzodiazepinek hatása orális adagolást követően 20-30 perc alatt épül fel C, A propofol adagolása enyhe vazodilatációval jár
D, A propofol felezési ideje 8-10 perc E, Mindegyik igaz az előzőekből 10 Relaxánsok
A, A depolarizáló relaxánsok nem okoznak malignus hypertermiás szindrómát
B, A nem depolarizáló relaxánsok a receptorok 25%-ának blokkolása mellett is teljes hatást hoznak létre C, Az aminoszteroid nem depolarizáló izomrelaxánsok hisztamin felszabadító hatása csekély, hemodinamikai instabilitásban ajánlottak
D, Minden relaxáns antagonizálható E, Mindegyik igaz az előzőekből
Cél
Bevezetés
I./5. Monitorozás
Az olvasó átfogó képet kapjon az aneszteziológiai, intenzív osztályos és a sürgősségi ellátásban alkalmazott betegmegfigyelő, ellenőrző metodikákról. A speciális vizsgálati módszereket alapszinten ismerje meg és sajátítsa el.
Az alapvető anatómiai és fiziológiai folyamatok ismerete szükséges a fejezet megértéséhez.
A legtöbb orvos aki az intenzív osztályon kezd dolgozni, az első időszakban bizonyos furcsa bizonytalanságot, az akut betegek ellátásától való szorongást érez. Úgy gondolom, hogy ez inkább az intenzív osztályok részévé vált high-tech monitorok, gépek, riasztási jelzések dzsungelében történő eligazodás nehézsége az első időszakban. És nem elég a gépek riogatása, még a betegre is figyelni kellene!
Megpróbálunk ebben a fejezetben segítséget nyújtani ahhoz, hogy ez a szorongás elmúljon.
Megismertetjük az olvasót azokkal az elengedhetetlen módszerekkel, technikákkal amelyekre szükség van ahhoz a betegellátás biztonságossága érdekében, hogy a beteg nyertesként kerüljön ki a gépek útvesztőjéből. Ehhez először az orvosnak magának kell a labirintust felfedeznie, nagyon sokszor végigjárnia, még akkor is ha azt hiszi, ez már becsukott szemmel is megy.
Igyekszünk hasznos információkat átadni, hogy az intenzív osztályon nap mint nap előforduló problémák könnyebb megoldásra találjanak.
A monitorozás lehetővé teszi a patofiziológiai változások korai észlelését, időben történő felismerését, értékelését. Ezzel lehetővé válik a korai beavatkozás a beteg gyógyulása érdekében, segít a terápia vezetésében.
Elsőre kicsit bonyolultnak tűnik. Egyet nem szabad elfelejteni. A monitor jelez, mutat, figyelmet kelt fel. Az adott információt NEKÜNK kell értékelni.
A helyszín…
Az éberség gyors vizsgálata
Inspekció - megtekintés
I./5.1. Fizikális vizsgálat
A sürgősségi és „intenzíves” betegvizsgálat az egyes szervrendszerek már korábbi tanulmányokból ismert elemeit alkalmazza. Amiért mégis egy kicsit más, az a szemléletmód:
minél rövidebb idő alatt el kell döntenünk, gyakran akár eszközös vizsgálati lehetőségek nélkül is, hogy fennáll-e az életet akutan veszélyeztető állapot, illetve fennáll-e olyan állapot, amely a pillanatnyi stabil állapot ellenére akár másodpercek alatt életveszélyes szövődmény lehetőségét rejti magában. Az alábbiakban ezen szemléletmód mentén igyekszünk hozzávetőleges vezérfonalat adni a gyors és a fenti veszélyeztető állapotokat mielőbb felismerő betegvizsgálathoz.
A beteghez közelítve fontos, hogy lehetőség szerint már távolról is tájékozódjunk a betegről és környezetéről, van-e aktuálisan a beteg vagy a segítségnyújtó életét veszélyeztető helyzet (gáztér – CO, CO2, elektromos áramkör, kifolyt üzemanyag…). Ha ilyet nem látunk, akkor megkezdhetjük a beteg vizsgálatát. Már messziről is láthatunk sokatmondó jeleket:
testhelyzet, külső elszíneződések a bőrön (hányadék, sérülések, vérzések jelei…).
A beteghez érve próbáljunk kapcsolatot teremteni a vele. A válaszreakció gyors értékelése alapvetően meghatározhatja a következő cselekvési sorozatot. Az első kapcsolat teremtés a beteg vállának óvatos megrázását és szóbeli felszólítást jelent, esetleg fájdalominger alkalmazását. A válaszreakciót az AVPU skála alapján tudjuk gyorsan értékelni (A-alert, V-verbális ingerre válaszol, P-pain: fájdalomingerre válaszreakció, U-unresponsible: nincs válasz.). Amennyiben a válaszreakciót „U”-nak értékeljük, úgy az újraélesztési protokoll szerint járjunk el. (ld. a megfelelő fejezetben.) Egyéb esetben folytathatjuk a további betegvizsgálatot.
A beteg testhelyzete önmagában gyanút kelthet. Például ülő, két kézzel kapaszkodó, ziháló beteg már messziről a légzési elégtelenség diagnózisát adja. A lábait felhúzva fekvő kezeit a hasán nyugtató beteg a jellegzetes akut hasas beteg. Oldalt fekvő, lábait felhúzó, fejét hátraszegő beteg a típusos „vadászkutya” helyzetben a meningitises beteg jellemző testtartása.
A bőrszín szintén árulkodó jel. A legfontosabb jelünk a cyanosis. Ha a redukált hemoglobin 5 g/dl fölé emelkedik, akkor látjuk a jellegzetes cyanotikus elszíneződést. Vigyázat! A vérző, anémiás sosem lesz cyanotikus, pedig súlyosan hipoxiás! A cyanosis lokalizációja alapján beszélhetünk acrocyanosisról és centrális cyanosisról. A kettő közötti határ nem mindig éles.
A másik jellegzetes bőrszín az icterus. Általában, ha a serum bilirubin szintje 50 micromol/liter fölé emelkedik, akkor kezd szembetűnővé válni. Lényeges, hogy a valódi icterus a sclerákon kezdődik. A napjainkban elterjedt fittness ételek fogyasztása esetén néha megnő a karotin bevitele. A hiperkarotinémiás ember bőre szintén sárgás, viszont a sclerája fehér!
Újabb színünk lehet a sápadtság. Ennek oka anémia lehet, de banális betegségek (gyomorrontás) is okozhatják.
A bőr száraz, vagy verejtékes volta szintén kórjelző lehet. Például: hipoglikémiás beteg bőre verejtékes, diabeteses ketoacidosisban száraz.
A bőr hőmérséklete sokkos beteg esetén diiferenciáldiagnosztikai jelentőséggel bírhat.
Dilatatív sokkformákban a bőr meleg (anafilaxia, szeptikus sokk hiperdinám szaka), míg vérzéses és kardiogén sokkban a beteg bőre hűvös (centralizált keringés).
Az egyes testtájékok megtekintése ismét segíthet a diagnózisban. A mellkas alakja a krónikus légzési elégtelenség jeleit viselheti magán (hordómellkas). A tág nyaki vénák, tág perifériás vénák szintén gyanút kelthetnek: nagy vénás elfolyási akadály a szív felé (COPD, pericardiális tamponád, feszülő PTX…) A krónikus légzési elégtelenség miatt kialakuló trophikus zavarok eredményezik a dobverőujjakat és az óraüveg jellegű körmöket.
Palpatio – tapintás
A has formája, főleg az elődomborodó, feszes bőrű has általában súlyos hasi status jele. A törzsön jelenlévő tágult bőrvénák jelenléte a portalis hipertónia jellegzetessége a csillagnaevusok mellett.
A légzés vizsgálata szempontjából sem érdektelen a teljes test és a végtagok megtekintése.
Például egyoldali alsó végtagi duzzanathoz társuló légzési panasz erősen pulmonális embolizáció felé kell terelje gondolkodásunkat.
A légzési ciklus megfigyelése igen fontos adatokat szolgáltathat. Általában 24/min feletti légzésszámot tekintünk kórosnak. A légzési mintázat újabb árulkodó jel. Regularis légzés a szabályos. Mélységében ciklusosan változó, időnként apnoes szakaszokkal jár a Cheyne-Stokes légzés. Általában a légzőközpont hipoxiás állapotának jele, és például a kezdődő asthma cardiale, vagy központi idegrendszeri laesio típusos légzésmintája. A Kussmaul típusú légzés (mély és szapora légvételek) súlyos acidosis kompenzációjaként jelentkezik. A Biot-típusú légzés a teljesen dezorganizált mintázatával (változó frekvencia, mélység) súlyos hídi légzőközpont sérülés jele. Paradox légzés esetén a mellkas emelkedésekor a has lesüpped és fordítva – teljes légúti elzáródást jelez!
A normális 1:2 be-kilégzési arány változásának megfigyelése a légúti szűkület lokalizációjában játszhat szerepet. Kislégúti szűkületben a kilégzés, nagylégúti szűkületben a belégzés nyúlik meg. Ha a megváltozott be-kilégzési arányt még hangok is kísérik (kilégzési sípolás, belégzési stridor, rekedtség…), akkor a diagnózis egyszerűsödhet. A kislégúti szűkületes beteg jellemző módon néha zárt szájjal, „kis résen” keresztül lélegzik ki, ezzel fokozva az auto-PEEP-et, mely a kislégúti elzáródást hivatott megelőzni.
A légzési frekvencia és mélység alapján egyes gyógyszerek hatására, mérgezésekre következtethetünk (ópiátos légzés – bradypnoe és normál, vagy csökkent térfogat,
„izomrelaxánsos” légzés – szapora és felületes, etilén glikol mérgezett /télen hajléktalan beteg, etiles küllemmel/ – Kussmaul légzés)…
A beteghez közel érve tapintással is sok információhoz juthatunk. A hideg bőrfelszín jelenthet kihűlést, de jelenthet lokális keringészavart (pl.: csak alsó végtagi hidegség), esetleg a centralizált keringés tünete lehet (vérzéses sokk). A bőr verejtékessége az aktiválódott szimpatikus tónus jele. Lényeges a perifériás pulzusok megtapintása is. Pulzus kvalitás eltérés az egyes végtagok között lokális keringészavar, de nagyér katasztrófa jele is lehet.
(két AV pulzuseltérése – AV-i érelzáródás, AV és FV pulzuseltérése – aorta szintű elzáródás, két FV pulzusának eltérése – FV-i embolizáció, de akár aorta dissectio jel is lehet!) Mellkasi aorta dissectiok gyakran miokardiális infarktust utánoznak. Ha ilyenkor újkeletű pulzus eltérést, neurologiai deficitet, esetleg más testtájék fájdalmát is észleljük, az a dissectio gyanúját erősíti!
Egyszerű és gyors, a keringésről tájékoztató vizsgálat a kapillaris újratelődési idő vizsgálata (CRT: capillary refill time). A beteg körömágyát megnyomva a benne lévő vért kipréseljük, majd a nyomást felengedve megmérjük, hogy mennyi idő alatt nyeri vissza az eredeti színét.
Célszerű saját ujjunkhoz viszonyítani. A 2 másodpercen túli idő súlyosabb fokú keringés zavart (lehet globális, vagy lokális is) feltételez. A kihűlés okozta vasokonstrikció is elnyújthatja!
A szív zörejeinek meghallgatása és az abból levonható következtetések meghaladják jelen fejezet kereteit. A gyors diagnózis szempontjából lényeges, hogy új zörej megjelenése, vagy az eddigi szívhang megváltozása kapcsolatban lehet-e a beteg aktuális állapotával (pl: zajló infarktus alatt hirtelen romló keringési status új hallgatózási lelettel – VSD, szabad fali ruptura, mitralis ínhúr ruptura…). Lényeges, hogy a nagy perifériás erek (femoralis, iliaca, subclavia, carotis) felett hallható zörej meglévő szívzörej mellett nem feltétlen diagnosztikus – vezetett zörej.
A tüdő hallgatózási leletének értékelése szintén túlmegy jelen fejezet keretein. A sürgő sségi-intenzíves szemlélet szempontjából fontos tényező, hogy a légzési elégtelen betegnek a
Auscultatio – hallgatózás
Összegzés
hallgatózási lelete alapján szüksége lehet-e akut beavatkozásra (pl.: tompulat intra-, vagy extrapulmonális voltának differenciál diagnózisa – haemothorax, tensios PTX veszélye…).
Tensios PTX esetén a terápiás késlekedés a beteg halálát okozhatja!
Másik kiemelendő tudnivaló, hogy a viszonylag negatív tüdőhallgatózási lelettel bíró betegnek is lehet nagyon súlyos pulmonális betegsége. Gondoljunk itt a tüdőembóliára. De a kezdődő ARDS egyik jellemző klinikai tünete a súlyos légzési distress melletti, az állapothoz mérten igen szerény hallgatózási lelet!
A has meghallgatásával sebészeti könyvek foglalkoznak részletesen. Ami a sürgősség szempontjából gyorsan eldöntendő, hogy van-e nyomásérzékeny terület, esetleg defanse, vagy nincs. Szabad hasűri folyadékot sok kórkép okozhat (májbetegség, gyulladásos kórképek, hasi aorta aneurysma ruptura, de akut jobb szívfél elégtelenség is…). A szabad hasi levegő megléte (májtompulat eltűnése) általában üreges szervi perforatio jele, de gyulladásos kórképek is okozhatják (gázképző baktérium peritonitisben). A bélhangok megítélése nagy rutint igényel. Lényeges, hogy legalább 2-3 percnyi, több helyen végzett hallgatózás után nyilatkozzunk a bélhangok milyenségéről.
A fentiek összefoglalásául elmondható, hogy a sürgősségi-intenzíves fizikális vizsgálat nagy rutint, az összes érzékszervünk szinte egyidejű használatát, és a számos beérkező lelet/adat gyors szintetizálását igényli. Ha azonban a fenti szempontok a tudásunkban megvannak, vezetik a gondolkodásunkat, és elősegítik, hogy rövid idő alatt nagy pontossággal iránydiagnózist állítsunk fel és ennek fényében az azonnali/sürgős beavatkozásokat megtegyük.
I./5.2. A légzési rendszer monitorozása
A sejtek, szövetek anyagcseréjének alapvető eleme a megfelelő oxigén ellátás biztosítása. Ez egy többlépcsős folyamat. Kezdődik a tüdőbeli légcserével, folytatódik a tüdőben a gázcsere folyamatával. A vér oxigén szállító kapacitása biztosítja, hogy viszonylag kevés mennyiségű vér nagy mennyiségű oxigént tudjon felvenni (hemoglobin). Majd a keringési rendszer következik, amely elszállítja szervekhez az oxigént. A szervekben a mikrocirkuláció biztosítja, hogy a kapillárisokba eljusson az oxigéndús vér. És végül a sejteken belül a belső légzés által lezajlik az oxigén felhasználása, mely a sejtek számára az energiát biztosítja. Ha ebben a folyamatban bármely összetevő működése zavart szenved, az végső soron a szöveti oxigenizáció károsodásához és sejtpusztuláshoz vezet. Bizonyos szintig egyes tényezők csökkent működését a másik rendszer fokozott működése kompenzálni tudja (például rosszabb tüdőfunkció esetén a vér hemoglobin mennyiségének növekedése biztosítja a kielégítő oxigén ellátást – COPD-polyglobulia…).
Amikor a légzés monitorozásáról beszélünk, akkor leginkább a légcsere és bizonyos fokig a gázcsere és a keringés egyes paramétereit figyeljük. A legegyszerűbb monitorozási módszerek a fizikális vizsgálat témakörébe is tartozhatnak (légzésszám, légzési mintázat…) A bonyolultabb eszközigényes monitorozási lehetőségekre általában jellemző, hogy a mért paraméterek önmagukban keveset mondanak, azt mindig a klinikai kép és egyéb vizsgálati eredmények részeként tudjuk csak helyesen értékelni.
A légzési rendszer monitorozása különösen lényeges, hiszen a légzőrendszer állapotváltozásai percek alatt fatális következményekkel járhatnak. Ezért a gyors és megbízható diagnosztika, a leletek gyors értékelése, és a gyors terápiás lépések életmentőek lehetnek.
A továbbiakban a legfontosabb monitorizálási technikákat és módszereket tekintjük át.
Bevezetés
Történelem
Fizikai alapok
I./5.2.1. Pulzusoxymetria
A pulzusoxymetria egy néhány évtizede kifejlesztett eljárás a keringő vér hemoglobinjának oxigén telítettségének vizsgálatára. Előnye, hogy noninvazív, pillanatok alatt kivitelezhető vizsgálati mód. A napjainkban használt pulzoxyméterek igen kis helyen elférnek, használatuk nem igényel különösebb szakmai felkészültséget, ezért már az első ellátás helyén, a helyszínen is jól alkalmazhatók állapotfelmérésre. Az eljárás veszélytelenségére való tekintettel folyamatos vizsgálatra, monitorozásra is jól használható.
Kulcsszavak: pulzoxymetria, saturatio, hemoglobin
● Történeti áttekintés
● Fizikai alapok
● Klinikai felhasználás A pulzoxymetria története
Az első katonai felhasználású mérőeszközt 1935-ben fejlesztették ki. Az első sikeres, fénnyel történő oxigén szint mérés Millikan nevéhez fűződik 1940-ben. 1974-ben Aoyagi fejlesztette a mai mérési elvek alapján működő mérőeszközét. Ezen eszköz már az artériás pulzáció jelenségét is felhasználja.
(Az 1. ábrán látható eszköz /HP 47201A/ 1976-ből származik, 17 kg-ot nyomott.)
A mérés fizikai alapjai
Köztudott, hogy a vénás és az artériás vér különböző színű. A színkülönbséget az okozza, hogy a különböző oxigén telítettségű hemoglobin a látható fénynek más-más részét nyeli el. Így a fényelnyelés mértékéből kiszámítható, hogy mennyi a hemoglobin oxigén szaturációja.
SpO2=HbO2/(HbO2+Hb),
azaz az oxigenizált hemoglobin aránya az oxigenált+deoxigenált, azaz a teljes hemoglobin mennyiségéhez képest.
Tehát, ha a vértartalmú szöveteket bizonyos hullámhosszú fénnyel átvilágítjuk (LED vagy lézer fényforrás) és megvizsgáljuk, hogy ebből mennyi nyelődött el (az áthaladó, vagy visszavert fénymennyiség elemzésével - fotodióda), akkor a hemoglobin oxigén szaturációja meghatározható. Folyamatos méréssel (másodpercenként több százszor) az artériás vér pulzációja is regisztrálható, hiszen az artériás nyomáshullám alatt a vizsgált szövetrészletben megnő az artériás vér mennyisége, így megnő az az oxigenált hemoglobin mennyisége, nő az oxigenált hemoglobin által elnyelt fény mennyisége, és ez arányban van a pulzáció nagyságával. Több mérési hullámhossz alkalmazásával a mérés pontossága javítható. (2. ábra) Az emberi bőr a 650 nm-nél kisebb hullámhosszú fényre nem átlátszó, míg 1000 nm-nél nagyobb hullámhossz esetén a víz abszorpciója jelentősen rontaná a mérést. Tehát a mérési hullámhossznak valahol a két érték között kell lennie. Az oxigenált és a deoxigenált hemoglobin elnyelési görbéit láthatjuk két lehetséges mérési hullámhossz feltüntetésével. (Az izobesztikus pont hullámhosszán mért elnyelés a vér mennyiségével lenne arányos. (3. ábra))
A megvilágítás után a visszavert, vagy áthaladó fénynek csak egy kis része éri el a detektort, és ennek is csak egy kis frakciója, a (pulzáló frakció) hordoz információt. A nem pulzáló frakció kiszűrhető, ez a bőr, a vénás vér és egyéb szövetek állandó elnyeléséből adódik. (4. ábra)
Klinikai felhasználás
Irodalom
A pulzoxímetria klinikai felhasználása és befolyásoló tényezők
A normál artériás vér oxigén szaturációja 95% felett van, a kevert vénás vér oxigén szaturációja 75%. A mérést az alábbi tényezők befolyásolhatják:
● a beteg mozgása
● az eszköz rossz felhelyezése
● környezeti fény
● körömlakk
● perifériás vérkeringési zavar (alacsony perctérfogat, vagy vasokonstrikció esetén a jelet nehéz elkülöníteni a háttérzajtól)
● szénmonoxid mérgezés (közel infravörös /940 nm/ tartományban az elnyelése nem jelentős)
● malária esetén a hemiglobin megváltoztatja az értékét.
Normál körülmények mellett a módszer mérési pontossága 1% körül van.
Megjegyzendő, hogy leginkább magas paO2-vel bíró állapotok esetén a tüdőfunkció romlása (paO2 csökkenése) jóval megelőzi az oxigén szaturáció csökkenését. Ennek magyarázata a hemoglobin oxigén disszociációs görbéjén keresendő. Ilyen szituációkban a tüdőfunkció már sokat romlott, de szaturáció még rendben (paO2>95 esetén a görbe gyakorlatilag vízszintes)!
(4. ábra)
Végezetül tekintsük át az egyes artériás oxigén parciális nyomások mellett mérhető oxigén szaturációs értékeket:
SaO2% 95-100 95 90 80 75 70 60 50 30
paO2
(Hgmm)
100 70 60 50 40 35 30 26 20
1. Stubán Norbert: Elektronikus orvosi készülékek
2. Dr. Boros Mihály: Orvostechnika és monitorozás, Egyetemi tankönyv, Szegedi Tudományegyetem, ÁOK.
Kérdés
Miért hasznos a vérgáz vizsgálat?
Kérdés
Mi a különbség a standard és az aktuális bikarbonát közt?
I./5.2.2. Vérgáz monitorozás
A vérgáz analízis során információt nyerünk a beteg gázcseréjéről, az ionháztartásról és a sav-bázis egyensúlyról. A vizsgálat gyors eredményt ad, ezért alkalmas az akut patofiziológiai változások nyomon követésére. Gyakran, akár 10 percenként is ismételhető, gyorsan, egyszerűen kivitelezhető. Az intenzív osztályok vérgáz analízishez szükséges géppel felszereltek.
Vérgáz analízis végezhető artériás, vénás illetve capillaris vérből is, bár utóbbi ritkán használatos. Artériás mintavétel esetén a lehetséges punkciós helyek:
- Arteria radialis - Arteria brachialis - Arteria femoralis - Arteria dorsalis pedis - Arteria axillaris.
Arteria radialis punctio esetén az Allen-teszt elvégzése szükséges.
Gyakori artériás vérgáz analízis esetén artériás kanül behelyezése javasolt, így a beteg diszkomfortja és az artéria hegesedése kivédhető. A mintát heparinizált fecskendőbe kell levenni, és 1 percen belül a készülékbe kell juttatni, mivel a vérben lévő gázok tenziója állás során változhat, csakúgy mint a sav-bázis és ion egyensúly.
Vérgáz vizsgálat szükséges légzési elégtelenség nyomon követésére és a respirációs terápia kormányzásához. Keringési elégtelenség esetén a perifériás perfúzió megítélésére használható. Akut veseelégtelenségben a beteg sav-bázis monitorozása és az ionszintek monitorozása elengedhetetlen. Vérzés esetén a vér hemoglobin tartalma is követhető, nem szükséges az időigényesebb laboratóriumi vérkép vizsgálatra várni. Általánosságban megállapítható, hogy ha bármilyen akut állapot változást észlelünk a betegnél, a vérgáz analízis segítségével nélkülözhetetlen információkat nyerünk a kórfolyamatról.
Az astrupon szereplő gáz paraméterek:
pCO2: a szén-dioxid parcialis gáztenziója Hgmm-ben pO2: az oxigén parciális gáztenziója Hgmm-ben
SaO2: oxigén szaturáció-hemoglobin oxigén telítettsége %-ban
pH: a plazma H+ ion koncentrációjának negatív 10-es alapú logaritmusa. A H+
koncentráció a konjugált sav/bázis párok összetevőinek arányából a Henderson-Hasselbach egyenlet alapján határozható meg.
St HCO3-: standard bikarbonát: a vér ideális széndioxid koncentráción mért bikarbonát tartalma (pCO2=40 Hgmm)
A HCO3-: aktuális bikarbonát: a vér aktuális széndioxid koncentráción mért bikarbonát szintje
Bikarbonát egyenlet
BE: base excess-bázis többlet - az a savmennyiség mmol-ban, melyet 1l teljes vérhez kellene adni, hogy a pH 7.40 legyen
K szint: 3,5-5,1 mmol/l Na szint: 135-145 mmol/l Ca szint
Cl szint: 100-105 mmol/l
Hb szint: hemoglobin koncentráció: 12-16 g/dl Htc: a vér hematokrit értéke
Lac: a plazma laktát tartalma normálisan: <2 mmol/l
Kérdés
Osm: a plasma osmolaritása : 295+/-10 mosm/l
Osm: a plasma osmolaritása : 295+/-10 mosm/l