Székesfehérvár a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben a versenytársa-ihoz képest relatíve jól használta ki társadalmi-gazdasági adottságait (földrajzi elhelyezkedés, közlekedésföldrajzi szerepkör, jól képzett munkaerővel kapcso-latos infrastruktúra stb.) annak érdekében, hogy sikeresen vonzzon külföldi működő tőkét a városba. Mindezek együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a város gazdasága tartós növekedési pályára állhasson. A jól működő gazdaság egyrészt előfeltétele a versenyképességnek, másrészt a kohéziós források sikeres felhasználásának is. Egy gyenge lábakon álló gazdaság ugyanis a forrásabszor-pciós képességre is negatív hatással van. A vissza nem térítendő támogatások hatékonyságában kételkedő vizsgálatok valóságtartalmát nem megkérdőjelezve, kijelenthető, hogy Székesfehérvár a rendelkezésre álló európai uniós forrásait a többi régióközponthoz képest jól használta fel. A város a KDOP forrásainak nem szívta el aránytalanul nagy részét, így a területi kohéziós célkitűzések nem sérültek a forrásallokáció során. Összességében elmondható, hogy a városban felhasznált uniós források nem kizárólag a hiányzó és/vagy elavult infrastruktúra pótlására irányultak, és a gazdaságfejlesztési célkitűzésekhez megvalósulá-sához is hozzájárultak. A rendelkezésre álló források 44 százalékát szívták fel az olyan beruházások (iparipark-fejlesztések, telephelyfejlesztés, inkubátorházak kialakítása), amelyek közvetlenül is hozzájárulnak a gazdaság élénkítéséhez, befektetők városba vonzásához, a már meglévők megtartásához. Ez az arány messze meghaladja a többi régióközpont és a főváros hasonló értékeit is. A tele-pülésfejlesztési beruházások nagy részét az országos trendekhez hasonlóan a népszerű funkcióbővítő programok tették ki. E programok keretében végrehajtott
Pásztor Endre
beruházások közvetlen gazdaságfejlesztési jelentősége ugyan elhanyagolható, azonban ezekből a forrásokból újultak meg Székesfehérvár közterei, parkjai, vala-mint új funkciókkal gazdagodtak a közszféra és közszolgáltatás elemei.
Bár nehezen számszerűsíthető, de a városi infrastruktúra megújítása révén közve-tetten ezek a beruházások is fejtettek ki gazdaságélénkítő hatást. A szakpolitika által preferált, társadalmi-gazdasági hatásai szempontjából kedvezőbb szociális városre-habilitációkra csak a településfejlesztési források egyharmada jutott. Ennek részben az is oka, hogy Székesfehérvár területén nem volt KSH-adatok alapján lehatárolt szegregátum, amely jellemzően a városrehabilitációs beavatkozások kiemelt színtere szokott lenni, de még szegregációval veszélyeztetett terület sem. Bár a felhasznált forrástömeg kisebb volt, a beruházások társadalmi-gazdasági hatása megkérdője-lezhetetlen. Míg rövid távon a programok hozzájárultak az érintett lakosság helyben maradásához, munkaerőpiaci helyzetük javításához, addig hosszú távú hatásaként várható, hogy lelassul vagy akár teljesen meg is áll a rászoruló településrészek lefelé nivellálódása. Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos infrastruktúrafejlesztések elsőd-leges célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés volt.
Irodalom
balÁs g.–baRanyai zs.–baRta MÁ.–Csite a.–fölDi zs.–főző zs.–jakobi Á.–
Rési k.–szePesi b. (2013): Városhálózati hatásértékelés. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest.
baRÁth g.–MolnÁR b.–széPvölgyi a. (2001a) A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában. Tér és Társadalom, 15. évf. 2. sz. 183–200.
baRÁth g.–MolnÁR b.–széPvölgyi a. (2001b) Területi egyenlőtlenségek a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom, 15. évf. 1. sz. 111–129. o.
beluszky P.–győRi R. (1999): A magyarországi városhálózat és az EU-csatlakozás.
Tér és Társadalom, 13. évf. 1–2. sz. 1–30.
Csite a.–fekete k.–hogyoR v.–jakobi Á.–jobbÁgy e.–kabai g.–kiss n.–kovÁCs e.–kovÁts b.–kun e.–olÁh M.–MatolCsy j.–néMeth n.–nestoR a.–szabó P.–szeRePi a. (2013): A turizmusfejlesztés területi kohézió szempontú értéke-lése, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest.
fDi [2018]: European Cities and Regions of the Future 2018/19 – Cities. fDi Intelligence Magazine, február/március, https://www.fdiintelligence.com/
content/download/71341/2038156/file/fDi%20European%20Cities%20 and%20Regions%20of%20the%20Future%202018:19.pdf.
gRosz a.–CsizMaDia z.–széPvölgyi Á. (2004): A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom, 18. évf. 3. sz. 111–125.
koltai z. (2007): A magyarországi városok versenyképességének vállalati
A Regionális Operatív Program (ROP) forrásainak felhasználása Székesfehérváron, 2007–2013
megítélése. Tér és Társadalom, 21. évf. 2. sz. 23–42.
kovÁCs z.–egeDy, t.–szabó, b. (2011): A kreatív gazdaság földrajzi jellem-zői Magyarországon. Tér és Társadalom, 25. évf. 1. sz. 42–62. https://doi.
org/10.17649/TET.25.1.1772.
KPMG (2017): A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007–2013-as programozási időszak vonatkozá-sában. KPMG Tanácsadó Kft., Budapest, https://www.palyazat.gov.hu/
magyarorszagi_europai_unios_forrasok_elemzese.
kukely, gy. (2008): A külföldi működőtőke-beruházások hatása az ipar területi folya-mataira Magyarországon, különös tekintettel a delokalizációra. Doktori értekezés.
ELTE, Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Budapest.
MolnÁR e.–Dézsi gy.–lengyel i.–kozMa g. (2018): Vidéki nagyvárosaink gazda-ságának összehasonlító elemzése. Területi Statisztika, 58. évf. 6. sz. 610–637.
nagy s. gy. (2008): Az európai uniós támogatások hatékonyságának mérése.
Hatékonyság és hatásosság az európai uniós támogatások felhasználásánál 2004 és 2006 között Magyarországon az első Nemzeti Fejlesztési Terv kereté-ben. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
neMes nagy j. (2001): Az ezredvég regionális folyamatai Magyarországon: átfogó átalakulás-egyedi fejlődési pályák. In: Maarten K.–Nemes Nagy J. (szerk.):
Helyi fejlődés, intézmények és konfliktusok a magyarországi átmenetben.
ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest, 23–35. o.
PolyÁnszky t. z.–RaMasz z. (2016): Regionális operatív programok 2007–2013-as forrásfelh2007–2013-asználásának területi elemzése. Századvég Gazd2007–2013-aságkutató Zrt., Budapest.
ReChnitzeR j. (1998): A határ menti városok aranypatkója. Előadásvázlat. Alföld a XXI. század küszöbén című konferencia, Békéscsaba, november 12–13.
ReChnitzeR j.–PÁthy Á.–beRkes j. (2014): A magyar városhálózat stabilitása és változása. Tér és Társadalom, 28. évf. 2. sz. 105–127.
széPvölgyi Á. (2006): A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 4. sz. 145–159.
sziRMai v.–geRgely a.–baRÁth g.–MolnÁR b.–széPvölgyi Á. (2003): The City and its Environment: Competition and/or Cooperation? A Hungarian Case Study. Discussion Papers. 41. HAS Centre for Regional Studies, Pécs.