A kutatás metodológiája és lebonyolítása

Mivel e dolgozatban területi szempontból igyekszünk körbejárni, megvizsgálni az oktatás esélyegyenlőtlenségi problémáit, elsősorban arra szerettünk volna választ kapni, valóban függ-e – és mennyiben – a település méretétől, típusától, ellátottságától, gazdasági adottságaitól az általános iskolai tanítás színvonala és ezáltal a gyerekek jövője, esélyei⁶¹. A kutatásaink alapjául egy szakirodalmi, hazai és nemzetközi kutatásokról szóló elméleti áttekintés szolgált, amely a kutatási kérdéseink megválaszolásának lehetőségeit és nehézségeit is jobban körüljárta, rávilágított az alapprobléma multidiszciplináris értelemben vehető sokoldalúságára.

4.3.1. A területiség és a családi háttér hatásainak vizsgálata (szekunder, elemző, kvantitatív kutatás)

A területiség és a családi háttér hatásainak vizsgálata (szekunder, elemző, kvantitatív kutatás) során az elérhető és a témában releváns statisztikai adatok feldolgozása, elemzése. Itt főként az esélyegyenlőtlenségi problémával deklaráltan és kiemelten érintett általános iskolás tanulók helyzetét vizsgáltuk meg és analizáltuk. Indikátorként a települési fejlettségi mutatókat, az iskolai eredményességmérő tesztek mérőszámait, a családi háttérindexet (CsHI, az angolszász irodalomban SES), valamint a saját számításokkal nyert pedagógiai hozzáadott értékeket használtunk.

Az Országos Kompetenciamérés eredményeit használva megvizsgálhatjuk, hogy egymáshoz viszonyítva milyen erős összefüggésben van egyrészről a tanulók szociális helyzetének mutatója, a CSHI, másrészről a területi hatásokat jellemző mutatók (a településtípus, valamint az iskola régiója) a tanulók teljesítményével (a tesztpontszámmal is és a PHÉ-kel is).

A vizsgálati módszer: egyváltozós általános lineáris modell (Univariate General Linear Model), ami hagyományos nevén nem más, mint a kovarianciaanalízis (legalábbis az általunk használt egyszerűbb változatát tekintve). A számítás alapvető eredménye az az arány, amely a teljesítménymutató varianciájának meghatározásában a CSHI, illetve az adott területi jellemző

61 Nyilvánvalónak, már-már közhelyesnek tűnik, hogy a szegényebb területeken működő iskolákban kevesebb lehetőség adódik a diákok számára a jövőjük, karrierjük szempontjából, de vajon valóban így van-e?

szerepét mutatja be (parciális éta). Ez alapján dolgozatunk azon kérdését kívántuk megválaszolni, az iskolai teljesítmény kapcsán milyen összefüggés lehetséges a családi háttér és a területi adottságok között.

Szorosan kapcsolódik kutatási kérdéseinkhez a kontextuális effektus kérdésköre, amellyel kapcsolatban szintén végeztünk elemzést. A Jelenségek, tapasztalatok, az iskolai esélyegyenlőtlenség kutatásának eredményei című fejezetünkben idéztük Cs. Czachesz, Radó tanulmányát (2003, p. 352–353.), amely bemutatja a családi háttér, a területi adottságok, az iskola és a diákok előmenetelének lehetséges kölcsönhatásairól szóló kutatásuk eredményét.

A kutatópáros azt állította, hogy az iskola társadalmi összetételének hatása van a tanulók teljesítményére az úgynevezett „felhúzó erőn” keresztül. Mindenképpen fenntartással kezelnénk az általuk ismertetett összefüggéseket és következtetéseket, mert egyrészt a mi kutatási eredményünk ezt nem támasztja alá (lásd a későbbiekben), másrészt Czachesz és Radó nem vizsgálták meg, hogy a rossz családi hátterű, de egyforma szociális helyzetű diákok közül hogyan kerültek be a rosszul, illetve jól teljesítő iskolákba a diákok. A fenti kérdés megválaszolása érdekében és a feltevésünk kemény adatos bizonyítása céljából leszűkítettük a mintánkat azokra a nyolcadikos és tizedikes tanulókra, akik rossz szociális helyzetűek, ami azt jelentette csoportképzés szempontjából, hogy a családi háttér indexük -1 és -1,5 között van.

Kétmintás t-próbával hasonlítottuk össze ezek közül a gyerekek közül azokat, akik 0-nál kisebb értékű átlagos CSHI-szel rendelkező iskolába járnak, és akik esetében ez az átlag 0-nál nagyobb. A vizsgálataink eredményének leendő validitását szem előtt tartva, a kutatási kérdéseink megválaszolása érdekében a teljes, általános iskolás korú népességet alapul véve (748 523 fő⁶²) és az összes iskolára vonatkozó éves, Országos Kompetenciamérés matematikára és szövegértésre vonatkozó adatait vettük figyelembe⁶³.

Maga a kutatás populációja a mindenkori általános iskolások halmaza, a minták az egy-egy évfolyamban adott tanévben tanulók azzal az óvatos megjegyzéssel, hogy egy kis fenntartással kezelhetjük ezt is, hiszen megkérdőjelezhető, hogy tekinthető-e egy adott évfolyam tanulóinak összessége olyannak, amely reprezentálja az adott tanévben az összes évfolyamot, és az összes évben az évfolyamokat.

62 KSH, 2015-ös adat

63 A köznevelési feladatellátási helyek száma a 2013/2014-es tanévben 10 863 volt, az előző tanévi 10 213-mal szemben. (A növekedés nagyrészt annak köszönhető, hogy változott a számbavétel módszertana.)

4.3.2. Az iskolai infrastruktúra vizsgálata (primer, elemző kvantitatív kutatás)

Az iskola területi adottságainak, a telephelyi infrastruktúrának a vizsgálata (primer, elemző kvantitatív kutatás) során az elérhető és a témában releváns statisztikai adatok feldolgozásával, elemzésével az iskola – mint telephely – adottságai (állapot, felszereltség, ellátottság), valamint a tanulói eredményesség közötti összefüggés statisztikai vizsgálata az oktatás eredményességének tükrében.

Kutatásunkhoz az Oktatási Hivatal teljesítménymérésének eredményeit és a KSH területi, gazdasági adatait használtuk fel.

Az OKM során kitöltetett minden telephelyen, azaz iskolában (a mi táblázatainkban feladatellátó hely, rövidítésenkben FEH) egy ú.n. „Tanulói kérdőív”-et, egy „Telephelyi kérdőív”-et és egy „Intézményi kérdőív”-et, ami azt a célt szolgálta, hogy a felmérések eredményei összevethetővé, elemezhetővé váljanak a rendelkezésre álló lehetőségek, körülmények alapján felvett adatok segítségével.

4.3.3. Irányított, strukturált interjúk (primer kvalitatív kutatás)

Az időben és térben is legnagyobb kutatásunk során pedagógusokkal készítettünk irányított, strukturált interjúkat Magyarország 17 településének 20 iskolájában 80 pedagógussal primer kvalitatív kutatás keretében. Közel százhúsz órányi anyag gyűlt össze a két és fél éves munkánk nyomán. A kérdéseink elsősorban arra irányultak, mennyire érzékelik helyi és iskolai szinten komoly és megoldandó problémának az esélyegyenlőtlenséget, és függenek-e nehézségeik, problémáik a település méretétől, típusától, ellátottságától, gazdasági adottságaitól, mennyiben látják úgy, hogy az általuk tanított kisdiákok jövője, esélyei összefüggnek azzal, hogy milyen adottságú területen, milyen oktatásban részesülnek, és alkalmaznak-e bármilyen eszközt, pedagógiai módszert stb. az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésére, vagy van-e az iskolájukban valamilyen jógyakorlat, kezdeményezés, ötlet vagy legalább szándék, amely az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének irányában hat.

Ennek a több mint kétéves kutatásnak az előkészítéséhez öt elismert szakemberrel, gyakorló pedagógussal készítettünk előzetesen elemző, strukturált szociológiai interjút, valamint leendő pedagógus egyetemi hallgatókkal interaktív módszerrel, csoportos, „brainstorminggal”

egybekötött kooperatív munkában gyűjtöttük össze, hogy szakmai szempontok szerint milyen témákat fontos érinteni. Majd fentiek alapján összeállítottuk az irányított interjú kérdéseit, amelyek „vezérfonalként” szolgáltak a terepkutatásaink során (Melléklet: 35. és 36. táblázat).

Az iskolák kiválasztását térségi adottságuk (GDP) és teljesítménymutatóik (OKM-tesztek) alapján végeztük el, ahogy ezt részletesebben is ismertetjük. A gyakorlati megvalósítás során kisebb módosításokat volt szükséges beiktatnunk, amikor nehézségek adódtak a helyszínek egyeztetése során, ezért már előzetesen kiválasztottunk ilyen esetekre póthelyszínt. A legfontosabb szempont ez esetben is az volt, hogy a kiválasztás alapmechanizmusai ne változzanak.

Összesen 2830 általános iskola teljesítményét vizsgáltunk meg a fenti metodológiával (a 2012/13-as (2014-es összesített adatokkal), majd a 2014/15-ös tanévben (2016-os összesített adatokkal) végzett Országos Kompetenciamérés eredménye szerint, melyből a gyógypedagógiai iskolákat kivettük).

A kutatási terepek kiválasztási szempontja a teljesítményszámításaink alapján az alsó és felső kvartilis volt, vagyis a jó abszolút teszteredmény azt jelentette, hogy az iskola a matematika és a szövegértés tesztátlaga alapján egyaránt a felső 25%-ba tartozik, a gyenge abszolút teszteredmény esetünkben pedig azt jelentette, hogy az iskola a matematika és a szövegértés tesztátlaga alapján egyaránt az alsó 25%-ba tartozik.

Mint már ismertettük, helyszíni interjúkat készítettünk 9 megyében és a fővárosban, az ország 17 településének 20 iskolájában összesen 80 pedagógussal.

34. ábra: Kutatási helyszíneink térképe és háromdimenziós szempontrendszer-elemzése Forrás: Saját szerkesztés

Külön vizsgálat alá vettük a legmagasabb (legjobb 25%) és legalacsonyabb kategória (legalacsonyabb 25%), vagyis a felső és az alső kvartilis tovább-bontásával a CSHI szempontjából legjobban elkülöníthető, vagyis a nagyon jó és a nagyon hátrányos családi háttérrel rendelkező iskolákat.

A pedagógusokkal folytatott interjúk esetében, az interjúalanyok kijelölése során kiszámoltuk az iskolák 2014. évi 8. osztályos kompetenciamérés matematika és szövegértés átlagpontszámainak összegét, és meghatároztuk ezen adathalmaz alsó és felső kvartiliseit.

Kiszámoltuk továbbá az iskolák átlagos pedagógiai hozzáadott értékeinek (PHÉ matematikából és szövegértésből) összegét, és az így adódó adathalmaznak is meghatároztuk az alsó és felső kvartilisét.

Budapestet is egy régiónak tekintve felosztottuk az ország régióit gazdasági értelemben (fejlettség szempontjából) erős és gyenge régiókra, a teszteredmény-adatok alapján a felső kvartilis feletti iskolákat erős teszteredménnyel, az alsó kvartilis alatti iskolákat gyenge teszteredménnyel rendelkezőknek neveztük el, valamint a PHÉ adataik szerint a felső kvartilis feletti iskolákat erős PHÉ-vel, az alsó kvartilis alatti iskolákat gyenge PHÉ-vel rendelkezőknek tekintettük. A 11. táblázatban szerepel, hogy az interjúk felvételéhez az iskolákat milyen módon választottuk ki, a táblázat minden egyes cellájába tartozó iskolák közül véletlenszerű mintavétellel választva egyet-egyet.

Az empirikus, kvalitatív vizsgálathoz irányított, strukturált interjúkat készítettünk 2014-ben és 2016-ban a fenti leírás szerint kiválasztott iskolákban 4-5 pedagógussal. A véletlen kiválasztás eredménye területi megoszlásban a következő:

• Dél-Dunántúl: 2 helyszín,

• Dél-Alföld: 1 helyszín,

• Közép-Magyarország: 3 helyszín⁶⁴,

• Észak-Alföld: 2 helyszín,

• Észak-Magyarország: 5 helyszín,

• Nyugat-Dunántúl: 1 helyszín,

• Budapest: 3 helyszín.

64 Ebben a régióban a második kutatási időszak során konkrét ajánlás nyomán egy plusz iskolát is bevontunk a vizsgálatba, mivel a terepmunkát végző diákok számára tanulságosnak ígérkezett, hogy egy tisztán szegregált iskolát is megismerjenek. Tekintettel arra, hogy a kvalitatív kutatásnak nem torzíthatta az eredményeit, viszont értékes információkat kaptunk, ennek az iskolának az adatait is figyelembe vettük.

A kutatás időszaka alatt több mint negyven hallgatót sikerült aktivizálni és bevonni a terepmunkába. Az ELTE-n tanuló diákokat beosztottuk a különböző helyszínekre, ahová együtt utaztunk, és közösen tapasztaltuk meg az iskolákban a hétköznapok valóságát, a tanárok különböző hozzáállását és egy valódi kutatás valódi nehézségeit is. A leendő pedagógusok nemcsak saját megfigyeléseikkel, véleményükkel gazdagították munkánkat, de több alkalommal műhelymunka-szerűen részt vettek az együttgondolkodásban, izgalmas kérdéseket vetettek fel, kritikákat fogalmaztak meg, és így kölcsönösen tanulhattunk egymástól.

Izgalmas volt megtapasztalni, hogy valójában mennyiben függ egy-egy intézmény hangulata, atmoszférája attól, hogy az ország mely területén, milyen környezetben található, milyenek a helyi adottságok. Az is érdekes volt, hogy bár előre tudhattuk, hogy az adott iskolában milyen a felmérések szerint a diákok iskolai teljesítménye (kompetenciamérési eredmény) és a tanárok teljesítménye (pedagógiai hozzáadott érték), mégis semlegesen és elfogulatlanul kellett a kutatási interjúkat elkészíteni, kérdezni, a beszélgetést irányítani, és erre alaposan felkészítettük a hallgatókat.

RÉGIÓ

GYENGE ERŐS

ERŐS

teszteredmény Erős PHÉ⁶⁵ Gyenge PHÉ Erős PHÉ Gyenge PHÉ ISKOLA

GYENGE

teszteredmény Erős PHÉ Gyenge PHÉ Erős PHÉ Gyenge PHÉ

11.táblázat: A területi kvalitatív kutatáshoz, az interjúkészítéshez terepként szolgáló iskolák kivgálasztásának sémája a területi szempont (a gazdasági fejlettség), valamint az OKM-eredmények alapján

Forrás: Saját szerkesztés

65 Pedagógiai Hozzáadott Érték

4.3.4. Az esélyegyenlőtlenségi és egyenlő bánásmódbeli problémák, az asszertivitás területi vizsgálata (primer kvantitatív kutatás)

Az ombudsmani panaszok elemzése, primer kvantitatív kutatás, melynek során az esélyegyenlőtlenségi és egyenlő bánásmódbeli problémák esetén az érdekérvényesítő képességet, az asszertivitást, annak terülati vetületeit vizsgáltuk azzal, hogy az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Könyvtárában hozzáférhető dokumentumok, éves jelentések és az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala által rendelkezésünkre bocsátott iratok alapján oktatási, iskolai témájú, emberi jogokkal kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat elemeztünk tematikájuk és területi megoszlásuk szerint (Melléklet 30. a és b táblázat).