Angliának u. n. »Counties Palatine«-i, u. m. Chester, Durham, Lancaster, Pembroke és Haxham grófságok, mivel az országnak végvidékei, részint különös honvédelmi intéz
mények, részint a szomszéd országok áthatása folytán, több particuláris jo g i sajátságnak birtokában vannak.
Tweed melletti Berwick város, mely eredetileg Skócziá- hoz tartozott, azon privilégium következtében, melyet 1301.
— midőn Angliához csatoltatott — I. Eduard királytól nyert, s mely később folyton folyva megerősittetett, különös skótiai eredetű jogát, mint particuláris jogot, tartotta meg.
Ellenben Gretnagreen helységet, mely számos jo g i bot
rány következtében a X I X . századnak romantikájában kü
lönös nevezetességet nyert, mivel nem Angliában, hanem Skó- cziában fekszik, ide számítani nem lehet *).
c) Végre a birodalom egyes részeiben, egyes vidékeknek, területeknek, városoknak és községeknek önálló particuláris helybeli jogaik is vannak. M ár a Magna Charta 9. fejezete azt határozza, hogy »Civitas London habeat omnes liberta- tes suas antiquas, et consuetudines suas. Praeterea volumus et concediinus, quod omnes aliae Civitates, burgi et vilié, et Barones, de quinque portubus, et omnes alii portus, habeant omnes libertates et liberas consuetudines suas«. Szintúgy III.
Eduard (az u. n. angol Justinianus) uralkodása első évének
■) G retn ag reen kis fa lu S k ócziá b a n a d u m friesi g rófsá g b a n , k ö z v e tle n ü l A n g lia h a tá rá n á l, h o l a b é k e b iró i tisztség e g y L á n g nevű k o v á cs c sa lá d já b a n örö k ö s v o lt. M in th o g y sk oczia i j o g sz erin t a há za s
ságn ak teljes m eg k ötésére a házas felek n ek a b é k e b író és tan ú k e lő tti n y ila tk o z a ta , m e ly je g y z ő k ö n y v b e v ezeten d ő, elégséges : A n g liá b ó l, hol a h ázasság m egk ötése t ö b b n eh é zs é g g e l já r , szám os szerelm es p ár ide z a r á n d o k o lt, h o g y — m in t szok á s v o lt m o n d a n i — házasságuk it t össze- k ov á csolta ssék . A m ár rég en erre k im o n d o tt bü ntetések ezt m eg nem aka
d á ly o z t a t tá k (h íres itt k ö t ö tt h á za sság ok v o lta k 1837. a cap u ai h erczeg és S m ith P en elop e, 1847. la d y V illie rs A d e le és Ib b e tso n lov a s kap itán y stb. k ö z t ) ; m íg n e m egy 1856. p a r la m e n ti tö rv é n y a h á ro m h étig tartó h e ly b e n lak á st a házasság m eg k ötésére lén yeg esen szükségesn ek rendelte.
Ennek fo ly tá n a g retn a g reen i h á za ssá g ok m egszű n tek.
(1 3 2 e/7.) II. statútumában (9. fej.) ekkép szól: »A u xin t voet le R oi, que les Citees, Burghs, et villes de franchises (eient leur franchises), usages et franches custumes, solone ce quils deyvent avoir et soleyent«. S ugyan azon király uralkodása 14. évének (1340.) I. statumában (I. fej.) >Primerement que Seinte Eglise eit ses franchises en quiete, sauntz empecliement ou destourbance; et que la Grande Chartre, et la Chartre de la Foreste soient tenuz en touz p o in tz ; et que la Citee de Londres, et touz les autres Citees et Burghs de R oialm e d’Engleterre eient toutes lour franchises et usages, queles ils ont resonablement eu et usez cea en arere«. S valamint B rai- ton Henrik már a X I I I . században azt mondja, hogy »C on- suetudo quandoque pro lege servatur in partibus, ubi fuerit more utentium approbata, et vicém legis obtinet« *); úgy ha
sonló értelemben fogják fel a particularis jogokat Littleton Tamás 2), és híres commentatora Coke Eduárd is 3) :
S ehhez képest kell értelmezni az országos jo g és a par- ticuláris jogok közti viszonyt Nagy-Britanniában. Blackston Vilmos szerint ugyanis: »T he Laws o f England are o f two k inds; the unwritten or Common Law, and the wr itten or Statute Law. The unwritten Law includes generál customs, particular customs, particular laws. General customs or the Common Law properly so called, are founded upon immemo- rial universal usage, whereof judicial decisions are the evi- dence. Particular customs are those which are only in use within somé peculiar Districts, as Gavelkind, the customs o f London etc. Particular laws are such as, by special custom are adopted and used only in certain peculiar Courts, namely the Rom án Civil and Canon Laws. The written or Statute Laws are the A cts which are made by the King, Lords and Commons in Parlianient, to supply the defects, or amend what is amiss o f the unwritten Law. In order to moderate
A Z O RSZÁGOS JOG ÉS A P A R T IC Ü L Á R IS JO G O K K Ö Z T I V IS Z O N Y . 2 1
') D e leg ib u s et con su etu din ibu s A n g liá é lib r i q u in qu e L o n d o n 1692. 2. 1.
2) On tenures, sect. 37. 110. 162. 164. 171. stb.
3) T h e fo rst p art o f th e In stitu tes o f th e L aw s o f E n g la n d , o r a C om m en tary u p on L ittle to n , L o n d o n 180a.
the rigor o f both the umvritten and written Law in matters o f priváté right, it is the ofíice o f Equity to interpose.« *) S ezen elveket követik Angliában jelenleg is 2) ; az éjszak-amerikai államokban pedig azon megszorításokkal, melyeket az ottani alkotmány és társadalmi rend megkíván 3).
3) A z i b é r i a i f é l s z i g e t e n 4) a viszonyok fejlő
dése úgy hozta magával, hogy noha ott a V I I I . század előtt a nyugati gótok egykori birodalmában egy általános és ma
gában egységes jogrendszer fönállt, melynek alapját a Lex Visigothorum képezte; ezen jogrendezés a mórok uralma ko
rában a társadalmi alakulás uj tényezőinek hatása folytán mégis szétmállásnak in d ú lt; s hogy a X . században, midőn a mórok elleni sikeres küzdések ismét uj keresztyén országok
nak keletkezését eredményezték, az ottani jognak újjáalakítá
sában a régi Lex Visigothorum vétetett ugyan alapúi, úgy azonban, hogy a részletes rendezésben a particularismus volt az uralkodó irány.
Nem lehet itt feladatom, azon számos és sokféle fej
leményt felemlíteni, melyek a jo g ezen restauratióját a X I I I . század végéig jelzik : s igy csak azt emelem ki röviden, hogy a beállt uj jogalakulás uralkodó iránylataihoz képest, azon országoknak, melyekből később Spanyolország és Portu- gallia keletkeztek, három csoportozatát kell megkülönböz
tetni, t. i. Castiliát közvetlen társországaival; azon országokat, melyek ezekkel szemben sajátságos jogszabályozást követtek, u. m. Aragóniát, Navarrát, Cataloniát, Valenciát, a Baleáro- kat és M a jork á t; végre Portugalliát és Algarbiát. A mennyi
>) A n A n a lysis o f t h e L a w s o f E n g la n d , O x fo r d 1769. 3 .1 .
*) »E s ist b e a ch ten sw erth , m it w e lc h e r S ch on u n g d ie (en glisch e) G e se tzg e b u n g d iese altén E e c h te (L o ca lsta tu te n o d e r G ew oh n h eits- rech te) beh a n d elt, u n d zu w ie d e rh o lte n M alen a u sd rü ck lich b estattigt h a t.« G u nderm an J ó z se f Ig n . : E n g lisch es P riv a tr e ch t I. köt. T übinga
1864. 85 1.
3) E n n e k fo ly t á n » T h e p rin cip le in th e E n g lish g ov ern m en t, th a t th e p a rlia m en t is o m n ip o te n t, does n ő t p rev a il in the U n ited States.« K eu t Jam es, C om in entaries on A m erica n L a w , 1. k öt. N e w y o r k 1826, 420 1.
*) W e n z e l G. E g y etem es E u róp a i J o g tö rté n e t, 110., 3 0 6 ., 423., 584., 740. sk. 11.
A Z ORSZÁ G O S JOG ÉS A P A R T IC U L Á R IS JOGO K K Ö Z T I V ISZO N Y . 2 3
ben továbbá ezen hármas irány nemcsak az u. n. fuerok (Portu- galliában forák) rendszerének szolgált alapúi, hanem az ezek után bekövetkezett jogrendezésre is volt döntő befolyással;
azokhoz képest az országos jo g és a particuláris jog ok közt ott fönállt viszonyt is kell fejtegetnem.
Eredményekben legtermékenyebbek Castilia, s az azzal már akkor jogközösségben állott országok voltak, u. m. León, Asturia, Gallicia, Murcia, Cordova és Andalusia. A jogfejlés Asturiából indúlt ki, a hova a X eres de la Frontéra melletti ütközet után Pelayo király 717-ben hű gótjaival a m órok elől visszavonult, s hol ennek folytán a nyugati gótok régibb joga és a későbbi jogképzés közt az összekötő fonal soha meg nem szakadt. S ez fő jellem e azon számos fueroknak, melyek kezdve az u. n. oviedoi zsinat végzeményeitől (873.) szent Ferdinánd castiliai királyig (megh. 1252.) öt század alatt az említett or
szágoknak egyes városaiban és vidékein folyton folyva megállapíttattak. U jabb spanyol tudósok ezekkel különös előszeretettel foglalkoznak; s eddig nekik ezen fueroknak már nagy számát is sikerült gyűjteni és kiadni. A zon lajstrom melyet a madridi tudományos akadémia azokról közzétett, melyek 1852-ben ismerve voltak, 857 számot foglal magában, melyeknek túlnyomó nagyobb része Gastiliát és annak társ
országait ille t i]) ; s szövegszerinti kiadásuk, melyet Munozy Eobiero Tamás 1847-ben megkezdett, részben különös jo g történeti érdeket g e rje szt2). A fönálló jognak ezen szakadott
ságát és sokféleségét megszüntetendő, szent Ferdinánd casti
liai király egy általános törvénykönyv készítésére már 1230-ban tett intézkedéseket, melyek fia, bölcs A lfons alatt folytattat- ván, azon törvényeket eredményezték, melyek — minthogy a régibb fuerok sem vesztették el teljesen érvényűket, sőt saját maguk is uj szabályozásoknak szolgáltak alapúi — Castiliá- ban az országos jo g és a particuláris jog ok közt nemcsak ellentétezést, hanem hosszas küzdelmet is idéztek e l ő ; miket csak I. K ároly királynak (V . K ároly császárnak) sikerűit ki
') C o lle c c io n de E u eros y C artas-P ueblas de E spana p o r la R eá l A c a d e m ia de la H istória, M ad rid 1852.
2) M u n os y B o m e r o T am ás, C o lle c c io n de F u e r o s y Cartas P ueblas. I. k ö te t. M ad rid , 1847.