(alkalmazottfilozófiaikonferenciapécsett.
2010.április29–30.)
élnitudunkvelük:vállaljukalétfeltételekbevalóbeavatkozáskockázatát.”lányIandRáS
véleményeszerintatudásalapútársadalomalaptalantudásútársadalomnakmutatko- zik.elkerülhetetlennektűnikapolitikaértelménekhelyreállításaegyújpolitikaifilozó-fiaalapján,melyneklehetségesalapelveiazökológiaielővigyázatosság,amértéktartó cselekvés,afelelősrészvétel,aközösségiönrendelkezés,adolgokemberiléptékének helyreállítása, a felszabadulás a hatékonyság-elv és a bőség zsarnoksága alól.
SZolcSányITIboRaplacebo-hatásésazorvosietikakérdésénekkapcsánaztfejtegette, mikéntoldhatómegakérdésúgy,hogynesértseabetegekautonómiáját.véleménye szerintazorvoslásjelenkoriparadigmájánakmeghaladásáravanszükség.SZécSIGáboR
aztatémátjártakörül,hogyazújinformációközösségekrévénazelektronikuskom- munikációfelgyorsítjaahagyományosfogalmi,társadalmiéspolitikaihatárokelmosó-dását, s így tanúi vagyunk fogalmi és társadalmi konvergenciáknak az új globális és lokálisközösségiformáktagjaiként.HImFyjóZSeFPolitika előtt – politika után címűelő- adásábanmegkülönböztetteazún.állampolgári,valamintazún.habituális,hagyomá- nyosértelembenvettpolgárikészségeket.anormatívkészségekelengedhetetlenvol-táthangsúlyozvarámutatottmindkét„erény”hasznosságárademokráciáinkban.TóTH
I.jánoSKockázat és felelősség címűelőadásábanHansjonasésulrichbeckmunkás- ságátvizsgálta.mindkétszerzőközpontitézise,hogya20.századmásodikfeléreafej-letttechnológiáthasználóemberitevékenységjelentialegfőbbkockázatitényezőt.a kockázatújformáitcsakafelelősségújformáivaltudjukkezelni.baRcSITamáSahumán biotechnológiakockázatairólelmélkedveagénsebészettelésaklónozássalkapcsolat-banfogalmazottmegnéhánygondolatot.aklónozássalkapcsolatosfőbbfenntartások számbavételeutánmorálisszempontbólvizsgáltaahumánbiotechnológiaproblémá-ját.máRFaImolnáRláSZló előadásábankifejtette,atudásmindeneddigfelvetődöttértel- mébenmagábanfoglalvalamifajtakockázatot.aneveléstolyanmoráliskommunikáci-ós folyamatként kell értenünk, amelynek célja az instabil posztmodern szubjektum morálisartikulációjaanarratívarévén.kaRIkóSándoRelőadása,A felelőtlenség kocká-zataaztaproblémátjártakörül,hogynapjainkbanatechnológiák,atudományokésaz iparosodáselőrehaladásávalatársadalmikockázatokisnövekednek.Haakockázato- katazemberifejlődésállítjaelő,akkorazemberierkölcsafelelősakövetkezménye- kért.elviszintenmindenkiegyetértafelelősségfelvetésével,deakonkrétfelelősség- vállalástólmármenekül.Haezennemtudunkváltoztatni,feltartóztathatatlanulhala-dunkazöncélúságésöncsonkításfelé.méSZáRoSandRáS:Társadalmi idő és felelősség.
azelőadásatársadalmiidőésazidentitáskölcsönhatásábólkiindulvameghatározta aszimultaneitás,aszukcesszivitásésatartamfunkcióit.eztkövetőenpéldákatnyúj-tott az időszűke és a felelősség idő általi meghatározottságára. víG ZolTánés TamaRa
GajIno egykutatáseredményekétmutattákbe,amelyaztvizsgálta,hogymilyenmér- tékbenteszelegetaSzerbállamazaarhusiegyezménybőleredőkétalapvetőkötele-zettségének:egyrészt,hogybiztosítsaanyilvánosságszámáraakörnyezetiügyekben azinformációhozvalóhozzáférést,másrésztpedig,hogybiztosítsaanyilvánosságnak akörnyezetvédelemmelösszefüggődöntéshozatalbantörténőrészvételét.SZabóTIboR: A globális „visszafogott-növekedés” paradigmája.ajelenlegi„újvilágrend”számoskihí-vást tartogat az emberiség jövője számára. az előadás a francia közgazdász, Serge latouchea„visszafogott-növekedés”paradigmájamellettfoglalállást.
veReSSkáRolyA felelősség mint kérdés címűelmélkedésénektémájaahagyomá- nyosfilozófiaielgondolásokkalellentétbenafelelősségnekhermeneutikaimegközelí-tésbentörténővizsgálata,dialogikusstruktúraként.GaRacZIImRetémájátakockázatés
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a
ajátékelméletekösszefüggésealkotta.kiindulvaazáltalunkismertkozmosztartópil-léreiből, amelyek a gravitáció és az idő, e kérdések aktuális társadalmi és politikai vonatkozásaitjártakörül.
loSoncZ alpáR megállapítása szerint tanúi vagyunk a tudományosan közvetített tudás és a döntés kényszere között megnyíló szakadéknak. e divergenciát különös-képpen az éghajlat változásával kapcsolatos diskurzus vonatkozásában elemezte.
beRTókRóZSa előadásánakcéljakénta„homooeconomicus”sa„homomoralis”tudo-mányterületi és individuális értelmű szétválásainak, szétválasztásainak feloldását határoztamegazokkontextusbahelyezésével,azentitásoksokszempontúvizsgálatá-val.GeRvaIpál–TRauTmannláSZló:A fejlődés tervezése – a formációelmélet kérdéséről.
azújvilágrendkiépülése,abiztonság,szabadság,demokrácia,jólétértékeinekérvé-nyesítése a gazdaságban kijelöl egy fejlődési pályát, amiből a felzárkózási folyamat fakad. az előadásban azt mutatták ki, hogy a formációelmélet értelmezése magyarországon a kádár-korszakban nem volt összhangban a marxi elmélettel, azt jelentősmértékbenvulgarizálta.ezmagyarázzaaneoliberalizmuserőteljesjelenlététa hazaiközgazdaságigondolkodásban.
a konferencia időpontjának megválasztása különösen szerencsésnek bizonyult a résztvevőkszámára,mivelakonferenciaegyiknapjaegybeesettatáncvilágnapjával, s ez alkalomból a pécsi nemzeti Színház ünnepi előadásán is részt vehettek. nem kevésbéérdekesprogramokattartogattakagalériákis.acsontvárymúzeummegte-kintése után egy különleges alfons mucha-tárlat megnyitása következett, amelynek részevoltakiállítottismertéskevésbéismertóriásplakátokonkívülmuchaműtermiés utcaifotóinakgyűjteményeis.
visszatérve azonban magára a konferenciára, leszögezhetjük, hogy a hely szelle-mének megfelelően (itt pécs városának multikulturális voltára gondolva) több szem-pont,többtémaéstöbblátásmódérvényesülésévelezanemzetközitalálkozóvalóban érdekesésértékestanácskozássásikeredett.
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a
Zeman lászló Visszalapozások. Váloga tott tanulmányok és ismertetések. Duna szerda -hely, nap Kiadó, 2008, 264 p.
aVisszalapozásokcíműkönyvsorrendbenelső kéttanulmánya–írjaZeman–„alíravonzatai mint bevezető a teoretikus tájékozódást és a verses forma mibenlétét vázolja, František miko stílusfelfogását követőleg, kialakítva ter- minológiaiszedetét.azepikaiösszetevőalírá-ban és a fordíthatóság kérdéseként átvétellel együttmegadjákatovábbiakbantárgyaltaknak premisszáit.”(5.p.)alighalehetneszabatosab- banéspontosabbanmeghatározniakétemlí-tett tanulmány helyét és funkcióját Zeman lászlóVissza lapo zások címűkötetében.
akár ezen a szálon is elindulhatnánk a könyvbemutatásátilletően,hogymegkísérel-jük végül megválaszolni, mi lehet e premisz-szák konklúziója – ma. e konklúzió, visszala-pozvaa„szorosolvasással”áttanulmányozott
Szerzőnk filológusi alapállásának megha- tározójegyeaFrantišekmikoesztétikai-stilisz-tikai kifejezőértékek kategóriarendszerének érvényesítése. az elmélet alapvető tételei: a líralefordíthatatlan,pontosabbanbelőlecsak annyi átültethető célnyelvre, amennyi benne az epika. ugyanakkor immanens tulajdonsá-ga,hogyigényliamásnemzetinyelvekkelvaló összevetést,afordítást.„amitakérdéskörben felhoztunk, végül is mind triviális, és evidens ténykéntismert,illetvemintaszaknyelviszö- vegnek,aköznyelvinekésazepikainakafor-díthatóságát és mint a költőinek-lírainak a lefordíthatatlanságáttartjukszámon.”(71.p.) Zemanlászlókönyvénekfesztávjaaszigo-rúan tudományos szűkebb értelemben vett elméleti-filológiai tanulmányoktól a könnyebb műfajt képviselő könyvismertetésig terjed. a két szélső pontot a kötet már említett nyitó fejezetei,ill.A töredékről és az egészrőlcímű írások képviselik. ennek ellenére koherens a
könyv,sbennecsaklátszólagvannak„lazulá-sok”. a koherencia egyik, szöveggrammatikai szintenmegragadhatójegyeZemanterminoló- giaihálója.annakellenére,hogyanyelvszük-ségszerűen terhelt-pregnáns, a szerző nem-egyszer él bravúros ráfogással is. Tulajdon- képpenekettősségbőlalakulkisajátosesszé-isztikusstílusa.
akoherenciamásikszervesösszetevőjea téma, amelynek egyik központi fogalma az értékmentés, -felmutatás, ugyanakkor irányu-lás-irányadás. a téma a következő bináris oppozíciókkörérendeződik:alíraésazepika mibenléte, egymásra vonatkoztatása, s min- dennekfolyományakéntastíluskérdései;afor-dítás–fordíthatóság; oktatás–oktathatóság, s ennek kulcsfogalmaként a szövegközpontú-ság. e tekintetben napjaink számára vitatha-tatlanul időszerű a kötetModern költészet az oktatásban fejezete. noha ezen írás elsődle- gescéljaamodernirodalom:epikaéslíraimp-lementálásaatananyagba(Zemanútmutatása etekintetbenisfigyelemreméltó),azírásbana
„primer”irodalom,magaaműalkotásissajá- tosfénytörésbencsillámlikát.azepikaoktatá-sával kapcsolatban például Georg britling:
Testvérgyilkosság a Holtágban(Bruder mord im Altwaser), a líra tekintetében pedig például paulcelan:Halálfúga (mikro)elemzéseiregon-dolunk.Zemanszerint:„azillusztráláscéljából elmondottaktalánelégségesenszemléltetikez esetben is, mennyire fontos a nyelv, a stílus vizsgálata (a tanulót kiszolgáltatjuk a szöveg- nek).amodernelbeszélésben(legalábbisbizo- nyosfajtájában)anyelviformamajdnemannyi-ra elsődleges, mint a lírában. a közvetlen forma,afelszíniszerkezet(szöveg)ésahátté-riség(ontológiai jelentés),aszűkszavúságésa ki nem fejtett közti feszültség túlvisz a szöve- gen,továbbgondolásra,értelmezésrekénysze-rít, és maradandó olvasmányélményt nyújt. S haatömörségjegyébenmindevvelkapcsolat- banmáshonnanvettcímkévelcsupánarrauta-lunk,hogyaköltészetszimbolikus tett,felvetet-tükatanulóésaműütköztetésénekdidaktikai kérdéskörét, az utolsó tételeket is beleértve.”
(134–135.p.)
a szövegben természetesen sok háttéris-meretet igénylő rész, egyéb előismerettel kiegészíthető közlés van. ezen háttérismere- tekhiányajócskánmegnehezítiazolvasószö-
vegbefogadását.Zemanimplicitközlésetulaj-KönyVeK
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja
donképpenszinténhagyomány;azesszéiszti-kus kifejezésmód hagyománya. a „hagyo-mány”tehátnemcsaka„klasszikus”értékálló témákválasztásábannyilvánulmeg,hanema kifejezésmódbanis.
a20.századmásodikfelébenazirodalom-és a nyelvtudományban felbukkanó, egymást váltó, de sokban egymásra reflektáló és némely mozzanatában egymást szintetizáló strukturalista, szemiotikai, szövegtani, prag- matikaiéskognitívfordulathatásáraaműal-kotásokmegközelítésénektöbbújszempontja is felmerül. Zeman megteremti ezek szintézi- sét,jellemzőrá,hogyfelvetiakülönfélemeg- közelítésmódokkínáltalehetőségeket,ugyan-akkormindenelemzésénekazacélja,hogya nyelvészeti és az irodalmi felfogásokat egy-másravetítse,egymásbajátssza.
aműalkotásszületésétközéppontbaállító megközelítésekközöttszerepelatényfeltárás, a szellemtörténet és a genetikus elemzés. a 20.századhoztamagávalazirodalmiműalko-tástközéppontbaállítómegközelítésmódokat, a fenomenológiát és a strukturalizmust. a nyelvészetleginkábbittkapcsolódottbeaziro-dalmi folyamat elemzésébe, különösen az akusztikus, a szókészleti és a grammatikai jelenségek,akompozíció,majdpedigameta- forikusésametonimikusismétlődésvizsgála-tában.
az 1930-es években induló strukturális, szövegtani, szemiotikai, az 1960-as években elterjedőpragmatikai,majdaz1990-esévek-ben kiteljesedő kognitív fordulattal a nyelvtu-domány megközelítései, nézőpontjai is tágul-tak,sőt,területetovábbbővült.jogosföltenni a kérdést, hogy ezek a megközelítésmódok milyenújdonságothoztakaműalkotásokmeg-közelítésében.másképpenszólva:mitadhata nyelvtudomány az irodalomtudománynak?
érdekes e kérdést végiggondolni jelen köte-tünk olvasása közben is. (kifejtésére itt nem vállalkozhatunk.) mukařovský az irodalomtu-dományban, elsősorban a verstanban olyan tudományos elemzésre törekedett, amilyet a kortárs fonológia adhat. a fenomenológiai mondatfogalom helyét saját előadásában kíséreltemegtisztázni.
Zeman lászló tanulmányait illetően meg-állapíthatjuk, hogy szövegeinek egyik feltűnő jellegzetességemagaastílus.egyikírásasem könnyű olvasmány. valamennyit a
„tudomá-nyos esszéstílus” jellemzi. ez a kifejezésmód azonban még a tudományos esszéstíluson belülissajátos.ugyanakkorelvitathatatlanjel-lemzője a szigorú értelemben vett tudomá-nyosság, főleg a kötet első néhány tanulmá-nyát illetően, amelyek megkülönböztetett helyetfoglalnakelazéletműben.Zemanimp-licit, ha tetszik időnként „szikár” kifejezés-módja tulajdonképpen az eperjesi kollégium
„áthagyományozódásának” köszönhetően él tovább. a kollégiumnak a klasszikus nyelvek oktatásárafektetettsúlyátérzékelteti.Zeman lászlómegfogalmazásában:eperjestörténel-mének, műveltségének és humán hagyomá-nyainak egyik meghatározó tényezője az együttélés és többnyelvűség; ezzel válik a magyarságtudat sajátos elemévé, amelynek analógiája erdélyt jellemzi (kós károly, makkai).ezasajátosösszmagyarkihatásban irányadóértékésvállalás.dolgozatainkbane vonatkozásban főképpen a kollégiumnak örökségére figyeltünk, de ennél természete-sen egyetemesebb. a jelenben is mindenne- műkizárólagosságotésegyoldalúságotellen-súlyoz, és épp az európainak támasza. ma-gyar–szlovák viszonylatban az irodalom és a fordításkölcsönösségének,amásikmegisme-résének módozataiban a múltban és ma is alig mellőzhető a jelentősége, az elszigetelő- désselszembenhat.anyelviésetnikaiátha-tódástermészetesfolyománya.
megkockáztatjuk, hogy a hagyomány az egyikkulcsszavaegyáltalánennekakötetnek, amely szerzőnk negyedik könyve. a hagyo-mánynálatehátnemcsakaklasszikustémák választásában, az értékközvetítés határozott intenciójában, az azokhoz való ragaszkodás-ban nyilvánul meg, hanem a nyelvi stílusban is.Helyenkéntúgytűnik,minthaaz,amitolva- sunk,egyszerrevolnanyelvészetésirodalom-tudomány, egységes filológia – szerzőnk ebbenkövetiaprágaiakat.„anyelvrőlminta
»költészet forrásáról« meg kell még említeni, hogy nem pusztán a kifejezés eszköze, vala-milyen tartalom többé-kevésbé alkalmas hor-dozója, hanem bizonyos értelemben a tarta- lommaga.ezaztjelenti,hogynemcsakakife-jeznikívánttémakeresiamegfelelőkifejezést, deugyanúgyfordítva,akifejezéshezhasznált nyelvi eszközök is meghatározzák a témát:
ugyanazadologkétkülönbözőszóvalkifejez-
venemisugyanaz.ígyaztánalátszólagcsu-pán a nyelv oldalát érintő mozzanatok, mint példáulegyversformahasználata,kihatással lehetnekanyelvjelentésrétegéneklegtávolab- biredőjéreis.ajelentésnek,sőtavers»tartal-mának« nyelv által való meghatározottsága a lírában mutatkozik meg a legkendőzetleneb-bül;aköltészetmodernelméleteezértalírát mintfelettenyelviművészetethatározzameg.
Sazirodalmigyakorlatbanisaztlátjuk,hogya költészetnyelvieredményeiáltalábanalírából erednek, s csak onnan vándorolnak át a regénybe és a novellába.” (jan mukařovský:
Szemiológia és esztétika.válogatotttanulmá- nyok.válogatta,azelőszótésakommentáro-kat írta: benyovszky krisztián. pozsony, kalligram,2007,90.p.)
akötetbeiktatottszövegekáltalánosvoná-sa a tudományos stílusra jellemző nagyfokú nominalizáltság, a szövegbe dinamizmust
„behozó” igés, igei származékú elemek rová-sára. (a tudományos stílus mint alapvető-elsődleges funkcionális stílus mibenlétéről,
„kitevőinek-indikátorainak”jellemzőirőlegyéb-kéntéppőírtátfogótanulmányt,funkcionális stilisztikai elméleti keretben, máig érvényes tételekkel.nohaZemanezzelis„bizonyította”
atudományosstílusbelijártasságát,habitusá-hoz az esszéisztikus megközelítésmód áll közelebb. az esszéisztikus stílus természetes velejárójaként szintén szembeötlő az ún.
hapax legomenonok előfordulása, szavak és kifejezések más területről való átvétele [kije-gecesedik, összlet’geológiai rétegek együtte-se’ stb.], melyek mintegy terminologizálódtak akontextusban.)
Zemanmunkássága,irodalmi,nyelvészeti, kulturáliselméletibeállítódásaazáltalasokat idézett néhai Rákos péterével mutat közeli rokonságot. mindez még elsősorban épp az említett esszéisztikusság kapcsán ötlik fel bennünk(vö.példáulRákospéter:Nemzeti jel-leg – a miénk és a másoké ésPrágai őrjárat címűműveit).aRákospéterrelvalószellemi, beállítódásbeli rokonságot egyébként Zeman közvetlenülésközvetveisvállaljarávalótudo-mányos (és személyes) hivatkozásaival.
„Társadalmi,történeti,regionálisésszemélyes metsződéseink Rákos péterrel beszélgetése- inkállandóelemeivoltak,vagyisléteztekbizo- nyosrokoníthatóságok.”arra,hogymindezfor-dítva is elmondható, bizonyságul szolgál Rákosnak Zemanról írt következő jellemzése
„(…) môj osobný typ je neúnavný a dôsledne zapálenývyznavačtextuladislavZeman”(sze- mélyestippemafáradhatatlanéskövetkeze- tesZemanlászló,akinekaszövegahitvallá-sa);lásdKritika a Kontext,2001,1.84.p.
azegzakttudományosságotmintalkalma-zandó modellt az irodalomtudományban Rákos péter nem pártolta. Rákos egyik „kor-rekciójára”Zemanisutal–lásdKassai és prá-gai őrjárat. In: peter juščák–Tibor kočík, (szerk.): Zaprisahaný nepriateľ diktatúr.
Zborníkz medzinárodnejkonferencie.košice, 2003, 75–78.p.)Rákosugyanisakétabszur- dumból,„hogyszövegnincsen”és,hogy„min- denaszöveg”azirodalombanazelsőtelőnyö- sebbnekvéli.mikopedigúgylátja,hogyavizs-gálatban olyan egzaktságra kell törekedni, amilyetazanyaglehetővétesz.
Zemanlászlómiko(stílus)elméletétérvé- nyesíti.ezzelkapcsolatbanóhatatlanulfelme-rül miko s Zeman időszerűsége. benyovszky krisztiánerrőlígyvélekedik:„mikostíluselmé- leténekidőszerűségétjelzitovábbáazössze- hasonlítóstilisztikairántmegélénkültérdeklő-désis,hiszSzabóZoltánezirányúkutatásokat szorgalmazóírásábanolyan(inter)diszcipliná-ris követelményeket, elemzési szempontokat, alkalmazásiterületeketjelöl,ki,melyeketmiko már 1976-ban, a Štýlové konfrontácie című könyvében (nagyrészt) meg is valósított.
ebbenamonográfiájábanazeredetiszövegek és szlovák, cseh, illetve lengyel fordításaik összehasonlító elemzését végzi el, kiemelten azélőbeszéd,abeszéltnyelvimegszólalásiro-dalmi stilizációira koncentrálva, miközben bámulatos alapossággal és érzékenységgel tárjafelafordításáltallétrejövőstilisztikaivál-tozásokat, »kifejezésbeli« elmozdulásokat, csúszásokat a stílus legelemibb szintjén is.”
(benyovszky krisztián: Stílus, interpretáció, hatás. In Sándor anna és vörös Ferenc [szerk.]: Studia Artis Grammaticae et Litterarum. nyitra,2004,159.p.)
Zeman, könyvének egyik tanulmányát, a Kitekintés az összehasonlító irodalomtudo-mányra címűt a következőképpen indítja:
„vannakkönyvek,amelyeknekmegjelentetése ismertetésüknek nem szab időbeli határt.”
(208.p.)azőVisszalapozások címűkönyveis ezekközétartozik.
Simon Szabolcs
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja
Tóth árpád: Polgári stratégiák. életutak, csa-ládi sorsok és társadalmi viszonyok Pozsonyban 1780 és 1848 között. Pozsony, Kalligram, 2009, 264 p. /Pozsony város tör-ténetei./ Holec, Roman: Dinamitos történe-lem. a pozsonyi Dynamit nobel vegyipari kon-szern a közép-európai történelem keresztút-ján 1873–1945. Pozsony, Kalligram, 2009, 160 p. /Pozsony város történetei./
megtisztelőfeladat,hogyaPozsony város tör-ténetei sorozatban 2009-ben a kalligram kiadónál megjelent két könyvet bemutatha-tom.arendkedvéértelmondom,hogymiisez asorozat,bárfeltételezem,hogyeztmajdnem mindenkitudja.Tehát:aPozsony város törté-netei egymultikulturális,jellegzetesenközép-európai város múltjáról mesélnek, németek, magyarok,szlovákok,zsidókésmásnemzeti- ségűpozsonyiakközöstörténelméről.asoro-zat kötetei szlovákiai és magyarországi kuta-tókegyüttműködésébenevárostársadalom-, gazdaság-, politika- és kultúrtörténetének eddig kevéssé ismert területeit tárják fel új szempontokésforrásokalapján.
aPolgári stratégiák című könyv, melynek alcíme:Életutak, családi sorsok és társadalmi viszonyok Pozsonyban 1780 és 1848 között, magyarországiszerző,Tóthárpádműve.amint látjuk, a könyv aránylag rövid időszakkal fog- lalkozik,deazttöbbszempontbólésrészlete-senfeldolgozza.
aBevezetésből megtudjuk, hogy a szerző arra keres magyarázatot, hogyan folyt le a modern kori társadalmi átalakulás és mivel magyarázható. a kutatás eddigi módszerei szerinte nem váltak be, ezért a szerző nem csak az általános érvényű vonásokat keresi, hanemazegyediesetekintenzívelemzésével próbálközelebbjutniatörténelmifolyamatok megértéséhez. a régebbi felfogás szerint a magyarországi városok polgárai konzervatív szemléletűekvoltak,jogaikatakartákmegvé-deni, de ez így nem egészen igaz. a pozsony történetévelfoglalkozóirodalomaszerzősze-rint azt mutatja, hogy a magyar és a szlovák
aBevezetésből megtudjuk, hogy a szerző arra keres magyarázatot, hogyan folyt le a modern kori társadalmi átalakulás és mivel magyarázható. a kutatás eddigi módszerei szerinte nem váltak be, ezért a szerző nem csak az általános érvényű vonásokat keresi, hanemazegyediesetekintenzívelemzésével próbálközelebbjutniatörténelmifolyamatok megértéséhez. a régebbi felfogás szerint a magyarországi városok polgárai konzervatív szemléletűekvoltak,jogaikatakartákmegvé-deni, de ez így nem egészen igaz. a pozsony történetévelfoglalkozóirodalomaszerzősze-rint azt mutatja, hogy a magyar és a szlovák