A jól-lét a regionális politikákban a föderatív államok tagállami szintjén, az agglomerációk kutatásában kevéssé vizsgált. A közös-ségi jól-lét fogalma még nem kikristályosodott, ám az etnikai, migráns és őslakosközösségekre vonatkozó nézőpontja jelentősen kidolgozott. Ebből arra is következtethetünk, hogy a régi típusú regionalizmus (etnikai-kulturális) elvetése után és az új regionaliz-mus modelljeinek gazdasági és innovációközpontú dominanciáját
Hervainé Szabó Gyöngyvér: Viktória Közösségi Indikátorok… 129
követően a regionális földrajz és regionális gazdaság mellett szük-ség van regionális társadalmi és kulturális nézőpontra is. Napja-ink városi, mozaikszerű társadalmaiban erőteljesen úgy néz ki, hogy a jól-léti mérés és a mikroregionalizmus egymástól nem elvá-laszthatók. Az új regionalizmus a neoliberális gazdaság innová-cióközpontú endogén modelljeivel megkerülte a szubnacionális régió mint szociális és kulturális tér, politikai tér kérdéseit, és a régiót érintő governance-modellek is mint az elit által gyakorolt governance-struktúrák voltak kutatottak. A jól-léti modell a régi és új regionalizmus nézőpontjait új módon törekszik integrálni, az endogén fejlődés közösségi modelljével nem csupán az elit néző-pontját és mobilizálását igyekszik elérni.
A jól-lét lokalizációs modelljei mint modernizációs és fejleszté-si programok azért fontosak, mert a kutatott várofejleszté-si, regionális, tagállami modellek révén világossá vált, hogy a jól-léti szint fej-lesztése csakis a lokális jól-lét fejlesztésével kivitelezhető.
Különösen tanulságos a gazdasági recesszió, a politikai válság-kezelés és a gazdasági válságválság-kezelés közepette értékelni azt, hogy Európa szinte minden, továbbá a világ számos országában önkor-mányzati és közigazgatási reformokat hajtottak végre. A brit poli-tikai reformok az önkormányzatok „jól-léti kompetenciáinak”
megteremtésével egyenesen azt sugallják, hogy a települési önkor-mányzatiság jól-létet teremtő képességei a modernizáció új mo-delljét jelentik. A jól-lét mint alulról jövő társadalmi vállalkozás, politikai vállalkozás, az egészséges város programokra építve egye-nesen a település mint közösség, a települési részönkormányzatok mint közösségek szintjét feltételezte a modernizáció kulcsszereplő-iként. Az egészséges város mozgalmak nemzeti modelltől függetle-nül eredményezhetnek jól-léti hatásokat.
Az ausztráliai tagállamok sem azonos modell alapján határoz-ták meg a jól-léti politika fejlesztési programját. Addig, amíg Vik-tória állam az állami/regionális szint megfelelő kereteinek kialakí-tásával, a helyi önkormányzatok orientálásával önálló modellt ke-resett, Dél-Ausztrália egy globális kormányzási modell elfogadta-tását javasolta. Az ausztrál és új-zélandi települési jól-léti fejlesz-tési tervek, stratégiák, akcióprogramok különösen alkalmasak a települések soketnikumú voltából fakadó eltérő fejlesztési tervek kezelésére.
A nemzetközi tudományosság a jól-lét és területi fejlesztés té-makörében még nem lépett előre. Az ISCU által kialakított
rend-130 A társadalom terei, a tér társadalma
szerszerű megközelítés egészében lefedi a városi környezet jól-lé-ti problémáit, ám nem foglalkozik a mérés és a közpolijól-lé-tikai hatás kérdésével.
Az eltérő modellek eltérő mérési rendszert igényelnek. A brit modell rettenetesen bürokratizált, a jelentések túl fragmentált egységekre vonatkoznak, és inkább terhet jelent az adatok méré-se, mint a politika megalapozásához való adatszolgáltatást.
A tagállamok esetében az OECD 2013. évi ajánlása a kötelező modell lesz. Viktória állam modellje azért jó, mert a politikusok meghatározták, mire van szükségük. A modell nem igényel rend-szeren kívüli méréseket, képes adatokat produkálni más statiszti-kai és mérési rendszerekből.
A területi-települési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a területi jól-lét fejlesztése nem foglalkozik a szubjektív jól-létre vo-natkozó adatokkal, a helyi politika fő feladata a szubjektív jól-lét-érzet kialakítása helyi részvétellel, a politika bevonásával.
A modellek mindenütt erőteljes civil és helyi önkormányzati ak-tivitást feltételeznek, és a változás abban van, hogy a meg-növekedett társadalmi részvétel nem korlátozható a polgármeste-rek találkozóira. A sokrétű feladat, a számtalan bizottság, projekt a képviselők és önkormányzati tisztviselők aktivizálását igényli, to-vábbá a zárt állami szakszolgálatok szereplőinek a területre való kilépését.
Összességében a jól-lét-központú helyi politikai modellek a fenntartható, holisztikus fejlesztés felé viszik az önkormányzato-kat, a városvezetést, a fogyasztási modellekről áthelyezve a hang-súlyt a tényleges jól-léti hatások elérésére. Az is egyértelmű, hogy mindehhez törvényi háttér, finanszírozás szükséges, és a demok-rácia decentralizált felfogásán túl a részvételi demokdemok-rácia helyi gyakorlása. A sikeres modellek mindenütt 100-500 ezres, ún. kö-zépváros méretű települések voltak, ami egybecseng az UCLG (United Cities and Local Governments) középváros-fejlesztési stra-tégiájával. A brit modellben a falusi önkormányzatok nem voltak képesek élni a jól-léti kompetenciákkal, nem akartak vagy nem volt érdekükben a kiváló minősítés megszerzése, amivel felkészült-ségüket bizonyíthatták.
A jól-léti fejlesztési modell, vagy egészség- és jól-léti fejlesztési modell, vagy fenntartható fejlesztés a nemzetközi politika, a glo-bális politika egyik legfőbb diskurzusa. Hasonlóan a többi vagy korábbi modellekhez, a helyi önkormányzatok akkor foglalkoznak
Hervainé Szabó Gyöngyvér: Viktória Közösségi Indikátorok… 131
vele, ha törvény kötelezi őket, ha valamilyen fejlesztési forráshoz juthatnak általa. A kialakult modellek átfedést mutatnak más fej-lesztési diskurzusokkal, ám kétségünk ne legyen, komoly hajtó-erők állnak sikere mögött: a globális egészséglobbi, a jól-léti tu-dásmunkások (mérés és értékelés, hatásvizsgálat), az informatikai szoftver- és rendszerfejlesztő cégek stb. Az állami szintű mérések mindössze kb. 200 államot érintenek, az önkormányzati szintű mérések a világ közel 1 millió önkormányzatát elérhetik. Az adat-sorok lakónegyedekre értelmezhetők. A fentiek alapján egyáltalán nem túlzás, hogy a planetáris boldogság mérése növekvő stresszel jár mind a politikusok, mind az üzletemberek számára, mivel új tudást, új vezetési stílust, új módszereket, új eszközöket, új terve-zési modelleket, új pénzügyi elosztási rendszereket eredményez.
Lehetséges, hogy mindez nem a növekedési modellektől való el-fordulást, hanem a növekedési politikák egy új kiadását eredmé-nyezi csupán?
FELHASZNÁLT IRODALOM
Barr, V. (2012): Development of a Conceptual Framework to Support Research on the Role of Healthy Communities Initiatives in the Develop-ment of Healthy Public Policy.Phase 2 Report, World Health Orga-nization Collaborating Centre on Chronic Non Communicable Disease Policy and the Public Health Agency of Canada.
Canzanelli, G. – Mendell, M. (2009): Crisis, values, governance and territorial development. – Universitas Forum, Vol. 1., No. 3.
CEMR (2013): Decentralisation at a Crossroads. Territorial Reforms in Europe in Times of Crisis. CEMR.
Community Toolbox. Our model of practice: building capacity for commu-nity and systems change. http://ctb.ukans.edu/tools/EN/sub_sec-tion_overheads_1002.html (Letöltés: 2014. március 7.) Department for Communities and Local Government (2009):
Power to promote well-being of the area. Statutory guidance for local councils. https://www.gov.uk/government/publications/power- to-promote-well-being-of-the-area-statutory-guidance-for-local-councils (Letöltés: 2014. március 7.)
Department of Human Services (2001): Environments for Health:
Municipal Public Health Planning Framework. Melbourne: State government of Victoria.
132 A társadalom terei, a tér társadalma
Fehér könyv az önkormányzatokról: Egészséges és fejlődő közösségek (2006) (közösségi és önkormányzati államtitkári beterjesztés), https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attac hment_data/file/272357/6939.pdf (Letöltés: 2014. március 7.) Marshall, J. – Craft, K. (2000): New vision for community
health services for the future report. – Perth: Health Department.
Volume 1., pp. 73–74.
Michelson, J.(2010): The role of local government in promoting well-being. http://www.neweconomics.org/publications/entry/the-role-of-local-government-in-promoting-well-being (Letöltés:
2013. január 30.)
School of Public Health(1995): Municipal Public Health Planning Resource Guide.Queensland University of Technology. Mr. Gary Holland Chief Executive Officer, Queensland.
State of Victoria, Department of Health(2011):Victorian Public Health and Well-being Plan 2011–2015. https://www.health.vic.
gov.au/prevention/vphwplan (Letöltés: 2014. március 7.)
Baranyi Béla: A Tisza-térség fejlesztésének új kihívásai 133
A Tisza-térség fejlesztésének új kihívásai
Baranyi Béla