Azokon az erősségeken kívül, melyeket L s ó n a k forrásaihoz való viszonyából s dolgozása általános módszerének megfigye-léséből n y e r t ü n k az ő megbízhatóságára nézve a korabeli tény-leges állapotok rajzában, v a n n a k m á s bizonyítékaink is, melyekre támaszkodva ellenőrizhetjük az ő speciálisán a m a g y a r o k r a vo-natkozó állításainak helyességét. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk u g y a n i s , hogy más, Lnótól egészen független források-alapján t u d j u k igazolni azt, hogy a magyarok hadviselési m ó d j a a honfoglalás korában csakugyan olyan volt, a milyennek LEÓ feltüntette. A nyugati latin krónikák híven visszatükrözik azt a mély b e n y o m á s t , melyet a magyarok közvetlenül a honfoglalást követő Időkben a maguk f e l t a r t ó z t a t h a t l a n előrenyomulásával ós pusztító h a d j á r a t a i v a l a m a i Németország, Olaszország és Bel-gium lakosságára tettek ; eléggé részletes leírását is a d j á k a magyarok n é m e l y csatáinak és typikus h a r e z m o d o r á n a k . így
L I U D P R A N D cremonai püspök l e í r j a a 899-i b r e n t a i csatát, a 910-i augsburgi győzelmet, 9 2 1 — 2 4 - i olasz h a d j á r a t o t és a 933-i merseburgi csatát. W I D U K I N D corveyi szerzetes megemlékezik a
328
FIOLOS LEÓ TAKTIKÁJÁNAK H I T E L E S S É G E . 19
955-ben vívott Lech melletti csatáról, F O L C U I N lobbesi apát a 954-i belgiumi h a d j á r a t r ó l , G E R H A R D presbyter a 955-i ágostai csatáról, B E N E D I C T U S szerzetes Clironiconjában a 9 1 6 . évi olasz h a d j á r a t r ó l , EKKEHARDnál pedig a st.-galleni kolostor 920-i ostromáról találunk adatokat. Ezek a krónikaírók részben sze-mélyes élményeik, részben kor- és s z e m t a n ú k előadása a l a p j á n í r n a k ; a legtöbben éppen a X. század derekán írják történeti följegyzéseiket, tehát oly időben, mikor a magyarok hadiszerve-zete m é g semmiféle átalakuláson n e m m e h e t e t t keresztül s telje-sen azt a formát m u t a t j a , melyet Don-melléki hazájukból hoz-tak magukkal s melyet LEÓ is leír. H a s o n l ó jelentőségük van a keleti kútfőknek, az arab és perzsa íróknak is, kik közül
MA-S Z Ö D I , I B N R U MA-S T A és G A R D Í Z Í a X . század első felében, illetve ez utóbbi a XI. század közepén í r j á k feljegyzéseiket a m a g y a -rokról és a hozzájuk hasonló szokású népekről s így korra nézve meglehetősen közel állanak az általuk leirt állapotokhoz és ese-ményekhez. OR is, hol régebbi viszonyokat rajzolnak, megbíz-ható szemtanúk előadásából merítenek. H a ezeknek a nyugati és keleti kútfőknek a magyarok h a r c z m o d o r á r a és szokásaira vonatkozó adatait összevetjük a Lnóéival, meglepő egyezéseket
alálnnk.
LEÓ s z e r i n t : « f é r fiakban bővelkedő és független a magyar nemzet».1) Ennek igazolásául elég r á m u t a t n i I B N RUSTA2) és
G A R D Í Z Í s) azon megjegyzésére, hogy a magyarok fejedelme 20,000 lovassal indul ki h a d j á r a t r a akkor, a mikor ugyanezen írók a d a t a8) szerint a kazár király lovassága csak 10,000 főből áll. A mi pedig a nemzet függetlenségét illeti m á s államokkal szemben, ezt bizonyítja mindaz, a m i t csak biztosan t u d u n k a magyarok történetére vonatkozólag a honfoglalás körüli idők-hői. s legfőképpen éppen magának a honfoglalásnak a ténye.
«Egyéb pompa kifejtése és a jóllét mellett csak arra van gondja, hogy a maga ellenségeivel szemben vitézül viselked-jék.»*) Fényűző h a j l a m u k r ó l t a n ú s k o d n a k a keleti kútfők is.
') X V I I I , 4·"): ιτολύανδρδν έστι καί έλεύθερον τούτο τδ έθνος.
η ΜΗΚ, 167. 1.
») Μ Η Κ , 156. 1.
*) X V I I I , 45 : μελέτην μίνον ποιουμενον παρά τάς άλλα; πολυτελείας καί τήν εύπυρίαν τδ άνορείως οιακεΐσθαι προς τους ίδιους έχθρούς,
32!)
102 DARKÓ JENŐ.
IBN RusTAnál *) azt. olvassuk, hogy a magyarok szláv rabszol-gáikat eladják a bizáncziaknak s csőrében bizánczi aranyszöve-teket, színes gyapjúszőnyegeket és más bizánczi árukat kapnak.
G A R D Í Z J 2) is úgy jellemzi őket, liogy ruházatuk színes selyem-szövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, s általában véve fényt kedvelők.
A magyarok vitézsége, azt hiszem, nem szorul bizonyításra.
Külömben expressis verbis emeli ki az ő bátorságukat, illetve a védelemben és támadásban egyaránt tanúsított vitézségüket
G A R D Í Z Í 3) é s M A S Z Ű D I 4) i s .
«Εζ a nép, mivel egy fő alatt áll s vezéreitől szigoréi és súlyos büntetéseket áll ki az elkövetett mulasztásokért, tehát nem a szeretet, hanem a megfélemlítés eszközeivel tar tátik féken, kitartóan tűri a fáradalmakat és a megpróbáltatásokat.
Nomád jelleménél fogva ellent áll a forróságnak és a fagynak, úgyszintén a szükségesekben való egyéb nélkülözésnek* is.»5) Monarchikus szervezetüket egybehangzólag bizonyítják az arab források ®) és K O N S T A N T I N O S P O R P H Y R O G E N N E T O S 7) is. Mind-ezen írók szerint az összes magyarság felett áll egy főfejedelem vagy fővezér, kinek a czírne az arab íróknál kendeh, K O N S T A N T I
-Nosnál egyszerűen άρχων. A másik két fejedelem, a dsila (γυλάς) és a καρχας csak a kendeh után következik, ők neki a kormány-zásban mintegy segédkeznek s úgy tekinthetők, mint a végre-hajtói és bírói hatalom letéteményesei. A magyar seregben ural-kodó fegyelemre ós a büntetések súlyos voltára nézve figyelmet érdemel a nyugati krónikáknak8) az a tudósítása, hogy a
ma-tt M H K , 170. 1.
ä) ;1) u. o. 172. 1.
*) u. o. 279. 1.
5) X V I I I , ifi : τοϋτο τοίνυν ως μοναρχοόμενον και απηνείς καί βαρείας τάς ποινάς επί τοΐς άμαρτανομένοις παρ' αυτών εκ τών αρχόντων αυτών ύοιστάμενον, οϋκ αγάπη, αλλά φόβω κεκρατημένον τους πόνους καί μόχθους γενναίως οέρουσιν.
Προς δε καύματα καί ποος ψύχος αντέχονται, καί τη; λοιπής τών άναγκαίων ε'νδεία;
νομαδικόν υπάρχον.
6) U . ο. 107. 1.
7) de i m p . adm. ed. Bonn. ρ. 174.
8) F o l c u i n i gesta Abbatum L o b i e n s i u m (MGH. Ser. t. IV.) p. G7 : et principe.» ipsi uterentur flagellis in cos, qui volebant subsistere. GerKardi vita S. Oudalrici ep. (MGH. Ser. t. IV.) p. 401 : quidam Ungrorum /läget-Iis alios minantes ad pugnandum coegerunt.
330
BÖLCS LEÓ TAKTIKÁJÁNAK HITELESSÉGE. 1 0 9
gyar vezérek korbácscsal kényszerítették katonáikat a harczban való kitartásra, illetve, ha taktikájuk úgy kívánta, a harcznak abbanhagyására. .Tó analógiával szolgál itt a X. század elején élő I B N F A D H L A N , a midőn leírja azokat a rendkívül szigorú büntetéseket, melyekkel a kazár főfejedelem a gyávákat sújtotta.1) Abból a szoros kapcsolatból, mely kazárok és magyarok közt az őshazában fennállott, valamint e két nép állami és hadi szervezetének hasonlóságából következtethetjük, hogy ezek a szigorú büntetések megvoltak a magyaroknál is, bár a forrá-sok ily részletesen nem szólnak róluk. A fáradalmak, éhség és szomjúság, hideg és meleg elviselésében való kitartásuk olyan tulajdonsága a magyaroknak, melynek legékesebben szóló bizony-sága az ő egész történetük a IX. század végétől a X. század közepéig, mely idő alatt csaknem szakadatlanul és nagy siker-rel hadakoztak mai hazájukban, Németországban, Belgiumban, Olaszországban és a Balkán félszigeten, tehát meglehetősen kü-lömböző fekvésű és éghajlatú vidékeken, a nélkül hogy kifárad-tak vagy számbavehető vereséget szenvedtek volna.
«Λ maggarok nemzetségei ravaszok, szándékaikat rejtege-ló'k, barátságtalanok és megbízhatatlanok. Pénzvágyuk telhe-tetlen, megvetik az esküt, az egyezségeket nem tartják meg, ajándékokkal ki nem elégíthetők, sőt mielőtt az ajándékot el-fogadnák, fondorlaton és a szerződések felforgatásán törik a fejüket. Szörnyen ki tudják számítani a kedvező pillanatokat s nem annyira kézi tusával s hadaik erejével igyekeznek le-győzni ellenségeiket, mint inkább csellel, meglépéssel s a szük-ségesek megszerzésében való korlátozással.»2) Ez a láthatólag
*) MHK, 21!) : (A k a z á r főkirály) ha egy hadcsapatot háborúba küld, oz semmi szín alatt meg n e m f u t a m o d i k , és h a mégis m e g f u t a m o d n é k , a király mindazokat megöleti, kik közülök színe elé kerülnének. Ha had-vezérei s helyettese fordítottak volna h á t a t az ellenségnek, ezeket meg-idézi, m a j d előhozatja feleségeiket s gyormekoiket s azokat szemök l á t t á r a m á s o k n a k ajándékozza s hasonlóképen cselekedik lovaikkal, m a r h á i k k a l , házieszközeikkol, fegyvereikkel, házaikkal. Néha az illetőket ketté vágatja vagy felakasztatja, vagy h a kedvezni a k a r t nekik, lovászaivá teszi.
') X V I I I , 47—48 : πεοίερνα δέ είσ; τα τών Τούρκων φύλα, και χούπτοντα την βουλήν αυτών, άφιλα δέ και άπιστα δντα, και δια της άπληστίας τών χρημάτων κρατούμενα, δοκού περιφρυνοϋσι, μήτε συνθήκα; φυλάττοντα, μήτε άωροι; άοχούμενα, άλλα πριν τδ δοθέν δέζωνται, έπιβουλήν μελετώσιν και άνατροπήν τών συνθηκών. Καέ
3 3 1
102 DARKÓ JENŐ.
széles" kedvteléssel részletezett erkölcs- ós j e l l e m r a j z lényegében véve két félé t u l a j d o n s á g á t fejezi ki a m a g y a r o k n a k : az egyik az ő h a d i t a k t i k á j u k a l a p s a j a t s á g a , mely n e m a n y e r s erőre, h a n e m az okosan k i s z á m í t o t t h a d i t e r v r e helyezi a fősúlyt s a kedvező a l k a l m a k k i h a s z n á l á s á v a l , csellel és meglepéssel igyek szik felülkerekedni ellenségein, érvényre j u t t a t v a ezt a taktikát nem c s u p á n a h a r c z m e z ő n , h a n e m a d i p l o m a t i a i tárgyalások-ban is (különösen a b i z á n c z i a k k a l szemben, kik r e n d k í v ü l i ügyes-séggel kezelték ezeket a m e s t e r f o g á s o k a t ) ; a m á s i k az ő nyere-ségvágyuk, mely t u l a j d o n s á g o t LEÓ a f r a n k o k n á l és longobár-doknál is s z e m r e h á n y ó l a g említi, pedig h a egy kissé körülnézett volna m a g a körül, m e g t a l á l h a t t a volna a s a j á t p o r t á j á n is. De érdemileg igaza v a n L n ó n a k a m a g y a r t a k t i k a a l a p s a j á t s á g á r a nézve. A v a k m e r ő n e k i r o h a n á s , m i n d e n t egy k o c z k á r a való fel-tevés és a k ü z d e l e m n e k a párviadalszerű k é z i t u s á b a n való össz-p o n t o s í t á s a n e m ő s m a g y a r sajátságok, h a n e m a h h o z a össz-primiiiv t a k t i k á h o z t a r t o z n a k , m e l y H E R A K L E I O S i d e j é b e n teljes virágzás-b a n volt a f r a n k o k ós longovirágzás-bárdok között s u g y a n e z e n népek-nél részben még LEÓ idejében is fennállott. A fejlettebb t u r á n i t a k t i k a m á r j ó v a l a m a g y a r o k megjelenése e l ő t t fölébe emelte a n y e r s erőnek az okos előrelátást és s z á m í t á s t , s főelve volt kikeresni az ellenség gyönge oldalát és gyönge p i l l a n a t á t s ott és akkor m é r n i r á súlyos csapást, a hol és a m i k o r ez a legkevésbbé t u d e l l e n t á l l a n i . É p p e n ezért t a r t o t t a a n n y i r a m i n t a -szerűnek és a k a r t a a s a j á t seregébe bevezetni a t ü r k - a v a r tak-tikát H E R A K L E I O S . S hogy a m a g y a r t a k t i k a e t e k i n t e t b e n is megegyezett a t ü r k ö k é v e l ós avarokéval, azt n e m csupán LEÓ állítja, h a n e m s z á m o s a d a t t a l b i z o n y í t j á k a n y u g a t i krónikások is. L I U D P R A N D s z e r i n t a m a g y a r o k a 910-i a u g s b u r g i győzelmük a l k a l m á v a l alvás k ö z b e n lepik m e g az ellenséget, m é g pedig oly gyorsasággal, hogy sokakat m é g fekvő h e l y z e t b e n ölnek meg nyilaikkal.1) U g y a n e z e n író elbeszélése s z e r i n t a 899-i b r e n t a i τούς επιτηδείου; καιρούς δεινώς στοχάζονται, καί σπουδάζουσιυ ού τ.σουτον χειρί καί δυνάμει τού; εχθρούς καταπολεμήσαι, ίσον δι' απάτης καί αιφνιδιασμού, καί δια της τών αναγκαίων στενώσεως.
') Antapodosis lib. I I . M G H . Ser. t. I I I . ρ. 288 : H u n g a r i o r u m gens, necis sitiens, belli avida, hos, videlicet Christianos, ndliue opprimit osci-tantes ; n o n n u l l o s n a m q u e spicula prius q u a m clamores evigilarunt, alios
332
MOLCH LEÓ TAKTIKÁJÁNAK HITELESSÉGE. 71»
csatában étkezés közben ütnek r a j t a az ellenséges t á b o r o n s némely barczosnak nyelés közben a torkában szúrják kérésziül az ételt.1) A Dnrsac (Dvorzsák?) és Bugát vezérlete alatt folytatott 921i olasz h a d j á r a t b a n oly váratlan gyorsasággal t á m a d -nak, hogy az ellenségnek még fegj^verei felöltéséro sem m a r a d ideje.2) Alább látni fogjuk, hogy a magyarok még m á s f a j t a hadi-cselt és lesvetést is szoktak alkalmazni. Nyereségvágyukat ille-tőleg pedig elég utalni a honfoglalás u t á n folytatott külföldi kalandozásaikra, melyeknek főként a zsákmányolás volt a czélja.
Ide vág egyébiránt I B N R U S T A ,3) G A R D Í Z Í 4) és M A S Z Ü D I 5) azon megjegyzése is, hogy a magyarok szláv rabszolgáikat és hadi-foglyaikat eladják a bizáncziaknak aranyszövetekért, színes sző-nyegekért és m á s ipari czikkekórt.
((Fegyvereik a kard, vért, íj és kopja. Éppen ezért a harcz-ban többen közülök kétféle fegyvert is viselnek, ú. m. a kopjál, melyet vállukra akasztanak, és az íjat, melyet kezükben tar-tanak, s az adandó alkalom szerint majd az egyiket, majd a másikat használják. Üldöztetés közben azonban inkább a nyi-lazás által szereznek maguknak előnyt. De nem csupán maguk vannak felfegyverezve, hanem az előkelők lovai is vassal vagy nemezzel vannak fedve a mellső részükön. Sok gondot és gya-korlatot fordítanak a lóhátról való nyilazásra.»') Mindezeket a tudósításokat a magyarok felfegyverzésére vonatkozólag iga-zolják a nyugati és keleti kútfők adatai.
vero cubilibus confossos neque etrepitus, neque vulnera exeitnrunt, citine e n i m ab iis spiritus recossit, atque sommis.
9 Ii. o. p. 291 : quos (Christianos) t a n t a H u n g a r i i coleritate confo-derant, ut in gula oibum transfigerent aliis etc. '
ä) u. ο. ρ. 299: t a n t a q u e illos tunc celeritato confodiunt, u t nee indnendi quidem sumendive a r m a s p a t i u m habere quirent.
3) MHK. 170. 1.
*) u. o. 172. 1.
5) u. o. 282. 1.
X V I I I , 49—51 : οπλίζονται δέ σπαθέοις κα'ι λωρικίοις και τόζοις κα'ι κον-ταρίοις. έθεν έν τ α! ς μάχαις διπλούν άρμα οί πλείονες αυτών έπιφέρονται, έν τοΓς ώμοι; τά κοντάρια άναβαστάζοντες καί τα τόξα έν ταΓς χερσί κατέχοντες καί άμφοτέ-οοις κατά τήν άπαντώσαν /ρε ία ν κεχρημένοι. διωκόμενοι δέ μάλλον προτεροΰσι τοΓς
τόςοις. ουκ αυτοί δέ μόνον όπλοφοροϋσιν, άλλα καί ο! ίπποι τών εμφανών σιδήρω ή κενδοόκλω'τά έμπροσθεν μέρη σκέπονται. πολλήν δέ μελέτην καί άσκησιν ποιούνται περί τήν έπί τών ίππων τοξείαν.
333
116 DARKÓ JENŐ.
A k a r d o t MASZÜDI é s BENEDIOTUS,2) a v é r t e t LIÜDPRAND,3) a k o p j á t EKKEHARD,4) a z í j a t p e d i g m a j d n e m v a l a m e n n y i f o r r á s e m l í t i m i n t a m a g y a r o k f e g y v e r e i t . L e ó h o z h a s o n l ó a n e z e k a f o r r á s o k i s n y o m a t é k o s a n e m e l i k k i , h o g y f ő h a r c z i e s z k ö z ü k a l ó h á t r ó l v a l ó n y i l a z á s b a n á l l .6) LIÜDPRAND6) a z t i s m e g e r ő s í t ^ h o g y l o v a i k s z ü g y é t v é r t e z i k . B i z o n y í t é k u l i t t m é g r á l e h e t m u -t a -t n i a z o k r a a z a n a l ó g i á k r a is, a m e l y e k k e l a r o k o n s z o k á s ú n é p e k , ú . m . a k a z á r o k , b o l g á r o k é s b u r d a s z o k p é l d á j a s z o l g á l a k e l e t i k ú t f ő k l e í r á s a s z e r i n t .7)
«Követi őket a méneknek és kanczáknak sokasága, egyfelől táplálkozás és tejivás czéljából, másfelől azért, hogy nagyobb számban levőnek tűnjenek fel.»8) L I Ü D P R A N D 9) s z ö v e g é b ő l i s
*) M H K . 279. 1. : (a m a g y a r o k , b e s e n y ő k , j a d s n i - k és n ö k e r d e h - e k n e k a b i z á n c z i a k ellen való e g y ü t t e s h á b o r ú j a l e í r á s á n á l a 932-ik évből) «a j o b b r a ós b a l r a n y a r g a l ó lovasosztályok e g y p o r f e l l e g k ö z e p e t t e karddal estek n e k i a m e g f u t a m o d o t t a k n a k stb.»
ä) O h r o n i c o n , M G H . Ser. t. I I I . ρ. 7 1 4 : TJngarorum g e n s deprrodata tota T u s c i a , i g n e gladio c o n s u m p t a , m u l t o s . . . a s p o r t a v e r u n t .
3) A n t a p . M G H . Ser. t. I I I . ρ. 2 9 4 : Velox t u n c sonipos p i g e r q u e r i -t u r ; falrrarum prie-terea decor a r m o r u m q n e h o n o r non H u n g a r i i s -tu-tel®, sed h o n e r i e r a n t .
*) M H K , 336. 1.: I n g r u u n t t a n d e m p h a r e t r a t i illi, pilis m i n a n t i b u s et spiculis a s p e r i .
5) L i ü d p r a n d , A n t a p . M G H . Ser. t. I I I . ρ . 2 8 8 : T u r c i , d i r e c t i s aeri-ter boelis, id est sagittis, p l u r i m o s s t e r n u n t . W i d u k i n d i lib. I I I . M G H . Ser. t. I I I . ρ . 458 : D u c i t n r e x e r c i t u s p e r a s p e r a et difficilia loca, ne dare-t u r h o s dare-t i b u s copia dare-t u r b a n d i sagidare-tdare-tis a g m i n a , quibus udare-tundare-tur acerrime, a r b u s t i s ea p r o t e g e n t i b u s . F o l c u i n , M G H . Ser. t. IV. p. 67 : S u b s e q u i t u r post lieec p l u v i a p e r g r a n d i s , quae gentiliciam Ulis sagittandi art cm cor-d a r u m cor-d i s t e n t i o n e f r u s t r a v i t . V. ö. m é g M a s z ű cor-d i , M H K , 281—2. 1.
6) u . o. p. 294 : Abiectis q u i p p e a r c u b u s , d i m i s s i s spiculis, faleribus etiam, q u o expeditius e q u i c u r r e r e n t , p r o i e c t i s , fugae s o l u m m o d o o p e r á m d a b a n t .
7) G a r d i z i a k a z á r o k r ó l , M H K , 156. 1. : «(Az isá) . . . h a d i j e l e k e t , rövid lándsákat, kemény ynel l vérteket . . . is kioszt. U g y a n e z e n író a b u r d a s z o k -ról, M H K , 162. 1.: F e g y v e r z e t ü k , kard, nyit; pdnczéljuk nincs. I b n R u s t a a b o l g á r o k r ó l , M H K , 165. 1.; Lovaik, mellvértjeik és szúröfegyvereik v a n n a k .
9) X V I I I , 52 : ακολουθεί δε αύτοϊς καί πλήθος αλόγων ίππαρίων καί φορα-δίων, άμα αΐν προς άποτροοήν καί γαλακτοποσίαν, ααα δι καί δια πλήθους φαν-τασίαν.
9) A n t a p . 1. I I . ρ. 291 : H u n g a r i i d e n i q u e n i m i o t e r r o r e coacti. o m n e m 3 3 4
FIOLOS LEÓ TAKTIKÁJÁNAK H I T E L E S S É G E . 19
kitűnik, hogy a magyarok hátaslovaikon kívül még tartalék-lovakat is szoktak magukkal vinni.
κ Nem ütnek körülárkolt tábort, mint a bizáncziak, hanem a háború napján/ nemzetséi/ek és törzsek szerint szétszórva, lovaikat szüntelen ál legeltetik télen és nyáron. Háború idején azonban a szükséges lovakat magukhoz veszik s békába verve sátraik közelében őrzik a csatarendbe állás idejéig, a mit éj-nek idején szoktak elkezdeni. Előőrseiket nagy távolságban sáriin egymás mellett állítják fel, hogy ne lehessen őket könnyű szerrel meglepni.»1) Hogy a magyarok sátraik alatt szoktak tábo-rozni, azt több ízben is kiemelik a források.2) Körülárkolt tábor-ról természetesen nem szólnak. Ellenben E K K E H A R D :1) említi a magyar tábornak szekerekkel és egyéb akadályokkal való körül-zárását az éjjeli meglepetések elleni védekezés ezéljából. Bár erről sem LEÓ, sem H E R A K L E I O S nem tesz említést, egyéb forrásokból mégis kétségtelen,4) hogy itt a «barbár» népeknek egy igen régi szokásával állunk szemben, mely hozzátartozott a t u r á n i taktikához is. Párhuzamba állítható ezzel a kazárok azon tábor-megerősítése, a mely szerint sátorszegekre erősített vaspántokkal valóságos falat húztak a tábor körül, s a mely supellectilem, captivos, a r m a omni a, equos, singults tantum, quibuscum rememre possint, retentis, dare promittunt.
*) X V I I I , 53—54 : άπλικεύουσι δε ού* έν φοσσάτω, ωσπερ οί 'Ρωμαίοι, άλλα μέχρι μεν της τοΰ πολέμου ημέρας διεσπαρμένοι κατά γένη καί φυλάς, τούς 'ίππους βύσκοντες διηνεκώς έν θέρει καί χειμώνι. έν δε καιρώ πολέμου τούς αναγκαίους ίππους κατέχοντες καί πεδικλοϋντες πλησίον τών Τουρκικών τεντών φυλάττουσι μέχρι καιροΰ της παρατάξεως, υπό νύκτα της παρατάξεως άπαρχόμενοι. τάς δε βίγλας αυτών από μακρόθεν αλλεπαλλήλου; ποιοϋσιν, εις τό μή ευκόλως αυτούς ύπομένειν αιφνιδιασμούς.
2) Antapod. Iib. I I I . ρ. 303 : H u n g a r i m u r o s Papiensis civitatis vallo circumdant, ac dejixis per girutn tentoriis, exeundi a d i t u m civibus pro-hiberent. Gesta episcop. Camerac. MGH. Ser. t. V I I . p. 428 : I t a q u e fati-gati (Hungari), non proeul ab urbo jixis tentoriis, in p r a t a videlicet iuxta Scalth ilurium concedebant.
3) MHK, 339 : at illi (sc. H u n g a r i ) campos et planitiem, q u a m citis-siino p o t e r a n t , optinautes aeiemque, p r o u t copia esset, alacritcr iustrucn-tes vehiculis et ceteris impedimentis circumpositis, noctcm vigiliis parti-u n t parti-u r , fparti-usiqparti-ue per h e r b a s vino et somno taciti i n d parti-u l g e n t .
*) Voget. III, 10: Omnes barbari, carris suis in orbem connexis, ad similitudinem castrorum, securas a superventibus exigunt noctes. Urbik.
epited. p. 369 : Τί δέ οί βάρβαροι εαυτούς ού περιφράττουσιν άμύξκιζ, άς έστιν βάδιον άναλώσαι τέχνη τώ πυοί;
A K A D . RLLT. Α N Y E L V - É S S Z K P T U D · K Ö U K B Ö L . X X I I I . K Ö T . 4 S Z . - 3
116 DARKÓ JENŐ.
nagyon hasonlít az Urbikios hírhedt «találmány»-ához.1) Az előőrsöket a kazároknál e m l í t i GARDÍZÍ,2) míg L I U D P R A N D 3) a m a g y a r o k n á l felderítő csapatokról (exploratores) beszél, melyek a z o n b a n az ő előadásából kitetszőleg előőrsi functiót is telje-sítettek.
«A harczban nem három dandárban állanak fel, mint a bizáncziak, hanem különféle nagyságé ezredekben, tömören összekötve egymással ez ezredeket, melyeket, egymástól csak kis közök választanak el, azéit hogy egyetlen vonalba,η állóknak tűnjenek fel. A harczvonalon kívül van tartalékerejük is, a melyet lesbe küldenek ki azokkal szemben, a kik hanyagul állanak fel velük szemben, vagy a szorongatott seregrész támo-gatására tartanak fenn. Málhavonatukat (train) a harczvonal mögött helyezik el a közelben, vagy jobbra, vagy balra a harcz-vonaltól, kb. egy- vagy kétezer lépésnyire, csekély őrséget is hagyva hátra benne. Gyakran összeterelik j'elesleges lovaikat is s az arczvonal háta mögött állítják fel annak védelmére.
A harczvonal sorainak mélysége, illetve a sorok száma náluk nincs meghatározva, mégis inkább a n^ységre fordítanak
gon-dol, hogy vastagabb legyen a harczvonal. Homlokvonaluk tömör és egyenes.**) Ez a r e n d k í v ü l fontos tudósítás a m a g y a r seregnek, a sereg egyes alkotórészeinek a felállítására és elhelyezésére vonatkozik, s a b e n n ü k rejlő taktikai megfigyelések a n y
-U Gardizi. M H K . 157. 1.
J) 1. n. o. E l ő ő r s e i k v a n n a k , a k i k a h a d s e r e g előtt j á r n a k stb.
3) A n t a p o d . p. 2 9 0 : C u m q u e i u x t a fluvium B r e n t a m detixis t e n t o riolis, imrno c e n t o n i b u s , t r i d u o explwatoribus directis, terrae sitiim g e n -t i s q u e m u l -t i -t u d i n e m seil r a r i -t a -t e m c o n s i d e r a r e n -t e-tc.
4) X V I I I , 5b—57 : iv δέ τή μάχη o'jy ώς oí 'Ρωμαίοι παρατάσσουσιν έν τρισί μέρεσιν, άλλ' εν διαφόροις μοίραις, δρουγγιστί συνάπτοντες άλλήλαις τάς μοίρας μικρόν άπ' άλλήλων διισιαμένας, όίστε μίαν φαίνεσθαι παράταξιν. έχοοσι δέ έξω τής παρατάξεως δύναμίν τινα έκ περισσού, ήν προς εγκρυμμα εκπέμπουσιν κατά των άμε-λώς άντιτασσυμένων αύτοϊς, ή και εις βοήθειαν του βαρουμένου μέρους φυλάττουσι.
το δέ τοΰλδον αυτών ό'πισθεν τή; παρατάξεως έχουαι πλησίον, τ) δεξιά ή άριστερά τής παρατάξεως, ώς άπό Ινός ή δευτέρου μιλίου, άφιέντες εν αύτώ και όλίγην παρα-φυλακήν. πολλάκις δέ καί συζευγνυντες τούς περισσούς των ίππων κατά νώτου, ήγουν δ'πισθεν τής παρατάξεως αυτών ποιοϋσιν εις φυλακήν αυτής, καί τά μεν βάθη τών άκιών τής παρατάξεως ήγουν τούς στίχους άορίοτως ποιυϋσι, διά το παχέίαν είναι τήν παράταξιν βάθους μάλλον φροντιζοντες, καί ίσον ποιοΰσι και πυκν'ον το μέτωπον.
3 3 6
FIOLOS LEÓ TAKTIKÁJÁNAK HITELESSÉGE. 19
n y i r a specialis katonai szakértelmet tételeznek fel, hogy ehhez hasonlót hiába keresünk akár a nyugati krónikák j á m b o r szer-zeteseinél, akár az arab és perzsa történetíróknál. Mégis n é h á n y fontos, alapvető elemét LEÓ e tudósításainak i g a z o l h a t j u k a többi forrásokból is. A magyar sereg taktikai egységét, az ezre-det említi MASZÜDI1) is. A külömbség csak az, hogy a m í g LEÓ különféle nagyságú ezredekről beszél, melyeknek ereje tehát n é h a kisebb, n é h a nagyobb is lehetett ezer embernél, addig az a r a b író szerint a m a g y a r lovassági szakaszok p o n t o s a n ezer emberhői állottak. IIa meggondoljuk, hogy a schematikus szám-a r á n y o k szám-a t m szám-a g á b szám-a n szám-a bizánczi hszám-adseregben sem lehetett m i n d i g p o n t o s a n b e t a r t a n i a rendelkezésre álló erők folytonos hullám-zásánál fogva,z) akkor inkább a bizánczi, m i n t az a r a b író ész-leletét fogjuk helyesnek t a r t a n i . M A S Z Ű D I előadása abban is téves, hogy ő beszél a «turk» hadsereg középhadáról, jobb- és hal-szárnyáról, a mi nem csupán LEÓ leírásával van egyenes ellen-mondásban, hanem ellenkezik az arab író saját egyéb tudósí-tásaival is. Ο ugyanis azt m o n d j a , hogy a «turk» fővezér a sereg jobb- ós balszárnyában több lovassági szakaszt helyezett el, melyek mindenike ezer lovasból állott s melyek egy vonal-ban állottak fel a középhaddal és a szárnyakkal. E b b ő l is ki-tűnik, hogy ez a felállítás nem h á r o m részből állott, mint a bizáncziaknál és araboknál, h a n e m sokkal többől, s a taktikai egységek, melyekben a sereg harczra sorakozott, az ezredek voltak. 0 az arab analógia h a t á s a alatt beszél a «turk» sereg-ben is középhadról és szárnyakról, de hogy ez m e n n y i r e n e m volt helyénvaló, m u t a t j á k a még jobbról és balról h o z z á j u k csatlakozó újabb ezredek, melyek a régi «szárnyak» állítólagos jellegét amúgy is teljesen megszüntették volna. A m a g y a r sereg arczéle egy szakadatlan, t ö m ö r vonal volt, mely k i t ű n ő e n lep-lezte a mögötte sorakozó ezredek elhelyezkedését. E K K E H A R D S)
is ezekre a különféle nagyságú ezredekre czéloz, a m i k o r megM H K , 281. 1. A m a g y a r o k , besenyők, j a d s n i k és nökerilelik e g y ü t -tes t á m a d á s á n a k leírása a l k a l m á v a l a bizánczi Valeudar város ellen 932-ben.
1. fentebb, 39. 1.
3) MHK, 336. 1. N a m h o s t e s n o n simul ibant,. sed turmatitn, <juia n e m o r e s t i t e r a t .
337 23*
1 1 6 DARKÓ JENŐ.
említi a m a g y a r seregnek csoportonként (turmatim) való fel-vonulását.
A LEÓ á l t a l említett tartalékcsapatokról, melyeket a ma-gyarok lesben szoktak felállítani, L I Ü D P R A N D *) két ízben is tudó-sít. E l m o n d j a az augsburgi csata leírásával kapcsolatban, hogy a magyarok liarcz közben színleg megszaladnak, m i u t á n leseiket elhelyezték. Az ellenség n e m is gyanítva a cselt teljes erőből üldözni kezdi a magyarokat, a mikor egyszerre m i n d e n oldalról előjönnek a lesbe kiküldött csapatok s teljesen megsemmisítik a magát győztesnek hívő ellenséget. A b r e n t a i csatánál h á r o m helyre is küldenek ki leseket s csak azután intézik a fősereggel az arczvonaltámadást. Ezek a tudósítások födik egyúttal LEÓ következő megjegyzését i s : «Jobbára a távolról való harezban és a lesvetésben lelik kedvüket, továbbá az ellenség bekerítésé-ben, a színleg való meghátrálásban, visszafordulásban és a, szél szórt csatarendben. >>2)
«Hogyha pedig ellenségeiket megszalasztják, legfontosabb dolognak tartják a kíméletlen üldözést s semmi mással nem törődnek, csupán az üldözéssel. Nem elégednek meg ugyanis, mint a bizáncziak és a többi népek, a mérsékelt üldözéssel és α, zsákmányolással, haaem mindaddig kitartanak, a míg tel-jesen meg nem semmisítik az ellenséget, s ennek elérésére min-denféle módot felhasználnak. Ha valamely üldözött ellenségük egy erősségbe menekül, igyekeznek pontosan kii,-utalni úgy a lovak, mint az emberek szükségleteiben levő hiányt s állhata-tosan arra törekednek, hogy az ezek megszerzésében való kor-látozással késztessék megadásra az ellenséget vagy rábír-. jak a nekik tetsző egyezség elfogadására, a midőn eleinte eny-hébb feltételeket szabna!.· s aztán, ha az ellenség ezeket
el-!) Antap. lib. I I . (MGH. Ser. t. I I I . ρ. 289.): Turci, sicut non iucal-lidi posilis ex adverso insidiis, fugám Simulant. Quos dum regis populue, doli ignarus, impetu validissimo sequeretur, omni prodeunt ex parte, in-sidiae, et quasi victi ipsi victores i n t o r i m u n t . U. o. p . 291 : Hac itaque ex horatione utcumque animos recreati, tres in partes insidias ponunt, recta ipsi tiuvium t r a n s e u n d o hostes in medios r u u n t .
2) X V I I I , 58 : χαίρουσι δέ μάλλον ταΓ; άπιι μήκοθεν μάχαις, και Ινε'δραις, και ταΓ; κυκλώαεσι κατά τών εναντίων, και ταΐς έσχηματισμέναις δποχωοήσεσιν, και αντίστροφοι;, και τάΐς διεσπαρμένοι; τάξεσιν.
3 3 8
BÖLCS LEÓ TAKTIKÁJÁNAK HITELESSÉGE. 1 1 7
/ogadja, más súlyosabbalat csatolnak hozzájuk.»1) Hogy a magyarok czélja a legyőzött ellenségnek teljes megsemmisítése vala, annak legjobb bizonyságát szolgáltatja a 907-ben vívott csatájuk a bajorokkal. Ekkor L u i t p o l d őrgróf vezetése a l a t t n a g y -számú sereg állott szemben a magyarokkal, melyben az ország összes előkelősége (főnemesek, főpapok) részt vett. A krónikák, midőn h í r ü l adják ennek a büszke seregnek a magyaroktól szen-vedett irtózatos vereségét, m i n d e n szűkszaviiságuk mellett sem t u d j á k elhallgatni, hogy a m a g y a r o k öldöklése elől csak n a g y o n kevesen tudtak elmenekülni, a többi mind ott veszett a csata-téren.-) Hasonló eredménynyel végződött a magyarok, besenyők és társaik által 932-ben a bizáncziak ellen folytatott ütközet, melyről M A S Z Ű D I igy i r : «Körülbelül hatvanezer k e r e s z t y é n n é lett moszlim és rumi m a r a d t a csatatéren s a turkok az ellenség egymást borító holttetemein, mintegy lépcső fokain, m á s z -ták meg a falak ormait. A bevett város lakói több n a p o n át gyilkoltattak és az életben hagyottak m i n d n y á j a n fogságba kerültek. H á r o m nap múlva a t u r k o k elhagyták a várost s K o n s t a n t i -nápoly elé vonultak. Útközben mindazokat, kikkel találkoztak, részben lemészárolták, részben fogságba hurczolták stb.»8)
Várostromlási módszerüket illetőleg a nyugati krónikák megerősítik a bizánczi t a k t i k u s író azon állítását, hogy a m a
-') X V I I I , 59—60: ίίταν δέ τρέψωσι τους εχθρούς αυτών, πάντα εν δεύτερο τιθέασιν καί αφειδώς Ιπιτίθενται, ουδέν έτερον λογιζόμενοι, ή τδ διώκειν. ουκ αρκούν-ται γαρ, ώσπερ οί Ί'ωμαϊοι καί τα άλλα έθνη, τή μετρία καταδιώξει καί τή τών χρημάτων αρπαγή, άλλά μέχρι τοσούτου επίκεινται, έως äv τελείως τήν τών έχθρων κατάλυσιν ποιήσωνται, πάση μεθόοω εις τούτο κεχρημένοι. έάν δέ τίνες τών έχθρων αυτών διωκόμενοι εις όχυρωμα καταφεύγωσι, σπουοάζουσι ακριβώς κατανοούντες τήν τών αναγκαίων ένδειαν καί τών ίππων καί τών ανδρών καί προσκαρτεροϋσιν "να τή στενότητι τούτων χειρώσωνται τούς εχθρούς, ή εις τά άρέσκοντα αΰτοΓς σύμφωνα τού-του; άγάγωσι, πρώτον μέν έλαφρύτεοά τινα έπιζητοΰντες καί τότε συντιθεμένων αύτοίς τών εχθρών έτερα μείζονα προστιθέασιν.
*) Ann. Alam. 907. (MiH. St. Gall. XIX, 259) : I t e m bellum Bangoa-r i o Bangoa-r u m cum UngaBangoa-riis insupeBangoa-rabile, atque Liutpalilus (lux et e o Bangoa-r u m supeBangoa-r- super-sticiosa superbia occisa, p a u c i q u e Christianorum evaserunt, i n t e r e m p t i s m u l t i s episcopis eomitibusque. Ann. Sang. (u. o. p. 278) 908 : B a i o a r i o r u m o m n i s exeroitus ab Agarenis occiditur. Ann. Corbeienses 907 (Jaffó, Biblio-theca I, 34) : Baioariorum gens ab Ungaris pene dolota est. V. ö. L ü t t i c h , Ungarnzüge in Europa im 10. J h . Berlin, 1910. 54. 1.
3) MHK, 282. 1.
339
1 1 8 LIARKÓ J E N Ő .
gyarok a vár körülzárása és minden segélyforrástól való elvá-gása által törekedtek az ostromlottakat megadásra kényszeríteni.1) De mondanak ezek a források ennél többet is. Bizonyítják, hogy a magyarok éppúgy, mint hajdan az avarok és türkök,2) j á r a -tosak voltak a különféle ostromtechnikai eszközök alkalma-zásában is. Leírásukból kitetszőleg használtak ostromgépeket, melyekkel köveket és dárdákat lőttek a vár falaira és vé-dőire, továbbá g37ujtó gerelyeket is tűzvész okozása czéljából.b Minden valószínűség szerint azonban nem voltak e népek any-nyira ügyesek a váraknak technikai eszközökkel való ostrom-lásában, mint a bizáncziak, s ez az oka annak, hogy sem H E R A K -LEIOS, sem L E Ó nem említi ezen jártasságukat, mint a mely tekintetben semmi különösebb tanulságot sem n y ú j t h a t a bizán-cziaknak az ő példájuk.
Mindent összefoglalva, a magyarok fegyverzetének és takti-kájuk alapvonalainak leírására nézve teljes összhang uralkodik LEÓ és az idevonatkozó többi források között. Csak ritkán talá-lunk olyan részlettudósítást nála, a mely a nyugati és keleti kútfőkben nincsen meg és megfordítva. Ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy azok a magyar hadiszokások, melyeket LEÓ leír, bizonyos tekintetben mégis külömbözők vol-tak azoktól, melyeket a nyugati és keleti kútfőkből ismerünk, hanem csakis arra, hogy más szempontból és másfajta szak-értelemmel tárgyalták ugyanazt a harezmodort emezek, mint
L E Ó . 0 ós forrása, H E R A K L E I O S a hadvezér szakértő szemével nézik a türk-magyar hadi szervezetet és taktikát, s ezért őket csak az általános elvek érdeklik, a melyeket azonban katonai
') L i u d p r a n d , Antap. 1. I I I . ρ. 3 0 3 : H u n g a r i . . . muros Papiensia civitatis valló circumdarent, ac defixis per g i r u m tentoriis, exeundi ndi-tum civibus prohiberent.
η 1. fentebb, 70. 1.
3) G e r h a r d i vita S. Oudalrici ep. (MGH. Ser. t. IV. p. 401) : exercitus U n g r o r u m . . . ad expugnandnni civitatcm circumcinxit, diversu ferens instrumenta ad depositionem m u r o r u m . U. o. : episenpus . . . iaeulis et lapidibus (sc. Ungrorum) undique circa eum discurrcntibus intactus et inlfflsus subsistebat. Gesta ι piscop. Camerac. (MGH. Ser. t. VII. p. 428) : (Hungari) . . . m u r o r u m q u e expugnationem declinantes ad fastigia templi tela ardentia certatim iaculantur.
3 4 0
BÖLCS LEÓ TAKTIKÁJÁNAK HITELESSÉGE. 1 1 9
szempontból összes fontosabb részleteiben rendszeresen kifejte-nek. A nyugati k r ó n i k á k j á m b o r szerzetesei s az arab és perzsa írók azonban katonai szakértelemmel csak v a j m i szerény m é r -tékben rendelkeznek, s ezért tőlük nem is lehet várni a m a g y a r
szempontból összes fontosabb részleteiben rendszeresen kifejte-nek. A nyugati k r ó n i k á k j á m b o r szerzetesei s az arab és perzsa írók azonban katonai szakértelemmel csak v a j m i szerény m é r -tékben rendelkeznek, s ezért tőlük nem is lehet várni a m a g y a r