A technológia fejlődésének következtében élesen elkülönülnek egymástól a klasszikus kulturális színterek (művelődési házak, színházak, opera, múzeumok,
179
komolyzenei koncertek, könyvtárak), a modern kulturális színterek (mozi, könnyűzenei koncertek, fesztiválok, televízió).
Agárdi (2012), Vitányi (1997), Hankiss et.al. (2009) kutatásaikban arra a fontos tendenciára hívják fel a figyelmet, hogy az egyes kulturális ágazatok fogyasztóinak a száma csökkenő tendenciát mutat, valamint egy erőteljes eltolódás figyelhető meg a modern kulturális színterek irányába (Agárdi 2012, Vitányi 1997, Hankiss et.al. 2009a, 2009b).
5. ábra: Könyvek, könyvtárlátogatás, mozilátogatás, színházlátogatás,múzeumlátogatás lakossági adatai
2005-2012(forrás: KSH, 2013)
180
Az 5. ábrát szemlélve megerősítést nyer a fogyasztószám csökkenésére vonatkozó megállapítás, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy országos szinten a mozilátogatás, mint modern kulturális fogyasztási tevékenység mögött nem sokkal marad el a múzeumlátogatás, ami alapvetően klasszikus kulturális fogyasztási tevékenységnek minősül. A települési könyvtárak állománya a 2007-es visszaeséshez képest enyhe növekedést mutat, míg a kiadott könyvek példányszáma jelenleg a 2006-os adatokhoz közelít. A könyvtárak olvasói állománya, kis mértékben, de folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta a közkönyvtárak száma jelentősen csökkent.
6. ábra: Mozilátogatás 1000 lakosra vetítve, 2010 (forrás: KSH, 2013)
181
Mind megyei, mind térségi szinten közöltünk adatokat a kultúraközvetítő intézmények országos szintű megoszlásairól. A 6. ábra az ezer lakosra jutó mozilátogatások számát mutatja be országosan 2010-ben.
Az ábrán jól láthatóak a már korábban jelzett területi egyenetlenségek: a legmagasabb arányú lakossági aktivitás A közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli régiókban tapasztalható, itt 901 és 2217 között van a látogatási érték.
Ezt követi a dél-alföldi és a közép-dunántúli régió, amelyekben 601 és 900 között van a mozilátogatók száma ezer lakosra vetítve. Az észak-alföldi és dél-dunántúli régiókban 501 és 600 fő között mozog a látogatószám.
Végül a legalacsonyabb látogatói aránnyal; 419 és 500 fő között, az észak-magyarországi régió rendelkezik. Logikus lenne az adott régiókban működő mozik számával arányosítani a kapott lakossági adatsorokat, ugyanakkor ha visszatérünk az 1.ábra intézményi adataihoz láthatjuk, hogy olyan területeken is alacsony a látogatói létszám, ahol megyei szinten magas a működő moziknak a száma és fordítva.
Az információs korban élünk, amelynek egyik velejárója, hogy az internet képes a társadalmi-gazdasági és kulturális változások erőteljes motorjaként funkcionálni. Egy olyan médium esetében pedig, ami valós idejű és tartamú információk közlésére és eljuttatására képes korábban elképzelhetetlen távolságokba az időzóna korlátainak áthágásával, nem véletlen a központi szerep. Ez a médium nem csupán kulturális értékek és mintázatok elsajátítására hivatott, hanem képes közösségformálóként, akár társadalmi hagyomány teremtőként is fellépni.
A klasszikus és modern kultúra ágazatait kiegészítve az információs korban megjelenik egy új kultúraközvetítő
182
elem, amely új felületre helyezi és vegyíti a klasszikus és modern kultúraközvetítő elemeket. Az internet képes a társadalmi-gazdasági és kulturális változások erőteljes motorjaként funkcionálni. Ez a médium nem csupán kulturális értékek és mintázatok elsajátítására hivatott, hanem képes közösségformálóként, akár társadalmi hagyomány teremtőként is fellépni.
7. ábra: Háztartások IKT ellátottsága és használata 2005-2012, %-os arányban.
(Forrás: KSH, 2013)
Az IKT eszközök kultúraközvetítő szerepének betöltéséhez azonban széles körű lakossági használatra van szükség. A 7.
ábra adatai alapján látható, hogy 2005-től 2012-ig a hazai háztartások IKT ellátottsága folyamatos növekedést mutat, ami nem csak az adott eszközök számában és passzív birtoklásában jelenik meg, de az aktív használat is folyamatosan és nagy ütemben növekszik.
A kultúra elemeinek terjesztésére tökéletes felület az internet. A kultúra intézményei egytől egyik igyekeznek
183
létrehozni önmagukat a világhálón is, ugyanakkor a fogyasztáshoz elengedhetetlen az internet lakossági szintű elérése.
8. ábra: Internetelőfizetés 1000 lakosra vetítve, 2010 (forrás: KSH, 2013)
A 8. ábra az ezer lakosra jutó internetelőfizetések számát mutatja 2010-ben. A legmagasabb számban 251 és 274 közötti előfizetéssel egyedül a közép-magyarországi régió rendelkezik. Ezt követi 201 és 250 közötti előfizetéssel a nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió. A dél-dunántúli, a dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban az ezer lakosra jutó előfizetések száma 181 és 200 között mozog. A legalacsonyabb érték 175 és 180 között az észak-alföldi régióban található.
184
Láthatjuk, hogy az IKT eszközök és különösen az internet országos megjelenése a kulturális intézményhálózathoz hasonlatosan eltéréseket mutat és korántsem azonos arányú az egyes régiókban.
Összegzés
A HUCER konferencián bemutatott poszterünkben és ahhoz kapcsolódóan jelen tanulmányunkban a kultúra hazai színtereit és földrajzi eloszlását kívántuk bemutatni. A hazai kultúrakutatók által leírt tendenciák az ágazati intézmények csökkenését és a kultúra fogyasztásának földrajzi eloszlási egyenetlenségeit dokumentálták. A KSH friss és időszaki összehasonlító adatsoraira támaszkodva magunk is megtapasztaltuk a regionális és megyei szintű eltéréseket, ugyanakkor arra a bizalmat keltő jelre bukkantunk, amely szerint bizonyos ágazatokban minimális növekedés tapasztalható. Míg a mozik és múzeumok látogatói száma, valamint a könyvtárak könyvállománya csökken, addig a színházlátogatók száma és a beiratkozott könyvtártagok száma minimálisan növekszik.
Nem lehet ugyanakkor figyelmen kívül hagyni a hagyományos és modern kultúraközvetítő intézményeknek sem a társadalmi folyamatokat. A technológiai fejlődés új utakat nyit a kultúra terjesztése számára. Az internet a kultúra közvetítésében fontos szerepet játszik és habár országosan az IKT-eszköz ellátottság folyamatos növekedést mutat, a regionális megoszlás mutatói erőteljes különbségeket sejtetnek.
185
Felhasznált irodalom
AGÁRDI Péter (2012): Kultúravesztés és/vagy kultúraváltás?
In:http://mek.oszk.hu/10900/10981/html/04kulturaves ztes.htm
CSÁNYI Vilmos (2005): Etológia és társadalom. Budapest, Ulpius Ház.
HANKISS Elemér – FÜSTÖS László – ANTALÓCZY Tímea (2009b): Jelentés a magyar kultúra állapotáról – átfogó körkép. In: Hankiss Elemér – Füstös László – Antalóczy Tímea (szerk.): (Vész)jelzések a kultúráról ‒ Jelentés a magyar kultúra állapotáról. Budapest, L'Harmattan Kiadó.
HANKISS Elemér – FÜSTÖS László – ANTALÓCZY Tímea (szerk.) (2009a): (Vész)jelzések a kultúráról ‒ Jelentés a magyar kultúra állapotáról. Budapest, L'Harmattan Kiadó.
HANKISS Elemér – FÜSTÖS László – ANTALÓCZY Tímea (szerk.) (2010):Mire jó a kultúra? ‒ Jelentés a magyar kultúra állapotáról ‒ 2. Budapest ,Magna Produkció Kiadó.
HANSEN, Michael and Rouda (1997): Netizens. IEEE Los Almitos, California, Computer Society Press.
SZABÓ József (2008): The role of the local Media in the Field of Religion. In: Pusztai Gabriella (ed.): Religion and values in Education in Central and Eastern Europe. [Régió és oktatás VI.] Debrecen, Center for Higher Education Research and Developement, University of Debrecen, 425-437 p.
SZABÓ József (2009): A helyi média és az informális nevelés. In: Forray R. Katalin – Juhász Erika (szerk.):
Nonformális – informális – autonóm tanulás. [Acta Andragogiae et culturae sorozat 22.]. Debrecen, Debreceni Egyetem. 370-376 p.
186
SZABÓ József (2010): A helyi média társadalmi összefüggései. In: Buda András – Kiss Endre (szerk.):
Interdiszciplináris pedagógia, tanárok, értelmiségiek.
[Kiss Árpád Archivum Könyvsorozat. VII.] Debrecen, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete,356-365 p.
VITÁNYI Iván (1997): A magyar társadalom kulturális állapota. Budapest, Maecenas Kiadó.
187