A kulturális tanulás mutatóit az Észak-Alföldi régióban kérdőíves felméréssel vizsgáltuk. A felmérés során intézményi szintű kérdőív mellett döntöttünk. A kérdőív tartalmaz általános részt, személyes tanulással kapcsolatos részt, és a három
118 részterülethez (kultúra, média, sport) kapcsolódó speciális kérdéssort is. Így ténylegesen három kérdőív készült, amelynek kérdései 60%-ban egyeztek, további 40%-ban speciális kérdések voltak. A kérdőív felépítése:
I. Általános szervezeti jellegű kérdések (körülbelül azonos a három kérdőívben): a szervezet létrejötte, múltja, tevékenységrendszere, humán erőforrásai, infrastruktúrája, finanszírozása, kapcsolatrendszere más szervezetekkel stb.
II. Személyes tanulás kérdései (körülbelül azonos a három kérdőívben):
nonformális tanulási lehetőségek biztosítása az intézményben, nonformális tanulási alkalmak száma, nonformális tanulást igénybevevők, informális tanulás jelentősége a szervezetben stb.
III. Intézményspecifikus kérdések (különböző a három kérdőívben, az egyes intézmények sajátos funkcióit és tartalmi mutatóit vizsgálja): Kulturális intézményeknél pl. kulturális programok formái, résztvevők száma, belépőt vásárlók száma, ingyenes programkínálat stb. Médiumoknál pl. műsortípusok, műsoridő, online megjelenési formák, támogatási formák, műsor összeállítás szempontjai, nézettség stb. Sportszervezeteknél pl. tagok száma, programkínálatot igénybevevők, program összeállítás szempontjai, támogatók toborzása stb.
A három vizsgálandó terület országosan rendkívül sok intézményt és szervezetet fed le, így területi és tematikai lehatárolásra van szükség. A térségi lehatárolásunk az Észak-Alföldi régió vizsgálatára irányul. A tematikai lehatárolásunk során mind a három területen egy jellegzetesen számos személyes tanulási formát nyújtó szervezeti típust választottunk: a kulturális intézmények közül a közművelődési intézményeket, a médiumok közül a televíziókat, a sportszervezetek közül a túraegyesületeket.
Összegzés
A kutatásunk eredményeként sikerült meghatároznunk egy kulturális tanulási indexet. A későbbiekben a módszert finomítani, és intézményi szinten kiterjeszteni szükséges. Amit viszont már az eddigi eredmények is mutatnak, az az, hogy a
119 regionális gazdasági fejlettségi index ellentétes a kulturális tanulás indexével szemben. A magasabban fejlett régiók esetén alacsony, a kevésbé fejlettek esetén viszont magas a kulturális tanulás indexe. Ennek részben oka lehet az, hogy a fejletlenebb régiókban a kulturális tanulás egyfajta kompenzációként jelenik meg, míg a fejlettebb régiókban a kényelmi zóna miatt kevesebb igény jelentkezik az ilyen jellegű tanulás iránt. A következő kutatások ezeket a kezdeti eredményeket finomíthatják.
Fontos eredmény azonban, hogy sikerült meghatároznunk egy kulturális tanulási indexet, melynek egyik fontos összetevője a kultúrandragógia, amibe beletartozik a múzeumi kutúraközvetítés és ezen belül a felnőttek ismeretbővítését célzó múzeumandragógia. Tehát más oldalról közelítve sikerült alátámasztanunk a múzeumandragógia létjogosultságát, mégpedig egy viszonylag pontosan meghatározható mutató részeként.
Az eredményeink érdekes összefüggésekre mutatnak rá. Megállapíthattuk, hogy A régiók gazdasági fejlettsége és a kulturális tanulás fejlettsége (a Közép Magyarországi Régiót kivéve) fordított arányosságot mutat. Meglátásunk szerint ennek egyik fő oka, hogy a gazdasági szempontból elmaradottabb régiók a kulturális tanulást a regionális fejlesztés egyik lehetőségének tekintik, a régió küzd a lemaradás ellen, és ebben a küzdelemben a kulturális tanulás lehetőségeit is nagymértékben használja. Fontos felemelkedési faktor a múzeumi programok igénybevétele, ahol olyan ismeretekhez juthatnak, ami segíti a kulturális háttér megalapozását. Mivel ma már a múzeumi programok szervesen illeszkednek más helyi rendezvényekhez, így a kulturális és közéleti aktivitást is elősegítik. Mindez rávilágít arra, amit már évekkel ezelőtt felismertünk, a múzeumok egyre fontosabb szerepet töltenek be a helyi művelődésben, szorosan együttműködnek a helyi társadalom kulturális intézményeivel és a civil szervezetekkel.
Felhasznált irodalom
Bellavics István (2000): Kulturális világjelentés 1998. Osiris Kiadó, Budapest.
Durkó Mátyás – Szabó József (1999): Az ezredforduló kihívása: az integráló andragógia. Magyar Pedagógia 99. évf. 3. szám. p. 3-21
120 Farkas Éva (2004): Felnőttoktatás- és képzés Magyarországon. Miskolc: Kolombusz
Kkt.
Juhász Erika, Herczegh Judit, Kenyeres Attila Zoltán, Kovács Klára, Szabó József, Szűcs Tímea (2015): Kulturális tanulás, In: Kozma Tamás, Benke Magdolna, Erdei Gábor, Teperics Károly, Tőzsér Zoltán, Engler Ágnes, Bocsi Veronika, Dusa Ágnes, Kardós Katalin, Németh Nóra Veronika, Györgyi Zoltán, Juhász Erika, Márkus Edina Szabó Barbara, Herczegh Judt, Kenyeres Attila Zoltán, Kovács Klára, Szabó Józsed, Szűcs Tímea, Forray R Katalin, Cserti Csapó Tibor, Heltai Borbála, Híves Tamás, Szilágyiné Czimre Klára, Márton Sándor Tanuló régiók Magyarországon: Az elmélettől a valóságig. Debrecen: University of Debrecen, CHERD, 2015. pp. 144-176. (Régió és oktatás; 11.)
Káldy Mária - Kriston Vízi József - Kurta Mihály - Szabó József (2010):
Múzeumandragógia. Miskolc-Szentendre
Koltai Zsuzsa (2016): Kitekintés a múzeumandragógia nemzetközi trendjeire. A felnőttek múzeumi tanulását támogató innovációk Európában és az Egyesült Államokban. Tudásmenedzsment 17:(1) pp. 28-36.
Koncz Gábor – Németh János – Szabó Irma: Közművelődési fogalomtár. Budapest:
OKM, 2008.
Kroeber, A. L. – Kuckhohn, C. (1952): Culture. A Critical Review of the Concepts and Definitions. Cambridge, Mass.: The Museum, Papers of Peabody Museum of Archeology and Ethnography
Maróti Andor (2005): Sokszemszögből a kultúráról - Irányzatok a kultúra elméletében és filozófiájában. Trefort Kiadó, ISBN: 9634463134
Niedermüller Péter (1999) A kultúraközi kommunikációról. In Béres-Horányi (szerk.) Társadalmi kommunikáció. Osiris, 96-113.
Szabó József (2015): Kultúrandragógiai tanulmányok. Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete Andragógia Tanszék