Nagy gáBor
1. a kuTaTás célja
M
indenki szeretné megismerni a jövőjét, kideríteni, hogy mit hoz a holnap. Az emberek általában jövőképük, tudásuk, lelki beállítódásuk, félelmeik és vágyaik által vezéreltek. Jelen kutatás a hazai végzős középiskolások válaszainak segítségével, várakozásaik, elképzeléseik feltárásával szeretné bemutatni 2025 Magyarországát.Azért van szükség arra, hogy a jövő fiatal felnőtteinek jövőfelfogásába betekintést nyerjünk, mert ők most életük nagy döntései és változásai előtt állnak. 18 év múlva részesei és esetleg aktív irányítói lehetnek a magyar társadalomnak, a gazdaságnak, a politikának és a természeti környezetünknek.
A kutatás célja a hazai végzős középiskolás diákok jövőhöz való viszonyának fel-tárása egy kvantitatív kutatással, gyakorlatilag egyfajta jövőorientáltság-vizsgálattal.
A jövőorientáltság négy összetevőt tartalmaz: a jövő iránti érdeklődés, a jövőről való gondolkodás, a jövőért végzett tevékenységek és a várakozások a jövővel kap-csolatban (Nováky–Hideg–Kappéter 1994). Ebben a kutatásban a jövőről való gondolkodáson volt a hangsúly. Feltételezésünk, hogy a fiatalok véleményének megismerésével közelebb jutunk ahhoz, hogy megismerjük: milyen jövőalakító gondolatok munkálnak a jelenben.
ma gy arorsz ág 20 25
424
2. a
kuTaTásmódszerTanaésakérdőívA kutatás kérdőíves megkérdezéssel, a lekérdezés rétegzett mintavételi eljárással készült. Az országos felvételi iroda által kiadott továbbtanulási rangsor alapján ki-választottunk jobb (első tized), illetve rosszabb (utolsó tized) beiskolázási arányt felmutató iskolákat, és ezeket régiók szerint súlyoztuk. A régióközpontokban az országos megoszlás szerint kérdeztünk le. A minta reprezentatív a vizsgált ma-gyarországi középiskolás alapsokaságra nézve településtípus, nem és régió szerint.
A kutatások alapjául szolgáló minta N = 980. Ezer középiskolást kérdeztünk le, a feldolgozás után 980 kitöltött kérdőívet tudtunk az elemzésbe bevonni. Az elemzést az SPSS-program segítségével végeztük. A mérések elvégzésének időpontjai: 2007.
február–március.
A kutatás alapját képező kérdőív a Budapest Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tan-széke munkatársainak és demonstrátorainak közös munkájaként készült. A kérdőív három nagyobb kérdéskört – személyes tér, gazdaság, politika – vizsgált. Az előzetes kvalitatív kutatás azt mutatta, hogy a fiatalok számottevő érdeklődést mutatnak e témakörök iránt.
A kérdőív hat részből állt. Az első részben 42 jövőre vonatkozó állítást fogal-maztunk meg gazdaság, egészségügy, technika és közélet témakörökben. Ezeket két ötfokozatú Likert-skálán kellett értékelni egyrészt a bekövetkezés valószínűsége szerint, másrészt aszerint, hogy a válaszolók mennyire szeretnék, hogy bekövetkez-zen az esemény.
A második részben a középiskolásoknak a személyes terükre vonatkozó, nyitott kérdésekre kellett válaszolniuk. Itt voltunk kíváncsiak a nyelvtanulási hajlandósá-gukra, mely nyelveket, milyen szinten szándékoznak megtanulni 2025-ig. Ezután a kívánt lakóegység típusát, az országot – ahol élni szeretnének – kérdeztük. Itt sem adtunk meg kategóriákat, mindenki eldönthette, hogy országot, régiót vagy föld-részt ír-e be. A családalapítás időpontját és a vágyott gyermekek számát tudakoltuk ezek után, valamint, hogy hol szeretnék kialakítani egzisztenciájukat. Legvégül az őket érdeklő területre kérdeztünk rá, ahol elhelyezkedni szeretnének a jövőben.
A harmadik kérdéscsoport hasonlatos volt az elsőhöz, állításokat kellett osztá-lyozniuk, de már csak a bekövetkezésük valószínűsége szerint, mert ezek az állítások mindegyike negatív jövőbeni lehetőséget írt le (például: a „terrorizmus komoly problémát okoz”).
A negyedik részben rövid, mindennapi életre vonatkozó állítások szerepeltek, amelyekről dönteniük kellett. Ezek a jövőbeli hétköznapjaikra vonatkoztak, és arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire tartják a mostani életükből kiindulva igaznak („stresszes leszek”, „dohányzom”, „háborúba megyek” stb.).
Az ötödik kérdéskör egy attitűdkérdéseket felsoroló rész, amelyből el tudjuk dönteni, hogy a válaszolók milyen főbb személyiségtípusokhoz tartozhatnak.
ma gy arorsz ág 20 25
Majd legvégül tájékoztató adatokat kértünk nemükről, iskolájukról, szüleikről és birtokolt tárgyakról.
3. g
yakoriságok,
leírósTaTiszTikák 3.1 Mi jellemzi a középiskolásokat most?Elemzésünket az egész mintára vonatkozó leíró statisztikákkal kezdjük, hogy meg-ismerjük, milyen háttérrel rendelkeznek a középiskolások.
A megkérdezettek 46%-a férfi, 54%-a nő. 84%-uk 1987 és 1989 között szü-letett. A jelenlegi lakóhely szerinti megoszlás a következőképpen alakult: 20% a fővárosban, 33% megyeszékhelyen, 23% nem megyeszékhelyű városban, 24%
községben vagy faluban lakik. Közel negyedüknek nincs testvére, 57%-uknak egy testvére van, a további 20%-nál fordul elő három vagy több gyermek a családban.
A megkérdezettek mindössze 4%-a nem él közös háztartásban szüleivel.
Előzetes felmérések szerint a középiskolások nincsenek tisztában sem a család jövedelemével, sem szüleik pontos foglalkozásával. Annak érdekében, hogy mégis rendelkezésünkre álljon egy jövedelmi helyzetet reprezentáló mutató, a marketing-kutatásban széles körben alkalmazott ESOMAR jövedelmi kategóriára hasonlító proxyt alakítottunk ki.
Az ESOMAR Magyarországon használt típusának alapja a fő kereső beosztása és iskolázottsága. Ha a fő kereső inaktív, akkor a birtokolt tárgyak és a fő kereső iskolai végzettsége alapján számítható a mutató. Elemzésünkben is ezt a megkö-zelítést tartottuk megfelelőnek, de az eredeti ESOMAR-hoz képest kibővítettük a tárgyak csoportját, és így 24 tárgy közül kellett választani a megkérdezetteknek.
A középiskolások családjai átlagosan 10 tárggyal rendelkeznek, amelyek normális eloszlást követtek a teljes mintán. A tárgyellátottságot ezután négy részre bontottuk:
nagyon alacsony, alacsony, magas és nagyon magas ellátottság; ezek alapján soroltuk csoportokba a megkérdezetteket.
A szülők beosztását és végzettségét firtató nyílt kérdéseket az ESOMAR-ral meg-egyező módon átkódoltuk, majd jövedelemkategóriákba osztottuk a családokat az anya és az apa beosztása és végzettsége alapján, illetve a tárgyellátottság szerint is.
Az utólagos vizsgálat kimutatta, hogy a kétfajta felosztás között nincs lényeges különbség, vagyis a tárgyak szerinti csoportosítás nagyjából ugyanabba a négy jöve-delmi csoportba sorolta a megkérdezetteket, mint a szülők beosztását és iskolázott-ságát alapul vevő felosztás. Mivel a megkérdezettek nagyobb arányban töltötték ki a tárgybirtoklásra vonatkozó kérdést, illetve a beosztás szerinti kódolás kevésbé volt konzisztens a nyílt kérdések sokrétűsége miatt, a jövedelmet meghatározó proxynak a tárgybirtoklást választottuk.
ma gy arorsz ág 20 25
426
A megkérdezettek egyharmadának családja a felsorolt tárgyak közül 7–13 da-rabbal rendelkezik. 90% fölött rendelkeznek színes tévével, DVD-lejátszóval, mikrohullámú sütővel. Több mint 80% rendelkezik videomagnóval, kábeltévével, otthoni interneteléréssel és személyi számítógéppel. Rádiós órával 75%, digitális fényképezőgéppel, elektromos fúrógéppel és mosogatógéppel 50% feletti arányban rendelkeznek. A videokamerák elterjedtsége 45%-os, az elektromos fritőzé 48%.
Egyharmaduknak a családja rendelkezik két vagy több autóval, illetve 25% rendel-kezik játékgéppel és hétvégi házzal is.
3.2. Mi jellemezheti őket 18 év múlva?
A családalapításra és gyermekszámra vonatkozó információkat az 1. ábra mutatja.
A középiskolások 79%-a állította, hogy szeretne családot alapítani. Mindössze 3%-uk utasította el teljes mértékben a családalapítás gondolatát, valamint 18%-uk volt bizonytalan a kérdésben.
Azok közül, akik szeretnének családot alapítani, a legtöbben (57%) két gyerme-ket szeretnének, de népszerű a három gyermek gondolata is (21%). Négy vagy ennél több gyermeket 6%-uk szeretne. Azok, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket, de mégis családot alapítanának, mindössze 2%-os arányban szerepelnek a mintában.
A válaszadók 67%-a legkésőbb 10 év múlva tervezi a családalapítást, ebből 36%
férfi, 64% nő. 10 éven túl a férfiak és nők fele-fele arányban szeretnének családot alapítani, a teljes mintán a megoszlás 33%-os. A finomabb skálázás szerint is szig-nifikáns, hogy a nők előbb szeretnének családot alapítani, mint a férfiak. A férfiak és a nők között a vállalt gyermekek számában nincs szignifikáns eltérés, még akkor sem, ha a mintát megtisztítjuk a kiugró értékektől. A gyermekvállalás időpontjára vonatkozó válaszokat a 2. ábrán láthatjuk.
1. ábra a családalapítás és a gyermekszám alakulása
ma gy arorsz ág 20 25
A nyelvtanulást nyitott kérdések formájában vizsgáltuk, külön kérdeztünk rá a közép- és a felsőfokú nyelvismeretekre. Több választ is be lehetett írni, mégis elenyészően kevés volt azok száma, akik kettőnél több nyelvet jelöltek meg. Ebből kifolyólag, illetve annak érdekében, hogy a fontossági sorrend is érvényesüljön, csak az első két említést vettük figyelembe. A válaszadók elhanyagolható, mindössze 2%-a vélte úgy, hogy nem érdemes nyelvet tanulnia, 8%-a még nem tudott dönteni a kérdésben, a további 90% pedig fontosnak tartotta a nyelvtanulást.
A felsőfokon megtanulni vágyott nyelvek közül a legnépszerűbb az angol, ezt 79%-uk említette, 65% az első helyen. Nem okozott nagy meglepetést a német nyelv népszerűsége sem: a válaszadók 38%-a szeretné magas szinten elsajátítani a nyelv ismeretét, bár csupán 14%-uk említette első helyen. Ezt követte a spanyol, a francia és az olasz nyelv, mindegyik 13%-kal. A középfokú nyelvismeret a felsőfo-kútól eltérő eredményt hozott: az angol és német nyelvet említők között mindössze 10%-os különbség van (46 és 36%). Az első helyen ismét az angolt említették a legtöbben, ennek aránya 36%, a németet 20% jelölte első helyen. A középfokú nyelvtudást nagyjából 11–12% tartotta fontosnak olasz, spanyol és francia nyelvből, és ezek nagyobb hányadban az első helyen szerepeltek. Az öt nagyobb nyelv mellett megjelent az orosz is, bár alacsony százalékban.
Ha a felső- és középfokra vonatkozó két kérdést összevonjuk, akkor sem vál-tozik jelentősen a megtanulni vágyott nyelvek rangsora: vezet az angol (76%), ezt követi a német (45%), majd az olasz és a spanyol (20%) és végül a francia (19%) (3. ábra).
A középiskolások legnagyobb része a biztos angol nyelvtudás mellett tette le a voksát, kiegészítve azt egy vagy két európai nyelvvel. Az öt fő nyelv mellett nagyon sok egzotikus nyelvet is megemlítettek. Külön kiemelendő ezek közül a japán, a kínai, a finn és a svéd. Érdekes eredmény, hogy a japán és az orosz nyelvek
felső-2. ábra a gyermekvállalás időpontja nemek szerint
ma gy arorsz ág 20 25
428
fokon való elsajátításának említése hasonló egymáshoz, igaz, mindkettő alacsony.
Senki nem említette a Magyarországgal határos országok nyelvének elsajátítását (ha az orosz és az ukrán nyelv nem számít külön). Ez azt is előrevetíti, hogy a közép-iskolások reményei szerint az angol nyelv lesz a meghatározó a környező országok közti kommunikációban. Ha megvalósul az orosz kapcsolatok erősödése, akkor az nem a nyelvtudásnak lesz köszönhető.
A válaszadók 39%-a Magyarországon szeretne élni, 31% még nem tudja eldön-teni, és 30%-uk inkább külföldön szeretne letelepedni. Ez nagyon magas arány.
4. ábra a külföldi munkavállalás célországai Nagy-Britannia
Egyéb EU-s NT/NV*
USA Németország Olaszország Egyéb EU-n kívüli Spanyolország Ausztria
Franciaország 4%
5%
6%
7%
8%
10%
13%
18%
20%
21%
0% 5% 10% 15% 20% 25%
*Az NT/NV a „Nem tudom” válaszra, illetve a válaszadás hiányára utal.
3. ábra az összes beszélt nyelv megoszlása
ma gy arorsz ág 20 25
A célországot, a nyelvtudáshoz hasonlóan nyitott kérdéssel vizsgáltuk, hogy minél több információt szerezzünk. Lényeges, hogy itt is többet lehetett említeni, de csak az első hárommal foglalkoztunk. A válaszadás igen sokrétű volt: néhányan régiókat jelöltek meg (például Észak-Európa, EU, „valahol nyugaton”), de többen voltak olyanok, akiknek konkrét elképzelése volt a letelepedés helyéről.
Az elvágyódók 63%-a az EU-n belül képzeli el a jövőjét, míg egyhatoduk EU-n kívüli országot jelölt meg (sokan nem adtak meg egyértelmű célállomást). Az EU-n belül nagyfokú heterogenitást mutatnak a válaszok (4. ábra). A kereszttáblás elemzés kimutatta, hogy a nyelvtanulás szorosan összefügg az egzisztencia kialakításának helyével.
A lakóhely településtípusa szerinti megoszlás a következőképpen alakult: a meg-kérdezettek 19%-a a fővárosban képzeli el letelepedését, 51%-uk valamilyen nagy-városban. 14% nyilatkozott úgy, hogy valamelyik falu vagy község lenne az ideális célpontja egzisztenciája kialakításának. 16% a kérdésben határozatlan volt.
Magyarország a kertes házak Mekkája lehetne, ha a vágyaik szerint alakulna a lakástípusok birtokbavétele, hiszen 73%-uk szeretne ilyenben lakni, és mindössze 11% választotta a belvárosi lakást, 6% a társasházat, és a tanya is megelőzi a lakó-telepi panellakást.
A középiskolások 92%-a szeretne munkát vállalni 2025-ig. Mindössze 2%-uk nem, 6% pedig még nem tudja, hogy akar-e egyáltalán dolgozni addig.
A középiskolások 36%-a egy állást szeretne betölteni 2025-ig, ennél valamivel ke-vesebben, 20%-nyian kettőt. Három állást 9% jelölt meg, míg ennél többet a válaszadók mindössze 6%-a tart reálisnak. Igen magas, 28% volt azok aránya, akik nem tudják vagy nem válaszoltak erre a kérdésre. A külföldi munkavállalás vagy az egzisztencia kialakítása nincs összefüggésben azzal, hogy hány állást szándékoznak 2025-ig betölteni.
Az elkövetkezendő 5 évben 53%-uk szeretne a magánszférában elhelyezkedni, közel ugyanennyien választották a közszférát vagy a szellemi szabadfoglalkozást (9% és 8%), míg azok, akik a közszférában és a magánszférában is vállalnának munkát, 16%-nyian voltak.
A külföldi munkavállalással kapcsolatosan a válaszolók 57%-a mondta azt, hogy külföldre is szívesen elmenne dolgozni, 13%-uk kategorikus nemmel válaszolt, közel 30% még határozatlan. A válaszadók nagy százalékban nem tudják, hogy hány évet szeretnének kint dolgozni, vagy nem is válaszoltak erre a kérdésre. Az összes külföldön dolgozó fele 1–4 évig maradna, 17%-uk 5 évig (5. ábra).
A most végzős középiskolások legnagyobb valószínűséggel 2007–2013-ig folytatják a felsőfokú tanulmányaikat, illetve lehet, hogy már 2010-ben végeznek, amennyiben főiskolára járnak. Az azután következő 15 évben a válaszadók fele nem akar állást változtatni.
Az érdeklődési terület szerinti megoszlás alapján a most végző középiskolások legnagyobb részét (17%) a gazdasági vagy a kereskedelmi pálya érdekli. Ezek után
ma gy arorsz ág 20 25
430
következnek a mérnökök, akik az informatikusokkal együtt többen vannak a gaz-dasági szakembereknél. Az egészségügy, a szórakoztató ipar, valamint a művészeti és a kulturális pálya 10-10%-ot vonz.