Ezek után azt vizsgáltuk meg, hogy a helyi hírekről milyen médiumokból tájékozódnak az emberek. A kapott országos eredmények összhangban vannak az egyes televízióknál elkülönülten, de évek óta zajló kutatások redményeivel, amelyek azt bizonyították, hogy a legkeresettebb hírforrás a helyi televízió. A nagyobb városok (Debrecen, Pécs, Szombathely) saját kutatási eredményei ugyanis már 2003 óta azt mutatják, hogy a helyi televízió a napi tájékozódásban megelőzi a helyi sajtót.
195
2. ábra: A különböző médiumok szerepe a helyi hírekről történő tájékozódásban
(Forrás: HTOE felmérés: 2011)
Ahogyan a 2. ábrán is látható, az országos felmérés adatai alapján a lakosság csaknem 62 százaléka gyakran, majdnem 90 százaléka pedig legalább alkalmanként a városi televíziókból tájékozódik a helyi hírekről, így a legfontosabb csatornának számítanak a lakosság körében a helyi hírekről való tájékoztatásában. A gyakori tájékozódásnál csak a helyi hetilapok esetében mértek 50 százalékot elérő adatot, de ennek összesített értéke is több mint 10 százalékkal marad el a helyi televíziókétól. A megyei napilapok a print média háttérbe szorulásával már nem tartoznak a legmeghatározóbb médiatermékek közé, hanem sokkal inkább a máshonnan megszerzett információk részletesebb, pontosabb megismerését szolgálják. A helyi hírekről a televízió mögött a második helyen (87 százalékkal) szerepelnek az ismerősöktől szerzett információk, amennyiben a gyakori és az
196
alkalmankénti tájékozódást vizsgáljuk. A gyakori jelölést azonban csak a kérdezettek 43 százaléka adta, így ebben a tekintetben az ismerősök a rangsor harmadik helyén szerepelnek. A következő helyen mindként vonatkozásban a helyi rádiók és a megyei napilapok állnak, egymáshoz nagyon hasonló eredményekkel. A legalacsonyabb mutatók a helyi hírportálok esetében voltak, de ezek sem tekinthetők jelentéktelennek, mert a lakosság 28 százaléka gyakran, 50 szézaléka pedig legalább alkalomszerűen informálódik ezen oldalakről a helyi hírekről. Az alacsonyabb értétek esetén figyelembe kell venni azt, is, hogy az Internet jelenleg felfutóban lévő információforrás, ami még csak a lakosság egy szűkebb rétege számára elérhető.
Figyelemreméltó a szoros összefüggés a helyi hírekről való tájékozódási szokások és az életkor között. A felmérés minden kommunikációs csatorna esetében szignifikáns különbségeket mutat. Ezek alapján minél idősebb valaki, annál inkább tájékozódik rendszeresen a helyi hetilapokból, és összességében is elmondható, hogy a helyi televíziókból és napilapokból az 50 év felettiek tájékozódnak leginkább.
A további kommunikációs csatornák esetében előbbiekkel ellentétes tendenciák figyelhetők meg. A fiatalabban ugyanis inkább tájékozódnak ismerősöktől és a helyi hírportálokból, a helyi rádiókból pedig határozottan nagyobb arányban tájékozódik rendszeresen a két fiatalabb korosztály, mint az 50 év felettiek. Ebből kiolvasható, hogy más-más hírforrások számítanak kiemelt fontosságúnak az egyes korcsoportokban. Az 50 év felettiek esetében egyértelműen a helyi televíziók vezetik a rangsort, 75 százalékuk rendszeresen tájékozódik innen. Második helyen a helyi hetilapok állnak, ugyancsak magas 61 és 69
197
százalék közötti adatokkal. A harmadik helyen az 50 év feletti korcsoportnál a megyei napilapok állnak, 50 százalék körüli eredménnyel. Sokkal kisebb eltérés tapasztalható az egyes médiatermékekből történő tájékozódás esetében a 30-49 éves korosztálynál. A városi televízió itt is vezető szerepet tölt be, 52 százalékos eredménnyel, itt azonban a városi hetilapok már csak néhány százalékkal vannak lemaradva, de az ismerősök és a helyi rádiók mutatói, sőt a rangsor végén található megyei napilapok is csak alig több mint 20 százalékkal maradnak el a vezető hírforrástól. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a 30-49 éves korosztálynál nincs igazán kiemelkedő jelentőségű csatorna a helyi hírekről való tájékozódás tekintetében, hanem eléggé heterogén médiafogyasztás jellemzi a szegmenst. A két előző korosztálytól teljesen eltérnek a legfiatalabbak szokásai, akik körében az ismerősök jelentik az elsődleges információforrást, a csoport 60 százaléka tőlük értesül a helyi hírekről. Ebben a korcsoportban csak másodikként szerepel a városi televízió, ahonnan a szegmens minden második tagja informálódik rendszeresen, majd a helyi rádiók következnek néhány százalékos elmaradással. Az Internet jelentősége a legfiatalabb korosztályban a legnagyobb, amit jelez, hogy ebben a korcsoportban a helyi hírportálok – közel 40 százalékos eredménnyel – biztos különbséggel előzik meg a 30 százalékos adatokkal rendelkező helyi heti- és napilapokat. Az Internetes helyi hírportálok kapcsán érdemes még arra is kitérni, hogy a látogatottság növeléséhez sok friss és helyi tartalom szükséges. Egy ilyen weblap szerkesztőség fenntartása sokba kerül, ezért a hírversenyben végül azok lehetnek nyertesek, akik már eleve rendelkeznek megfelelően működő szerkesztőséggel. Ezt mutatja a napilapok portálja.
198
Lokális szinten viszont a helyi televíziók rendelkeznek olyan szerkesztőséggel, amelyek az információk alapján a helyi hírportálokat működtetni tudják. Így helyben várható a média koncentrációja a médiakonvergencia mellett. Ezek a szerkesztőségek lesznek azok, amelyek helyi rádiót működtetnek és a print területre is betörnek. A trendet táplálja a reklámlehetőségek szűkülése és az internetes reklámboom lefutása.
Az ismertetett kutatásban iskolázottság szerint is vizsgálták az egyes csatornák fogadtatását. A végzettség alapján az a sajátosság állapítható meg, hogy minél magasabb valaki végzettsége, annál gyakrabban tájékozódik megyei napilapokból, a helyi hetilapok és a helyi televíziók esetében viszont ennek ellenkezője figyelhető meg. A városi televízióból elsősorban az érettségivel nem rendelkezők tájékozódnak leginkább.Ugyanakkor az Internet kapcsán éppen ebben a szegmensben mérhetők a legalacsonyabb adatok. A helyi rádiókból pedig a diplomások informálódnak a legkisebb arányban rendszeresen.
199
3. ábra: A helyi hírekről való tájékozódási szokások és az iskolai végzettség kapcsolata
(Forrás: HTOE felmérés: 2011)
Amint az a 3. ábrán jól látható, az iskolai végzettség és a helyi médiumokból történő tájékozódás közötti kapcsolatot vizsgálva megállapítható, hogy mindhárom korcsoportban a helyi televíziók vezetik a rangsort, de eltérő mértékben. A legalacsonyabb végzettségűeknél 70 százalékkal áll első helyen a helyi televízió, ami jelentősen meghaladja a többi csatorna eredményeit. Ugyanakkor a két magasabb végzettségű csoportnál már csak 50 százalék ez az érték, ami kevésbé emelkedik ki a sorból. Ezt a két szegmenst eléggé kiegyenlített eredmények jellemzik, hiszen 40 százalék körüli arányban tájékozódnak a további csatornákból. Egyedül a helyi hetilapok érettségizettek körében mért 47 százalékos adata jelent pozitív eltérést, negatív értelemben pedig a helyi rádiók 24 százalékos mutatója a diplomások körében. A legalacsonyabb