• Nem Talált Eredményt

levéltári­források

In document 22 Fórum Fórum (Pldal 105-108)

amk­=­archív­mesta­košice­(kassa­város­levéltára)

R/2­ =­ Registratúra­ mestskej­ rady/Stredná­ manipulácia­ 1786–1887­ (a­ városi­ tanács iratai/középső­kezelés).

protocollum­sessionum­magistratualium­=­Tanácsülések­jegyzőkönyve­(1790–1849) magistratus­=­a­városi­tanács­ügyiratai­és­levelezése­(1790–1849)

HR­=­Húštácki­richtári­(Hóstáti­bírák­iratai­1843–1861)

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a

Felhasznált­irodalom

cjH­1740–1835.­márkus­dezső­(szerk.):­Corpus Iuris Hungarici 1740–1835.­budapest,­1901.

cjH­1836–68.­márkus­dezső­(szerk.):Corpus Iuris Hungarici 1836–68.­budapest,­1901.

czoch­ Gábor­ 1998a.­ városfogalom,­ városok­ és­ polgárság­ a­ reformkorban.­ In­ Temesi­ józsef (szerk.):50 éves a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Jubileumi tudomá-nyos ülésszak.­II.­köt.­budapest,­1998.

czoch­Gábor­1998b.­kassa­polgársága­a­19.­század­első­felében.­Limes,­1998/2–3.

czoch­ Gábor­ 2008.­ Területi­ és­ térszerkezeti­ változások­ kassán­ a­ 19.­ században.­ In­ czoch Gábor–Horváth­ Gergely­ krisztián–pozsgai­ péter­ (szerk.):­Parasztok és polgárok.

Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára.­budapest,­korall,­2008.

czoch­ Gábor­ 2009.­ a­ nemzetiségi­ megoszlás­ kérdései­ és­ társadalmi­ dimenziói­ kassán­ az 1850/51-es­összeírás­alapján.­In­uő:­„A városok szíverek” Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról.pozsony,­kalligram,­2009.

deák­ágnes­2000.­„Nemzeti egyenjogusítás” Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon 1849–1860.­budapest,­osiris­kiadó,­2000.

Faragó­ Tamás­ 2000.­ a­ város­ népessége.­ In­ Faragó­ Tamás­ (szerk.):­Miskolc története 1702−1848-ig.­III/2.­kötet.­miskolc,­2000.

Franková,­ libuša­ 1999.­Dejiny prešovského kolégia v kontexte národnokultúrneho života Slovákov. Prvá polovica 19. storočia.­prešov,­manacon,­1999.

Fried­István­2006.­nemzetjellem­–­nemzetegyéniség.­Imagológiai­problémák­a­18–19.­században.

In­ klement­ judit–miskolczy­ ambrus–vári­ andrás­ (szerk.):­Szomszédok világai. Kép, önkép és a másikról alkotott kép.­budapest,­kSH­könyvtár­és­levéltár,­2006,­16–23.­p.

Halaga,­ondrej­1957.­Archív mesta Košíc. Archivní správa ministerstva vnitra,­praha,­1957.

Halaga,­ ondrej­ 1982.­ vývoj­ jazykovo­ –­ národnostnej­ štruktúry­ košíc­ Separátny­ výtlačok­ z Historického­časopisu­(különlenyomat).­Historický časopis,­30.­évf.­1982/4.

Henszlmann­Imre­1846.­kassa,­szabad­királyi­város.­In­Magyarföld és népei.­pest,­1846.­I.­füzet.

15–20.­p.

Hroch,­miroslav­1989.­nemzeti­újjászületés­–­európai­párhuzamokkal.­In­Szarka­lászló­(szerk.):

Csehország a Habsburg-monarchiában. budapest,­Gondolat,­1989.

kiss­lászló­2005.­a­szlovák­nemzeti­tudat­születése.­Acta academiae paedagogicae agriensis XXXII.­(Szerk.:­Gebei­Sándor.)­eger,­2005.

miskolczy­ambrus–vári­andrás­2006.­olvasás­a­szomszédok­világában.­bevezetés.­In­klement judit–miskolczy­ambrus–vári­andrás­(szerk.):­Szomszédok világai. Kép, önkép és a másikról alkotott kép.­budapest,­kSH­könyvtár­és­levéltár,­2006,­7–15.­p.

pál­judit­2005.­a­hivatalos­nyelv­és­a­hivatali­nyelvhasználat­kérdése­erdélyben­a­19.­század közepén.­Regio,­16.­évf.­2005/1.

Rátz­kálmán­2000.­A pánszlávizmus története.­budapest,­lucidus,­2000.

Skladná,­ jana­ 2005.­ a­ szlovák­ nyelv­ használata­ pozsonyban­ a­ 17−18.­ században.­ In­ czoch Gábor–kocsis­aranka–Tóth­árpád­(szerk.):­Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel.pozsony,­kalligram,­2005.

Sokcsevits­ dénes­ 2006.­Magyar múlt horvát szemmel.­ budapest,­ magyar­ a­ magyarért alapítvány,­2006.

Szekfű­Gyula­1926.­Szekfű­Gyula (szerk.):­Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez.

budapest,­magyar­Történelmi­Társulat,­1926.

Sziklay­jános–borovszky­Samu­1896.­Sziklay­jános–borovszky­Samu­(szerk.):­Magyarország vár-megyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye és Kassa.budapest,­apollo,­1896.

Tóth­ péter­ 1990.­ Tóth­ péter­ (szerk.):­Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyveI.­ 1569–1600.

miskolc,­Herman­ottó­múzeum,­1990.

veliky­jános­1999.­veliky­jános­(szerk.):­Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. szá-zadban.budapest,­nemzeti­Tankönyvkiadó,­1999.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja

wick­béla­1941.­Kassa története és műemlékei.­kassa,­wiko­litografia,­1941.

wiedermannová,­oľga­1984.­k­samospráve­prešovských­predmestí­In­marsina,­Richard­(szerk.):

Vývoj správy miest na Slovensku.­martin,­osveta,­1984.

TIboR­kÕmíveS

“a­Goodbye To THelaTInlanGuaGe”­THecHanGe oFadmInISTRaTIvelanGuaGe InkoŠIce In

1840

The­multilinguality­in­the­kassa­city­administration­represented­a­serious­issue­at the­ time.­ The­ city­ clerks,­ notaries­ and­ various­ officials­ were­ required­ to­ learn proper­ latin­ writing­ composition.­ In­ some­ positions,­ only­ latin­ reports­ were allowed.­yet,­some­documents­made­by­certain­officials­are­often­not­composed in­this­language,­sometimes­never.­The­city­captain’s­letters­serve­as­an­example, as­ during­ Sándor­ Haske’s­ mandate­ between­ 1831­ and­ 1841­ all­ written communication­with­the­city­officials­happened­in­German,­however,­after­1841 he­completely­switched­to­Hungarian.­The­monolinguality­embodied­in­the­sole use­of­the­Hungarian­language­has­definitely­helped­to­simplify­the­processes­in the­administrative­system­of­kassa,­however­the­old­method­of­using­latin­was still­ more­ plausible­ and­ natural­ for­ most­ citizens.­ because­ of­ this,­ we­ cannot entirely­agree­with­the­public­opinion­prevailing­at­the­end­of­the­19th­century, according­to­which­the­officials­“gave­up­the­official­use­of­latin­language­with ease­ and­ full­ consent”.­ They­ did­ not­ only­ give­ up­ latin,­ but­ also­ a­ “state­ of paradise”,­as­the­Hungarian­writing­and­administration­has­proved­more­difficult for­many­of­the­native­German­speakers,­than­the­continued­former­use­of­latin in­their­practice.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a

bevezetés

napjaink­legaktuálisabb,­elemzést­leginkább­kívánó­kérdése­a­vallásosság­témájában­az, hogy­a­közép-európai­volt­szocialista­országok­lakosságának­hitéletét,­vallásgyakorlásának formáit­milyen­téren­és­milyen­mértékben­befolyásolták­az­egyházak­életét­az­1950-es évektől­beszűkítő­korlátozások,­illetve­e­korlátok­1989­utáni­megszűnése.­leginkább­egy-háztörténeti,­vallásszociológiai­vizsgálatok­igyekeznek­mérhetővé­tenni­az­e­téren­szerzett adatokat,­ hogy­ összehasonlító­ elemzések­ révén­ kikristályosítsák­ következtetéseiket.2az egyházak­életét­és­a­vallásgyakorlást­témául­választó­kutatások­mindegyikének­érzékelnie kell­azt­az­„általános”­tendenciát,­miszerint­a­világ­szekularizálódik,­a­hitet­egyre­erőseb-ben­szorítja­ki­a­racionalitás,­az­emberi­élet­ciklikus­egészként­való­megélését­a­lineáris célokra­koncentrálás,­a­közösségeket­az­egyének,­a­közös­értékeket­az­egyéni­boldogulás eszménye.­ezek­a­körülmények­még­érdekesebbé­teszik,­még­összetettebbnek­láttatják­a mindezek­ellenére­létező­vallásosságot.­az­emberi­közösségek­–­de­akár­egyének­–­vallá-sos­megnyilvánulásai­továbbra­is­kutatási­témaként­is­jelentkeznek.

a­néprajztudomány­különböző­irányzatai­ez­ideig­is­többféle­nézőpontból,­többféle módszertannal­közelítették­meg­a­vallásosság,­a­vallásgyakorlás­jelenségét.­a­hit­nél-kül­tulajdonképpen­nem­is­létező­folklórműfajok­rendszerezésével­és­elemzésével­már a­20.­század­elején­is­foglalkoztak­kutatások,­azóta­is­sorra­születnek­–­jóllehet­más-más­tudományos­irányzatot­követve­–­az­ilyen­gyűjtemények­és­elemzések.

a­ tárgyiasult­ formában­ is­ megmutatkozó­ vallásosság­ ehhez­ hasonlóan­ sokféle szempontból­közelíthető­meg.

az­ európai­ irányokhoz­ szorosan­ kapcsolódó­ magyar­ nyelvű­ kutatásban­ még­ nem egészen­két­évtizede­fogalmazódott­meg­–­a­vallásökológia­fogalmának­körülhatárolá- sa,­az­e­fogalommal­jelölt­terület­mint­részdiszciplína­kidolgozása­során­–,­hogy­min-den­ vallás­ ökológiai­ rendszerként­ működik­ nem­ csupán­ természeti,­ hanem­ ember alkotta,­mesterséges­környezetéhez­való­viszonyulásában­is­(bartha­1992,­5–6.­p.)­a vallásökológia­keretei­között­bartha­elek­–­mircea­eliade­és­pócs­éva­nézeteit­össze-vetve­ –­ fogalmazta­ meg,­ hogy­ a­ vallásos­ ember­ számára­ a­ tér­ inhomogén,­ „…egy

In document 22 Fórum Fórum (Pldal 105-108)