F élelmek és remények

2025 félelmei és reményei Magyarországon elválaszthatatlanul kapcsolódnak össze a nem létező tranzíciós modellel. Ez társadalomlélektani szempontból is új helyzetet jelent. A félelmek és remények mint kvalitatív és „soft” mozzanatok, a társadalmi lét meghatározóan „erős”, azaz „hard” mozzanataira épülnek (ha a szóhasználat enged-né, azt kellene mondanunk, hogy azok „felépítményei”). Történelmi áttekintésben ezért is igen ritka az a típusú félelem, amely egy hosszú távú és egyben dinamikus történelmi korszak modellhiányára épül. A nem létező modell elbizonytalanítja a társadalmi létet, és új elemekkel gazdagítja a remények és félelmek motívumainak vertikumát. A nem létező modell egyenesen közvetlen oka is lehet történelmi félel-meknek, miközben a társadalmi lét hétköznapjaiban csak igen ritkán jelenik meg az ilyen félelem a maga közvetlen formájában.

Tanulmányunkból számos más ponton is nyílt közvetlen kitekintés 2025 félel-meire és reményeire. Ezek megismétlése helyett csak a néhány legfontosabb tézist foglaljuk össze.

1. Az 1989-cel kezdetét vevő nagy átalakulás befejeződött, a globalizáció érett for-mái kialakultak és valóban globálisan alakítják a viszonyokat. Ezeket a viszonyokat a kutatás egyre alaposabban fogja feltárni, de 2025-ig érdemileg a maihoz hasonló alapviszonylatokat fog találni. A félelmek és remények tartalma gyökeresen átala-kult. A remények gravitációs pontja elsősorban az egyén életminőségének lehetséges végtelen fejlődéséből rajzolódik ki. Nem egy földrészen és nem egy szociokultúrában indokolt az egyén reménye olyan életminőségek és életformák elérésére, amelyek azon a földrészen és abban a szociokultúrában a szó szoros értelmében elképzel-hetetlenek voltak. A remények indokolt iránya ez: a nembeli értékeket, ideális célokat meg nem valósító egyéni kiteljesedés korlátlanságának ígérete. A civilizációs, technikai, információs és más területek biztosra vehető viharos sebességű fejlődése bizonyosan nem fog pozitív elemként megjelenni a remény szaldójában. Egyrészt azért, mert ezek a pozitív eredmények szinte láthatatlanul nyomban be is épülnek az egyéni kiteljesedés korlátlanságába. Másrészt azért, mert a civilizációs és technikai szféra robbanásszerű fejlődése nem tudja alakítani azokat a jelenségeket, amelyeket a „modernség dialektikájá”-nak neveztünk. Nemhogy nem tudja megakadályozni, hogy ez a hatalmas fejlődés olyan jelenségeket ne hozzon létre, amelyek közvetlenül fenyegetik a civilizáció eddig elért vívmányait és létformáit, de maga is része ennek a folyamatnak.

ma gy arorsz ág 20 25

2. Az egyén számára a remény egyetlen elemével szemben a félelmeknek két hatalmas iránya van. Az egyik az egyén félelme attól, hogy nem kerül be azon sze-rencsések közé, akik beteljesíthetik a nembeli értékeket, az ideális célokat meg nem valósító egyéni kiteljesedés korlátlanságának ígéretét. De van az egyénben egy másik átfogó félelem is, amelynek már nincs reményellenpárja. Az emberiség, a közösség, a kultúra, a kollektivitás jövőjének vizionálása már azokban az egyénekben is csak félelmet tud kelteni, akik adott esetben saját személyes sorsukat tekintve a korlátlan kiteljesedés pályáján mozoghatnak.

3. Az emberiséget mint emberiséget 2025-ig négy valódi veszély fenyegeti.

Ezek:

• a globalizáció és a politikai alrendszer viszonyának rossz értelmezése, azaz a filozófiai értelemben vett reakciós világuralom veszélye;

• a globalizáció és a modern állam viszonyának rossz értelmezése, azaz a modern-ség és az emancipáció végérvényesnek tartott vívmányainak elsöprése;

• a környezet katasztrófája;

• az aktoriális szabadság rossz értelmezése, a végrehajtó hatalom irracionalitása.

Ez makroszinten annak a veszélyét jelenti, hogy éppen a globális döntések le-hetnek a legirracionálisabbak, mezo- és mikroszinten pedig a végrehajtó hatalom önkényességét, a korrupciót, a demokratikus kiválasztással felálló végrehajtó hata-lom despotikus uralmának lehetőségét rejti magában.

4. Sajátos a helyzet az emberiségméretű reményekkel. Nem értelmezhető a civi-lizációs méretű vívmányok és eredmények iránti vakságnak, ha az ilyen remények megszilárdulását nem tekintjük a 2025-ig terjedő korszak lényegi komponensének.

A világtörténelmi pillanat most inkább a félelmek azonosításának és az azokkal való szembenézés cselekvésének kedvez.

ma gy arorsz ág 20 25

358

F

Beszteri B. (szerk.): Ifjúsági jövőképek és életstratégiák globalizálódott korunkban.

Tanulmánykötet. MTA VEAB Területi Bizottság, Veszprém, 2007.

de Bernard, F.: Against the unending sleep of „obviousness”. 10 Thesis about the present meaning and orientation of Global research. In: Becker, M.–

Kiss, E.–Schauer, T. (Hrsg.): Teile eines Ganzen. Zur Diskussion über die Globalisierung. Wien, 2008. 9–12.

Csányi V.: Egyszemélyes csoportok és globalizáció. Magyar Tudomány 2002/6.

Dalos R.–Kiss E. (szerk.): Monetarizmus: Múlt és jelen (Deviancia vagy normalitás).

Friedrich Ebert Alapítvány, Budapest, 1997.

Dombrádi K.: A posztszocialista nyilvánosság szerkezete. http://www.szazadveg.hu/

kiado/dombradi.pdf.

Ehrke, M.: Az új Európa – Gazdaság, politika és társadalom a posztkommunista kapitalizmusban. In: Kiss E. (szerk.): Demokráciaelmélet és demokratikus deficitek a globalizáció korában. (Demokratietheorie und demokratische Defizite im Zeitalter der Globalisierung.) Friedrich Ebert Alapítvány–

Német-Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2007. 87–102.

Hideg É.–Nováky E. (szerk.): Jövőkutatási körkép. Tanulmányok a jövő fényköréből.

Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2006.

Kiss E.: Monetarista globalizáció és a magyar rendszerváltás. Ferenczi, Budapest, 2002.

Kiss E.: Civilizáció, emancipáció, liberalizáció. Budapesti Negyed, 2008/1.

Kiss E.: Mr. Külföldi közömbös. In: Hankiss E.–Heltai P. (szerk. ): Magyarország:

le is út, fel is út. Mi lenne, ha Magyarország máról holnapra eltűnne? Mé-diavilág Kft, Budapest, 2008, 128–130.

Kiss E.–Varga Cs.: A legutolsó utolsó esély. Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001.

Kaempfer, W.– Neidhöfer, H.–Ternes, B. (Hrsg.): Die unsichtbare Macht. Neue Studien zu Liberalismus-Kapitalismus. Geesthacht, Berlin, 2005.

Klimó, Á. V.: Nation, Konfession, Geschichte. Zur nationalen Geschichtskultur Ungarns. Wissenschaftsverlag, Oldenburg, 2003.

Lányi G.: Lélek(tan) és politika. Bevezetés a politikai pszichológiába. Budapest, 2001.

Lehtonen, T.: Translation. (References. Proofreading). http://www.not-i.com/

translationbooks.htm

Mazur, I.–Chumakov, A. N. (eds.): Globalizatsiya na mikro-, mezo- i makro-urovnyakh. In: Globalistika: Entsiklopedia. Raduga, Moscow, 2003.

Molnár J. (szerk.): Létezik-e „magyar modell”? Az Érték és valóság különszáma.

Érték és valóság. Kilencedik füzet, 2008, 78.

ma gy arorsz ág 20 25

Palánkai T. és mások (szerk.): Kataklizmák csapdája. TSR Model Kft., Budapest, 2008.

Pethő B.:(szerk): Poszt-posztmodern. A kilencvenes évek. Vélemények és filozófiai vizs-gálódások korszakváltozásunk ügyében^. Pláton, Budapest, 1997.

Sándor Gy.: A Föld hátán. Tessék kapaszkodni. Pont, Budapest, 2007.

Schmied-Kowarzik, W.: Verstehen und Verständigung. Ethnologie, Xenologie, Interkulturelle Philosophie. Könisgshausen–Neumann, Würzburg, 2002.

Stamenkovic, M.: ’Discoursees’ and Rhetorics of the Post-socialist Transition. Theoretical Reader, art-e economy, Belgrad, 2007.

Szabó M.: Politika a XXI. században. A politikatudomány elméleti kihívásai. Poli-tikatudományi Szemle 2006/2–3.

Terestyéni T.: A magyarországi nyelvi-kommunikációs kultúra állapota és az infor-mációs társadalom. In: Kiss E.–Varga Cs. és mások: A tudás társadalma.

II. kötet, Stratégiakutató Intézet–Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft.–Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002, 482–487.

Tóth, T.: Die Diskussion über Verfassungspatriotismus. In: nyitottegyetem.phil-inst.

hu/Tarsfil/kut/TT/TT-Verfass.pds

Trützschler, J.: Die Zivilgesellschaft in den postsozialistischen Transformationssystemen vor dem Hintergrund des kollektivistischen Erbes. Martin Luther Universitaet Halle-Wittenberg, Institut für Politikwissenschaft, Halle, 2005.

Vaida J.: Elitek az átmenetben. A romániai és a magyarországi rendszerváltó elitek kutatásának összehasonlítása. In: http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/

pdf/2006_X_1-2_28_Vaida.pdf

www. gorbachovaxiom.homestead.com/index_dsl.html

ma gy arorsz ág 20 25

360

Új teNdeNcIák