SÁR JÓZSEF
IV. Lamellicornia Lucanidae
Alleculidae
Hymenalia rufipes Fabr. - Kopárpuszta, 1991.VII. 16. (egyelve, H-S, 1).
Serropalpidae
Orchesia undulata Kr. - Marcali-Dávodpuszta, 1990.1.18. (fakéreg alól, H-S, 1), Szenyér, 1990.1.18. (tölgyes-avarrostálás, H-S, 1), Nagybajom, 1988. V.5-16. (égeres talajcsapda, 1).
Anthicidae
Notoxus monoceros L. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1990.V. 17. (egyelve, H-S, 6), Böhönye-legelő, 1989.VI.6. (egyelve, H-S, 5).
Anthicus hispidus Rossi - Böhönye-legelő, 1989.VI.6. (egyelve, H-S, 2).
Anthicus antherimus L. - Böhönye-legelő, 1989.VI.23. (egyelve, H-S, 1), Nagybajom, 1989.V.5-16. (talajcsapda, 1).
Pyrochroidae
Pyrochroa coccinea L. - Marcali-Felsőkak, 1990.V.17. (egyelve, H-S, 1).
Oedemerídae
Chrysanthia viridissima L. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1989.VI.8. (egyelve, H-S, 1).
Oedemera flavipes F. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1989.VI.8. (egyelve, H-S, 1).
Oedemera femorata Scop. - Mesztegnyő-Parkerdő, 1990.VI.20. (egyelve, H, 1).
Oedemera lurida Mars. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1990.VI.22. (egyelve, H, 1).
IV. Lamellicornia
Aphodius granarius L. - Böhönye, 1991.VI.13. (egyelve, H-S, 1), Böhönye, 1989.VL23.
(egyelve, H, 8).
Aphodius subterraneus L. - Böhönye-legelő, 1989. VI.6. (egyelve, H-S, 1).
Pleurophorus caesus Creutz. - Böhönye-legelő, 1989.VI.l. (egyelve, H-S, 1).
Copris lunaris L. - Marcali-Felsőkak, 1990.V. 17. (egyelve, H-S, 1).
Onthophagus ruficapillus Braîlé. - Kopárpuszta, 1991.Vu. 16. (egyelve, H-S, 2).
Onthophagus ovatus L. - Nagybajom, 1989.V. 16-30. (talajcsapda, 5).
Onthophagus fracticornis Preyssl. - Marcali-Felsőkak, 1990.V.17. (egyelve, H-S, 1).
Mélolonthidae
Polyphylla jullo L. - Hosszúvíz, 1990.VII.10. (fénycsapda, 1).
Ànoxiapilosa Fabr. - Hosszúvíz, 1990.VII.10. (fénycsapda, 3).
Anisoplia segetum Hrbst. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1989.VL8. (egyelve, H-S, 34).
Phytophaga Cerambycidae
Spondylis buprestoides L. - Mesztegnyő-Cscrfekvés, 1989.VI.6. (egyelve, H-S, 1 szárny
fedő).
Rhagium inquisitor L. - Marcali-Felsőkak, 1990.V. 17. (egyelve, H-S, 2).
Grammoptera ruficornis F. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1989.VI.8. (egyelve, H-S, 1).
Leptura livida ssp.Pkta Dan. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1989.V1.8. (egyelve, H-S, 1).
Leptura maculicornis Deg. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1989. VI.8. (egyelve, H-S, 11).
Leptura scutellata F. - Marcali-Felsőkak, 1990.V.17. (egyelve, H-S, 1), Mesztegnyő-Cser
fekvés, 1989.VI.8. (fakéreg alól, H-S, 1).
Leptura rubra L. - Kopárpuszta, 1991.VII. 16. (egyelve, H-S, 10).
Leptura sanguinolenta L. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1989.VI.8. (egyelve, H-S, 2).
Strangalia maculata Poda - Kopárpuszta, 1991.VII. 16. (egyelve, H-S, 2).
Strangalia melanura L. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1990.VI. 17. (egyelve, H, 4).
Strangalk. nigra L. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1989.VI.8. (egyelve, H-S, 2).
Cerambyx scopolii Fuessl. - Marcali-Felsőkak, 1990.V.17. (egyelve, H-S, 1), Pyrhidium sanguineum L. - Marcali-Felsőkak, 1990.V.17. (egyelve, H-S, 1).
Clytus tropicus Panz. - Marcali-Felsőkak, 1990.V.17. (egyelve, H-S, 1).
Clytusari.et.is L. - Marcali-Felsőkak, 1990.V.17. (egyelve, H-S, 1).
Plagionotus detritus L. - Marcali-Felsőkak, 1990.V.17. (egyelve, H-S, 1),
Chlorophorus varius O.F.M.. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1989.VI.8. (egyelve, H-S, 1).
Liopus nebulosus L. - Mesztegnyő-Parkerdő, 1989.VI. 1. (fakéreg alól, H-S, 2).
Exocentrus lusitanus L. - Hosszúvíz, 1991.VIJ4. (fénycsapda, 1).
Exocentruspunctipennis Muls. - Mesztegnyő-Parkerdő, 1990.VI.20. (egyelve, H, 1).
Pogonochaerus hispidulus Pill.-Mitterp. - Nagybajom, 1989.V.5-16. (talajcsapda, 1).
Pogonochaerus hispidus L. - Nagybajom, 1989.V.5-16. (talajcsapda, 1).
;«;-?
Saperda scalaris L. - Marcali-Feisokak, 1990.V. 17. (egyelve, H-S, 1).
Phytoecia cylindrica L. - Hosszúvíz, 1990.VI.21. (egyelve, H, 1).
Stenostola ferrea Sehr. - Mesztegnyő-Cserfekvés, 1990.V.17. (egyelve, H-S, 1).
A terület ritka fajai
Malachidae
Malachius elegáns Ol. - Mesztegnyő-Cserfekvés, egyelve 1990.V.17. (H-S, 2 példány), 1989.VI.8. (H-S, 2 példány). Ez a faj csaknem az egész paleartikus régióban előfordul.
Hazánkban nagyon ritka! Bizonyító példánya csak Siófokról ismert. A többi lelőhelyről származó példányok adatai határozási hibák miatt a közelrokon fajokra vonatkoznak. (KA
SZAB, 1955) Cleridae
Opilo taeniatus var. frontalis Klug. - Marcali-Felsőkak pusztán farakásról egyeltük 1990.V.17-én (H-S, 1 példány). Faunaterületünkön nagyon ritka, eddig csak az Alföld déli részében, a Villányi-hegységben, újabban Kétújfaluból (Dél-Nyugat Baranya) is előkerült.
(KASZAB 1955), (SÁR, 1989).
Elateridae
Selatosomuscruciatus L. - Mesztegnyő-Cserfekvésen eldőlt, korhadó nyírfatörzsön fejlődő taplógombából egyeltük 1989.VI.6. (H-S, 1 példány). Szibériától, Észak- és Közép-Európán át valamint Dél-Európa északi részén a Pireneusokig terjed. Észak-Amerikában is előfordul.
Közép-Európában az elterjedése széles, gyakori Észak-keleten délen, nyugaton ritkább, vagy nagyon ritka. Kerüli a magas hegyeket. Májustól júniusig található. Fekvő fában, fatönkben fejlődik. Kedveli a nedves homokos területeket, hol helyenként nagy számban található.
(FREUDE, et.al. 1979.) Tenebrionidae
Platydema dejeani Lap.-Brullé - Mesztegnyő-Cserfekvésen nyírfán, taplóból egyeltük 1989.VI.6. (H-S, 1 példány). Közép-, és Dél-Európától keletre egészen Szibériáig fordul elő.
Faunaterületünkön a hegyvidékek lakója, bükkösökben él. Igen ritka. (KASZAB 1957) A TK-ből előkerült példánya is jó bizonyítéka annak, hogy a hegyvidéki fajok homokos talajú, csapadékban bővelkedő sík és dombvidéki területeken is előfordulnak.
Uloma rufa Pill.-Mitterp. - Marcali-Kopárpusztán korhad! fenyőrönkből egyeltük 1989.VI.1. (H-S, 70 példány). Előfordul egész Európában, de délen gyakoribb. Fauna terüle
tünkön a Káipátokban, és Horvátország hegyeiben nem ritka, ezzel szemben Magyarországon nagyon ritka, s eddig csak kevés lelőhelye ismert. (KASZAB 1957) Ujabban előkerült a Barcsi Borókásból is. (HORVATOVICH 1975)
158
Chryphaeus cornutus Fisch.-W. - Hosszúvíz, fénycsapda 1991.VII.16. (1 példány) Előfor
dul Délkelet-Európában, Szíriában és a Kaukázusban. Nálunk a hegyvidék és a Dunántúli dombvidék bükköseiben elterjedt, de ritka. (KASZAB 1957)
Laena viennensis Sturm - Böhönye, talajcsapda 1990.VI.25. (1 példány), Gyótapuszta, talajcsapda 1990.V.24. (2 példány). Előfordul Ausztriában, Észak-Olaszországban, Dalmáci
ában és Boszniában, azonkívül faunaterületünkön a szlavóniai és horvátországi hegyekben, Magyarországon pedig a dunántúli hegy- és dombvidéken él. Elsősorban a bükk- és tölgyer
dőkben a száraz avar alatt található, de ritka. (KASZAB 1957) Cerambycidae
Leptura maculieornis De Geer - Mesztegnyő-Cserfekvésen egyeltük 1989.VT.8-án (H-S, 11 példány). Előfordul Észak- és Közép-Európa hegyvidékein, fauna területünkön a Kárpátok
ban; Magyarországon eddig csak Sopron környékén, a Bakony hegységben, és a Tornai Karszt területén találták. Lárvája a lue, és erdeifenyőben, valamint nyár, bükk, tölgy korhadó ágaiban fejlődik. A bogár június-júliusban rajzik, főleg ernyősvirágokon található. Nálunk nagyon ritka. (KASZAB 1971)
Exocentrus punctipennis Muls. - Mesztegnyő-Parkerdő, egyelve gyűjtöttük 1990.VI.20.
(H. 1 példány). Előfordul Délnyugat-Európától Délkelet-Európáig. Faunaterületünkön elter
jedt, Magyarországon azonban meglehetősen ritka. (Tihany, Pét, Simontornya, Sukoró, Kis-tétény, Budapest, Kalocsa, Pécel, Bátorliget) Lárvája szil és tölgy száraz ágaiban, gallyakban fejlődik. A bogár májustól júliusig rajzik, lámpafényre is repül. (KASZAB 1971)
Összefoglalás; természetvédelmi vonatkozások
A kutatóprogram terepmunkálatai alatt a csak szórványos gyűjtések ellenére is kerültek elő országosan riíka fajok, ami a terület bogárfaunájának változatosságára utal. A tanulmányban szereplő 9 ritka faj, néhány kivételtől eltekintve általában hegyvidéki bogárfaj. Előfordulásuk a Boronka-melléki tájvédelmi körzet területén jó bizonyítéka azon jelenségeknek, hogy hegyvidéki fajok ökológiai igényeiknek megfelelő sík-, dombvidékeken is képesek nagyobb populációkat alkotni, elterjedni. Nagymértékben befolyásolja ezî a területen észlelhető általá
ban magas csapadékhozam, és az összefüggő nagykiterjedésű homokos talaj is.
Az elmúlt három évben kimutatott és jelen tanulmányban közölt 20 Polyphaga és 1 Phytophaga bogárcsalád összesen 111 faja nem tekinthető véglegesnek, teljeséríékűnek. A szórványos, rendszertelen gyűjtések következtében némely bogárcsaládról csupán egy mini
mális alaplistánk van, így összességében a dolgozatban közölt bogárcsaládok kutatottságának aránya nem haladja meg a 40%-ot. Azonban a felsorolt fajok számától függetlenül a terület természetvédelmi szempontjainak szükséges voltát figyelembevéve tartottam fontosnak min
den adat közlését. Az elkövetkezendőkben a rendszeres gyűjtések, célgyűjtések (rajzási idő kihasználása, változtatható helyű "generátoros" lámpázás, egyéb csapdás gyűjtőmódszerek) alkalmazása mellett a Boronka-melléki tájvédelmi körzetből még sok további faj, köztük ritkaságok előkerülését is várhatjuk.
159
A dolgozatban közölt adatok vizsgálata alapján a következő szükséges természetvédelmi vonatkozásokat említhetjük meg: Boronka-melléki tájvédelmi körzet területén az egyeleses gyűjtőmódszer alkalmazásán kívül a legtöbbet fakergezéses és korhadt fa bontásos módszerrel gyűjtöttünk. Mindkét esetben több ritka bogárfaj is előkerült, melyeknek létszükségletük a száraz, korhadó faanyag. Az ilyen speciális életteret igénylő fajok esetében Mesztegnyő-Cser-fekvés és Kopárpuszta területén észlelt nagykiterjedésű erdőírtások, tarvágások jelentik a legkárosabb antropogén hatást. Ezek elkerülésével, az emberi beavatkozások visszaszorításá
val, egyes területeken az eredeti, "őserdei" állapotok fenntartásával óvhatjuk meg az erőteljes erdőgazdálkodás által veszélyeztetett, öregállományú erdők fennmaradását, minek következ
tében a fakorhadékban fejlődő bogárfajok élettere továbbra is biztosított.
Szíves közreműködését ezúton köszönöm meg Dr. Horvatovich Sándornak, ki a nehezen határozható fajok azonosításában volt segítségemre.
Irodalom
ENDRŐDI S. (1956) Lemezcsápú bogarak Lamellicornia Faun.Hung.IX. 14): 1-169., Akad. Kiadó Budapest
FREUDE, HARDE, LOHSE, (1967): Die Käfer Mitteleuropas (7B): 83-104.
FREUDE, HARDE, LOHSE, (1979): Die Käfer Mitteleuropas (7B): 101-230.
KASZAB Z. (1971): Cincérek-Cerambycidae Faun.Hung.IX.(5): 1-283., Akad. Kiadó Budapest KASZAB, Z. (1956) Felemás lábfejizes bogarak I. Heteromerae I. Faun.Hung. IX. (1), 1-126. Akad.
Kiadó Budapest
KASZAB, Z. (1956) Felemás lábfejizes bogarak III. Heteromera III. Faun.Hung. IX.(3), 43-108.
Akad.Kiadó Budapest
KASZAB Z. (1955) Különböző csápú bogarak I. Diversicornia I. Faun.Hung.VIIl. (1), 1-135. Akad.Ki-adó Budapest
SLAWOMIR, M., KASZAB, Z. (1980) Sutabogarak - Histeridae Faun.Hung.VIIl. (14), 1-123. Akad.
Kiadó Budapest
160
Zusammenfassung
Angaben über die Kaferfauna des Boronka-melléki Naturschutzgebietes J. Sár
Bisher sind noch keine Publikationen in der Fachliteratur über die Kaferfauna des Boron
ka-melléki Naturschutzgebietes erschienen.
Der Autor teilt in seinem Artikel die Daten von 111 Arten aus 21 Kaferfamilien mit. Von den angewandten Fangmethoden waren das vereinzeln und das Zerlegen von morschen Bäumen am erfolgreichsten. Dabei kamen auch für Ungarn seltene Arten zum Vorschein:
Platydema dejeani Lap.-Bruílé, und Uloma rufa Pill.-Mitterp. (Fam.: Tenebrionidae, 70 Exemplare!).
Beide Arten zahlen landes weit zu den Seltenheiten und sind nur von einigen Orten bekannt.
Aïs Gebiet mit den meisten antropogenen Schaden erwies sich die Gegend um Mesztegnyó-Cserfekvés und Kopárpuszta. Hier wurde der Lebens räum für die sich im morschen Holz entwickelnden Kaferarten durch das Ausscheiden der trockenen und morschen Baume stark verkleinert. Die diesen speziellen Lebensraum beanspruchenden Kaferarten im Boronka-Na-turschutzgebiet, die auch zum Wachstum von Robinien und Eichen unentberlich sind, können nur dann vor dem Aussterben geschützt werden, wenn es gelingt, dass Abholzen und Kahlsch
lagen des Waldes mit anschliessender Aufforstung an einigen Stellen zu verhindern und damit ein "urwaldartiger" Zustand geschaffen wird.
A szerző címe (Author's address):
SÁR József
Jairas Pannonius Museum H-7624 Pécs
Rákóczi u. 64 Hungary
161
Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7: 163-210. Kaposvár, 1992.