a. Felugrások.
b. Ingalendületek terpesztett lábbal.
c. Körmozgások terpesztett lábbal.
d. Körmozgások páros lábbal.
e. Egyéb (pl. támla).
f. Leugrások.
Alaplendület (16. képsorozat) Elnevezés, csoportosítás
• Mellső oldalhelyzetben a kartámasz ritmikus váltása a láb egyenoldalú belendítésének és egyenoldalú kilendítésének ingaszerű folyamatos összekapcsolásával.
• Mozgásos elem, mozgásos lendületi elem, lendítés, be- és kilendítés, egy lábbal végrehajtott be- és kilendítés, egyenoldalú be- és kilendítés.
Technika
Kiindulóhelyzet: mellső oldaltámasz.
Végrehajtás: jobb láblendítés jobbra, páros láblendítés balra, testsúlyáthelyezéssel a jobb karra; ballábbelendítés balra a bal kéz alatt, lendület jobbra testsúlyáthelyezéssel a bal karra, lendület balra balláb-kilendítéssel a bal kéz alatt, testsúlyáthelyezéssel a jobb karra, lábzárással mindkét láb lendítése jobbra. Az ellenkező irányba történő be- és kilendítések technikája megegyezik az előzőkben leírtakkal. Végtagok nyújtottak, tekintet a kápákon.
Befejezőhelyzet: mellső oldaltámasz.
6.1. ábra - Alaplendület – 16. képsorozat
Előkészítő és rávezető gyakorlatok
• Kar és vállöv izomzatának megerősítése (pl. mászás, szökkenés, ugrás mellső támaszban, fekvőtámaszban karhajítás-nyújtás).
• Az ingaszerű mozgás gyakorlása bordásfalon vagy gyűrűn függésben, oldalirányú mozgással.
• Az előző feladat egyenoldalú be- és kilendítéssel a gyűrű alá helyezett ló felett.
• Korláton felkarfüggés és az alatta levő ló felett láb be- és kilendítés.
• Ingalendület kápás lovon mellső, illetve hátsó támaszban jobbra és balra.
• Mellső, illetve hátsó támaszban lendület oldalra bal, valamint jobb oldalsó terpesz fekvőtámaszba lábtámasszal a ló végén.
Segítségnyújtás
Háttal-oldalt indulva a tanulónak a körzést végrehajtó lábat megtartva vezetjük (járással a szer körül) a lábat végig a helyes úton.
Hibák
• Hajlított könyök.
• Ingamozgás helyett csak lábemelés történik.
• Elakadó láb a kevés lendület és/vagy elfordított csípő miatt.
• A testsúly a lendítés irányával azonos oldalú karon nyugszik.
• A kápára történő visszafogás ritmusa megtörik.
Változatok, kapcsolatok
• Ellenoldalú láb ki- és belendítés.
• Azonos, valamint ellenoldalú láb be- és kilendítése vegyes támaszban.
• Olló, ellenolló.
• Azonos vagy ellenoldalú láb be- és kilendítés szökkenéssel.
• Alaplendület folyamatosan.
Egyenoldalú lábkörzés támaszban (17. képsorozat) Elnevezés, csoportosítás
• Mellső oldaltámaszban a láb egyenoldalú belendítés és ellenoldalú kilendítés ingaszerű folyamatos összekapcsolása.
• Mozgásos elem, mozgásos lendületi elem, körzések, tornaszeren végezhető lábkörzés, egyenoldalú lábkörzés.
Technika
Kiindulóhelyzet: mellső oldaltámasz.
Végrehajtás: ugrás támaszba, páros láblendítés balra, testsúlyáthelyezéssel a jobb karra; bal- lábbelendítés balra a bal kéz alatt, lendület jobbra testsúlyáthelyezéssel a bal karra, lendület jobbra balláb-kilendítéssel a jobb kéz alatt, lábzárás ismételt kétkaros támasszal, láb lendítése balra (a körzés az óra járásával megegyezően történik).
Végtagok nyújtottak, tekintet a kápákon.
Befejezőhelyzet: mellső oldaltámasz.
6.2. ábra - Egyenoldalú lábkörzés támaszban – 17. képsorozat
Előkészítő és rávezető gyakorlatok
• Kar és vállöv izomzatának megerősítése (pl. mászás, szökkenés, ugrás mellső támaszban, fekvőtámaszban karhajítás-nyújtás).
• Talajon egylábas körzés bal és jobb guggolótámaszban.
• Bordásfalon vagy gyűrűn függésben ingaszerű mozgás közben egyenoldalú körzés.
• Az előző feladat a gyűrű alá helyezett ló felett.
• Korláton felkarfüggés és az alatta levő ló felett egyenoldalú körzés.
Segítségnyújtás
Háttal-oldalt indulva a tanulónak a körzést végrehajtó lábat megtartva vezetjük (járással a szer körül) a lábat végig a helyes úton.
Hibák
• Hajlított könyök.
• Körzés helyett csak lábemelés történik.
• A körzés egy lábbal szűk és kis kiterjedésű.
• A körzést végző láb kilendítésekor a csípő megemelkedik.
• Elakadó láb a kevés lendület és/vagy elfordított csípő miatt.
• A testsúly a lendítés irányával azonos oldalú karon nyugszik.
• A kápára történő visszafogás ritmusa megtörik.
Változatok, kapcsolatok
• Ellenoldalú lábkörzés (alákörzés) támaszban.
• Egyenoldalú lábkörzés hátsó támaszban.
• Ellenoldalú lábkörzés (alákörzés) támaszban.
• Az előző feladatok vegyes (mellső vagy hátsó) támaszban.
• Lábkörzések folyamatosan.
Olló (18. képsorozat) Elnevezés, csoportosítás
• Mellső oldaltámaszban az inga mozgásához hasonló, oldalirányú harántterpeszben végrehajtott lábtartáscsere.
• Mozgásos elem, mozgásos lendületi elem, lendítés, olló.
Technika
Kiindulóhelyzet: mellső oldaltámasz.
Végrehajtás: jobbláb-belendítés jobbra, mindkét lábbal lendület balra a bal láb irányába, holtponton a bal láb a függőlegeshez közelít, a jobb láb a vízszintest éri el. A testsúly a jobb karra helyeződik, és a váll kissé a kápán kívülre kerül. A lábtartáscsere a lendület holtpontja előtt történik egy csípőfordítássl előre, majd bal kéz a lábtartáscsere után visszafog a kápára, testsúly-visszahelyezéssel mindkét karra. Végtagok nyújtottak, tekintet mellső támaszban a kápán, hátsó támaszban a lábfejen.
Befejezőhelyzet: mellső oldaltámasz.
6.3. ábra - Olló – 18. képsorozat
Előkészítő és rávezető gyakorlatok
• Lábtartáscsere oldalsó fekvőtámaszban.
• Bordásfalon vagy gyűrűn függésben oldalirányú láblendítés (az azonos oldalú láb közel függőlegesig, az ellentétes oldalú láb a vízszintes közelében.
• Az olló végrehajtása a gyűrű alá helyezett ló felett.
• Korláton felkarfüggés és az alatta levő ló felett olló.
• Olló közlendülettel.
• Mellső, illetve hátsó támaszban lendület oldalra bal, valamint jobb oldalsó terpesz fekvőtámaszba lábtámasszal a ló végén, majd elrugaszkodással olló.
Segítségnyújtás
Háttal állva a tanulónak a lábakat megtartjuk és vezetjük a helyes úton.
Hibák
• Hajlított könyök.
• A lendítés helyett csak lábemelést hajt végre a tanítvány.
• Elakad az azonos oldalú láb a kevés lendület és/vagy a túlfordított csípő miatt.
• A csípőfordítás nem kellő időben és mértékben történik.
• A testsúly a lendítés irányával azonos oldalú karon nyugszik.
• A támasz bizonytalan, a kápára történő visszafogás későn fejeződik be.
Változatok, kapcsolatok
• Olló különböző mozgásokból (pl. egyenoldalú körzés, ellenoldal alákörzés).
• Olló vegyes támaszban.
• Kápáról indított olló szökkenéssel vegyes támaszba.
• Olló 2 x 90 fokos támlázó fordulattal.
• Ollók folyamatosan.
Vetődés (19. képsorozat) Elnevezés, csoportosítás
• Csípőben hajlított (ülőtartáshoz hasonló) testtel végrehajtott fordulat egy karon, amelynél a test háti oldala (lábak) lendül át a szer felett.
• Mozgásos elem, mozgásos lendületi elem, lendület, átlendülés, vetődés.
Technika
Kiindulóhelyzet: mellső oldaltámasz.
Végrehajtás: jobblábátlendítés jobbra, jobb láb kilendítéséből a jobb lábfejet körívben, az
óramutató járásával megegyező irányba vezetve zárás a bal lábhoz, bal karral testsúlyáthelyezés a jobb karra, zártlábátlendítés a ló felett (ülőtartáshoz hasonló helyzetben), érkezés a szer túloldalára. Kar nyújtott, tekintet az átlendítésig a kápán, átlendítés után előre-felfelé irányul.
6.4. ábra - Vetődés – 19. képsorozat
Előkészítő és rávezető gyakorlatok
• Talajon fekvőtámaszból vetődés ülésbe.
• A vetődésre jellemző kar-, váll- és lábhelyzet rögzítése segítséggel.
• Felugrással vetődés és leugrás a szer túloldalára harántállásba.
• Mellső oldalállás, jobb kéz a kápán, bal kéz a háton; ugrás negyed fordulattal balra, ülés a szerre.
• Mint az előző gyakorlat, de fogás a kápákon és vetődés a kápák felett.
Segítségnyújtás
A segítő a tanuló mögött állva az egyik kézzel a támaszkodó kart fogja, a másik kézzel a comb háti részét tartja meg, a láb oldalra emelését segítve. Az átlendítés indításakor meg kell várni, amíg a láb elhalad a segítő előtt, majd ezt követően történik a belépés és a fentiek szerinti segítés.
Hibák
• Bizonytalan egyensúly.
• Hajlított kar.
• A csípő túl közel vagy túl távol kerül a csuklótól.
• Túlzottan magas a csípő helyzete.
• Elakadó láb.
Változatok, kapcsolatok
• Vetődés a szer különböző részein.
• Vetődés hátra.
• Többszörös vetődés.
7. fejezet - Gyűrű
A tornaszerek közül a gyűrű az egyetlen tornaszer, amelyik a gyakorlat végzése közben nagy kiterjedéssel, minden irányba elmozdul, illetve elmozdulhat. A XX. század közepéig inkább lengőszerként használták, majd ezután kezdett kialakulni a mai időkre jellemző gyakorlatanyag.
A szernek ez a sajátossága meghatározza nemcsak a rajta végezhető elemeket, hanem azok technikáját is. A tornász, ellentétben a többi szerrel, nem engedheti el és nem foghat vissza a gyűrűre (csupán minimális
„fogáskiigazításra” van lehetőség). A fellendülések, lelendülések, emelések, ereszkedések útja, pályája nem hasonlítható össze a nyújtón végrehajtott elemek technikájával. A gyűrű a különböző elemek bemutatása közben egy többcsuklós ingának tekinthető, ami ismét újabb nehézségeket támaszt a végrehajtóval szemben. Így külön feladatot jelent a gyűrű „megállítása” minden lendületi és erőelem befejezésénél, vagy megkezdésénél.
Természetesen a gyűrűnek a minden irányba lehetséges elmozdulását előnyösen ki lehet, és ki kell használni. A nagy lendületekhez, megfelelő amplitúdóhoz, ami a jó technika alapja lehet, szükséges az egyes elemeknél a gyűrűk maximális, vagy lehető legnagyobb eltávolítása a függőlegestől. Meg kell említeni a gyűrűn végrehajtott egyensúlyi helyzeteket is, melyek a mozgó, labilis alátámasztás miatt jelentősen nehezítik az ilyen típusú elemek helyes bemutatását.
A szer szilárd, biztonságos fogása orsó, illetve singes madárfogással, valamint befogással történik.
Megállapítható, hogy a gyűrűgyakorlatok motorosképesség-igényük alapján, valamint technikailag és oktatásukat tekintve is a legbonyolultabb mozgások közé tartoznak.
A gyűrűn testhelyzetből, tartásos erőelemekből és lendületi elemekből kell összeállítani a gyakorlatot.