E L SŐ SZÁM.
a), A Dunát szabályozni kellene egész Sla
voniáig, és egyenes folyásba venni, — Váctól Slavoniáig töltést kellene vonni olly messzeségre, mint a soroksári töltés van Hamzsabégtől , és azt állítja, hogy azért öntötte el Budapestet az ár
v íz, mert töltés nem volt.
hj, A vizöntés okának tartja a Patajnál levő görbületet a dömsödi töltésnek Rác-Almásnak me
nő irányát és az alsóbb töltéseknek mindig a Du
nához közelebb létét,
ej. Lehető segélyül ajánlja, hogy a szemetet nem kell a Dunába Önteni, mert szélesíteni, nem keskenyíteni kellene s az ucákat fel kellene tölteni, ugy hogy a mostani földszinti részekből pincék Jé
gyenek. Egy főcsatornát javai a város vizeinek,
inellyet Soroksár és Csepel között a Dunába eresz
teni lehetne; előadja továbbá, hogy azon nyíláso
kat, mellycket a Duna Doni sédnél a töltéseken sza
kasztott, nem kell a Duna szabályozásáig becsi*
núlni; végre a Dunát a promontoriumi ágba ven
ni, a Nyíllak szigetét, sz. endrei szigeteket a part
tal Összekötni kellene.
d j . Kitér egy Fischementnél levő dunai át
vágásnak részletes fontolgatásába, mejlynck a feltett kérdéshez semini köze.
M Á S O D I K S Z Á M ,
a j. Pest városa keríttessék körül kőbástyá
val, a még fenálló épületek alatt létező üregek tö- inessenek be földdel. — Az uj épületeknek nem kelj fundamentumot ásni, hanem a fuldszinen kell kéz*
doni az építést, úgy hogy a mostani földszin legyen a pincefenék, s aztán kividről fel kell tölteni.
bj. A mostani úcacsatornákat mind el kell rontani, hanem a váci kaputól az üllői kgpuig s onnan a soroksári Dunába kell egy nagy csator
nát építeni, vagy a város küriilctén, inellybe a fiók
csatornákat szükség belevinni.
ej. Keskenyiteni kell a Dunát Váctól egészen Csepel-sziget orráig,
d). A pesti nagy, és budai kis Margit-szige- teket el kell rekeszteui.
fí). A soroksári Dunaágat el kell fogni, és belőle hathatós csatornát kell készíteni, inelly a vi
zet a Dunából vinné a Tiszába,
f j . Pest városának egész területét legalább felölnyire fel kellene tölteni.
HARMADI K SZÁM.
a). Hl Imán raktárától fogva a városi kórházig, és soroksári kapuig kerekdeden 200 öl szélességre
103
mindent el keli rontani, ezen kétszáz Öl felét, 100 ölet, a Duna parttól kezdve.4 vagy több láb mé
lyen le kell ásni, és a Duna vizét ugv intézni, hogy 14 vagy 16 lábra magosodván az Ö felett, ezen völ
gyeiéibe (mint ő nevezi) folyhassék.
őj. A völgyeiét mindkét szélén töltések, és ezek mellett egyemeletű, pilótákra épített házak legyenek. A völgyelet minden vizei lefolyására a soroksári Dunaágon *-*■ mellyel már előre e! kellett rekcszteni, — kerestessék elegendő esés, és a csa
torna odáig hosszú tassék,
ej. A völgyelés közepén, a Rákos vizének, 3 vagy 5 öl széles 4 láb mély árok vonassék; ezen vizen minden úcainenetelitél (mert későbben vá
rost javai fölépíttetni) pontonok, vagy függő és feszítő alakú hidak olly formán építtessenek, hogy árviz idejekor azokat elszedni lehessen.
d j. A völgyelet közepén végre egy 10 öl szé
les a legkisebb vizen alól 4 láb mély hajókázha- tó csatornának részvényesek általi felvállalását, s Kecskemétnek vagy Halasnak, a Tiszáig vitelét ajánlja.
e j, Kijelöl két telep-algyúhelyet az össze- (ornyosodott jég lövöldözésére.
f ) . Négyszeg kövekkel kívánja a Dunapartot kirakni magasabban, mint az árvjz volt.
g j. Több líca-csatornákat javai vonni a vá
rosban, és a völgyelet töltései alatt, mellyek a Du
nával közösülésben ne legyenek, hanem a völgye»
létbe mennének, kitisztításukra két vízi tornyot és két gépet kíván alkalmazni a budai várbeli víz vitel alakjára, hogy magasra fel vi vén a vizet a Dunából s onnan a csatornába eresztvén, azt ki- tisztítni lehessen.
h j. Ajánlja a Dunának 315 öl normális szé
lességre vételét, az óbudai két szigeteknek eN I
101
r ekesztéset s a budai partoknak sarkantyúkkal!
védését, végre a sz. gellérthegyi szorulatnak 10 ölre bővítését,
NEGYEDIK SZÁM.
a j. Az áradások terjedésére nézve megmutatja, hogy néha kisebb, másszor nagyobb áradások vol
tak, és így bizonytalan dolognak bizonyos okát elő
adni nem lehetvén, csupán az 1838-ik évi ára
dásnak kívánja okát kifejteni. Ennek megfejtéséül felszámolja különböző vízmagasságon a Duna szel
vényét és azon folyó víz mennyiségét tiszta vízzel, úgy'szinte az említett szelvényeken folyó jeges Du
na vizét is; inellyeknck összehasonlításából kijő, hogy a jég menetele kezdetén valamint elmenetele után a Duna híg vize cgyrenlő magasságú volt, és hogyr a jeges víz legnagyobb állásában sem folyt több víz, mint kezdete előtt; a honnan kihozza, hogy* a Duna 3,696' sebességének 1,047' sebesség
re csökkenése oka a jégtolulásnak; — ennek okát.
szinte a következőben fejtegeti, a vízben úszó ren
detlen formájú testek a viz sebességét magokévá nem tehetvén, azt feltartóztatják, akár alulról akár felülről induljon a jég, azzal a különbséggel, hogy ha alulról indúl a jég, a dagály nem nagyobbod
ván, elenyészik: ellenben felülről indulván, a leg
első jégtörés által, és tovább minden jégzúzással a viz sebessége kévésed vén, a duzzadás nagyobbo
d ik , és a sebesség kevesedik — és különösen az 1838-diki árvíz okát, s és a jégnek felülről indu
lását, iégmérsékletünknck természet elleni akkori mcgváltózásában gondolja helyezve lenni.
bj. Az épitésmód iránt elméletileg kiszámít
ja, hogy inilljen távolságra kellene egymástól a töltéseknek lenni; ez azonban á város fekvése
ji iáit eszközölhető nem leven, a Danaparton ja valja építtetni; mivel pedig igy a I838-ki jeges árvíznek elegendő tere nem maradna, ajánlja a ka
nyarodások általvágását a sz. gellérthegyi szondái
nak felé, melly által a viz hüvelykre felemel
kedik, az állóliidnáli szélességre kiszélesbítesét.—
javalja továbbá a soroksári Dunaág elrekesztését, szigeteknek parttali összeköttetését.
ej. Az építési módokra nézve különböző mi
nőségű földre különböző alaptételt javai: kúpalakn sülyesztéseket, pilótákat, talpakat.
fi). Több próbái által meghatározza a pesti kőbányai száraz, és áztatott, úgy szinte a pesti veres és sápadt tégláknak száraz és áztatott álla^
potjokbani absolut erejüket; ezen ered vény ékből indulván ki, felszámolja az említett anyagok ellen
álló erejét egy háromemeletű épületben.
ej. Legalkalmasabbnak véli a városi főcsa
tornát a most is létező legalacsonyabb helyen me
nő árokpál építeni, mellybe a többi csatornák vi
tetnének, értetvén, hogy a Duna mellett két felől vizzsilippol lenne
ellátva-ÖTÖDIK SZÁM.
a j. A jégtqrlást három okból fejtegeti: ha a Du
na nagy vízzel állott b e ; — ha a jeget sok hó fe
di; — ha a felső vidékeken előbb lágyul s indul a jég. — Ez ellen legjobb módnak gondolja a sorok
sári Dunaágat elzárni, és a töltést a legnagyobb vizen túl még egy öllel felemelni;—-továbbá a bu
dai részen a nyulfutási, és kopaszi zátonyokat sar
kantyúkkal a parthoz kötni, végre a pesti és budai oldalon töltést építeni.
ÓJ. A rákosi oldalon egy olly csatornát kí
vánna vonni, mellynck feneke a legnagyobb vizzel
\ IOÍ)
megugj tízzen, hogy a vidékről folyó vizek a városba ne mehetnének,
ej. Az íieai csatornákra nézve két főcsator*
nát javai építtetni, egyiket a váci cs soroksári ucán, mást a kis Rákos-völgybe, mellyek a so»
roksári vámnál egyesülnének, ezek a Dunától zsi»
lip által lennének elválasztva, ebbe folynának az úca vizei és áradáskor gőzgépelylyel kellene a vi»
zet belőle a Dunába hányatni.
dj. A kutakat rostély lyal, és ollyruagas kám- vákkal kívánja ellátni, jiiint a Dunatöltés ma
gassága.
ej. A téglát, homokot, követ jónak állítja, s javalja a pilótákra építést, valamint az igen
mély fekvésű ueák fellöltéset.
HATODIK SZÁM.
aj. Az egész várost töltéssel kell körülvenni;
a Dunaparton különössel! négyszeg kövekből éke»
sen szükség építeni, hogy teteje fák között járdáid szolgáljon.
ÍJ.A házakat rostra, nem pilótákra kivánja épiteni és válogatott íjjatériálékhól; a pesti maté»
riák mind jók, csak meg kell választani.
c). E
gy főcloácát akar az országút alatt épí
teni, melly menjen a Dunába, ezen cloácába vitet
nének az úca csatornái, A főcloáca felső és alsó végein lenne egy nagy cisterna, melly addig a tiszlátalanságot befogadhatná, míg a Duna árja tart, és zsilipéi megnyittathatnának; ezen főcsatornát lehetne nyíltan is készíteni, s ekkor hajózhatói lenne, és az új épülettől kezdve a Therézia-, és Ferenc*városokon általmenne a Duna soroksári ágába.
<ÍJ. A csavarulatokat el kell metszeni, a budai kis és nagy Margit - szigeteit el kell zárni,
107
ej. A budai patak által a Dunába formált 20 öl bosszú porondot, melly a viz irányát megvál
toztatja, el kell rontatni egy a sóháznál épített iszapfogó sarkantyúval.
f j . A Dunát szélesíteni nem tartja szükséges
nek, a soroksári Duna elzárását pedig veszedel
mesnek véli; a Dunára kívánja hagyni a soroksári ág eliszapqlását.
Ezen hat előadott pályairatok között az alúl- irt véleménye szerint a 4-dik szám — mellynek jel
szava: „Viz, tűz jó két legény a háznál, de rósz két mester“ -r- a kérdést legjobban megfej tette.
Nem mellőzheti el azonban a vizsgáló abbeli ész
revételét kijelenteni, hogy a sz. gellérthegyi szo
rulatnak, az általa okozott 4 hüvelyk és 2 vonal duzzadás elhárítása tekintetéből a tervezett álló hidnáli szélességre bővítését, iijelly Q. pályái rítt bán foglaltatik, nem tartja szükségesnek; ez olly cse
kélység, hogy ezzel az áradás nem fog észrevehe- tőkep növekedni.
Költ Pesten, télhó 28-dikán 1842.
M o e s i / L, pest iné gyei főmérnök»
B.
SCHMIDT GYÖRGY NYUGDÍJAS K. PROF.
VÉLEM ÉNYE.
Alle diese wiederkehrenden Überstimm un gen «iijd die unleugbarste«
geweifte, dass sich die Fluss betten erhöhen und weiter werden, als sie ehemals waren. Diese Erhöhungen der Flüsse, die Vermehrung der Inseln, die Serpentinen und Flussengen haben bei den mehreren Flüssen sich auf eine sehr beunruhigende Weise vermehrt.
Allgemein ist demnach das Che! der Versandungen der Flüsse, wichtig in seinen Folgen und höchst wahrscheinlich rjie Ursache zu künftigen Haupt-Revolutionen unserer Erde. —
Wie beking.
So lange ein Wasserbaumeister die Noth Wendigkeit, di«
Normalbreite zu berücksichtigen, nicht gehörig ein&ieht, »o kann er die Wirkung seiner Werke nicht Vorhersagen; er bauet auf ein Gernthewobl los, und verdient nicht den Na
men eines Wasser hau verständigen j wenn er auch gleich ganze Ströme in Unordnung gebracht, ganze Provinzen mit seinen grundlosen Angaben arm gemacht hätte, und er am Eigensinne denj noch eigensinnigeren Strome wenig nachgäbe.
S i Ib prs chl ag.
•A-lulirt azon kapcsolatnál fogva, miszerint a hon javát oltalmazni, veszedelmét elhárítani min
denki kötelcztetik, ezen diszteljcs tisztemnek, mellyrc hivattam, jóllehet aggott koromban, még
is, mennyire erőm engedi, megfelelni igy ekezen dem.
Mivel azonban az olly fényes jutalomra pá
lyázóknak bírálója előtt az igazság azon törvényé
nek, hogy kinckkinck a magáé megadassák, szent
nek keli lenni, lő képen pedig vigyáznia kell,
ne-109
hogy valamelly tesz ellen azáltal vétkezzék, hogy helytelen vagy roszul alkalmazott engedékenysége által néinellyek hanyaságát pártolja, vagy szerfelett!
csípőssége által a szemérmesebbek kedvét az írástól elrettentse: jónak véltem azon módot, mellyel a pá
lyairatok vizsgálásában magam követék, röviden előadni, hogy azok, kik véleményemtől különböz
nek , ítéletemet jobban felfoghassák.
A névtelen iratoknak rövid kivonatját ( l \ . N.
kívül) ide mellékeltein, miszerint mind a jegyze
tek rövidítésén segiték, mind pedig az olvasóknak a kéziratok egybchasonlitását könnyebbítem.
Az 183$-ki vízár jelenségei.
E szerencsétlen év telének kezdete a szokott
nál gyengébb volt, azonban szünet nélkül sűrűn havazott, melly későbben a hideg bekövetkeztével összefagyva, 3 — 4 lábra, sőt a partok felé 5 láb magasságra is nőtt» Végre a jégzaj junnar G-ikán megállóit, midőn a budai vizmérlék 20 lábat, és 6 hüvelyket mutata» Midőn ez idő óta szüntelenül havazott, a következett vizárt kétségtelenül várni lehetett. Ehhez járult még, hogy a pesti kapitányi hivatal, azon félelemből, nehogy a város belsőjében levő tömérdek hó, ha hirtelen olvadásba jő n e , a csatornák elzárása miatt árvizet szülne, büntetés fenyítése alatt megparancsolta, hogy mind azon hó, melly vagy a házak udvarain, vagy az ucá- kon találtatik, a Dunapartra hordassék, onnan magányos, innen pedig közönséges költségen. Ezek szerint a városi sz. egyház épületével szemben a Dunába mintegy 40 lépésnyire iszonyú hó
hegy lialmoztatott. Ugyanez történt a kereskedők épületen felül is. Végre a szüntelen növekedő Du
nának ereje, a lanyhább időjárás miatt olvadásba indúlt hó és felülről jöv ő vizek által annyira nőtt, hogy martius 15-én jégboritékát féltőre, és
folyá-HO
sának főbb akadályai miatt a budai vízmércék sze
rint 29 lábra, és A hüvelykre kénytelent tett fel
duzzadni, mellyel mind a váci, mind a soroksári töltéseken túl törvén, és a Iapályosb helyeken 10— 11 lábnyi magasan állván,olly nyomort szült, inellynck emléket megújítani a szív iszonyodik.
E szeles kiterjedésű vizárban különös az, hogy nagy része azon épületeknek, inellyck magasbhely- hezéseknél fogva a vizártúl bátorságban lenni lát
szattak, a víznek a földből a pincékbe, és földalatti boltokba való rohanása miatt a vizáit megérezte.
Az esztergálni vizár is a Szebcgény alatti he
gyek által feltartott, hó tömeg miatt eredeti ha
sonlólag.
A vizár okai és következményei.
A hónak több mint két hónap alatt összehal
mazott tömege a jegedt borítéknak nehéz elmehe
tését önkényt mutatta, erőtlen lévén a folyam a tömött hóval borított vastag jégnek olly nagy tö
megét előbb vinni. Ehhez járultak a város udvarai
ról , cs ucáiról a sz. egyházzal és kereskedők épületeivel szemben magasra egybehordott, és a folyamba messze benynlt hóhalmok, inellyck azon kívül, hogy a folyamnak mind a maga, mind a két felsőbb ágak jegeivel zajló medrét megsziikítet- ték, a még kemény jéggé nem fagyott, mint vala- melly erős hókeveré k , minden rugósság nélkül le
vő egymást követő jeges anyagnak, mint rest test ellentállottak, melly minden időpercben összeüt
közése által sebességéből mindig vesztett-A folyam
nak szerfelett nőtt ereje által még inkább szaporodott a lassan baladó jégtömeg a Csepel-szigeten felül sű
rűn létező szigeteknél, és a sekélyeknél, inellyck be ez erőtlen jégtest ütközött, leült, és a jeget hozó folyamnak útját elzárta, ’s nemcsak partjain, ha
nem a váci és soroksári töltéseken is tul hatván,
111
minden lupályosabb helyeket elöntött, a rósz anyagból épült házakat minden félöl pusztítván, Nemcsak a leomlott házak romai rémitették el a sors által szomorúéit városi; más magasabb helye
ken levő házak is szenvedtek, mellyeket az árvíz ugyan nem mosott, hanem a földalatti holtok a tágas ereken berohanó ellenséges vizet magokba fogad
ták; miből lett, hogy az épület mély alapjában sokáig lappangó viz által fellágyult föld lassanlas- san leülepedett, s a felettek levő falak gyakori hasadékokat kaptak; több a rohanó vizérhez kö
zellevő csatornák is összeomolván.
Ezekről alább a Il-dik számú pályázónál e) alatt többet. —
A mélyen eiömlött víznek tartós maradása a pincéknek, ’s földalatti boltoknak falait nedves
séggel eltöltötte, meg a földszinti épületek részeit is átjárván. Miért is azoknak mind használatuk rosszabb lett, mind pedig lakóit terhes nyavalyák kínozták. Ezen felette szomorú időnek még sokáig fen maradnak nyomai.
A Duna állapotja a két város között.
aj. A budai part egy hosszudad ellipsis for- tnáju, s felé esik a víznek, mind legnagyobb mély
sége, mind pedig sodra; mellynél fogva alapjában kimosván a partot, kitűnő sebességével szüntelen rontani törekszik a megindult jé g , és nagy erővel dörzsöli azt, melly által a feltartóztatott tömegből jégtorlat alakul.
A pesti part formája homorú, rendetlen, és gyengén menedékes, a víznek pedig csekélyebb mélysége, és sebessége miatt nyomásának kevésbbé lévén kitéve, szüntetem nevelkedésben van, a pesti malmok, és tábori kórház táján levő rész kivé
telével.
112
Miből következik, hogy a még allé budai partnak oltalmazására kell foképen minden gon
dot fordítani, melly némelly helyeken, mint pél
dául az Újvárosnál (Neustift) a viz szélétől alig egy vagy két Ölnyi széles, midőn ennek épségé
től függ azon egyetlen úcának, mellyel az alsó város b ír, megmaradása.
És ámbár a partnak némelly helyein a jég diihe ellen mint valamelly oltalomfal a föld ma
gasra van felhalmozva, kevés helyeken pedig, mint például: a Rudas-fürdőtől a Sáros-fürdő kö
zelében levő vámházig, rövidebb vagy hosszabb kőfalak rakattak: inindazáltal c jelen szükségal
kotta védszerek minden veszedelmet nem háríta
nak el, mit bizonyít az 1826-ban épített, és ké
sőbb egy részben összeomlott parti kőfal is.
Azon helyek, mellyeken a jégnek meggátolt szabad folyása miatt toriatok alakulnak, e követ
kezők:
B u d á n
1. Az országút elején a katonai kórházzal szemben feltöltött part.
2. A hajóhíd.
3. Rudasfürdő.
4. Gránátospiac.
5. Halpiac.
6. Élelmezési hivatal (Verpflegs-Amt).
P e n t e n 1. A királyi hajóhivatal.
2. Téli átjáró.
3. Kirakó dó piac.
4. Tábori kórház.
b). A part rendes magassága a zéruson felől
a 12 — 15 lábat ritkán haladja. Néhány a zérus
113
feJeti cinelkcdettebb helyek, a házak és templo
mok küszöbétől mérve, kővetkezők:
1. A színház kávéháza 20' 3'' 3"' 2. Kereskedők épülete 25 0 9 3. Rácz templom . . . 20 10 9 4- Belső sz. egyház . . 21 5 9 5. Apáczák temploma 22 10 3 6. József-városi sz. egjdiáz 24 2 3 7. Teréz-városi . . , . 24 4 9 8. Seminarium . . . . 26 4 9 9. Reformátusok temploma 28 9 9 10. G örögöké... 24 9 11 11. Sz. Rókus-kápolria . . 20 9 3
Mellyekből az egybe hordott pesti partnak magassága a hídon felül úgy, mint alul némileg megítélhető. 1. 2. 10. szám.
ej. A pesti part anyaga, mint a jelen ásások mutatják, az, melly a következő d. pont alatt előa- datik, azon különbséggel, hogy az első rétegű viz helyett homok, ’s porond értessék. A budai part legnagyobb része humus-fold, a szomszédhegyek homokával és köveivel elegyültem
dj. A len ékanyagot a pesti részen a hid épí
tője által 1837-hen septemher 16-án a parttól 50 ölre végbe vitetett fúrás, midőn a vízmérték 8' 10" 6'" állott, illyennck mutatta:
réteg I anyag | magasság j
1. V Í Z 17' 6"
2. iszap 2/ 3"
3. homokporond 7' 10"
4. kék színű agyag végtelen.
A legtömöttebb agyagréteg az idézett évben és napon csak két lábra futatott, hanem a Király
ura szegletén, báró Orczy udvarán ásott kút, S 8
I l i
több más próbák megmutatták, hogy ezen fúrási mód 610 lábra folytathatott
A budai part közelében levő rétegek a szőni' szédhegyek tövei által köKinbözőleg metszetnek keresztül.
ej, A Duna szélessége a két város közt kes
k e n y e b bmint azokon felül, mellyliez a Margit szigeténél levő balág egy edül szélességében egyen
lő. A két ágnak a margit-szigeli egybc-folyásánál levő legnagyobb szélessége a folyónak egészen a Rudas-fürdőig szüntelen szűkül, holott is füképen pedig a Sáros-fürdőnél szélesen kiterül. Különö
sen a két városnak Vörös László által kiadott tér
képe szerint a téli inedrii folyamnak szélességei így következnek:
A felsőbb szigeteknél, magokat oda nem szá
mítván, 400 — 500°.
A két ág összefolyásánál a Margit-sziget fo
kán 480 — 490°.
Valamivel alább , 250"
A h íd n ál... 220 — 230°
Sz. <i el lér t-h egynél 160°
A Sáros-fürdőnél 105"
Ezen alul 500 ölet a Csepel-szigetig: 530“.
A legnagyobb és legkisebb szélesség közt a különbség mintegy 400°.
f j.A Duna mélysége a viz legkisebb állásában.
A felsőbb szigetnél 5' - I0/, ritkán 12b
A szigetek alatt hosonló szélességben 8' - 15"
A folyam szabad folyásában 13' - 20' - 31'.
A legnagyobb és még eléggé meg nem vizs
gált mélység azon örvény felett van, melly a viz alatt lappangó, s részint a városhoz legközelebbi két pesti malmokig nyúló kőgerincz felső végénél létezik. E gerinczct mindjárt a Rudas-fürdőn alul a Sz. Gellert torkán lerohanó és a leszakadt köveket magával sodró záporpatak formálja, és szüntelen
1 1 5
ltcveli. Ez örvény-üreg a közelítőknek veszélyes, azért az azt nem ismerők elrettentésére hármas jellel tűzetett ki.
y j . A pesti töltések 1808-ban már kezdetben kelleténél alacsonyabbra emeltettek, ámbár a köze
lebbi 1809-ben * - 21' 8" 9'"> maga«
1811-ben pedig - - 21 3 0 j árvizeket eltávolíták a varostól'inégis azí 830ki 22'-0"-0'") .
nem különben az 1838ki 29'-4"-9'"}V1K 1 túlcsapott rajtok.
A hídnak mindkét részén elnyúló* kővel meg
erősített pesti part a 0-on 22'A lábon felül nem emelkedik.
AJ. A v í z elleni hajózás a Dtina jelen állítpot- jában igen terhes, és nem vészen kívüli. Mert:
i j.A Duna legkisebb állásában a , éa Nyúlfutás körül levő zátonyokat a legnagyobb erő- és idővesztéssel kell kikerülni. A feljövök, czéluk elérése végett, hajókon kénytelenek lovaikat a Cse
pel szigetére általszállitani, honnan egészen a szi
get fokáig jőve, 800-900 Ölre eresztett kötél által tétetnek a budai partra, folytatva kínteljcs mun
ka jókat, melíyben vagy köteleik gyakran elsza
kadván, vagy horgonyuk a kőfenéken semmit sem fogván, mind a közelebbi malmokat nagy kár, mind a hajókat vész fenyegeti.
Szinte ez történik a budai nagyobb sziget fe
lett is a vontató út átváltoztatásakor.
Továbbá azon víz alá rejlett liomokförlat, mell) az irgalmas barátok kolostorától kezdve föl
felé elég nagy távolságra nyúlik, azt eszközli, hogy a hajók a malmok közelében kénytelnek vitetni, mind a kétfél közös veszedelmére.
2. A Duna középmélysége semmi bajtnem okoz.
3. A Dunának áradt állapotában a víz elleni hajózás magában könnyű volna* ha sok helyeken a vontató út nem boríttatnék el. Ezenkívül a hídon
8*
110
felül a jobb part közelében valami forgó mutatko
felül a jobb part közelében valami forgó mutatko